Népújság, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-26 / 249. szám

Gárdonyi Gézánál

H

ullatják sodrott leveleiket a loncbokrok. A júdásfák tarkán-tépetten dideregnek. S egy öreg ta- marix gyöngyöző esőcseppekkel könnyez. A kert satnya füvein levélszőnyeg. Ahol megszakad — fák mögött, ágak szövevényeitől ta- kartan —, piros cserepes udvarház, fehér oszlopsorral. „A ház maga nem ér semmit, de fekvése megfizethetetlen.” A ház a soktornyú város fölött áll, ablakai alatt a vén egri vár falai-bástyái, omló-porladó kövek. Az ember várja, egyszer csak előcsörtet a kert mélyéről Hent- 2i, a lusta komondor, vicsorogva. A csönd itt érintetlen. S a házban is az emlékhely illő magánya.

Valaha a nagy halottakkal együtt temették el tárgyaikat is, mindennapos életük kísérőit — s volt ebben valami szigorú pogány bölcsesség. Ezért érzek kiábrándító görcsöt múzeumok kegytárgyaiban .. i A kabát, melyet már nem visel soha senki, a toll, melyet nem koptat többé sérüld keze, két-három kéziratlap, melyeknek soraiban ereklyévé fagyott egy lélek valaha-volt vívódása, s melyeken már sosem botorkál a javító szándék egy-egy új, illőbb igével a tökéletesség felé — mindeme tárgyak, kínos elrendezettségben, merev és mesterkélt díszletként hatnak. Ez a katalogizált kegyelet, megrendezett színhely a kötelességszerű áhítathoz. Nem megilletődmi, hanem dühöngeni kellene előttük, hogy íme, az ostoba tárgyaknak, mennyivel tágabb marokkal méri létezését az idő; a kabát valami céltalan örökkévalósággal túléli a testet, melyet melegített, a toll a kezet, mely vezette, a papír az ihletet és a gondolatot, melytől egykor létének értelmét lopta.

M

indez éppen itt jut eszembe, Gárdonyi Gézánál, élete egyszerű hajlékában, amely ma irodalmi emlékhely. Múzeum. Ebben a tomácos udvarházban élt. Háza műhely volt, dolgozóház. Hová senki be nem léphetett hivattam és váratlanul.

Az előszoba, a háló, s az írói műhely temploma a felülvilágító ablakkal az élet békés mindennapjait őrzi: nem elrendezett, hanem rendben tartott. S ahogy átengedem magam a látogatás hangulatának, szinte várom,

történjen valami. Hol késhet a házigazda a kedvcsináló itókával? Aki ismerte, s barátja volt, attól tudom, Tor- dai Anyástól; . „Ha kedves vendége jött, hpzatta azonnal a saját termésű „piros vizet”, s vidám pohár s pipaszó mellett folyt, a beszéd ...”

Itt most nem lehet vi- dámkodni, tréfálni és mosolyogni sem; ez a ház az ünnepélyes elmúlásra figyelmeztet, az elmúlt élet érzéseire — sejtelmesen és titokzatosan. Mindennapos élete kísérői, műhelyének tárgyai, ereklyéi a dokumentumok hűségével támasztja fel a múltat. Csak itt-ott szakad meg a felhő, s villan elő az eltakart kékség: „A szentek írása sirálomvölgy- nek mondja a földet. Nem ismerem azt- a vidéket, ahol az írószentek élnek, s nem tudom, van-e ott március. A mi földünkön is van olykor siralom, de több az örömünk.”

Azt is irta: „...áld a földön jár, jó helyen jár .. Huszonöt éven át alig mozdult ki a csigaházból, nem koptatta az egri utcák köveit. „.. . aki a kövön jár, rossz helyen jár.”

A hálószobában sárga rézágya. Mellette az éjjeliszekrénykéin most csak egy lámpa. „Nem ritkán az álom indította meg fantáziáját. Tudatosan számított is rá. Éjjeliszekrényén hegyezett ceruzák, papírlapok várják az ébredést.” így írja meg, álomból felébredve, a „Karácsonyi álom” első felvonását versben. S 1902. december első napja éjjelén. 3 óra tájban felébredve, szinte féláilomban veti papírra a Fehér Anna első és második felvonásának vázlatát.

