Népújság, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-12 / 237. szám
Négyszáz évvel ezelőtti terv: Az egri vár átépítése erőddé! Az 1552. év őszén Eger váránál zajló nevezetes török 'ostrom hatheti küzdelem után véget ért. Október 18-án hajnalban elvonult a több mint százezer főnyi ozmán sereg a vár alól, szégyenkezve, bánattal, amint erről Tinódi Lantos Sebestyén csakhamar megemlékezett: Basák, szancsákok vannak nagy búokban... Nagyobb szégyönt ez jó Magyarországban Nem szenvedtek, mint Egór ostromában... VALÓBAN NAGYSZERŰ volt az egri győzelem, hősies fegyvertény, amely eloszlatta a török sereg verhetetlen- ségébe vetett hitet. Azonban a harcok szörnyű pusztul ásásai is jártak, nemcsak a város házai semmisültek meg jóformán kivétel nélkül, de Dobó és tiszttársainak október 19-én Nádasdy Tamás főkapitányhoz küldött jelentése szerint „a vár is az ostrom után inkább sík mezőhöz, mint erődítéshez lett hasonlítható.” Ilyen körülmények között, a továbbra is fennálló török veszedelem miatt sürgősen meg kellett kezdem a megrongálódott vár .avítását, helyreállítását, majd további kiépítését. Mivel pedig az ostrom után Dobó István, a hős várkapitány a Királyi Kamara tisztviselőinek méltatlan viselkedése miatt lemondott parancsnokságáról, és Mekcsey István alkapi- tány is csak két hónapra vállalta a vár kapitányságát, az utód Bornemissza Gergely lett így az ő irányításával indultak meg a munkálatok, saját tervei alapján építtette meg a külső és belső vár csatlakozásánál a ma is meglevő, kiszögellő Gergely-bás- tyát Bornemissza azonban nem sokáig tevékenykedett Egy „portya” alkalmával a törökök Mezőkeresztesnél elfogták, és előbb Budára, innen Konstantinápolyba vitték, ahol a Héttoronyban raboskodott, majd ott kivégezték. Ám az ország egyik legfontosabb végvárának helyreállítása nem maradhatott el, és így a munkálatok — a szomorú esemény után — ismét folytatódtak. A lázas építkezés mindjárt 1554 tavaszán megkezdődött Eleinte inkább csak helyre- állítási tevékenységek folytak, de ezekre is temérdek jobbágy robotját vették igénybe: kecskemétieket, nagykőrösieket, kunokat és jászokat. A kőfejtőkben Felnémet, Tallya, Makiár. Cegléd népe dolgozott — az árokásók lengyelek, a nehéz munkákat pedig török foglyok végezték. Az irányítást jóformán mindig az akkor nagyon keresett külföldi szakemberek hajtották végre, így például ebben az időben találjuk Egerben mint ellenőröket Francesco Pozzo főépítőmestert Martino Re- miglio építésszel, az építkezések vezetője pedig a pisai Sigismondo da Prato Vecchio. A munkák tervezője azután 1560—1561-ben a nagynevű Paulo Mirandola lett, aki újonnan építi a mai Sánc-városrész helyén állott — és azóta eltűnt „Huszár-várban” a Chaby-bás- tyát és Zárkándi bástyát, innen nyugat felé (már a belső vár északi oldalán) új falat húztak a Tömlöc-bás- tyáig, ahol helyrehozták a Földbástyát is — és végeztek még számos, kívánatos rekonstrukciót. ★ AZ 1568. ÉVBEN kötő« drinápolyl béke sajnos, elismerte a törökök addigi magyarországi hódításait, és ezzel Eger is még fontosabb végvárrá vált. amelynek a további megerősítése elkerülhetetlen lett A császári Haditanács úgy látta, hogy az egész egri vár elavult, dacára az