Népújság, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-04 / 230. szám

MŰSOROK' Rtíafr KUS-iU l H 8.20 Lányok, asszonyok 8.40 Polgár operettjeiből 0.12 Zenekari hangverseny 10.52 Népi zene 11.07 Bomló világ. Dokumentum­játék 12.20 Melódiakoktél 13.50 Derék if jú 14.00 Kórusmü 14.25 Üj Zenei Újság 15.20 Csalt fiataloknak! 16.05 Déry Tibor: Felelet. Rádió- változat 16.30 Szombat délután 17.58 E. Jochum vezényel 19.25 Egy show és más semmi... 20.58 Verbunkosok 21.35 Lemezmúzeum 22.20 Táncoljunk! ,'i F o.io Melódiákoktól jjjjl £ PETŐFI 8.05 Kamarazen© 9.12 Könnyűzene 9.45 Válaszolunk hallgatóink­nak! 11.30 Ténzene a Halászbástyá­ról 12.00 Operarészletek n 12.55 Justn Gyuláról 13.05 Szimfonikus zene 14.00 Egy hír a mikroszkóp alatt 14.15 Népi zene 14.55 Orvosok a családterve­zésről 15.00 Labdarúgó-mérkőzések közvetítése 15.20 Kamarahangverseny 16.05 Labdarúgó-mérkőzések közvetítése 16.22 A hét műsorából 18.10 Kíváncsiak klubja 19.03 Népi muzsika 19.35 Hangversenyközvetítés 21.20 A titokzatos asszony. Hang játék 21.55 Könnyűzene 22.15 Színházi riport 22.30 Operarészletek 23.10 Kamarazene MAGYAR 9.00 Az árba a halál is beszá­mít. I—II. rész 11.25 Az öltözködés művészete 12.05 Lakáshelyzet 17.15 Körkép 18 15 Hírek 18.20 Kompozíció 89. 18.40 A tv-jelenti 39.25 Cicavízió 19.35 Esti muzsika 19.55 Tabi László öt perce 20.00 Tv-lúradó 20.20 Elméletileg kifogástalan házasság. (Csak 16 éven felülieknek!) 21.20 Szombat este. (Zenés olasz film) 22.15 Tv-híradó 22.35 A királyért és a hazáért. (Magyarul beszélő angol film. csak 18 éven felüli­eknek!) POZSONYI 10.15 Kabaré a Centrál Szálló­ban. (Vidám műsor) 11.00 A tenger enciklopédiája 15.30 A VSL Gummersbach— Tátrán Presov férfi' kézi­labda-mérkőzés közvetítése 19.00 Tv-hiradó 21.10 Bűnös emberek. (Bűnügyi sorozat) 21.55 Tv-hiradó 22.05 Europatparty I fífn* \ EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadás kezdete: V26 és 8 óra- kor. s Az alvilág professzora EGRI BRODY: (Telefon: 14.-07) Az előadás kezdete: V26 és 728 órakor. Az oroszlán ugrani készül GYÖNGYÖSI PUSKIN: A tökéletes úriember HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Rejtély a stadionban HATVANI KOSSUTH: Szégyen FÜZESABONY: A kacsa ll28-kor csenget PET ÉRV ÁS ÁR A: Kalimagdora kedvese Egerben, délután 3 órakor: JANOS VITÉZ (József A. ifjúsági bérlet) Este 7 órakor: JÁNOS VITÉZ ICsiky-bérlet) Frizura A hires Moli- nari műve ez a fantasztikus fri­zura, amelynek öt kilométer hosszú szalagja 2000 dollárba került. (MTI foto — külföldi kép- szolgálat.) Pataky Dezső munkatár­sunk „Szomorú szüret Kő­kötőn” című cikkében írt a noszvaji termelőszövetkezet­ben bekövetkezett Di- konirt-fertőzésről, mely tete­mes károkat okozott a szőlő­ben. A cikkre több szövetke­zeti elnök reagált, jelezték, hogy területükön is tapasz­taltak dikonirtos fertőzést, és felmerült a gyanú, nem a Zineb permetezőszerben van-e a hiba. Kérésünkre a Megyei Nö­vényvédő Állomás főmérnö­ke, Kovács István válaszolt az aggódó szövetkezeti