Népújság, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-31 / 253. szám

I HÍT SZOCIALISTA OBSZÁG KÜLÜGYMINISZTERI KONFERENCIÁJA A BRANDT-NYI LATKOZAT VISSZHANGJA PRAGA KÖZELÉBEN, a Lany-kastélyban megkezdő­dött a Budapesti Falhívást aláíró hót szocialista ország külügyminisztereinek tanácskozása. A budapesti konfe­rencia óta az európai biztonsági értekezlet gondolata vi­lágszerte tért hódított és aligha lehet vitás, hogy az aláíró országok mostani, magas szintű megbeszélése: újabb jelen­tős állomás a magyar fővárosban kitűzött cél megvalósí­tása felé vezető úton. „Az európai biztonsági értekezlet megtartása a jelen­legi időpontban nemcsak kívánatos, hanem reális lehető­ségnek tűnik” — hangoztatja a Rudé Právóban megjelent cikkében Jan Marko csehszlovák külügyminiszter, aki a továbbiakban megállapítja: még sok akadályt kell elhárí­tani, de az európai szocialista országok mindent megtesz­nek ezért. A prágai tanácskozásról Marko úgy vélekedik, hogy az minden bizonnyal jelentős döntések fóruma lesz. HASONLÓ, RENDKÍVÜL pozitív visszhangja van a találkozó megkezdésének a lengyel fővárosban. Varsóban nagyra értékelik a finn kormány állásfoglalását, amely szerint kész közreműködni a konferencia előkészítésében, sőt vállalja annak megrendezését is. Lengyel körökben emlékeztetnek arra, hogy a finn memorandumra eddig 22 ország igenlő válasza futott be. Minden jel arra mutat tehát, hogy kontinensünk kö­zelebb jutott az európai biztonsági értekezlethez, de a nagy tanácskozás ötsszeüVése — és eredményessége — per­sze még sok mindentől függ. NEM VITÁS, HOGY az európai bizottság alakulásá­nak egyik legfontosabb szektora az NSZK—NDK viszony iövóje. Berlinben még nem hangzott el hivatalos nyilat­kozat a Brandt-íéle kormányprogram kapcsán, de bizo­nyos utalásokból, valamint a külföldi sajtószemlék hang­súlyából arra lehet következtetni: az NDK ugyan fenn­tartja az óvatos várakozást, de a program számos kitételé­vel elégedetlen. A Brandt-nyilatkozatból — emlékeztetnek berlini körökben — hiányzik az európai határok elfoga­dása, a Haltetem-doktrína és a kizárólagos képviseleti igény felszámolása. A program kifejezetten megtagadja az NDK nemzetközi jogi elismerését. Ezzel kapcsolatban az Otécsesatven Front című bolgár lap így ir: „Amikor Brand tok visszautasítják az NDK elismerését és a két né­met állam különleges kapcsolatáról beszélnek, éz a meg­fogalmazás érzékelteti: nem akarják végigjárni az utat, amely az NDK és az NSZK közötti normállá kapcsolatok megteremtéséhez szükséges.” Uj amerikai kémrepülőgépek TOK/O: Az amerikai haditengeré­szeti'erők aeugi légi támasz­pontjára (nem messze Tokió­tól) megérkeztek a legújabb, P—3 B mintájú, elektronikus berendezéssel felszerelt fel­Hazaérkezeit a magyar parlamenti küldöttség Csütörtökön délelőtt haza­utazott 'Párizsból az a ma­gyar parlamenti küldöttség, amely «fr. Bencsik Istvánnak, az országgyűlés mezőgazda- sági állandó bizottsága elnö­kének vezetésével a francia nemzetgyűlés elnökének meg­hívására hivatalos látogatást tett Franciaországban. A küldöttség ma megér­kezett Budapestre. Szovjet—török kapcsolatok ANKARA: A Szovjetunió és Törökor­szág kapcsolatainak javulását nem a múló tényezők, hanem a két ország életbevágóan fontos nemzeti érdekeinek találkozása határozza meg —, jelentette ki Vaszilij Grub- jakov, a Szovjetunió ankarai nagykövete a Cumhuriyet munkatársának adott inter­jújában. A nagykövet hangsúlyozta, hogy a két fél erőfeszítései a magas rangú állami vezetők kölcsönös látogatásai, elő­mozdították a szovjet—török kapcsolatok további fejlődé­sét. „Jelenleg a legfontosabb feladatunk ápolni és fejlesz­teni a szovjet—török barát­ság jó hagyományait” —, mondotta Grubjakov. (MTI, , október 3L,»€níek derítő