elmúlt évek munkáinak: korszerűtlen, és ezen a bajon sürgősen segíteni kell! Ezért küldték Ottavio Baldigarat, az akkori idők egyik legki- válóbbnak ismert szaktekintélyét, a lángeszű vártervezőt 1569-ben — tehát éppen most négyszáz éve! — Egerbe, hogy itt új alkotásokat, a régj vár helyett immár egy „modem” erődöt tervezzen. Ottavio Baldigara velencei olasz családból származott. A családnak sok építésztagja működött Magyarországon 1550 után. öt Baldigara testvért említenek az iratok: Ottavio, Giulio, Cesare, Mar- cantonio és Gaspare szerepel nálunk. Ottavio a legtehetségesebb közöttük. 1568- ban kezdett dolgozni a magyar felvidéki kapitányság területén, onnan került városunkba, ahol terveinek elkészítése és elfogadása után 1573-tól 1583-ig az építkezéseket személyesen vezette. F eleséggy Síkosság — szerelemféltésből ÜjságWr; Korbély János, 35 éves ab as ári lakos, szeptember 29-én, lakásán, eddig ismeretlen okok miatt feleségét több helyen késsel meg- szúrkálta, aki sérüléseibe a helyszínen belehalt. Korbél yt a rendőrség előzetes letartóztatásba helyezte. Két éve költözött á Borbély-házaspár Szarvasról Abasárra: a férfi a visontai erőműnél, az asszony a gyöngyösi kórházban dolgozott Családi életük hosszú időn át zavartalan volt — kislányuk 13 éves —, az utóbbi hónapokban azonban megromlott kettejük kapcsolata. Az asszony kezdeményezésére gyakran veszekedtek, s mások szeme láttára egy ízben indulatosan 'kést is ragadott A férj a kést kicsavarta kezéből, s nem bántalmazta akkor sem, amikor levest öntött az arcába, a tányért törte össze a fején. A férfi szerette feleségét, mégis hajlott arra, hogy együtt elutaznak Szarvasra, közjegyző előtt rögzítik a vagyon megosztását és közös megegyezéssel elválnak. Az utazásra mindketten 3 nap szabadságot vettek Jsí. Az asszony el is utazott, de nem a férjével és nem is Szarvasra, hanem Budapestre. Egy abasári fiatalember volt az útitársa, akivel — kórházi ismerkedésük után — kapcsolatot tartott, gyakran találkoztak titokban. A férj sejtette kapcsolatukat, s mikor utazásukról megbizonyosodott, a fiatalember anyjának meg is mondta szándékát: „Mind a kettőből hulla lesz!.. És Borbély János a fenyegetést felerészben be is váltotta: végzett asszonyával Szeptember 29. délelőttiét békésen átaludtálc Felébredve, a férfi kérdőre vonta az asszonyt, pesti kiruccanásáért. A szóváltásból dulakodás támadt. „Megint kést emelt rám az asszony...” — vallotta Korbély a rendőrségen. Egy szemtanú vallomásából: „Előbb csak a veszekedést hallottam, majd női kiáltásokat, segélykérést. Aztán láttam, hogy kirohannak a lakásból. A férfi kezében kés volt és azzal többször is szúrt...” Az asszony sérüléseibe pillanatok alatt belehalt. A férfi öngyilkosságát a sietve helyszínre érkező kmb-s és egy önkéntes rendőr közbeavatkozása akadályozta meg A feleséggyilkos Korbély Később, 1584-ben Érsekújváron találjuk, és itt is maradt 1588-ban bekövetkezett haláláig BALDIGARA FENNMARADT terved valóban értékesek, és az akkori hadászati követelményeknek mindenben megfeleltek. Az „újolasz” rendszerű bástyák itt a jellegzetesek, ahol az oldalakat fedező ágyúállásokat rejtetten, a bástya fülében helyezték eL Különös gondot fordított a tervező a kelet felőli és az ottani domb miatt legjobban veszélyeztetett külső vár, vagy „Huszár-vár” megerősítésére: ezt a részt elsősorban, de a várnak a város felé eső nyugati oldalát is mindenütt kiugró „fülesbástyák” uralták volna Baldigara elgondolásai alapján. A tervek szerinti kivitelezés megindult, de a fennálló pénzhiány miatt bizony lassan haladt. 