Népújság, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-08 / 233. szám

Cikkünk nyomán: Módosítják a síklőkúti parcellázási tervet Lapunk augusztus 19-i számában több panasz és helyszíni szemle után bírál­tuk a síkfökúti telekparcel­lázást. Ezt írtuk: „Teljesen ésszerűtlen és éppen ezért tűrhetetlen, . hogy házakat, teraszokat és lépcsőfeljárókat kettévágjanak, telekkönyvben biztosított, jogokat csorbítsa­nak, az embereket zaklassák és bizonytalanságban tart­sák.” Slzóvá tettük a Miskolci Tervező Vállalat munkáját és kifejtettük, hogy nagydbb körültekintéssel , elkerülhet­ték volna a korábban be­épített telkek szembetűnő csonkítását. A Népúj ság helyt adott annak a véleménynek is, hogy nem helyes, ha Sík- főkúton többnyire 60—80 négyszögöles telkeket tervez­nek, mert ez túlzsúfoltságot okoz, a sűrű beépítés követ­keztében kiirtják a fákat, így Síkfőkút nem felel meg a pi­henésre és csendre vágyó emberek igényeinek. A bíráló cikk megjelenése után a rendezési és a par­cellázási tervet készítő mér­nök és geodéta, majd a Mis­kolci Tervező Vállalat igaz­gatója sérelmesnek vélte la­punk észrevételeit és helyre- igazítást kértek. Újabb helyszíni szemle és vizsgálat után Heves megye Tanácsa V. B. építési, közle­kedési és vízügyi osztálya le­vélben értesítette szerkesztő­ségünket, hogy Síkfőkút rész­letes rendezési terve 1967- ben készült és akkor a je­lenleginél nagyobb területen 3500—4000 ember üdülésére alkalmas területet terveztek. De a részletes rendezési ter­vet nem hagyták jóvá, mert az eltért a kiadott regioná­lis tervtanulmánytól. A je­lenlegi parcellázási terv a részletes rendezési terv mó­dosításaként készül és mint­egy kétezer ember üdülésére, hétvégi pihenésére számíta­nak. A telkek méretét a megyei tanács építési osztálya szab­ta meg és most lapunk szer­kesztőségével közlik, hogy figyelembe vették az Orszá­gos Építésügyi Szabályzatot, I valamint a várható igénye­ket. -Ennek megfelelően a megyei tanács hétvégi üdülő­telkek céljára mintegy 300 kisebb területű, társas és üzemi üdülők céljára 40—50 nagyobb parcella tervezésére adott megbízást a miskolci vállalatnak. A tó környékén turistaház és szálloda részé­re, kissé távolabb kemping építésére alkalmas területet terveztetnek. A megyei ta-y nács építési osztályának vé- ■ leménye szerint Síkfőkút mó­dosított terve nem teremt túlzsúfoltságot. ■ Sem cikkírónk, sem la­punk szerkesztősége nem tartja magát illetékesnek ar­ra, hogy Síkfőkúton a leg­kedvezőbb teleknagyságokat és arányokat meghatározza. Ez nem a mi feladatunk, er­re nem is, vállalkozhatunk. Azt sem vitatjuk, hogy a ter­vezett teleknagyságok meg­felelnek az országos szabvá­nyoknak. De ismételten hang­súlyozzuk, hogy Síkfőkutát nem. lehet sem a Balatonhoz, sem a Velencei-tóhoz hason­lítani. A helyszíni szemle és az ezt követő vizsgálat cikkünk igazát és helytállóságát ál­lapította meg. Ezért a me­gyei tanács építési osztálya nem engedélyezi az ötödik és hatodik számú tömbökben beépített telkek kettéosztá­sát, jelentős értékcsökke­néssel járó csonkítását. Jog­rendünk és hatóságaink vé­dik a telekkönyvben biztosí­tott jogokat, ezért Síkfőkú­ton a jelenlegi állapoton csak a legszükségesebb utca és gyalogjáró nyitásával vál­toztatnak. A megyei tanács építési osztálya felhívta a Miskolci Tervező Vállalatot, hogy a telekelosztási ■ vázraj­zot a jogos észrevételeknek megfelelően módosítsa. A történtek után a terve­zők helyreigazító kérelmér nek lapunk nem ad helyt. Síkfőkút részletes rendezési és telekfelosztási