ve­zetőknek. „Másfél évtizede forradal­mi változást idézett elő a ka­lászosok gyomirtásában a hormonbázisú gyomirtó sze­rek bevezetése. E csoportba tartozik a Dikonirt, Tormo- na vagy Trifenox, Tributon, stb. Ma már valamennyi me­zőgazdasági üzemben meg­szokott munkafolyamat ta­vasszal a kalászosok Diko- nirttal történő gyomirtása. A nagy tömegben jelentkező kétszikű gyomok vegyi el­pusztítása jelentősen előse­gíti a termésátlagok növe­kedését. Amennyiben a gyo- mos kalászos területeken a vegyszeres gyomirtást nem végzik el, a gyomok termést csökkentő hatásán kívül szin­te lehetetlenné válik a kom­bájnok biztonságos üzemel­tetése is. Rendkívül hasznosak te­hát a gyomirtó szerek, azon­ban szakszerűtlen alkalma­zása esetén kétszikű növény- kultúrákban hatalmas káro­kat idézhetnek elő egy-egy gazdaságban. Különösen vo­natkozik ez a szőlőre, ugyan­is e gyomirtó szerek már igen kis töménységben is jellegzetes elváltozásokat okoznak a növényen. Me­gyénk jelentős szőlőterüle­tekkel rendelkezik, s e terü­leteken az utóbbi években rendszeresen előfordult sú­lyos dikonirtos fertőzés, mely jelentős terméskieséshez, il­letve esetenként a tőkék egy részének pusztulásához veze­tett. Találkozhatunk azonban a kalászos területektől távol eső szőlőkben is dikonirtos tüneteket mutató lombozat­tal. Ez a szórványosan enyhe tünettel jelentkező fertőzés azonban sem a termés meny- nyiségét, sem minőségét nem befolyásolja károsan. Ml ÜGYELET Egerben: Szombaton délután 2 órától hétfő reggel 7 óráig a Baj- csy-Zsilinszky utcai rendelőben (Telefon: 11-10.) Gyermekorvosi ügyelet: Szom­baton 16 órától 17.30 óráig, vasár­nap délelőtt 9 órától 10.30 óráig, délután 16 órától 17.30 óráig az Egészségház utcai rendelőben. Rendelési időn kívül az általá­nos orvosi ügyeletén: (Bajcsy­Zsilinszky utca). Hétfőn 19 órá­tól kedd reggel 7 óráig a Bajcsy- Zsilinszky utcában. Gyöngyösön: Szombaton 14 órától hétfő reggel 7 óráig, a Il-es számú kórházban. (Jókai utca. Telefon: 16-36, 16-44.) Gyermekorvosi ügyelet: Vasár­nap délelőtt 10 órától 12 óráig a Puskin utcában. Telefon: 16-36, 16-44. Hatvanban: Szombaton 12 órá­tól hétfő reggel 7 óráig a ren­delőintézetben. (Telefon: 10-04.) Rendelés gyermekek részére is. A súlyos terméskiesést elő­idéző fertőzések okai lehet­nek: 1. A gyomirtó szereket a gomba-, illetve rovarölősze­rekkel együtt, egymás mel­lett tárolják. A szerek keve­redésének szennyeződésének lehetősége így fennáll. 2. A permetlevet Diko- nirttal szennyezett tartály­ban keverik, vagy szállítják. 3. A növényvédőgép tartá­lyát vegyszerezés után nem mossák ki. 4. A permetlóbe tévedés­ből Dikonirtot kevernek. 