1574-ig elkészült a külső vár délkeleti és északkeleti bástyáinak nagy része (ezeket 1702-ben császári parancsra felrobbantották és elpusztultak), megépültek tovább a belső vár ma is látható délkeleti és északkeleti bástyái, és ezek között a Szentély-bástyát eltüntető hosszú egyenes falrész. Mind gyakrabban megakadt azonban az építkezés és Baldigara terve teljes egészében sohasem valósult meg A belső vár tervezett három új, nyugati bástyájába bele sem fogtak, bekövetkezett a szomorú elernyedés. .j ★ A még szomorúbb végzet 1596. október 13-án sújtott le ránk, ekkor foglalták el a törökök a sok dicsőséget látott Eger várát. Az ok pedig —, amint ezt a város történészei már előbb is megállapították — az volt, hogy hiába öltek bele Eger erődítésébe temérdek összeget és munkát, hasztalan volt Baldigara zsenialitása, ha hiányzott a védőkből az önfeláldozás. Dobó és maroknyi népe a „juhaklot" is megvédték, viszont negyvennégy évvel később Nyáry kapitány és temérdek idegen zsoldosa á bevehetetlen várat is elvesztegette Hevesy Sándor JCatáeiönj/i fujJjykjCLIXCLMJt A nagykőrösi Dózsa Tsz baromfitelepén az idén 10 ezer magyar bronzfajta pulykái, nevelnek angliai exportra. A hizlalt szárnyasok karácsonyra elérik a 4,5—5 kg-os átlagsúlyt, és így indulnak útra a szigetország megrendelőihez. A tsz a pulykanevelésen és hizlaláson kívül több száz magyar G—65-ös csibeszülőpárt nevel, amelyektől a saját keltetőállomáson mintegy egymillió csibeszaporulatot várnak. (MTI Foto — Bereth Ferenc felvétele) Heves megye „diplomatái a nagyvilágban Hová jutnak el mezőgazdasági termékeink? te Made is Hungary! Vajon hányán olvassák ezt a feliratot, amikor felbontanak egy palack vöröslő bikavért, vagy kicsomagolják az aranysárgára érett almát valahol Dél-Amerikában, vagy éppen a szomszédos Ausztriában? A világ kereskedelmének vérkeringésébe hazánk is szervesen kapcsolódik, és Heves megye jelentős szerepet játszik ezen a téren. Hogy mást ne említsünk, fogalommá vált az egri bor. Megyénk termelőszövetkezeteiben termelt borok több mint ötven országba jutnak el, így például Brazíliába, ahol egyik közkedvelt ital az Eger csillaga és a Medoc Cordial. Ebben az esztendőben kilencezer hektoliter bort indítottak útnak Svédország felé. Mi az a TEM-vonat? A Heves megyei exportszállítások egyik fő „támaszpontja” a gyöngyösi MÉK-telep hűtőháza. A betonnal burkolt, széles udvarra fordulnak be a kontinens autópályáin száguldó Hungaroca- mionok, és a hűtőház mellől indulnak a speciális, 30 mázsa jéggel hűtött vagonok szerte Európába. Már február végén megkezdődik a szállítás. Az idén mintegy 350 ezer fej meleg- ágyi saláta indult útnak az NDB-ba, Ausztriába és Csehszlovákiába. Rekordot állított fel az idén a spárga- export A zömmel két tsz, a verpeléti Dózsa és az átányi Búzakalász földjein ter/nő csemegéből ez évben 