Népújság, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-21 / 244. szám
Máriássy Judit és Máriássy Félix filmje a hírhedt fehérter- &WmpW99m/VB Vn> rörista Prónay-különítmény vezérének, Pr&nay Pádnak a naplójából készült, de nem történelmi film, nem az eredeti neveket alkalmazza, hanem a „tör- téitelmi groteszk” műfajában a mindenkori fasizmus, a katonai terror „lovagjainak” jellemrajzát adja. Az új magyar filmet mától október 26-ig tűzi műsorára az egri Vörös Csillag mozi. Könyvek, könyvtárak, könyvtárosok... KOPASZ ÖREGŰR. sok- dioptriás szemüveggel, arca csupa fák óság. mint a régi könyvek lapjai. Valahogy ilyennek ismertük-tudtuk ré- gente a könyvtáros, kötetek, polcok, szekrények, ősi, kéziratok, fóliánsok tárának szigorú őrét. Ma viszont mit látunk? Faluról falura járva, többnyire fiatalt találunk a könyvek között. Persze, a fiatalság Önmagában még nem érdem. Ám azt tapasztalni,' hogy e fiatalok munkakészségével, lendületével sincs baj. Sok községben — nem lehet eléggé hangoztatni, mennyire helytelenül? — csökkentették a könyvtárak támogatására adott forintokat, s nem egy helyen teljesen megvonták a támogatást. Tudok olyan könyvtárosokról, akik ezt nem állták meg szó nélkül, s ahogy mondám szoktuk, az asztalra csaptak, szembeszáll- tak a „helyi éntelmetlenség- . gef”. Egyék könyvtáros ismerősöm, annak idején nagyon kelletlenül vállalta állását, most már nem cserélné fel semmi mással. Könyvtárából a kezdeti időben afféle gyer- mek-kkvb lett. Jöttek a gyerekek a kötelező olvasmányokat kérni. Mindegyiket végigkórdezgetbe, kifaggatta, hogy megy a tanulás, aki panaszkodott, annak még a lecke elkészítésében is segített. A gyerekek megszerették, odaszoktak. S jóllehet azóta kinőttek az iskola padjaiból, de a könyvtárban ma is otthonosan mozognak. Se a munka, se a szerelem, se a házasság, család nem vonta el őket a betűktől. A könyvtáros barátjuk, aki ismeri szellemi fejlődésüket, lelki igényeiket, nem is kell kérniük. kinek-kinek megfelelő olvasmányt ajánl. Nem kellett bizonygatnia, rnygam is meggyőződhettem róla, az emberek mennyire jól érzik magukat a könyvtárban, •mennyire hű olvasók. AZTÁN ISMEREK könyvtárost, aki komoly szociológiai érdeklődésű. Grafikonokat, statisztikai összegezéseket készít az olvasás alakulásáról. s kutatja a jelenségek társadalmi okait. Arról tart értekezést, hogy a termelőszövetkezet megalakulása után mennyire megnőtt az asszony-olv'asök szama. A háztájiban kevesebb a munka. lassanként megszűnik a fonás-szövés, ami mind-mind asszonyi gond volt. ' Azt mondja, megnövekedett a/ érdeklődés a szépirodalop iránt, de a férfinép alig-alif vesz a kezébe szakkönv vet, • mezőgazdásági termelésre foglalkozó műveket. Jó, hogj nemcsak olyasmit olvasnak amire a szükség készteti őket, vagy amiből közvetlen hasznot akarnak nyerni, s e törekvés nyomán számottevő Iátó'-’örtágulást, errí- beriesülést, felvilágosodást tapasztal, de nagy kár, hogy a szakmai tökéletesedés ettől messze elmarad. Nem egy tsz-tag úgy okoskodik: bújja csali a szakikönyveket az elnök, a brigádvezető, a mezőgazdász, nekem az a dolgom, hogy a lovat hajtsam, a rendet forgassam, ahhoz pedig nem kell a nagy tudomány. A tizenhat éves leányoknak és a negyvenéves, sokgyermekes asszonyoknak egyaránt legkedveltebb könyve '& szentimentális, a szerelmes regény. A férfiak fiatalabbja a kalandregényeket, tudományos-fantasztikus könyveket, az útleírásokat forgatja szívesebben. A középkorú férfiak a tények irodalmát részesítik előnyben: háborús naplókat, történelmi dokumentum-köteleket, emlékira tokát, önéletra j zo- kat. Idős korban sokan eljutnak a magvasabb gondolatiságé nagyregények olvasásáig is, . mások viszont visz- szakanyarodnak fiatalkorukhoz. régi kedvenc olvasmányaikat veszik újjá elő, s mj- kor már reumás lábukkal, megterebélyej ed ett testű kkel nehézkesen mozognak — a földrajzi felfedezésekről, tá- vali világrészekről; nagyvárosokról olvasnak