Népújság, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-19 / 268. szám

A kis földalatti Rffltfr KOSSUTH 8.20 Operafiűálék 8.19 Mérnökök, technikusok a nagyvilágban 9.29 Könnyűzenei híradó 10.05 Emberhalál 10.23 Zenekari muzsika 11.30 A Szabó család 12.30 Tánczene 13.15 Népi zene 13.45 Nőkről nőknek 14.15 Könnyű hangszerszólók 14.26 Válaszolunk hallga­tóinknak! 14.41 Szlavóniai magyar népzene 15.09 Ivóté László hegedül 15.27 Az aranypecsétes törvény 16.05 Hatan a brigádból . .. 16.15 Pol-beat 16.24 Világgazdasági í'igyelö 16.44 Lehár operettdalok 17.20 Operarészletek 17.41 Tudományos híradó 18.06 Feuermann gordonkázik 18.23 Háromszor három 19.25 Inkább fájjon. Rádió­változat 20.13 Nótacsokor 21.03 Esti beszélgetés, Szegeden 21.33 Híres énekesek felvételei­ből 22.10 A viszontlátott Korea 22.20 A dzsessz világa 23.10 A. Schnabel zongorázik 0.10 Filmzene PETŐFI 2.05 Néjfi zene 8.45 Rézsisak és csekkfüzet 9.00 Ezeregy délelőtt 12.00 Szimfonikus táncok 12.40 Falurádió 13.C5 Két trió 14.00 Kettőtől — hatig . . . 18.10 Hobbyja: a történelem 19.00 Szerdahelyi János nótáiból 19.11 Donizetti: Lammermoori Lucia fi.40 A felnőtt közbeszól. Jegyzet 21.55 Zenekari muzsika 23.10 Operettrészletek MÁGIÁK 1.00 Galapagos-szigetek. (Angol film) f.55 Melódiákoktól 10.40 Bon: Ambrus: Beszélő. (Tv-játék) . 17.50 Hitek 18.05 Mi f;fiz élelmiszergazdaság? 18.25 Arcképek, találkozások 19.00 Esti mese 19.10 Fekete — fehér. Mtnstrel-show 20.00 Tv-híradó 20.20 Színházi jegyzet 20.25 rbsen: Hedda Gabler 22.25 Tv-híradó POZSONYI 17.03 A barátság filmfeszti­válja 18.30 A kassai stúdió műsora 19.00 Tv-híradó 19.50 Háborús napló 20.05 Vádlott nő. (Tv-játék) 21.43 Tv-híradó EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. Ölj meg. csak csókolj EGRI BRODY: (Telefon: 14-07) Az előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor. Ungern báró végső tévedése EGRI BÉKE: Gólzápor GYÖNGYÖSI PUSKIN: Aba GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: A baracktolvaj HATVANI KOSSUTH: Körhinta PETERVÁSÁRA: Feldobott kö ÜGYELET Egerben: 19 órától csütörtök reg­gel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. Azért róla is essék szó..: A kis földalattiról. Mert már lassan neve így megy át a szóhasználatba: a „kis föld­alatti”: Amióta a nagy épül, gyakori híradás jelenik meg a Budapestet átszelő „igazi” földalattiról, azóta biggyeszt­jük neve mellé a „kis” jel­zőt. Pedig nem volt ez olyan kicsi születésekor, 1 sőt neve mellett a „leg”-et is odate- hettük: kontinensünk legelső földalattija volt ez a buda­pesti. Születését a villamosnak köszönheti. S két vállalat versengésének. Az első villamos Budapes­ten 1887. november 29-én in­dult el, a Nyugati pályaud­vartól, s zörögte végig rö­vidke útját a mai Maja­kovszkij utcáig. Megindult a harc a lóvasút és a villamos- vasút között. Egy ideig állta is a versenyt a lóvasút: le­szállította a viteldíjat. De mégsem bírt a villamossal. A BVVV (Budapesti Villa­mos Városi Vasút Rt.) utas- forgalma 1889-ben ötmillió nyolcszázezer volt. 91-ben már 8,6 millió, a millennium esztendejében pedig már az utazások száma a 22,3 milli­ót is eléri. Ekkor lép egyet a lóvasút társaság is, vagyis a BKVT — (a Budapesti Köz­úti Vaspálya Társaság) elha­tározzák, hogy a lóvasutat villamosítják. Most a két társaság tovább versenyez; a BKVT ismét felveti a Sugár­út. (mai Népköztársaság út­ja) közlekedésének megoldd­sát. * Ismét" mondom, mert már 1873-ban is kérte a Közmunka Tanácsot, hogy a Sugárúton lóvasutat épít­sen. A Közmunka Tanács, ezt nem engedélyezte, de a főváros