terveiért a tanács félmillió forintot fize­tett. Éppen ezért lapunk ol­vasói, a jelenlegi tulajdono- sbk és azok is, akik ezután akarnak Síkfőkúton telket vásárolni, joggal elvárják, hogy a tervezők és a tanács dolgozói nemcsak a jogsza­bály betű szerinti rendelke­zéseit, hanem a józan ész és a gazdaságosság követelmé­nyeit is betartsák, a mulasz­tást és a hibákat mielőbb kijavítsák és Síkfőkúton bé­ke és nyugalom lesz. Munkacsúcs a mezőgazdaságban A mezőgazdasági üzemek­ben október elején van a munkacsúcs. Most takarítják be az őszi érésű növények legnagyobb részét. Nagy erők dolgóznak a jövő évi termést megalapozó, talaj-előkészíté­sen és a vetésen. Áz egy hó­napja tattó túlnyomórészt száraz, meleg időjárás ked­vezett a munkáknak, Az a kéthetes késés, amelyet ' az aratás befejeznének kitolólá- sa okozott, a szakemberek szerint most már néni mu­tatkozik meg, a határidőket a legtöbb mezőgazdasági üzemben sikerült tartani. A fővetésű silókukorica betakarítása az egész ország­ban befejeződött. Az őszi éré­sű burgonyák felszedése is végéhez közeledik, 90 száza­lékosra tehető. A cukorrépa betakarításával a termőterü­let egyharmadán végezték és a napraforgó termésének is több mint felét sikerült-„le­hozni” a földekről. A kukorica töréséhez az üzemek szeptember második felében láttak hozzá. Októ­ber elejéig az elmúlt évhez képest 30 000 holddal na­gyobb területről gyűjtötték be a fontos takarmánynö­vény termését. Mindent egybevetve: az október eleji jelentések arra utalnak, hogy az idei lesz a magyar mezőgazdaság legsi­keresebb éve. (MTI) 9i,Csak egy psiet síéin tartozik kocánk ...” Raavo Olavi Rintala interjúja a Képújság ssámára A VII. magyar békekong­resszus külföldi vendégei kö­zött ott voltak a finnországi béketanács képviselői is — Paavo Olavi Rintala, a Finn Béketanács elnöke, író és Jaakko Kristian Kari,-a Finn Béketanács tagja. A finnor­szági delegáció tagjai kedden Egerbe látogattak, ismerked­ni a megyeszékhely és a me­gye életével. Ez alkalomból Paavo Olavi interjút adott a -Népújság munkatársának. KÉRDÉS: Elnök úr! A finnországi békemozgalom milyen eszközökkel harcol a világbéke megőrzéséért? VÁLASZ: Nálunk, Finnor­szágban a békemozgalom harcosai között ott találjuk szinte valamennyi párt tag­ját, akiknek szívügye a béke megőrzése. Csupán egy párt, a szélsőjobboldalba tömörült „gazdagok” pártja nem vesz részt a finn békeharcosok munkájában. A béketanács alelnökei tagjai valamelyik pártnak. Mozgalmunkat az állam anyagilag is támogat­ja: adminisztrációs (szerve­zési stb.) célokra évi 40 ezer márkát biztosít- állami költ­ségvetésből. „Nem hivatalo­san” egy tömegszervezet ná- I lünk az emberek ezreit tömö- } rítő békemozgalom. Így hív­juk,: a Finn Békevédők Moz­galma. Nagyon magas a tag­létszám. Gondolja meg: a Centrum Párt 400 ezer, a szakszövetség 600 ezer főttö- i mórit, s ezek nagy része tag- t jai a finn békemozgalomnak, nem is beszélve a többi párt­ról. Nálunk .tagdíjat is. fizet-, nek. A különböző városok­ban központok tevékenyked­nek. Az összegezett tapasz­talatokat továbbítjuk példá­ul a külügyminiszternek, legutóbb javasoltuk, a finn >képviselője szólaljon fel az ENSZ-ben a vegyi és bakteriológiai fegyvereket rejtő' támaszpontoknak leg­alábbis az ellenőrzését — vagy betiltását — szorgal­mazva. A Békevilágtanács titkárságának nálunk van a székhelye. Ez is nagy köte­lezettséget ró ránk, erkölcsi­leg és anyagilag is! KÉRDÉS: Hogyan véleke­dik a magyar békekongresz- szus munkájáról? VÁLASZ: Jelentősége vi­tathatatlan. 