gépek — közli Japán vezető lapja, az Aszahi Sim- bun. A lap emlékeztet arra, hogy erről a légi támaszpont­ról repült fel a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság felett idén áprilisban lelőtt EC—121 típusú amerikai kémrepülő is. Az acugi tá­maszponton pillanatnyilag egy repülőszázad vár beve­tésre gépenként 30 főnyi le­génységgel, (MTI) (Vatikáni telei on jelentés): Tizenhét napos tanácsko­zás után, október 28-án be­fejezte munkáját a Vatikán­ban a rendkívüli püspöki szinódus, amelyen a világ minden részéből egybegyűlt 140 egyházi vezető vett részt és bekapcsolódott annak munkájába VI. Pál pápa is­A rendkívüli püspöki szi- ruxlust a II. vatikáni egye­temes zsinat döntése alap­ján hívták egybe. Az egyetemes isin at ugyanis már annak idején kifejezés­re juttatta azt az elhatáro­zását, hogy — megőrizve az egyház egységét — meg kell találni a kívánatos összhan­got a pápai primátus (a pá­pai vezetést, hatalmi el­sőbbség) és a kollegalitás (azaz testületi vezetés) kö­zött. Vagyis, bizonyos ha­tárok között, de nagyobb le­hetőséget kell adni a püspöki konferenciáknak, egyfelől az egyház egészének, másfelől az egyes püspököknek a sa­ját egyházkerületük vezeté­sében. Választ a társadalmi problémákra Már ebből is nyilvánvaló, hogy lényegében az egyházon belüli (persze inkább a ve­zetésre korlátozott) demok­ratizálódási folyamatról volt szó. Ez a folyamat pediy; el­választhatatlan azoknak a progresszív törekvéseknek a valóravóltásától, amelyekért a világ minden országában — egyes európai és latin- amerikai országokban pedig különösen — mindinkább élesedik a harc a; egyhá­zon belül iá A törekvéseik az egyháznak korunk alap­vető társadalmi-politikai problémáival kapcsolatban, elfoglalt áliüpop&áit maga­Pafesztinai gerillák Lfbaoonban^St^^ tekintettel pillanatnyilag fegyvernyugvás van Libanon­ban a kormánycsapatak és a Palesztinái Felszabadítási Szervezet gerillái között. A kép a szervezet egy kisebb csoportját ábrázolja, akik Tripoli város közelében, a XIII. századból való St. Gilles várában sáncolták el magukat. (Telefoto — AP—MTI—KS) II Pravda a libanoni helyzetről MOSZKVA: Minden, felelősség tudatá­ban lévő libanoni politikai személyiség — nézeteitől és vallásától függetlenül — törekszik a helyzet nor­malizálódására az országban, igyekszik elhárítani a belpo­litikai konfliktus további ki-’ éleződésének veszélyét. Ezt a következtetést vonta le Jevgenylj Primakov a Prav­da bejrúti tudósítója. A libanoni haladó körök jelenlegi legfontosabb fel­adatnak tekintik olyan maxi­málisan kedvező körülmé­nyek létrehozását, amelyek­ben a Kairóban megkezdő dött tárgyalások haszno-, eredményeket hozhatnak mindkét fél számára. A liba­noni nép túlnyomó többsége kész harcolni és áldozatokat hozni azért, hogy a Paleszti­na! kommandók szabadon tartózkodhassanak Libanon területén. A kairól tárgya­lásokon eleget kell tenni en­nek a követelésnél; — hang­súlyozza a cikkíró. A bejrúti jobboldali lapok olvasása közben — folytatja a Pravda tudósítója —, az az érzés alakul ki, hogy ezeket a lapokat- finanszírozó és kiadó nyugatbarát körök szándékosan túlozzák a li­banoni hadsereg é.s a pa- lasztinai kommandók össze- ütközéséseinek méreteit. Primakov kiemeli: ez azért van, mert egyes nyugati kö­rök aggodnak amiatt, hogy kikerülvén a válságból. Liba­nonban még erősebben elter­jednek az antiimperialista nézetek. Ennek f megakadá­lyozására ismét’ napfényre bukkant az a kacsa, „hogy továbbra is folytatódik a Szí­riái beavatkozás Libanon­ban”. De minden igyekeze­tük ellenére a Libanon egét beborító sötét viharfelhők közöt már átcsillan az első reménysugár. (MTI) £ . r .i I TAHnnk-« Torinóban tömegtüntetéssel és sztrájkkal tiUa­dzfraiknarc I O FS íi O «0 'n koztak a munkások a fasiszta provokációk és a tőkések megfélemlítő akciói eilen, a képen: a rendőrség teljes fegyverzetben vonul fel a tüntető autógyári munkások ellen. (Telefoto: — AP—MTI—KS) Valami megmozdult tartását érintik .