E

gy parányi papírlap, fecni. Titkos jelekkel. „... ember elolvasni nem tudja ..De sokan próbálták elolvasni. S volt aki leírta: megoldódott Gárdonyi Géza élete utolsó évdinek rejtélye. És nyomdafestéket

kaptak ilyen sorok ....belső

é

lete szánalmas vergődés: míg kifelé játssza a normális embert... gyötrelmes éjszakáin szellemszájak dik- tálását, szellemszemek intését várja ... Természetesen csak suta közhelyeik, üresen kongó, tartalom nélküli szavak buggyannak fel tolla nyomán titkosírásban. A megbillent agy ugrál, bottik, vergődik. Betegesen túlíeKönyvexportunk évi mérlege hárommillió példány

Ötven külföldi kiállítást rendez a „Kultúra" 1970-ben

Tóth Ferenc, az MTI munkatársa jelenti:

A Kultúra Külkereskedelmi Vállalat jóvoltából a földgolyó legkülönfélébb pontjain évente ötvennél több kiállításon szerepelnek a magyar könyvek. Sok műfajú — a mesealbumoktól a legújabb tudományágak témaköréig ívelő — íráspro- dükturoaink mindenütt érdeklődést keltenek és jelentős üzleti sikert is hoznak — mint legutóbb, október elején a Frankfurti Nemzetközi Vásáron. A következő idei bemutatóanyagot nemzetközi szakkönyvkiállításra küldik Szófiába.

Már elkészült a Kultúra részvételi menetrendje az 1970. évi külföldi könyvbemutatókon és vásárokon. Az első jelentős esemény — januárban — a kairói nemzetközi könyvvásár lesz, ahol már másodjára szerepelnek — több mint félezres válogatásban —• magyar könyveik, folyóiratok. Márciusra Brüsszelbe van meghívása a Kultúrának, ugyancsak vásár jellegű nemzetközi könyvparádéra. Párizsban tudományos kiadványaink és magyar szépirodalmi kötetek kapnak nyilvánosságot a jövő nyáron. Ugyani j:-k ekkor

15)33. okuihex Jt».,

kerül sor Detroitban az amerikai könyvtárosok egyesülete által szervezett kiállításra, amelyen meghívással vesz részt a budapesti Kultúra. További szerepléseket ígérő könyv vásár-városok:

Bologna, Lipcse, Frankfurt, Varsó, Madrid, önálló bemutatót rendez a vállalat a tervek szerint Angliában, Finnországban, Hollandiában, Kanadában, Indiában.

Hungexpo-szervezésű külföldi magyar kiállításokon is sokfelé szerepelteti a Kultúra szellemi produktumait. Könyveken, folyóiratokon kívül hanglemezek, partitúrák, iskolai oktatásban használatos modern szemléletőeszkö- zök adnak hírt hazánkról például az osakai kiállításon, a Bécsi Őszi Vásáron, Bogotában, Ecuador nagyvárosaiban, s a kulturális üzletkötések hagyományos városain kívül még több más ország fővárosában, metropolisaiban.

Tájékoztatásul azt is közölték az MTI munkatársával, hogy évenként a Kultúra' Külkereskedelmi Vállalat körülbelül hárommillió példányban. értékesít külföldön — illetve külföldi vállalat megrendelésére szállít Magyarországról közös kiadásban készülő — könyveket, (magyar és idegen nyelven), tudomány : folyóiratokat,

au’ aj tóteteket, kottáikat, zeiitj, tárgyú ú'ásműveket,

szített önfegyelemmel a teljesen normális ember szerepét játssza, éspedig gyakran kitűnően, kiváló színészeknek dicséretére válóah' —, amíg rögeszméjének ' gondolatkörébe nem ütközik... Mikor mások látják, csak ' zárkózott, mogorva, bogaras ember, komoly defektusát nem árulja el. Tudatos vagy öntudatlan védekezés ez: minél kevesebbet lenni az emberek között, hogy a defektus takargatásának szellemi erőfeszítése és a leleplezés valószínűsége kisebb legyen.”

S ez az agybeteggé minősített ember ilyeneket ír papírra titkos jelekkel: „A

gondolkodás az agysejtek munkája.”