1 Azonban arra vigyázni kell, hogy a hozzá­szólásoknak az információs jellegen túl nagyobb jelentő­sége legyen. A bél«“?n““í5a- Lom ^agyobb szolidaritást vállaljon a kis népek harcai­val. S az elfelejtett harcokat — ne felejtsük el! Például Irakban a kurdok harcát, s még sok más olyan függet­lenségi mozgalmat, amit is­mernünk kell, amit nem sza­bad elfelejtenünk. Szerin­tünk a békeharc magában foglalhatja a konfliktusok előrejelzését is. Miből indu­lunk ki? Ha- a ma embere előre, nagy pontossággal ki tudta számítani, hogy mikor és hogyan repülünk a Hold­ra, kell, hogy nyitott szem­mel járva meglássa, hol van éppen a földi békét veszé­lyeztető valamilyen konflik­tus fészke is! KÉRDÉS: A finn béke­mozgatom milyen lépéseket szándékozik tenni az elkö­vetkezendőkben? VÁLASZ: A napokban Se­bestyén Nándornéval, a. ma­gyar Országos Béketanács titkárával beszélgettünk. Több javaslatot tettem, ame­lyek népszerűsítéséhez, elfo­gadásához kértem a magyar békemozgalom támogatását is. Hogy mik ezek a javasla­tok, arról még nem beszél­hetek, csak annyit árulhatok' el, hogy részben kapcsolato­sak a finn, a svéd és a szov­jet érdekekkel, illetve kap­csolatosak a semleges, a szo­cialista és a kapitalista or­szágok érdekeivel. Ezeket a javaslatokat nemsokára Hel­sinkiben megvitatjuk, s a Bécsben megrendezendő, nemzetközi konferencián is­mertetjük majd. Annyit el­árulhatok, hogy a leglénye­gesebb szempont az európai béke kérdése lesz javaslata­inkban. Szeretnénk, ha elfogadnák, s ez is egy lépést jelentene a világbéke megteremtésében. Kátai Gábor Clyurkó Géz»: IH. Akinek nines, s akinek van ssobra Temüdzsinnék hívták azt a kisfiút, aki apja halála után az ellenséges törzsek, sőt a rokonok ádáz támadásai kö­zepette cseperedve és har­colva, először saját családja sorsát védte meg, hogy az­tán maga köré gyűjtse a szol­gákat, rokonokat, majd a rokon törzseket is, elérje vé­gül, hogy a nagy kuriltáj,- a mongol feudális nemesség nagygyűlése, megválassza minden' mongolok nagy ka- gánjává. Történt mindez 1206-ban. És hívták az -egy­kori kisfiút, TemüdZsint most, már Dzsingisz kánnak. A Mongolok Titkos Törté­nete — ez a XVI. században feljegyzett, de dokumentavi- tásábair realista mű — írja meg, hogyan lett egy kisfiú­ból, alti még a kutyától is félt, nyomorból, szegénység­ből, küzdelemmel, cselszövés­sel és vérrel-vassal elnyo­mással a világ ura. A Dzsin- ' gisz és közvetlen utódainak története már magyar törté­nelem is: a tatárjárás, a Muhi puszta 1242-es tragédiája, egyben • a korabeli mongol birodalom fénykorát is jelle­mezte. Dzsingisz kánnak nincs szobra Mongóiában, csak egykorú metszet őrzi képmá­sát a Nemzeti Múzeumban. A múzeum ablakából ellátni Ulánbátor központi terére, ahol a parlament előtt egy kivont ikardú. lovas szobra \ áll. Talapzata körül padok, s a padokon szerelmespárok és öregek, ! a padok körül ' gyermekek és meg-megneb- benő galambok. A lovas szobor egy volt nincstelen napszámost emelt az emlékezés panteonjába: Szuhe Bátor ő, a mongol nép nagy forradalmár fia, a njcrngol párt egyik megalapí­tója. Az 6, a párt harcaihoz fűződik a mongol nép jelen­legi és igazi felemelkedése, az egész mongol társadalom berendezkedésének legforra­dalmibb és éppen ezért leg­korszerűbb átrendeződése. A mongol népi forradalomig egy olyan fél évezredes sö­tét időszak borult erre az or­szágra és népre, amelyhez foghatót való­ban csak az ázsiai népek történelme és legendái is­mernek. Az egykor ötmilliós or­szágban, az- 1920-as évek elején