(gondoljunk például a „szegények egy­háza”, a kizsákmányoltakat, az elnyomottakat gyámolító egyház követelésére, amely­nek igen sok híve van a ka­tolikus egyház papjai kö­zött; vagy a fogamzásgátló szerek megtiltásáról kiadott pápai enciklika, a Hunia­mé Vitae körüli szenvedé­lyes vitákra.) Az egyház ha­ladó szárnya éppen azért kí­ván nagyobb demokratiz­must a vezetésben, hogy mind intenzívebben és gyor­sabban haladhasson előre korunk égető társadalmi problémáira adandó válasz­ban és mind hatékonyabban járuljon hozzá azok megol­dásához. Ellenszinódus Most. a szinódus befeje­zése után elmondhatjuk, hogy az egyház konzerva­tív és progresszív erői kö­zött, az egyházon belüli de­mokratizálás kérdéséről folytatott harcban egyelőre nincsenek sem „vesztesek”, sem „győztesek”. A küzde­lem mindenesetre éles volt, nemcsak a püspöki szinódu- son, tehát a Vatikán épüle­tében, hanem azon kívül is. A püspöki szlnódussal egy­idejűleg ülésezett Rómában a Valdens teológiai fakultá­son az úgynevezett ellenszi­nódus, a lelkészek európai egyesülete (a valdensek egy. a XII. században alakult, az evangélium' szegénységet hirdető szekta, amely ké­sőbb a protestáns mozga­lomhoz csatlakozott). Ennek a tanácskozásnak a záró dokumentuma mondta ki, hogy az egyház a világ szá­mos részén „többé mar neun a szegények é§ elnyomottak védelmezője”, s követelte, hogy az egyház szakítson a szabadság elnyomásán ala­puló rendszerekkel; utasít­sa vissza a fajüldözést; kö­telezze el magát a vietnami béke megteremtéséért foly­tatott harc mellett; a krisz­tusi tanítások szellemében harcoljon azért, hogy min­denki elnyerje az emberi méltóságot e földön. Az el­lenszinódus fellépése termé­szetesen nagy feltűnést, mi több, ellenkezést váltott ki. Az egyház konzervatív és haladó szárnyának hívei nem egyszer összetűztek a Szent Péter templom előtt, maga a pápa nem fogadta az ellenszinódus képviselőit. Az egyház progresszív szárnya a püspöki szinódu- son jelentősen hallatta hang­ját. Képviselői — bár a pá­pai hatalom elsőbbségét ők sem vitatták — kritikával illették a vatikáni centra­lizmust (például azt, hogy a fogamzásgátló szerek meg­tiltásáról szóló enciklika ki­adása elölt a pápa nem konzultált széles körben a püspökökkel: bírálták a kúria bürokratizmusát és mindazokat a törekvéseket, amelyek megakadályozzák, hogy közvetlenül, cenzúrá­zás nélkül jussanak , el a püspökök véleményei a pá púhoz. „Ma úgy /látszik — mondotta a haladó törek­véseiről közismert belga Suenen; bíboros —, hogy a pápának az egyház egészé­vel kell foglalkoznia, és ne­künk. püspököknek a saját egyházmegyénkkel A he­lyes kapcsolat viszont azt kívánná meg, hogy a pápa mindenekelőtt a saját, helyi Rómában római egyházkerületével foglalkozzék, és csak azután az egyház egészével. És mi püspökök foglalkozzunk el­sősorban a saját egyház­megyénkkel, és azután a kollegalitás elve alapján az egyház egészének ügyeivel.” Á nézeteltérések Végül is milyen eredmény­űvel zárult a több mint két héten át tartó vita? Egy ál­talános nyilatkozaton kívül nem hagytak jóvá egyetlen, az alapvető kérdésekben egységes és végleges állás- foglalásnak tekinthető do­kumentumot sem, oly sok volt a püspökök részéről a fenntartás és a javaslat a szavazások során. Ezért mondta a szinódus főtitkára. Monsignor Rubin a szinó­dus utolsó, a formális zárás után megtartott kiegészítő ülésen a következőket: Mi­vel a speciális megbízatás­sal rendelkező titkároknak nem áll módjukban elmé­lyült szintézist adni az elő­terjesztett javaslatokról, a végleges beszámolót mi­előbb elküldik a részt ve­vőknek, hogy megvizsgál­ják, mi lesz a sorsa az egres javaslatoknak. (VI. Pál pápa egyébként fenn­tartotta magának a jogot, hogy megvizsgáljon minden egyes indítványt.