ifjonti érdeklődéssel. SUMMA SUMMARUM, akárhány könyvtárossal is be szélek, mind azt tanúsítja semmi sem történhet a faluban, Hogy az ne fűződnék valamilyen szálial a könyvekhez. Ha a tévében, a moziban valamilyen regény vagy elbeszélés alapján készült filmet vetítenek, jönnek a regényért, a novelláskötetért, vagy keresik a szerző más munkáit. Sokan új házat építenek, ezek lakberendezési tanácsadókat kérnek. És benyit a bibliotékába a „sebzett lelkű” szerelmes és vigasztaló §zép könyvért kutat. És benyit ‘ a pártában maradt leány is, az özvegy is. De egyik olvasó sem nyit be mindjárt ajtóstul. Kevesen mutatnak rá egyenesen az igényelt kötetre. Előbb szívesen elbeszélgetnek, a kötetek gondozójával,' elmesélik, mi járatban vannak, milyen gondok hozták ide, kitárulkoznakV tanácsot is kémek — mint tanult embertől. örvendezőn emlegetjük mostanában, hogy az értelmiségiek széles . rétege alakult ki falun. Kétségtelen, hogy az új értelmiség központi alakja a mezőgazdász, az agrármérnök, reá vár a legnagyobb munka az új falu kialakításában, a szocialista termelőmód f e j 1 es z t ésé ben, kiteljesítésében. Keveset szólunk azonban a könyvtárosról. holott munkájának közvetlen hasznát veszi a termelés, _ az . iskola, as -egészség?, ügy, s általában nem kis szerepe van a teljesebb értékű, sokoldalú egyéniség kialakításában, formálásában is. KÖNYVTÁROSOK... Mennyivel kevesebbet érne nélkülük a ‘tudósok, írók, művészek, nevelőik minden törekvése! Pataky Dezső Az ember tragédiája Madách . ifru-e televíziószerző lett.1 Madách Imre a televízió . számára írta Az ember tragédiáját, de sajnos majdnem kerek egy évszázadot kellett várnia a műnek, míg az alkotó megalkotta a televíziót, s még azután is egy jó évtizedet, hogy valaki észrevegye: Madách Imre igenis egyenesen a televízió számára írta remekművei. Szinefár Miklós észrevette és felfedezte a televíziót a műhöz, a művet a televízióhoz alkalmazta — teljes sikerrel. Láttam Az ember tragédiáját, hogy a szereplők szmokingban és estélyi ruhásán ^citálták megosztott szintű pódiumon e drámát, — a szép gondolatok dialektikus felolvasóestté váltak, amelyen illett ott lenni és nem illett ásítani. Láttam történelmi „reveinek” rendelve, ahol a színek színorgiában oldódtak, s ahol a „cselekmény” agyonütötte a gondolatokat, fontosabbá, téve a néző számára Éva csípőjének vonalát Lucifer kétkedőén emberi filozófiájánál. Láttam és hallottam harsogó Ádámot, szarvacskás Lucifert, dagadó keblű, ősasszony Évát, jó és rossz előadást és szép lassan meguntam Az ember tragédiáját, mint valami értékes kegytárgyat, amelyet illemből néha elővesz az ember, de manapság már nem nagyon tud mit kezdeni vele. ... és illemből leülterh a képernyő elé, nehogy másnap valaki megkérdezze tőlem: ,,Láttad Az ember tragédiáját?’’. s a sznob pirulásával kelljen beváltanom . ..: „Nem, vendégeim voltak, kérlek ..." ... és megismerkedhettem a mai ember tragédiájával, pontosabban a mai ember, a ma emberének küzdelmé- ' vei, kételyével és örök optimizmusával, önmarcangoló lútkeresésével, a valóban homo sapiensszel. Azt, hiszem. Madách Imre drámáját megírása és első bemutatója óta összesen nem nézte meg annyi ember, mint most vasárnap este. Nem is hiszem, hanem tudom ezt. S hogy a televízió egyéves munkával valóban közkinccsé tette és korszerű értelmezésben tette és kimagasló színvonalon tette — elévülhetetlen érdeme lesz a számára. Szinetár Miklós azt írja előzetesében, mintegy bevezetve és egyben kicsit aggódva is a siker miatt, hogy „ ... a Tragédia speciális darab, csakis és . kizárólagosan magyar darab, erényeivel és hibáival...” Nem én szállók vitába vele, hanem örmagát cáfolja önmaga rendezése! ’ A dráma ezernyi szépségének. mély és fogalmaiban már szállóigékké vált gondolatainak tudós és értő kibontakoztatásával, merész szereposztásában is kifejeHol Tannak a Hamu cs gyémánt, a C satorna utódai? Beszélgetés lengyel filmművészekkel A Lengyel