mind­össze 540 ezer ember élt a másfél millió négyzetkilo­méteren. Ha a forradalom csak egy évti­zedet késik, talán ma gya­korlatilag nem is be­szélhetnénk mongol nép­ről, Mongó­liáról: szó szerint fizi­kailag pusz­tult volna ki a mongolság. Több és ösz- szetelt okai voltak mind­ennek. Első­sorban és alapvetően az a sajátos 'feu­dális állapot, amely; még az európái feu­dalizmusnál is konzervatí­létiem, már az én megszü­letendő első- gyermekem is el volt adósodva a kereske­dőnek, mert az én apám adó­sa volt neki — magyarázta csendesen, vagy hogy inkább mesélte' ezt, mint valami so­lélfelé a hőmérő niganyszá- lának. A földrajzi adoítsá* gok azonban — mint a jelen ezt nagyon is példázza — még egymagában a legke­vésbé sem határozzák meg Szuhe Bátor szobra alatt a legfrissebb Unent (a mongol párt központi lapja) olvassa az, akinek az apja természetesen még a betűt sem ismerte. ha meg nem történt regét egy öreg * mongol valahol Dzummod környékén, mi­közben a régmúltat kutat- gattuk és vetettük össze a je­lennel. Kétségtelen, hogy Mongó­Amikor én megszülettem, már az én meg­születendő gyermekem is el volt adósodva a vabb volt és kereskedőnek, mert az én apám adósa volt neki.” kanzerváltabb ... is egyben, szinte a XX. szá­zad közepéig. Az arát *— mongol paraszt — gazdasá­gok kora középkori kezdet­legességei dolgoztak, több­szörösen ki voltak szolgáltat­va saját feudális nemessé­geiknek, azokon keresztül a mandzsu megszállóknak, s mindezek mellett a hihetet­len uzsorakamattal „dolgo­zó” kínai ksrssksdőknsk. — ,..8mtar nceftszü­lia, ez a hazánknál több mint tizenötször nagyobb or­szág, nem büszkélkedhet dú­san termő rónaságokkal, enyhe, kellemes és megfele­lően csapadékos időjárással. Áz éghajlat erősen kontinen­tális, a sztyeppe fenségesen szép végtelenje itt a fő jel­lemző tájkép, s a nyári, a téli. hőmérsékleti értékhatá­rok köaött ritka, hogy 90 fokot kell kúsznia te, vagy egy nép sorsát, boldogulását. Ez alapvetően a társadalmi berendezéseken múlik, illető­leg múlt. Az említett fizikai ’ kihalás magyarázata tehát itt és a buddhista, vagy . lámaista egyházi tanításokban rejtőd- zött. A mandzsuk a világtör­ténelem talán „legrafinál- tabb” módszerével, a lá­maista vallással tetézték meg a katonai, társadalmi és, gaz- . dsisági elnyomást. A buddhiz­mus, illetve annak hierarchi­kus változata, a tibeti lá­maizmus a XVI. század má­sodik felében terjedt el Mon­góliában. Az egyházi jobbá­gyakon kívül a kolostorok minden családtól egy fiú­gyermeket követeltek es kaptak is. így minden 10 fér­fi közül legalább öt szerze­tes volt, akik nem alapíthat­tak családot. A mongol férfi- lakosság felét érintő házaso­dási tilalom már egymagá­ban nemcsak megakadályoz­ta, de visszavetette a ter­mészetes szaporodást. Saj­nos rendkívül elterjedtek a nemi és egyéb fertőző beteg­ségek is, amelyek ha leheti még tovább csökkentették a lélekszámot. Nos: földrajzi adottság, társadalmi berendezkedés, egy olyar: vallás, amely egy­részt a henyék és léhűtők egész ármádiáját termelte ki, másrészt a természetes sza­porodás ellen, irányult, mély szellemi sötétség, rettenetes egészségügyi állapotok, éhe­zés és éhhalál. Valóban a 24. órában mentette meg a mon­gol párt, a mongol népi, for­radalom a mongol népet. Mint mondottam, Dzsin* gisz kánnak nincs szobra Mongóliában. És az nem egy­szerűen szimbólum, hogy Szuhe Bátor szobra körül egész gyereksereg hajkurász- sza a különben nem túl ide­ges galambokat. (Folytatjuk) 1969, október 8., szerda

Next

/
Oldalképek
Tartalom