közgyűlésén sikerült a tervet elfogadtatni. Szeren­csére mégsem lett a lóvasút­iéi- élt a vétó jogával. Húsz évig pihent ez a terv, s most, hogy már két villa­mosvasút-társaság .működött a városban, a 21. esztendő­ben közös ajánlatot tettek: a Gizella tértől (a mai Vörös­marty tér) a Városligetig, villamosvasút vezessen. Ezt is elutasították. Ekkor utazik a háromtagú bizottság Londonba, a város földalattijának a tube-nak tanulmányozására. A londo­ni földalatti úgy épült, hogy minden szakaszára más' és más társaság Kapott enge­délyt. 1894-ben újabb közös.aján- latot tesz a két társaság, de már: földalatti vasút építé­sére. A főváros közgyűlése az engedélyt megadta, de a Közmunka Tanács ezt is el­utasította. Mégpedig ilyen indokkal: ......A boltozatot ta rtó vasszerkezet rugalmas mozgásai folytán az utcabur- kolat megromlik és így az út sétakocsizásra alkalmat­lanná válhat, továbbá az alagút pinceszerű építmény lesz, amely a kocsik alatt oly mértékben fog dübörög­ni, hogy a sétakocsikázást le­hetetlenné teendi.” Nagy csatározások után, 1894 májusától az engedé­lyezést kiadták. A 3,73 km vonal építésére 3 300 000 ío rintot irányoztak elő. A vá ros vezetőinek a legfonto­sabb kikötése volt: a Mil- leneum évére el kell, hogy készüljön a földalatti. 1894. augusztus 13-án kezd­tek a munkához és a konti­nens első földalattiját 96. május 2-án át is adták. A Milleneumi ünnepségek meg­nyitásakor Ferenc József is végigutazott az akkor még egyáltalán nem kis földalat­tin, sőt. külön kocsit is épí­tettek a királynak. Ébenfa- berakásos kocsit, tükrökkel, két oldalt bejáróval. Ez a kocsi ma is forgalomban van, sokáig a 20-as számot viselte. Emlékbeszéd-e ez a kis írás, az új születésekor a ki­csi öregről? Nem az, mert a kis földalatti — ami ugyan pontosabban kéreg alatti vas­út, pályáját felülről ásták ki — hamarosan új korszak elé néz. Meghosszabbítják és korszerűsítik. Újjászületését két ok indokolja. Az egyik: a most felépülő új budapesti lakótelepi a Páskom-ligeti és a csaknem teljesen már el­készült Kacsóh Pongrácz te­lep összekapcsolása a város- központtal. Tehát meg kell hosszabbítani az öreg föld­alattit. A másik: a kocsik is kiszolgáltak, megérettek a cserére. Az új kocsik gondo­zása pedig á régi műhelyben lehetetlen, a remiz korszerű­sítésére a Fővárosi Tanács nem adott engedélyt, hanem új kocsiszín építését rendelte el. A munkákat már meg­kezdték, hisz ezt szolgálja már három millennium kora. beli megálló peronjának meghosszabbítása is. Nincs végleges döntés még arra vo­natkozóan, hogy müven úton folytatja majd tovább pá­lyáját a Hősök terétől a kis földalatti. Az egyik terv: a jelenlegi végállomás előtt el­ágazik a vonal és a Széche­nyi fürdő melletti új állo­másra fut be. A másik terv szerint feleslen.es már a to partján a rövidke felszíni szakasz, ezért a kis metró vonalát a Hősök téri megál­lótól egy kettős S-kanyarral lefelé lejtő alagúttal átvin­nék a városligeti tó feneke alatt, onnan egyenes kéreg­alatti szakasszal csatlakoz­tatná a Kacsóh Pongrácz út alatt most épülő vonalba. A beruházási program szerint ez az újjászületés, 300 mil­lió forintba kerül. K. Gy. Valamikor a hu- szonszázadok egyiké­ben összegyűltek a hősjelöltek. Mind­egyik kimondta ma­gáról: csak lehetőség kell és képes heroiz- musát bizonyítani. A hősök hőse tar­totta a referátumot: — Túl jó ez a kor. Nincs tér a hőskö­désre. Minden kíván­ság nyomban telje­sül. az etnber neki­veselkedik valaminek aztán tegnap már megvalósították, hogy szavakat kiált s rá­fogják, hogy gonáo- latlalanul idéz. Hál hősi