Filmszövetség küldöttsége Magyarországra látogatott. Ebből, az alkalomból kerestük fel Boleslaw Baczynskit, a Filmművészeti Főiskola tanárát és Slapczynski Rvszardot, a Miniatűr Filmstúdió rendezőjét. —. Azt kell mindenekelőtt elmondanom, hogy' a rövid- filmeisek táborába tartozom, így látogatáséin során elsősorban ezek a filmek ér- , dekeltek — mondta . Boleslaw. Baczyháki. — Sok magyar alkotást láttam. Az a benyomásom alakult . ki, hogy filmjeik általában filozofikus jellegűek/ Tetszett, hogy a témát egyszerű eszközökkel. több oldalról közelítik meg. — ön népszerű-tudományos filmeket készít. Miben Jálja e finnek feladatát? — Röviden. A kort, amelyben élünk és annak vívmányait közel vinni a nézőhöz. Én például legújabb filmem témájául az egyre inkább nélkülözhetetlenné vált komputert választottam. — Tanár úr. Mi az oka, hogy* manapság nem látunk olyan lengyel filmeket, mint például a Hamu és gyémánt, a Lorca, vagy a , Csatorna volt? — Mert nem készítenek ilyen filmeket. De félre a i tréfával, tudjuk, hogy játékfilmgyártásunkkal valami baj .van. Most keressük azt az utat, amely véget vet a stagnálásnak. — Kik a pályatársak közül a példaképei? — Godard. Fellini és' Andrzej Munk. Ha Munkot nem éri autóbaleset, a világ egyik legnagyobb filmművészévé vált volna. Klasszisa így is vitathatatlan. — Wajdát nem szereti? — Munkot jobban. o o o o Slapczynski Ryszarddal a rajzfilmekről • beszélgettünk. — Látogatásom 1 e.gyik nagy élménye — mondta a fiatal filmrendező — a Gusztáv-sorozat volt. Ilyen filmet, amely szellemesen szórakoztat, gyereknek, felnőttnek egyaránt élményt nyújtó alkotás, még nem készítettek 1 Lengyelországban. Ami még ennél is fontosabb, minden egyes rész ad valami mosolyogtató bölcsességet az emberi furcsaságok világából. — Szeret! a sorozatíilmekét? — Igen. Hálás dolog, mert a közönség bizonyos idő után valami kapcsolatot alakít ki a főhőssel, amelyre lehet építeni. Másrészt igen nagy gond mindig újat hozni. — Ön szerint miért kevesebb ma a mozilátogatók száma? — Részben azért, mert kevés a valóban jó film, másrészt, kevesebb az emberek ideje. Talán azért is kedvelik a rajzfilmeket, amelyek röviden mondanak el nemritkán komoly problémákat. (szigethy) zésre jutó., helvesen értelmezett modernségével, ez a mű messze túllépte „speciális magyar” voltát. Hogy milyen közegben, milyen társadalmi és egyéni atmosz- -férában született Az ember tragédiája, nos, az lehet fontos az irodalomtörténészek számára, lehet fontos a rendező értelmezése szempontjából, vagy iskolai., tanórák elemzése kapcsán. Így, ahogy láttuk, történelmi köntösbe öltöztetett, mai valóság gondolati és egyben természetes scenikai megvalósítása korunk Ádám- jai, Évái és Luciferéi rneg- megújuló kérdéseinek: mi végre vagyunk a világon? És még soha ilyen egyértelműen nem kaptam választ sem Madáchtól, sem rendezőlől: azért, hogy küzdj, hogy haladj, mért az ember maga a küzdelem és a haladás! Huszti Péter Ádámja ..én” voltam. Én. a mindennapi ember, nem a harsogó drámai hős, nem valami fele biblikus, emberfeletti ember. Szerény kis álmodozója és megküzdője koráinak, i veineik, vágyainak, aki bizony gyakran elbukik, de mindig talpra tápászkodík, mert" végtére is, ha nem is óriás, de ember. És emberi mivolta az óriás! Moór Mariann is újfajta Évát hozott a néző elé. Nem hökkentem volna meg. ha az egyiptomi színben, vagy akár a jeges világban hirtelen szatyrot kapott volna, hogy leszaladjon a közértbe, ö sem drámai hősnő, hanem nő, asz- szony, anya, szerető, mindennapi kedves, vagy kicsit bosszantó lényecske, aki élettársa. ösztönzője, útitársa, és álmoknak, kudarcoknak megosztója Ádám mellett. Mensáros László Luciferje nem az intrikus, kaján, a „bűnbe vivő” ördögien ördögi alakja. Ö töprengő intellektus, Ádám kételyének, gondolatainak,, megismerő vágyának mintegy testet öltött kivitelezése. Kitűnő, újszerű és korszerű alakítás volt! Az epizódszereplők külön élményt