700 mázsát szállítottak Angliába és Nyugat-Németországba, az előző évek 300 mázsás kivitelével szemben. Nyolcvan vagon zöldborsót indítottak útnak a hűtőház vágányairól ezen a nyáron. A szerelvényt Vámosgyőrkön kapcsolják a hazai gyorste- her-forgalomba és a Józsefvárosi pályaudvaron elindulnak a TEM-vonatok, azaz nemzetközi tehergyorsjára- tok. Így a Gyöngyösről elindított áru két nap múlva már Hamburgban kapható. Az idei év egyébként számos kellemetlen meglepetést is hozott. Míg a megelőző időszakban évi 150 vagon cseresznyét szállítottunk, főleg nyugati piacra, az idén ez a mennyiség alig tíz vagon volt. Ez a keresett cikk sajnos még évek múlva sem fogja elérni a megfelelő mennyiséget a nagyarányú irtások A tűz H űvös északi szél fütyűL Az árnyékek hidegen feketék és o közeli falu kéményei füstöt fújnak a levegőbe. A harmatos reggeli csendben távolból varjak kiáltanak, bizonytalan magasságokban vadlibacsapat gá- gog. Itt, a csősz kunyhója előtt, ahol nyárfából faragott kis széken ülök, eszembe jut a nyár. A perzselő július, az izzasztó augusztus, szóval a hőség. Most összegomboljuk magunkon a kabátot. — Tüzet rakok, — szólal meg egyszer az öreg ember és választ sem várva tavalyi venyigét tördel. Az első szál gyufát elcsapja a szél, a másodikról lángra lobban a szalonnazsíros újságpapír. Pattogni kezd a venyige is, bodor füstcsóvák óvatoskodnak a levegőbe. — Már ég is... A kietlen kunyhó egyszerre emberközelbe kerül, a fel-felcsapó lángnyelvek meleget ontanak. Meleget, derűt és barátságot. A csősz már egy órája alig szólt, mondhatnám, mogorván ült mellettem, de most hogy fellobbant a tűz, egyszerre beszédes lesz. Régi pásztor- tüzek, vadászok gyújtotta rőzsetüzek jutnak eszébe, amelyek körül fél éjszakán át disku- ráltak a cimborákkal. A tűzről eszünkbe jut a kenyér és szalonna. Nyársak kerülnek elő a kunyhó venyigéi közül és már serceg is a forró zsír a jókora darab kenyéren. — Fiú koromban még csiholőval csináltunk tüzet... A parázsból melegség és barátság árad. A jóllakott ember pedig szívesen beszélget. Mikor ez, mikor az jut az ember eszébe. Nem messze tó van, körülötte nádas Éjszakára vadkacsák jönnek ide addig, amíg a tél jeget nem lehel a vizekre. Esteledik. Itt 1069. október 12., vasárnap János hamarosan bíróság elé i is, ott is a csőszkunyhók körül, tüzek villan- kerüL Inak. Felbukkannak és eltűnnek, úgy, mintha (Samui ’egymásttat jmitipN« «tot Üzenetet.^ Hieroglifák A láthatatlan ember arca lassan-lassan kitárulkozik. Tisztelői, kutatói személyes ismerősei révén mind elevenebb, élethűbb lesz az utókor számára a nagy író portréja. Most, hogy belépek, csendes a ház. Gárdonyi Géza út 28—30. Az udvar gesztenyéi a nyarat siratják, a száraz leveleket a bejárathoz kavarja a szél. A futórózsa ágai között pók szőtt ezüsthálót, a fehér falon elhelyezett márványtáblán kopottak a betűk. Ki tudja hányadszor járom már a szobákat, a mester csodálatos, furcsa világát. Ismerem a sárgaréz ágyat, a porcelán mosdót, a tölgy íróasztalt a zöld huzattal, ahol megszülettek a feledhetetlen művek. Ahol csodálatosan tisztán és szépen írt, magyarul és tibeti nyelven jegyzetelt. Az október délutáni napfény megtörtén szűrődik át az