És ilyen vallomást tesz: „Az igazi műalkotás, az értelmünknek éppoly végtelen, mint a természet alkotása. Talán drámában is az átlátszó történet az igazi, nem kell különös bonyodalom ... „A bor” milyen szimpla, a „Tündérhon” milyen kedves. Csak szív legyen benne, s érték, s kedvesség. Az igazi műalkotást az különbözteti meg a talmitól, hogy elfelejteni nem lehet: véremmé

válik, él bennem mindhalálig.” .

Ezeket a most megfejtett titkosírású cédulákról je- gyezgettem fel. A nagynevű professzor, aki Gárdonyit beteggé torzította, befeketítette, ilyeneket „olvasott” ki a titkos jelekből: „szellem

leszek”, „szellemmel kelek”, „szellemmel , fekszem” ... Nem tudom, valóban ezeket olvasta-e. Egy bizonyos, amit e professzor így értelmezett: „szellem” az az írásfejtők- nék egyszerűen csak „forró”.

Tekintetemmel végigsimogatom az 'írói műhely ereklyéit. Hát itt élt, alkotott, megfeszített erővel. S utolsó percéig nem tette le kezéből a tollat, gyűjtötte anyagát, megírásra szánt nagy műveihez.

Megállók arcképe előtt. Mosoly .bujkál bajusza körül. S mintha árnyékban ülő szemével derűsen, kedves ravaszsággal kacsintana.

N

em halt meg ő. „Csak a teste.” Gondolatai egészséggel, értelemmel világítanak.

Pataky Dezső

Mészáros Lajos egri kiállításáról

PÉNTEKEN nyitották meg rokonszenvet tükröző érdeklődés mellett Mészáros Lajosnak, a szolnoki művésztelep tagjának gyűjteményes kiállítását a Képcsarnok egri termében.

Ha nem ismernénk Mészáros Lajos paraszti származását, akkc^r is- tudnánk, hogy faluról jött. A gyermekkor színes és gazdag romantikája ismét és újból visszaviszi őt á toppedt falusi házakhoz, ahhoz a szabálytalanul, de érdekesen vonuló házsorhoz, amely patakparttal vagy más térbeli kiöblöződéssel alkalmat ad a művésznek őszinte érzelmi kitárulkozásra. Az alföldi táj az ő igazi világa, bárhol jár. A szülőfalu, Sály emléke kitörölhetetlenül beivódott a festő idegeibe. És ez a falu nem méssze fekszik Mezőkövesdtől, a matyóország fővárosától, ahol a tűzpiros, színek lobognak,_ árnyalat nélküli tompításai és a gyolcsfehér úgy világít, hogy mellette minden más kontúrnak, színfoltnak csendesebben kell1 és lehet megszólalnia.

A kiállítást megnyitó Horváth Ferencnek igaia van abban, hogy a képek láttán senkinek nincs kételkedniva- lója Mészáros Lajos érzelmeinek őszinteségében. Ezeken az alkotásokon nincs semmi bonyolultság. A meg~, jelenő táj, Színeiben és formáiban zárt, lehatárolt, a

Irodalmi Nohel-díj — 2969

Samuéi Beckett, ír származású, Franciaországban élő drámaíró, költő, novellista kapta az 1969. évi irodalmi Nobjsl- y díjat.

(Telefato - AP — MTI — KS)

főid és a belőle kiemelkedő házak, fák, templomtornyok és az emberi környezet súlyos testvériségben összetartoznak. A fényben és színekben elénk tárjiló világ nyugalmas alföldi hangulatot áraszt, a formákban és. színekben a játékosságon- kivid semmi idegesség vagy idegesítő, izgalmat hozó nincs.

A ZAGYVA-PART, a Zsákutca, a Tabáni utca, az Alföld, a Badacsony, a Kis- utea, a Sárga Ház vagy a Tabán vége arról árulkodik, hogy a művész bárhol jár, bárhol indítja alkotásra a cselekvő képzelet, mindig a régi emlékek járnak vissza, a matyószínekben gondolkodó sályi gyermekkor szólal meg és tesz vallomást a hangulatról és az érzelemről, amely a művészben ébred.