5. A kalászosok gyomirtása alkalmával a szőlő levélze- tére gyomirtó szer jut. Nyár folyamán megfigyel­hető a tünetek enyhébb for­mája is. Ebben az esetben a szőlő környezetében a Diko- nirttal kezelt kalászos terü­letről a szél olyan talajszem­cséket szállít a szőlő levél- zetére, melynek felületén megkötődött a gyomirtó szer. Nedvesség hatására e szem­csékből a hatóanyag oldódik, majd a levél szövetébe fel­szívódva adja az ismert tü­neteket. Ez az oka tehát an­nak, hogy nagyüzemi szőlő- területeink legtöbbjén Diko- nirttal fertőzött szőlölombo- zat található. Nem szabad és nem lehet e tüneteket a kitűnő gomba­ölő hatással rendelkező szer­ves gombaölő szereknek (Zi­neb, Maneb, Antracol, Ort- hocid stb.) tulajdonítani. A vegyi vizsgálatok egyetlen esetben sem mutattak ki e szereknél dikonirtos szennye­ződést. Azért, hogy az elmúlt évek­ben és ez évben is előadó­dott komoly károkat okozó fertőzések ne ismétlődhes­senek, feltétlenül szükséges, hogy az üzemekben a gyom­irtó szerek tárolására, fel- használására előírt rendsza­bályokat betartsák. A gyomirtó szereket az egyéb növényvédő szerektől elkülönítve, lehetőleg külön raktárban ajánlatos tárolni. A növényvédőszer-raktár kezelésével tanfolyamot vég­zett méregraktár-kezelőt kell megbízni. A kalászosok gyomtalaní­tása alkalmával a szőlővel határos részeken a levegő mozgásától függő biztonsá­gos védősávot kell kihagyni. Ajánlatos a munkát úgy szervezni, hogy a kalászosok gyomirtásánál használt ke­verőedényeket, tartályokat a szőlővédelem során ne ve­gyék igénybe. A permetezőgép tartályát és a tömlőket alaposan ld kell mosni, előbb tiszta víz­zel kiöblíteni, majd szódás vízzel a tartályt feltölteni, ezt 24 óra elteltével leen­gedni, végül ismét tiszta víz­zel kell öblíteni a gépet. A mosások alkalmával a per­metezőgépet minden alka­lommal meg kell járatni, hogy a gyomirtószer-marad­ványt ne csak a tartályból, hanem a tömlőkből, szűrők­ből stb. is el tudjuk távo­lítani. A szőlőterületek közé ékelt kalászos területeken vegy­szeres gyomirtást végezni nem ajánlatos, mert ebben az esetben a szőlő károsodá­sa nagy valószínűséggel be­következik. Amennyiben a szőlő kör­nyezetében (1—2 km) Diko­nirtot használnak, az előbb ismertetett ún. „porhatás”- sal, azaz a leveleken jelent­kező enyhe dikonirtos tüne­tekkel minden esetben szá­molni kell. összefoglaláskép­pen megállapítható tehát, hogy az előfordult szőlő ká­rosodások és, levélen jelent­kező tünetek nem a szerves gombaölő szereknek tulajdo­níthatók. A további szőlőkárosodá­sok és szőlőpusztulások meg­akadályozása érdekében pe­dig az üzemek szakemberei­nek a gyomirtó szerekre vo­natkozó tárolási és felhasz­nálási előírásokat feltétlenül be kell tartani. Kovács István főmérnök Fényforrás jymilliárdért AZ ÜJPESTI GYÁR izzó­lámpa-termelése az utóbbi 17 évben több mint három és félszeresére emelkedett. Ugyanebben az időszakban a szocialista export nyolc­szorosára. a tőkés export négyszeresére nőtt. Az Egye­sült Izzó 1967-ben a szocia­lista országok piacain több, mint 124 millió, a nyugati országokban 41 millió izzó­lámpát adott el. (Az export mellett 14,4 millióról több mint 50 miliő darabra emel­kedett a belföldi forgalom is.) Az újpesti gyár a hír­adástechnikai ágazat legna­gyobb legtekintélyesebb ex­portőre. Nyilvánvaló; jó len­ne ezt a helyet megtartani, a bővítéshez pedig beruházás­ra