ablakon, megvilágítja a szekrényt, amelynek ajtajára Gárdonyi festett. Virágzó erdők, rétek. A szekrény tetején összecsavart vászon: Napóleon portréja. h Azután itt van az írás. A Gárdonyi-féle hieroglifák, amelyekbe beletemette gondolatait. Halála óta mennyien kísérleteztek, próbálkoztak megfejtésével! És most a napokban megjelent a szűkszavú hír: megfejtették Gárdonyi Géza titkos írását. — Nem szerette, ha valaki elolvasta készülő jegyzeteit — mesélte egyszer fia nekem kalauzolás közben. — Ezért hozatta a tibeti nyelvtant... Üjra kint állok az udvaron, nézegetem az alattam elterülő várost. Néhány lépést teszek a Júdás-bokrok között, amelyek immár szétszórták és ebek harmincadjára adták levélpénzüket. Tulajdonképpen nincs kitől elköszönnöm és. ezért búcsúzás nélkül távozom. Lassan- lassan magam mögött hagyom a házat. Es bevallom: Számomra az egri remete hajléka, a nagy titok megfejtése után is egy kicsit mindig titokzatos marad..: = «I == miatt, bár a Csányi Állami Gazdaság és a markazi Mát- ravölgye Tsz jelentős telepítéseket végzett. Hasonló rossz eredményt mutat a meggy és a sárgabarack exportja. Az utóbbi termék rossz minősége miatt a szállításra váró mennyiség alig 60 százalékát lehetett külföldi piacon értékesíteni. Este Abasáron, reggel Helsinkiben Az egri és mátraalji borok mellett igen keresett még a zamatos, gazdag ízű csemege- szőlő, a saszla is. Legjobb üzleti kapcsolatunk Finnországgal alakult ki. Az északi országban a legkedveltebb gyümölcsök közé tartozik a mar1 gyár szőlő, de igen nagy ai kereslet Svájcban es Nyugat- Németországban is. Az érett szemek nem tűrik a lassú szállítást. Ha délután szüre1- telnek Abásáron a kora esti órákig, a gépkocsi még az éjjel elindul a Ferihegyi repülőtérre, ahol hajnali háromkor áll ki a pályára a teherszállító MALÉV-gép. öt órakor indulnak és reggel nyolckor már a helsinki piacon árulják a Mátra lábainál beérett csemegét. Az ország exportjának fele Heves megyéből Van megyénknek egy olyan terméke, amely országos viszonylatban is igen előkelő helyet foglal el: a paradicsom. Sikerült a K—3-as új fajtával olyan minőséget biztosítani, amely az eddig felrótt panaszokat — a zöld- talpasság — a múltnak adta át. A kiváló minőségű étkezési paradicsomból 850 vagonnal vettünk részt hazánk exportjában, s ez annyit jelent, hogy a Magyarországról külföldre szállított étkezési paradicsom 40—45 százalékát biztosítja a hevesi specialitás. Érdekességként meg kell még említeni széles körű vetőmagkereskedelmünket. A megye területén csaknem tízezer katasztrális holdnyi területet tartanak fenn 30 nyugati cég megbízásából, melyen vetőmagszaporítás folyik. Így például a nálunk elszaporított borsó eljut Guineába, Japánba és Venezuelába is. A száguldó camionok, a robogó hűtővagonok, a magasba emelkedő repülőgépek mind-mind ott hordják gyomrukban az egyre távolabb eljutó, az egyre nagyobb hírnévnek örvendő magyar mezőgazdasági termékeket, közötük megyénk „nagyköveteit” is, amelyeket útnak indítottunk. Nehéz és sok munka van hátuk mögött, de hivatásukat csak úgy tudják teljesíteni, ha valóban a leg- nagyobb gondot fordítjuk rá-« juk. Ezeknek a diplomaták-« nak egyetlen fegyverük vajk a kiváló minőség. (SzlgeOm| J