^ Miben merültek fel nézet­eltérések? Két dologban: a pápai primátus és a kollegi- •élis vezetés gyakorlat: meg­valósítása módozat? inak kér­désében. vagyis abban az alapvető kérdésben, amely­nek megvitatására a szinó­dus összeült. A másik kér­dés, amiben nézeteltérések voltak: az egyes püsítőbsé­BONN: A bonni hadügyminiszté­rium jelentése szerint; az ari­zonai tuke támaszpont kö­zelében tisztázatlan körülmé­nyek között gyakorlórepülés közben lezuhant a Bundes-, wehr 101. Starfighter gépe.. - Az amerikai pilóta eltűnt, a. német társpilóta túlélte a szerencsétlenséget. LOS ANGELES: A szerdán keletkezett er­dőtűz éjszakára elérte .Los Angeles északi elővárosait A tűz nyolc házat megrongált és menekülésre késztetett 500 lakót. Három tűzoltó megse­besült, t közülük egy Súlyo­san. MOSZKVA: Csütörtökön szovjet kor­mányküldöttség utazott Al­gírba. hogy részt vegyed az algériai forradalom Iá. év­fordulója tiszteletére rende­zendő űr népségeken. A deler“ gációl 1 ágyímir Serbickij. az SZKP KB Politikai Bi­zottságának póttagja, az Uk­rán Minisztertanács elnöke vezeti. Ugyanazon a gépen utazik a katonai küldöttség . is, élén Ogarkov vezérezre­dessel, a szovjet, fegyveres erők vezérkari főnökének el­ső helyettesével. HIROSIMA: A hirosimai egyetemen . szerdán benzinnel elégette magát egy 21 éves diáklány. Ezzel a hirosimai öngyilkos-. ■- ságok száma tízre emelke­dett. A hatóságok és a. diá-. kok között másfél év óta to- . lyik háborúskodás, az ifit-., gyilkosságokkal a hatősének túlkapásai ellen tiltakoztak.'.. BUKAREST: A holland miniszterelnök és külügyminiszter romániai látogatása befejeztével B.uka-- ■- restben közös közlemény hoztak nyilvánosságra. . A szívélyesség, és a., kölcsönös,. egyetértés légkörében b>zafo.v. lőtt-tárgyalásokon • a. feleihez hasznos eszmecserét folytat­tak a legfontosabb időszerű . kérdésekről. Maurer román miniszterelnököt, cs Mancscy külügyminisztert meghívták hollandiai látogatásra. A meghívást örömmel elfogad­ták, a látogatás időpontig! később határozzák meg dip­lomáciai úton. gek egymáshoz való viszo­nya, kapcsolata. Ami pedig magának a pápai primátus­nak és a kollegába vezetés összefüggésének elméleti doktrínáiig részét illeti, e probléma megvizsgálását bi­zottság elé utalták. A jövő ad választ A szinódus mindennek el­lenére, konkrét eredménye­ket is hozott. Megértésre ta­lált VI, Pál pápánál számos püspök ama kérése, hogy a 'i pápa — fenntartva termé­szetesen a döntés kizáróla­gos jogát — az egyház egé­szét érintő fontos döntései előtt vegye figyelembe a helyi egyházkerületek véle­ményét. Jelentős eredménye a szinódusnak az is. hogy VI. Pál pápa elfogadta a ja­vaslatot: ezentúl minden esztendőben rendszeresen ülésezik a püspöki szinódus. azonkívül annak titkárságát állandó jellegűvé teszik, sőt / kibővítik. Valami tehát mégiscsak megmozdult Rómában. Ügy, ahogyan azt a belga Sue- nens bíboros kifejezte: „Az egész egyházat érintő vita megindult, és az már meg­állíthatatlan”. Zoungrana- bí­boros szerint pedig a szinó­dus legfontosabb eredménye, hogy „az ‘egyház ráébredt a kollegiális. vezetés szüksé­gességére". A jövő ad választ a kér­désre: milyen mértékben va­lósul majd meg az egyházon belüli vezetés demokratizá­lása, és arra is, ami még ennél is fontosabb: meny­nyire segíti elő az egyházon belüli demokratizálódási fo- lyamat a katolikus tömegek­nek a világ minden részér megnyilvánuló óhaját: adjor az egyház pozitív választ, korunk alapvető társadalmi kőrdó»irc, ______, A * ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom