Népújság, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-14 / 238. szám
t fiforki' fi VIII. Lámák, szörnyek, rádiók „Megvetésre méltó és megvetett egyéniség, szégyen isten és ember előtt, utálat szerzetesek és világiak előtt, a lámaizmus főpapjának torzképe. Ha legalább csak titokban inna... ! S ha saját tanainak parancsai szerint nőtlenségben kell élnie, legA jurta, ahol sofőrünk megállt, szutecajra, tejes teára szomjazva, három napi járóföldre volt gépkocsijával is a fővárostól. Jobb módú családé lehetett, mert ajtaja díszesebb volt a szokottnál. ' — Szambajnó — kciszönBzertartás a Gandenban. Mongólia utolsó és egyetlen láma- kolostorában. Nyugodtan fényképezhettem! alább elrejtené szeretőit a világ szeme elől!” — idézi Sven Hédin, a világhírű svéd utazót Róna-Tas András „Nomádok nyomában” című érdekes etnográfiai tanulmányában. Az utolsó Bodgoge- genról van szó, a mongol lámaizmus utolsó főpapjáról, aki mint uralkodó megszűnt uralkodó lenni a mongol népi forradalom után, de haláláig megtarthatta főpapi méltóságát. Volt szerencsém látni tibeti—kínai stílusban épült félelmetesen szfcp nyári és az eléggé jellegtelen téli palotáját, mindkettő ma lényegében vallástörténeti múzeum. S volt szerencsém belebor- zongani a lámaizmus teljesen elembertelenedett vallu- sárlak dokumentumaiba. Félelmetes szörnyek, rettenetes — úgynevezett cam-maszkok — fejek, vörös, arany, fekete színekben, három szemmel, . vadkanagyarakkal. A szőr- ? nyék a legkülönbözőbb fn- és al istenségei;, démonok, amelyeket túlvilági kísérőik, szörnyek, alacsonyabbrendű démonok táncolnak körül. Bárrr.erre néztem, s bármerre nézett az egykori arát, tikkadt rémülettel kellett szemlélődnie az embertől teljesen elvonatkozott vallás csak szörnyűségekre, démoni fenyegetésekre utaló relikvi- umai láttán. A cam-maszkok mellett rendkívül sok aranyozott Buddha-szobor, színes templomfestmény, ezernyi szertartási eszköz, többek között egy állítólag tizenhét éves szűz lány combcsontja-- ból készítettek és olyan áldozati csészék, amelyek <em- berkoponyából készültek. A lámaizmus rendkívül vonzódik a rémségekhez, eáek hozzátartoznak a misztikus hangulat megteremtéséhez. Ma már ez jobbára a múlté. Egyetlen működő lámakolostor van, Ulánbátorban, a Gandem, ahol még most is folynak a szertartások, ahová eljárnak imamalmokat forgatni, a Buddha szobra előtt az imapadra roskadni, inkább már fcsak az' öre- gebbjei. Volt olyan érzésem, amint ott álltam, kellő tisztelettel a dúsan cirádázott, s belül relikviákkal, szertartási tárgyakkal és lámákkal szinte nyomasztóan zsúfolt szentély ajtajában, mintha mindez már a lámák számára is idegenforgalmi kuriózum lenne. Lehet, hogy tévedek. De abban nem. hogy jó szögből nézve, a Buddha csúcsos fejdísze dósán beleolvad a monyé televízió magasba szökő "tornyába. Mert a múlt es jelen, legalábbis felületében, de valahol még a lelkek mélyén, is, együtt él itt, s jó hagyományait tekintve nyilván együtt m fog -élni Mongóliába*, tünk be a jurtába, s már ku- corodunk is le, ki, mint jómagam apró székre, ki a földre, a belépés után a bal oldalon, a férfiak oldalán, ahogyan ez illik. S egy két- arasznyi kis kölök már capiat is a jurta falán függő ló- börtömlőhöz, megkavar benne valamit, hogy a követkeA kép akár itthon is lehetne: csak itt nem disznóvágásról árulkodik a foto, hanem birka „tor”-ről. a birkabclel mossák, hogy elkészülhessen majdan a mongolok kedvenc véres hurkája. ző