van szükség. Hacsak a jelenlegi exportarányt akar­nék tartani, a termelést 1984- ig akkor is közel háromszo­rosára kellene növelni. A világstatisztika szerint ma személyenként évi 2,3 db a lámpaszükséglet. A ke­reskedelmi prognózisok ezt a számot 1984-re több mint 3 db-ra becsülik. Ha megvaló­sul ’ a szóban forgó beruhá­zás, az Izzó a jelenlegi kö­rülmények között csaknem maximumnak számító évi 700 millió forint értékű lámpa­termelését öt év múlva 1,6, 1978-ra pedig 1,7 milliárd fo­rint értékűre növelheti. Az Egyesült Izzó olyán be­ruházási programot dolgo­zott ki, amelynek végcélja: 15 év alatt 117 millióról 256 millió darabra növelni az izzólámpa-termelést. A terv végrehajtása egy „második Egyesült Izzó” felépítését te­szi szükségessé, amelynek helyét Nagykanizsán jelölték ki és építése az 1974-ig tartó első szakaszban 1 milliárd forintba kerül. Milyen piacokra számíta­nak? Elsősorban a megle­vőkre. Évtizedes tapasztalat, hogy az izzólámpa-kereske­dők általában egyetlen gyár­tól vesznek, de megkövete­lik, hogy ez a gyár minden számbajöhető típusból, ha kell, azonnal is szállítson. Ezzel szemben a hazai lám­pagyártás egyik legnagyobb gondja, hogy a végletekig le­terhelt berendezések miatt nincs mód az azonnali kí­vánságok teljesítésére. Egy új és rugalmas rendszerű be­rendezésű üzem egy csapás­ra megoldhatja ezt a gon­dot, arról nem is beszélve, hogy lényegesen felgyorsít­hatják a kísérleti termékek sorozatgyártásba történő át­vételét. Bőséges — és eddig még kihasználatlan — lehetősé­geket rejtenek a már meg­levő piacok is, de ezeken a területeken a kereskedelmi prognózisok ugrásszerű ke­resletnövekedést jósolnak. S hogy még teljesebb legyen a kép: az ízzólámpaexportból származó nyugati devizabe­vétel mintegy 60 százaléka konvertibilis. AZ HOGY EGY GYÁR mennyire gazdaságos beru­házás. nagymértékben függ a tervezett gépkapacitás ru­galmasságától. A kanizsai üzemet 9 tipuscsoport gyár­tására tervezték. A szerelő­gépeken az egyes típuscso­portokhoz tartozó valameny- nyi (100—200 fajta) lámpa gyártható. Az üveghuta szin­tén univerzális: alkalmas minden — az izzólámpa- gyártáshoz szükséges — bú­ra és üvegfajta előállítására, üzembe helyezésével lénye­gesen csökkenthető az üveg- impori. A kanizsai üzem épületei 608 millió forintba kerülnek, míg gépvásárlásra 402 mil­lió forintra van szükség, ami­nek legnagyobb része csak­nem 320 millió forint, bel­földi gép ellenértéké. Az üzem létszáma 1975-re 4,5 ezer körül lesz, s a fizikai munkások háromnegyed ré­sze pedig nő. Miért éppen Nagykanizsát szemelték ki az építkezés színhelyéül? Az okok kézen­fekvőéit: Kanizsán már 1963 óta dolgozik a felépíten­dő új gyár kísérleti modell­je, 500 emberrel, évi 20 mil­lió darabos termeléssel. A ta­pasztalatok minden szem­pontból megnyugtatóak. A városban és a környéken elegendő szabad, s viszony- leg könnyen betanítható munkaerő van. nincs hiány energiában, s az sem mellé­kes hogy Nagykanizsán van­nak bizonyos üveggyártá­si hagyományok, így köny- nyebben. gyorsabban megho­nosítható az izzólámpagyár­tás technológiája. A TERVEK SZERINT 1978-ban a Fényforrás és Üveggyár 191 millió darab izzólámpa. 