jelentettek, _ legalábbis döntő többségükben. Az egységes játékfelfogás, a külsőségek, dramatizációk gondos kikerülése,, egy sajátos belső tartás és nem holmi olcsó moralizálás jellemezte szinte mindvala- mennyiük alakítását. Blum Tamás zenei összeállítása és Sik Igor nagyszerű képei jelentős mértékben járultak hozza, hogy emlékezetes élmény birtokában búcsúzhattunk a televízió előtt a vasárnap estér tői. [ Gyurkó Géza VIII. Egy a Nagy Hét-bői </ss/s//s/s///s////s//ss/ss/jss//s//;s//s/ss///sss///s////sssy//s;/s/s/sss///ss///s//;/ss//s//ss///s;s/s//ss/ss/ssss/sj//Jsssf////sss/ss/s/sssssss////s//s/ss//s///ss//?/sss/sss/l Az USA-ban már régóta sok ezer német élt, akik közül sokan a német—amerikai Volksbundba tömörültek, amely szoros kapcsolatokat tartott fenn a berlini náci párt, központjának külföldi irodájával. Ez a szövetség vajon tagjai közül az új helyzetben nem adhatott-e számos szabó tőr-csoportot Amerika ellen? Ami a fasiszták számára nem volt lehetséges az európai hadszíntereken, azt esetleg az amerikai kikötőkbe beépült náci szabotőrök véghez vihették. Az ellenség várható nagy aktivitása az amerikai elhárítás számára több volt, mint elég. 1942. februárjában New York közelében a manhattani dokkok előtt kigyulladt a Normandie francia luxusgőzös és a Hudson folyón a hajó merülési vonaláig leégett. A hajónak menetsza- zaddkat kellett volna az afrikai frontra szólítania. Charles Redlilfe-nek, az amerikai haditengereszel titkosszolgálata parancsnokának, nem lehetett kétsége a vizsgálat, lefolytatása után, hogy a Nor- mandie-t elpusztító tűzvész., szabotázsakció eredményi volt. (Eota$taÉáaka. A gengszterek és Amerika hivatalos uralkodókörei között a szoros baráti kapcsolatok töríénete évtizedekre nyúlik vissza. E kapcsolatokra jellemző Luciano Cosa Nostra vezér — a Hét Nagy egyikének — története. 1942- ben egy ,napon Lucianót — aki tizenkét évi börtönbüntetését töltötte Dannemora- ban — váratlanul átszállították a CQmstocki börtönbe. Itt á kisebb bűnözők és a be- • teg foglyok éltek. Lucianónak fogalma sem volt arról, mivel magyarázza ezt á kitüntetést, Három nappal később, amikor a látogatóterembe kísérték, megtudhatta, hoev minek köszönheti ajthelye: - sét. Normális körülmény közótk-a-börtön hatalmas-, rosszul fűtött, hideg termében 7— amelyet középen vastag acéldrótháló választott ketté — az egyik oldalon a látogatók, ia másik oldalon pedig a foglyok foglaltai: helyet. Ezúttal azonban a terem üres volt, csak az' ajtónál ücsörgött néhány börtön- őr. Luciano pár percig várakozott. Ekkor kinyílt a látogatók számára fenntartott ajtó ... Luciano egy székre ült és vele szemben foglalt helyet Moses Polakoff, régi kipróbált ügyvédje. Ajz, ügyvéd mögött a Nagy Hét kompániájából való Meyer Lansky gengszteV állt. „Mi a poklot keres itt ez a fickó?” — csodálkozott Luciano. Hogy mit kerestek? Luciano -segítségére, jöttek;!. .Nem csupán ezért. Sőt, elsősorban nem ezért, hanem ezúttal Lu- . cianónak kellett az amerikai véderőt segítenie. Ezért keresték fel az „urak” és ezért szállították őt a dannemorai szigorú fegyintézetből Corns- töckba. Itt ugyanis nem őriztek jelentős és jelentékeny gengszter társaságot, amely egy ilyen látogatásból esetleg félreérthető következtetéseket vonhatott volna le. Hogy így történt? Ez bizony hosszú história! 1941. december 7-én a ja- ,pán haditengerészeti légierő váratlanul lecsapott a Ha- wai-i szigeteken levő Pearl Harbour amerikai hadikikötőre és támadásával az amerikai csendes-óceáni flotta fő erőit megbénította. Ezt követően a japánok partra szálltak a Fülöp-szlgéteken. 1941. december 11-én periig a náci- Németország és Olaszország szintén hadat üzent az. Egyesült Államoknak. Ezzel az amerikai véderő teljesen új helyzet elé került, Az Egyesült Államok hosszú keieti partvidéke, az ország hatalmas kikötői, az egész. Atlanti-part hosszában védtelenek voltak a fasiszta tengeralattjárók támadásaival .szemben. /