pillanatban régi mongol szokás szerint két kézzel nyújtsa át az ajakba mért és a vendégnek szó nélkül kijáró kumiszt. Nem elfogadni halálos sértés. A jurta velem szemben álló oldala a nőké. Az asszony! holmik, háztartási eszközök, ruhák, csecsebecsék, s száradó, talán a múlt héten vágott, de már csak kevéske maradékát mutató birkahús a jurta váza és vászna között. Középen Cetendanba, a jurta tulajdonosának ulán- bátori ismerőse ül a sarkán és a földre tett deszkán tésztát metél. A jurta közepén kondér, a kondérban a fagy- gyúzsírban sül a már felmetélt tészta. A háziasszony ka- vargatja és szedi ki egy lavór formájú bádogedénybe a kisült1 tésztát. A jurta előtt még két asz- szony guggol. Ismét birkát vágtak, a lehető legkevesebb vízzel, egy darab tüdőt já- . ratva ide-odá, a birka beleit tisztítják. így csinálták ezt, a tésztát leszámítva, évezredek óta. Legyek dönge- nek bizony, s érezni a száradó téli tüzelő, az összegyűjtött trágya illatát — száz' kilométerekre nincs ide fa! — lovak nyihognak a közelben és égy álmos'teve ordítja el magát oly keservesen, mintha a birkát siratná. A jurtát azonban már állami gyár készíti. Ott áll, a valamikori szentély helyén, a legközépen, a bejárattal szemben a telepes világvevő rádió és a házigazda — aki az imént invitált be bennünket, teát főzet a soha nem látott mongol sofőrnek a szűkös vízből — az állami gazdaság dolgozója. A vendég, aki Ulánbátorból jött, egy népművésze- 1 li háziipari szövetkezetben gyümölcsözteti veleszületett ősi tehetóégét. — Ó, jártam én az elvtársaknál, még 1937-ben. Egy hétig voltam Budapesten, aztán onnan Prágába mentem, majd Bukarestbe. Bőripari delegáció tagja voltam — mondja folyékony orosz nyelven büszkén, miközben megállás nélkül jár a kés a kezében, s ki nem esik beszéd közben sem a cigaretta a szájából. — Kijöttem egy kicsit levegőzni. Meg jó kumiszt inni Kell az embernek, mert az a város, hiába jó, mégiscsak rossz — mondja megelégedetten, hogy itt lehet még néhány napot, s nem abban a „rossz levegőjű” városban. Ulánbátor levegőjét bármelyik európai város megirigyelhetné különben. A háziasszony megropogtatja a derekát, rágyújt és gondol egyet. Lecsapja a kavarókanalat, s máris ott üt a Gaz kormánykereke mögött. Gyújtás, kapcsolás és villámgyorsan elporzik, vagy fél kilométert, hogy aztán visszadöcögjön a jurta elé. — Hű, de régen vezettem már — mondja kicsit szomorúan és kavarja tovább a sülő metéltet, oda ne égjen, a vé•i. hur' • :ré.’.'A, eteli, hogy Szakmunkásképzés az építőiparban A MEGYEI SZÉKHELYŰ minisztériumi, tanácsi és Szövetkezeti építőipari szenek az elmúlt évben 776 millió forint értékű munkát végeztek. Ez év első felében az építési igény tovább emelkedett. építőipari kapacitás hiányában 1969. első felében több miht 84 millió forint értékű munkát nem vállaltak ei, pedig a létesítményekre szükség lenne és a beruházók megfelelő összégü pénzzel is rendelkeznek. Az elkezdett építkezések műszaki tervteljesítése 1968- ban 66,7 százalékos és az idén sem várható jobb eredmény. A'beruházási igények gyorsabban növekszenek, mint építőiparunk teljesítő képessége. Nem állítjuk, hogy ennek csak egyetlen oka van, de az építőipar vezetői a lemaradást többnyire létszámhiánnyal indokolják. Ebből következik, hogy a szakmunkásképzésnek az építőiparban fokozott jelentősége van. Megvizsgáltuk, hogy megyénk két 'építőipari vállalata hány szakmunkást képez, szakmánként milyen az ósz- szetétel, eddig mit tettek és ezután mit kívánnak tenni, hogy megyénkben elegendő és megfelelően képzett építőipari szakmunkás legyen. A Heves megyei Állami , Építőipari Vállalatnál 1951- ben még csak 116. 1956-ban 170, 1959-ben 230 és 1968-ban 600 szakmunkást képeztek. A tanácsi építőipari vállalatnál 1966-ban 165. az ezt követő években 170, majd 200 és az idén 220 fiatal tanul. MINDKÉT VÁLLALATNÁL van divatos szakma, amely jobbal) megfelel a szülők és a szakmunkásjelöltek igényeinek. Épületgépésznek, villanyszerelőnek és géplakatosnak elég szép számmal jelentkeznek, de kevés az ács, pedig ezek keresnek a legjobban. Nincs elegendő kőműves- és festő tanuló, pedig nélkülük nem boldogulhat az építőipar és ez a szakma is sokat fejlődött. gépesítéssel iparkodnak Javítani a .munkakörülményeket, A Heves megyei Állami Építőipari Vállalatnak csak 90 százalékig sikerült ..beiskolázni”, a tanácsi építőipari vállalatnál ez még nem tisztázódott, de az biztos, hogy kőművesnek mindkét vállalatnál kevesen jelentkeztek. Egy kis túlzással azt is szokták mondani, hogy kőművesnek. ma már csak az megy, akit máshová nem Vesznek fel. Ez így nem igaz. De sokan 'szeretnének jó szakmát és érettségi bizonyítványt is.szerezni. Ezt a törekvést a gyöngyösi vállalatnál felismertéiig és emelt szintű képzésben részesítik a kőműves tanulókat Ezt a törekvést helyeselni és támogatni kell, ha tehetséges és szorgalmas fiatalok jelentkeznek az emelt szintű oktatásra. De a többségük gyenge tanuló, hiányos alapokkal munka mellett keveset tanulnak a középiskolában. Sokan csak azért vállalják, hogy meglegyen az érettségi, aztán majd lesz valahogy, egy íróasztal nekik is jut. Ez a visszájára fordított oktatási forma mit sem ér. sőt árt az építőiparnak és károkat okoz az értelmiségi pályának is és a felemás fiatalokból elégedetlen, csalódott, embereket nevelnek. Ügy véljük, nagyon időszerű lenne már, ha megyénkben építőipari szakközépiskolát nyitnának. TANULMÁNYI EREDMÉNYEIKTŐL függően.a szakmunkástanulók állami ösztöndíjat kapnak és ez a tény egymagában jelzi, hogy nem „inasokat”, hanem jó szakmunkásokat akarnak képezni az építőipar számár®. Mindkét vállalat vezetősége szoros kapcsolatot tart a szakmunkásképző iskoia igazgatóságával, figyelembe veszik az iskola jelzéseit, a tanárok javaslatára év vegén ajándékkönyveket es jutalmakat adnak a legjobb tanulóknak, egyes csoportokat, vagy osztályokat ingyenes kirándulásokra visznek. Az, alkalmi ajándékoknál sokkál lényegesebb, hogy mindkét vállalat tanműhelyeket és szállásokat építtet a tanulóknak. A vállalat adja az anyagot, a fuvart, a terveket és a szakmai irányítást, a tanulók meg maguknak ,épitik a műhely s. és a szállást. Eközben szakmai ismeretekből és szorgalomból is vizsgáznak a fiatalok, többnyire sikerrel és elismeréssel. A HEVES MECXÉJ ÁLLAMI Építőipari Vállalat vezetői a Un-nusos oktatás hívei, a szakmunkásképző intézet tanárai általában ellenzik ezt. Kettőjük vitája még tart. Igaz. az építőipari dolgozók jobban függenek az időjárástól. szeptembertől november végéig jobban lehet a szabadban dolgozni és decembertől április végéig kényelmesebb a filteremben. De a szakmai és az elméleti követelmény egyre nagyobb, az építőipar gépesítése? fejlődése, a Korszerű technológia egyre alaposabb tudást igényel. Az időjárás és a könnyebb munkaszervezés miatt egyre kevésbé lehet engedményeket tenni a szakmai tudás és az általános műveltség tértiére. Építőiparunknak több és