12,5 millió fény­csőgyújtó és 20 millió rior- málballon értékesítésével több mint egymilliárd forint termelési értéket ér el. (V. Cs.) 125 méter hosszú festmény A világ legnagyobb festmé­nye Amerikában található: 125 méter hosszú és 21,3 mé­ter magas. Az 1863-as gettysburghi csatát (az ame­rikai polgárháború legna­gyobb csatája) ábrázolja és Paul Philip O’Teaux fran­cia festő műve, aki 16 fes­tőtársa közreműködésével készítette el a hatalmas al­kotást. A mű Észak-Karoli­na államban magántulaj­donban van. Kürti András: Kacsamáj lőtt magzatját, Izsákot. — Nincs is itt anyu — jön ki sértetlenül a fiú a konyhából. — Biztosan a szomszédba — Ilyen az én sze­rencsém, ilyen az én egész életem — jogad dühösre sírt szemmel a feleségem. — Hetek óta rakosgatom a pénzt egy szép kacsára. Hát ma vettem. Háromkiló­sat! És idenézz — hú­zott be a konyhába —, ekkora csak a mája. Vádoló tekintete nyomán en is ráme­redtem a nagy fehér tál közepén szomorko- dó májepigonra. Sivár, elhagyott kis korall- sziget a végtelen óce­ánon. Mély együttérzéssel csóváltam meg a fe­jem, s már iszkoltam is kifelé. Elvem, hogy hasonló sorscsapások­nál a férj soha ne tar­tózkodjék huzamos ideig felesége légköré­ben. Mert a jelen esetben is mi a perspektíva? Asszonyomnak valakin ki kell töltenie mérgét. Ez a dolgok termé­szetes rendje. A kacsa már elvette földi bün­tetését. Maradunk: a fiam meg én. Egyikünk még ma este mártí- romságot szenved a májazsugorodott kacsa miatt. A női logika szempontjából teljesen közömbös, hogy a szó­ban forgó baromfi megvásárlásában sem objektíve, sem szub- jektíve nem vettünk részt. Az alapkérdés csak az: robban-e a kazán, mielőtt a fiú ha­zajönne, mert addig csak én vagyok kéz­nél, vagy még csak most gyűlik a gőz, s aki időt nyer... Bravó — csöngettek! Megjött a fiam, javul­nak az esélyeim. — Menj csak be a konyhába, kérdezd meg, kész-e a vacsora! — mondom neki, s míg ballagok vissza az új­ságomhoz, lélekben azonosulok Ábrahám­mal, midőn az felál­dozni készült elsőtzü­ment át. — Már pedig akkor befellegzett — tűnő­döm letörten. — Ez a nagyszájú Lengyeliné még külön is felbosz- szantja és lesz égsza- kadás-földindulás. Szinte végszóra — belép a feleségem. Be­lép, s mint a klasszi­kus sorstragédiákban, kezében a bűnjel: fe­hér tálon a végzetes kacsamáj. Pár néma pillanat. — Most légy erős! — bátorítom magam. — Átszaladtam Len- gyelinéhez — töri meg élettársam a csendet. — Képzeld, ő is ma vett kacsát. Egy óriás­kacsát. Több mint négykilósat. És tudod mekkora mája van? Fele, mint az enyém­nek. Akkora mint egy kabátgomb. Ügy sajná­lom szegényt, borzasz­tóan el van keseredve. A hangja sajnálkozó­szomorú, de szeméből leplezetlenül sugárzik a jókedv, a megelé­gedettség. .ilppűlcS/L október á., szombat IUIÍ OlcOZZCl CB €$ÍÍ€OEtÍrfte3 fertőzési m sz€§lolct»eEi?

Next

/
Oldalképek
Tartalom