A közönség különös érdeklődéssel fordult az egri tárgyú vásznak felé, hiszen a művészi szemlélet módja, a téma ismerete és az élmény keresése a néző oldaláról nem érdektelen találkozás. A Szépasszony-völgyet hangulatosan festi meg. Az Egri várkapu már nem kísérti meg azt a tömeghatást visz- szaadr.i, amit a néző érez a nagy faltömbök láttán. Az egri Hadnagy gtcai kiienc- emeletes ház háttérként szegődik Mészáros Lajosnál a földszintes utcasor vezérszólamához, de sápadtan, mert ez a kontraszt, ez a feszültség, a megszűnőnek, a falusiasnak a romantikája nem tompulhat ezen a képen sem addig, hogy a toropyház határos egyensúlyba juthasson ellenében. . A Pincesorokon van otthon ez az alkotói munkakedv, a Kisutcában és a Hegyoldalban, ahol sokáig és gazdagon álmodozni lehel. Ebbe az álmodozásba csak a föld fér bele, a hozzálapuló színes alakzatokkal. Még a levegőégig sem. szabad felemelni a tekintetünket, mert az már bizonytalan régiókba visz, a közelről látható és fogható realitásoktól:

HÁROM NŐI portréja csak megerősíti azt, amit Mészáros Lajos őszinte érzelemvilágáról megállapítottunk.

Mészáros Lajos egységes, zártan is harmóniát sugárzó képei Egerben is élményt nyújtottak a közönségnek.

(farkas)

'SSSS.'SSSSSJSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SS/S/SSS/SSSSSf/SS//SS/SS/S//SS/JS///SSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSf/SSSSSS/SSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/l

Szamos Rudolf:

íBeíejezorészJ

A kábítószer központja

A Casa Nostra a kapitalizmus farkastörvényei révén teremthette meg azt a kiterjedt és immár nemcsal;: Amerikát behálózó gengszter-szindikátust, amelynek ma a „donok” szolgálatában mintegy 10 000 gengszter a tagja,- illetve alkalmazottja. Az amerikai hivatalos uralkodó körök, a konszolidált nagytőke birtokosai gyakran felhasználják a Cosa Nostrát a munkásmozgalom ellen, így például a New York-i kikölőmunkások szakszervezetének elnökét egy bizonyos Kyant, akinek gúnyneve a „The King” (király) volt, vásárolta meg a Cosa Nostra. 1848-tól Joe Ryan uralkodott a kikötőmunkások szakszervezetében. Amikor 1951-ben Ryan akarata ellenére a munkások mégis sztrájkolni kezdtek, Truman életbe léptette a Taft—Hartley törvényt, a maffia urai pedig azon törték a fejüket, hogyan tehetnének szívességet hajdani pártfogoltjuknak, az Egyesült Államok elnökének, Harry Trumannak. Na és természetesen e rendkívüli helyzetben, miképpen tudnák tovább szélesíteni a New York-i kikötőt és dokkokat behálózó „ellenőrző és vámszedő” szervezetüket.

Évtizedek óta dolgoznak ma. maffia-rakettak a szak- szervezetekben. így többek között a gengszter-szindikátus ellenőrzése alatt áll a hollywoodi filmalkalmazottak szakszervezete, a detroiti Ford-művek munkásainak sárga szakszervezete, Pittsburgh, New York, Chicago, New Orleans, Miami kikötőmunkásainak szakszervezete, stb. A New York-i szakszervezeti főnök, Joseph Ryan —• szélesvállú ember, egészségtelen arcszínén a tüdőbaj nyomai látszódnák már az első pillantásra is — közel harminc éve kötött szövetséget a Cosa Nostra egyik leányvállalatával, az Anastasia fivérek megteremtette bérgyilkosok kít-jével. Az ő segítségükkel lett az International Longshoremen Association (ILA) elnöke. Közreműködésével sikerült jó héhány munkásvezetőt a Cosa Nostrának meggyilkolnia és a gengsztereknek behatolniuk az amerikai hajómunkások szervezeteibe. 1951-ben a Cosa Nostra és az amerikai hivatalos hatóságok közös érdeke volt az Egyesült Államok addigi legnagyobb kikötősztrájkjának letörése. A gengszterek 1951. októberében száznál több dokkmunkást és munkásvezetőt gyilkoltak meg, míg az amerikai hatóságok ötvennégyet letartóztattak.

Érthető, ha a hivatalos Amerika olyan nehezen tud leszámolni a banditiznius- saL Nyílt tótok, bos' az amerikai szenátusban, illetve az államok szenátusaiban nem egy város polgármesteri székében, sőt államügyészi hivatalában ott ülnek ma már a Cosa Nostra tagjai vagy legalábbis megvásárolt képviselői. Az Amerikában félelmetes méreteket öltő nyílt erőszak, a kábítószerek elterjedése, és minden olyan erkölcstelen üzlet mögött, ahol nagy sápra nyílik kilátás, megtalálható a maffia keze. Hol Szicíliában, hol Amerikában bukkannak fel a maffia emberei és vezérei. A földközi-tengeri sziget a központja és elosztója a -keletről érkező kábítószer-csempészetnek és míg a török mákföldeken egy kiló mákgubó egy dollárba kerül, mire az a maffia titkos útjain Szírián, Libanonon, Szicílián keresztül eljut New Yorkba, a heroin kilója már 20 000 dollár lesz. A ■ világ kábítószer-csempészetét a szicíliai és chicagói maffia tartja a kezében és az utóbbi időben, a Cosa Nostra a rangsorban a tizedik amerikai milliárdos (évi tiszta bevétele kétmilliárd dollár!), megkísérli szervezeteit más államok területén is kiépíteni. Francia- országban és Korzika szigetén elsősorban a keletről irányuló kábítószer-csempészés útvonalának és a heroin finomításának biztosítására épültek ki a maffia ' lerakatni. 1965-ben például legalább 1300 tonna ópiumot csempeszett a maffia. Ám tagjai számára valahányszor lebuknak valahol, rejtélyes utakon megérkezik a kaució, s nemegyszer egymillió dollár lefizetése ellenében engedik szabadon az amerikai hatóságok a maffia jelentősebb tisztségviselőit.

Angliában az utóbbi időben ugyancsak megnövekedett a maffia aktivitása. 1963-ban az angol alvilág királya. Jack Cromer egy televízió-nyilatkozatában kxje- lentotte: „Ne dőljenek be illúzióknak, hogy a maffia csak az Egyesült Államokban ténykedik”. Cromer megerősítette, hogy Angliában a versenyirodákat már a Cosa Nostra tartja a 'kezében és egyre több szállodát és szórakozóhelyet vásárol szolid amerikai cégele álarca alatt. A maffia Ausztráliában is megvetette lábát. Első figyelmeztető jele 1964. január 14-e éjszakáján Mel- bourne-ben csattant, amikor is agypnlőtték a 39 éves Antonio Monacót, egy gyümölcs- és zöldségkereskedőt — mégpedig a hagyományos módon, luparával, hátúiról. Fejét 30—40 robbanó sörét tépte szét. Monaco vállalkozását a maffia megszerezte magának és ma már mintegy évi 45 millió tonna Ausztráliából Amerikába irányuló áru felett gyakorol ellenőrzést. A Cosa Nostra Kanadában is felbukkant, itt különböző vállalatokat vásárolt, jellemző, hogy a Niagara-erőmű részvényeinek jelentős része ma már ugyancsak a gengszter-szindikátus tulajdonában van. A Cosa Nostra kanadai - központja ■ Montreal és Vancouver. A kanadai rendőrség az Egyesült Államokéhoz hasonlóan szkeptikusan szemleli, hogyan terjeszti ki hatalmát a világ leghíresebb bűn- szövetkezete Kanada gazdasági életében.

Lucio Lucianót, a hajdani Cosa Nostra-főnök leszármazottját 1969. július 15-én Pa- lermóban bíróság elé állították. Újabb gyér kísérlet ez a mafíjia hatalmának megtörésére. A tanúk hallgatnak, mert tudják, „aki nem hallgat, az meghal”. A maffia pedig virul, mindaddig, míg meg nem születik Szicíliában is az igazi szabadság. Míg a hatalmat a u p : -1» veszi a kezébe

I