jobba» képzett szakemberekre van szüksége. Reméljük, ezt » célt jól fogja szolgálni új törvényünk végrehajtási utasítása és a vállalatok újabb kezdeményezése. (Fazekas L.l Karácsondon már a jövő évre gondolnak .1»! haladnak az Ssxi munkák — tjdonságok az állattrnvés/liMien Az őszi napsütésben a gépek zúgásától hangos a ka- rácsondi határ. Folyik a gabonafélék vetése és a kapájóíajta tészta kerüljön mellé,. A kumiszt, a szutecajt megittuk. Búcsúzunk. Nem tartóztatnak, mint ahogy nem is néztek ki. Aki jön, az jön és marad, amíg marad és különösebb köszönöm nélkül távozik. Eszi, amit a család eszik, nem tartozik fizetséggel érte. A vendég' is lesz valakinek nem is egyszer házigazdája. A televízió, a telepes rádió, az autó, a gyári jurta nem tűri már a lámaizmus szörnyeit, de békésen megfér az emberi hagyományokkal. s a környezet kényszerűségével. (Folytatjuk) rr—'c’r ’T’* sf ?•* k Valahonnan sok betakarítása.1 A termelőszövetkezet központjában, Lukács Sándor elnökkel és Tariszka Sándor íőagronó- mussal beszélgettünk az aktuális'munkákról és az állattenyésztés újdonságairól. — Szövet keze Lünkben teljes intenzitással folyik az őszi munka. Az iáén növeltük a szántóterületet, így összesen 1400 hold őszi kalászost vetünk el. Az őszi árpa vetését szeptember fára befejeztük. Most a búzán van a sor. — Milyen búzafajtálcat vetnek? Az idén rátérünk az intenzív szovjet búzafajtákra. Azért döntöttünk mellettük, mert az erő- és munkagépeket jobban ki tudjuk használni, jobban át tudjuk csoportosítani. As intenzív fajták spem- és szalmaarú oya kedvező és nagy termésátlagokat adnak. Három fajta kerül a földbe az 1022 holdas kenyérgabona-területen, Bezosztája—1, Mironov szikija—808 és Kannája—12. Ezekből 800 holdat vetettünk. A vetést a tervek szerint október 25-re fejezzük be. Vásároltunk egy szovjet magtisztító gépet is, s a jövő évtől kezdve . tisztított gabonát adunk el a gabonafelvásárló és feldolgozó yáüalat- nak. — Hogyan halad a 'betakarítás? , — Hő holdon fejeztük be a napraforgó betakarítás^ kilánemázsás átlagtermi A napraforgó vetéster,' jövőre 200 holdra nöc, mert jó az értékesítési 1 tő’ ég. A cukorrépa 160 ni . zsát adott holdanként, ami 30 mázsával több, mint tavaly. A répára szerződést kötöttünk a Hatvani Cukorgyárral. s október 20-tól folyamatosan szállítunk. A takarmánynövényekre kedvezett a csapadékos időjárás. A negyedik kaszálás után terven felül 1000 mázsát hordtunk be. Az állatok téti takarmányozására 70 vagon kazalsilót készítettünk. Az őszi munkákkal egy időben pedig 50 holdon telepítünk szőlőt piros tramini fajtából. — Vannak-e újdonságok az állattenyésztésben? — Igen. Januárban az Ur- eiú.ifalusi Állami Gazdaságtól 3500 darab francia tojó- hibridet vásároltunk. Ennek as állománynak szeptember 80-ig 130 százalékos volt a tojástermelése. Terveink szerint az állomány létszámát jövőre 4000-re emeljük, mert szerződést kötöttünk a Baromfiipari Országos Vállalattal 4500 darab barnahéjú tojásra. amit elsősorban Kuwaitba exportálnak. A baromfihibridek mellett 30 darab észt-lapúlysertést is vásároltunk. Ez a megyeben eddig egyedülálló. Az észtlapály különleges sertésfajta, kiváló malacnevelő és takarmány értékesítő. így természetesen nagy reményeket fűzünk hozzá. A fajta iránt nagy az érdeklődés. Tárgyalásokat kezdtünk egy Somogy megyei termelőszövetkezettel, de reméljük, hogy a Heves megyei szövetkezetekből is jönnek hozzánk (men túsz) 1962. október 14„ kedd!