élet az ilyen? — Hősöket! Hősies­séget! — kiáltották a hősjelöltek kong­resszusán. Aztán határozatot fogadtak el: mivel a huszótiszázadok egyi­ke nem biztosítja a hősök szabad hősies­ségét a kor korlátai­nak szétzúzásával lesznek hősök s re- remtenek olyan időt, amely tálcán kínál­ja a mindennapok nagy tetteit. A konferenciáról kiszivárgó hírek fel­bolygatták az egysze­rű embereket. Tün­tettek a nagy szürke liáz előtt. A táblákon fö jelszavuk íródott: „A hősiesség •— az adott kor korlátolt­sága!” Szónokaik így kiáltottak: — Hogy nem kor­látozott korunk, ez fáj egyeseknek?! Hát a korláillannak ro­hannának. De ellen­állás nélkül hol a hősiesség? A maguk építette korlátokon csak a saslangest gyakorolhatják, ösz- szegezés: nincs szük­ségünk hősökre! A hösjelöltek kong­resszusán tovább folyt a munka. Ki­dolgozták a csapo­sok fö irányát, kije­lölték a hősi halot­takat, érdemrende­ket alapítottak, es összeállították a díszszertartás forga­tókönyvét. A. hös- gyözelem utáni prog­ramról nem beszél­tek: azért hősök, hogy mindig feltalál­ják magukat. Az emberek kezd­tek félni, hogy j hő­sök tényleg csinál­nak valamit. Ki tud­ná leszerelni őket? S a választás a derék filmrendezőre esett. Az alkotó bement a nagy szürke házba. — Hősök, — kezd­et hozzászólását a filmrendező — fi­gyelmeztetlek benne­teket: bármit teszlek, bármekkora hősies­séget húsz év múlva deheroizállak benne­teket. Hőstelennek mutatlak be mind­nyájatokat — bele­sodródott, vacilláló, kényszerképzetes, gyáva embereknek. A hősjelöltek fel­szisszentek: ez na­gyon hatásos érv. — öljük meg. « filmrendezőt! — ki­áltották a kongresz- szuson. A hősök hőse fel­állt: — A filmrendező megölése hős dolog. Nemcsak akadályozót győzünk le, de tör­ténelmi emlékünkért is sokat teszünk. A hősök felpattan­tak, mindegyikük kezében ott csillo­gott a fegyverarze­nál. Komótosan lépe­getni kezdtek a film­rendező felé. Az alkotó remegő hangon megszólalt: — Ha ti most en­gem megöltök, én hős leszek a világ előtt. A hősök megtán- torodtak: er nagyon hatásos érv. Árián leültek és tárgyalni kezdték a fogas prob­lémát. Évek teltek és csak vitatkoztak — észre sem vették, hogy a filmrendező csendesen meglógott. Három hónap alatt monstre filmet ké­szített a kongresszus­ról. Igazi absztra- hált, szimbolikus, de- heroizáló filmet. A bemutató nap­ján a tüntetők ott­hagyták a szürke ház előterét. Megnézték az alkotást, s az er­kélyen pózoló film­rendezőnek teljes szívvel kiáltották: — Hős! Ezt hősies­ség! »■.' Ffti Péter ból semmi: a belügyminisz­A világvárosi forgalmat már nem győzte a földalatti villa­mos sem egyetlen kocsiból álló szerelvényekkel. Ezért néhány évvel ezelőtt pótkocsikat is üzembe állítottak, hogy kétszeresé­re növelhessék a szállítható utasok számát. &Leyáiu ? (MTI felvétel.) Minden napra jut egy-egy ünnepség mostanában me­gyénkben. A községek lakói sorra emlékeznek a 25 évvel ezelőtti eseményekre, ünnepi gyűléseket tartanak annak a napnak az emlékére, amikor az első szovjet csapatok meg­érkeztek. Tarnamérán kibő­vített pártvezetőségi és ta­nácsülésen vettek részt a he­lyi pártszervezet, a tanács és a tömegszervezetek vezetői. Beszédet Keresztesi Lajos, a járási tanács vb-titkára és Csintalan József, a helyi ta­kács vb-elnöke mondott. Megemlékeztek azokról a szovjet hőseikről, partizánok­ról. akik életüket adták a fasiszták elleni harcban fa­lunk felszabadításáért — ír­ta levelében Pári Tamás. Méltatták azt a negyedszáza­dos fejlődést, mely közsé­günk életében végbement. Megemlékeztek azokról az emberekről, akik kezdettől fogva áldozatos munkával dolgoztak a falu fejlesztésé­ért. Az ünnepi tanácskozást az úttörők színvonalas mű­sora zárta le, majd közösen megnézték az Apa című fil­met. Bártfai Béla a halmajug- rai tanács vb-elnöke egy új televíziós készülék átadásá­ról számolt ' be levelében. Bensőséges ünnepség kere­tében adta át a tv-készüléket Alács László a ludasi és ka- rácsondi ÁFÉSZ igazgató el­nöke a helyi általános iskola 30 tagú úttörőküldöttségé­nek. Az ünnepségen részt vettek a község vezetői és Nyerges Lajos az iskola igaz­gatója is. Az igazgató és Grócz Mária nyolcadik osz­tályos tanuló köszönték meg az értékes ajándékot a Sztár típusú tv-készüléket. A gye­rekek már az első délutánon meghallgatták az iskolatele­vízió adását. Még egy, szinte családias ünnepség zajlott le megyénk­ben az elmúlt napokban. Er­ről gyöngyöspatai olvasóink tájékoztattak bennünket. A gyöngyöspatai kultúrház nagytermében száz olyan idős nénit és. bácsit láttak vendé­gül. akik már túl vannak hetvenedik évükön. Előszóra község legkisebb lakói, az óvodások köszöntötték őket, majd az úttörők következ­tek. Ünnepi beszédet a nőta­nács titkára mondott és az asszonyok egy-egy cserép vi­rággal kedveskedtek az öre­geknek. Az ünnepség második felé­ben csapra vertek egy százli- teres hordót, s az olaszriz- ling jobb kedvre hangolta a résztvevőket. A táncot a nyolcvanhárom éves Iványi Jani bácsi kezdte meg. Az ünnepségen természe­tesen részt vettek, a község. vezetői is, elbeszélgettek az öregekkel a régi dolgokról és a mai eseményekről. Hatvanból Szűcs Ferenctől ifjúságot érdeklő dologról hozott levelet a posta. Meg­tartotta alakuló összejövete­lét az Univerzum ifjúsági klub. A fiatalok klubját a városi könyvtár kezdeménye­zésére szervezték meg. Az alakuló ülésen a résztvevők javaslatokat tettek a prog­ram kialakítására. A résztve­vők érdeklődési körének megfelelően előadásokat ren­deznek az irodalomról, mű­vészetről. műszaki és tudo­mányos témákról. A hatvani városi könyvtár dolgozói természetesen segítséget ad­nak a fiataloknak a klub­program megtartásához. Az ÉMÁSZ egri üzemigaz­gatóságának szakszervezeti tanácskozásáról Daragó Ist­ván számolt be. A szakszer­vezeti aktivistáknak Simon Antal üzemigazgató számolt be az év első háromnegyed részének eredményeiről. A dolgozóknak sikerült kihasz­nálni a kedvező őszi időjá­rást és ennek köszönhető, hogy az első háromnegyed­éves tervet több mint egy­millió forinttal túlteljesítet­ték. Kiemelkedő eredmények vannak a hálózatszerelésnél és a szolgálta tásoknál. Min­den remény megvan arra, hogy az üzemigazgatóság éves tervét túl is teljesíti. Ismertették a Tanácsköz­társaság 50. évfordulójára in­dított munkaverseny ered­ményeit is. A vállalásokat becsülettel teljesítették, s most már a felszabadulás 25. évfordulójára indított munkaverseny eredményei­ről is beszámolhattak. Már eddig több mint háromszáz- ezer forint értékű a teljesí­tés. Az iskolák tanulói minden esztendőben segítséget adnak az őszi betakarítási munkák­hoz. Jól járnak a szövetke­zetek is. mert. van munka­erő a gyümölcsszedéshez és az iskolások is. mert a KISZ- szervezetek pénzhez jutnak. Várallyai Pálné az Alpári Gyula Közgazdasági és Szak- középiskola tanulóinak rész­vételéről számolt be levelé­ben. Az iskola minden tanu­lója hat napot; dolgozott, al­mát szedett, vagy szólót szü­retelt A Petőfi Sándor Tsz- ben 41 400, a Dobó István Tsz-ben 31 400. a Pincegaz­daságnál 20 100 Ft-ot keres­tek a diákok. Az Iskola ta­nulóinak összes keresete meghaladja a 90 000 forintot. 1969. np vembe* 1?., szerda

Next

/
Oldalképek
Tartalom