Népújság, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-23 / 246. szám

VII ' VARJAI, EGTESÜLJETf «• A2 MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XX. évfolyam, 246. szám ÁRA 80 FILLER 1969. október 23., csütörtök Rendhagyó útirajz (3. oldalon) Ahol a legrosszabbul fizetnek (4. oldalon) Horti, tiszancmai, hevesi, hatvani postánkból (5. oldalon) Barátok találkoztak Egerben Egér felszabadulásanak 2ái. .jubileuma alkalmából rende­zett programsorozat újabb eseményére szerdán délután került sor, amikor egy har- mincfös szovjet csoport tag­jai találkoztak az egri Rákó­czi Termelőszövetkezet dol­gozóival. A vendégeket meg­érkezésükkor Korózs Lajos, a Hazafias Népfront Egri Vá­rosi Bizottságának titkára fogadta. A szovjet csoport — mely­nek tagjai Ukrajnában élnek — először a Rákóczi Tsz pin­cészetébe latogartaS“ eí, ahol — szüret ideje lévén — a szőlőfeldolgozás munkájával ismerkedtek, Bőgős Antal tsz- elnök és Bakacsi Ernő főagro- nómus kalauzolásával. A pártkörzet székhazában a fogadáson a 8. számú álta­lános iskola tanulói rövid kultúrműsorral és virágcsok­rokkal köszöntötték a vendé­geket. Képünk a pincészetben tör. tént látogatás alkalmával ké­szült. (Foto: Kiss Béla.) Két esztendő tapasztalatai KPVDSZ megyei aktíva-ülés Egerben Kitüntetések 10 évi munka után A Kereskedelmi, Pénzügyi ,0s Vendéglútóipari Dolgozók Szakszervezetének^ Heves me­gyei aktívái ma. délelőtt tar­tották ülésüket Egerben, az SZMT székhazában. Pilisy Sándor, a KPVDSZ megyei titkára referátumában a szakszervezetek XXI. és a KPVDSZ XXX. kongresszu­sa, valamint a megyei kül­döttértekezlet által hozott határozatok végrehajtásának tapasztalataivá!, valamint a további, feladatokkal foglal­kozott. Referátumában foglalko­zott a szakszervezeti taná­csok, a szakszervezeti bizott­ságok munkájával, s azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy mennyire élnek' a jogkörük­kel, megállapította, hogy a tapasztalható fejlődés ellené­re a különböző, a dolgozó­kat érintő kérdésekben a döntésnél még mindig nem hívják segítségül, még min­dig nem vonják he az érin­tett, és a döntésekben mérv­adó szakszervezeti bizottsá­gok, tanácsok tagjait. Ért ékelte a beszámoló az elmúlt két esztendő — 10U7— 1968 — tapasztalatait a szo­cialista munkaversériy. szem- „pontjából. A megállapítás: az értékelés jelenlegi formá­ja nem ad lehetőseget arra, hogy a Kiváló Vállalat cím odaítélésekor teljesen az ob­jektív szemlélet legyén a döntő! Ami az újító mozgal­mat illeti, jellemző ugyan a „csökkenő” tendencia”, de az egyes — például a vendéglá­tó — vállalatoknál figyelem­re méltó fejlődés tapasztal­ható. Egy példa: az elmúlt időszakban a 17 benyújtott újítás közűi e vállalatnál lü-et elfogadtak, bevezettek, és díjaztak. Megállapította a beszámo­ló a továbbiakban azt is, hogy a túlórák száma az el­múlt evben kétszeresére nö­vekedett az előző évihez ké­pest, ez pedig akadályozója az egészséges bérfejlesztés­nek. Az aktívaülés végén át­nyújtották a 10 évi, eredmé­nyes munkáért a KPVDSZ plakettjét Kiss Ágnesnek, Narjy Dezsőnek, Vadász Jó­zsefiének, Forgács' László­nak, Marsai Istvánnak, Pá­dár Klárának és tíargitay Jánosnak. Ezenkívül még 18 aktívá­nak nyújtottak át jutalmai, . eddig végzett jó munkájukért. (kg.) A becsületes, lelkiismeretesen végzett munka is — honvédelem! Befejeződött a kétnapos országos tanácskozás Egerben Szerdán délelőtt az ég­ni városháza nagytanács­termében foly­tatta munká­ját a korsze­rű hazafiság, a honvédelmi eszme film- művészeti kérdéseit elemző or­szágos tanács­kozás, amely­nek elnöksé­gében ezúttal helyet fog­lalt többek között Fekete Győr Endre, a megyei ta­nács vb-el- 1 T.öke és Lé­vai Ferenc, a megyei párt- bizottság osz­tályvezetője is. A szerda délelőtti ta­nácskozáson a referátum vi­tájában tizenhármán szólal­tak fék — A honvédelem — nem­csak katonadolog! — ezt a gondolatot fejtegette felszó­lalásában Műnk Károly, ez­redes. — A hivatásszerűen honvédelemmel foglalkozó szakembereik számára ön­gyilkosság volna art hinni, hogy a honvédelein egyetlen bástyája csak a hadsereg. A honvédelem az egész társa­dalom ügye, mindenkié. S a hazát nemcsak akikor kell védeni, ha már dörögnek a fegyverek. A becsületes lel­kiismeretesen végzett mun­ka, amely erősiti, gazdagítja országunkat — ez is honvé­delem. VARKONYI ZOLTÁN azt hangoztatta: Nemcsak az olyan filmek nevelnek haza­szeretetre, amelyek „kényes”, közérdekű kérdésekben bí­rálnak. Föl lehet ébreszteni az emberekben a hazaszere­tet gondolatát, s ezt az ér­zést erősíteni lehet történel- ni filmekkel is. „ RÉNYI PÉTER, kritikus Tárkony! Zoltán drámairodalom (Illyés, Né­meth László stb.) sokkal elóbore áll. — Sok-sok magyar kato­na, honvéd fogott fegyvert a II. világháborúban a fa­sizmus ellen — mondotta Dobozy Imre, író. — Sok­sok magyar ember esett el becsülettel, mint ß magyar szabadság mártírja. De hol van ezeknek a magyaroknak a hősi emlékművük, amit április negyedikén megko­szorúzhatnánk?! E nélkül ma nem beszélhetünk a magyar katonaeszmény ápolásáról. Többen azt tették szóvá (dr. Nagy Andor egri főis­kolai docens és Lestár János, filmrendező), hogy fokozot­tabban törődni kell a KÖ­ZÖNSÉGGEL. Alaposabban fel kell készíteni az embere­ket, hogy egy-egy film él­ményét megértsék, magukba fogadják. Nagy Andor arra figyelmeztette az alkotókat, ne feledkezzenek meg az if­júságról, ne tekintsék őket mostoháknak, mert minder.1 felmérés, statisztika is azt bizonyítja, az ifjúság képvi­seli a mozinézök jelentős. a referátumban felvetett ro­mantikafelfogást bírálta, el­vetve annak mondavacsináic „realista” tartalmát A ma­gyar filmkritika nagy adós­ságát is törlesztette: értékei szerint elemezte, s helyére emelte Jár.eső Miklós alko­tását, a tanácskozáson is le­vetített- „Így jöttem” c. fil­met. Erről a nagyszerű film­ről a kritika eddig érdem­telenül hallgatott. TÓTH DEZSŐ, kritikus, azt a kérdést boncolgatta hogy a magyar filmművt szét mai napig adós az iga történelmi filmmel. Hiányz. nak az olyan filmalkotásé — mondotta —, amelyek . magyar történelem lénye? sorsfordító pillanatát ábr zolják. szintézisbe hozva .­történelmi múltat, jelenünk­többségét. Uestár arról érte­kezett, mennyivel nagyobb sikere lehetett volna Jancsó korszakos filmjének a „Csil­lagosok, katonák”-nak, ha azok, akik e művet látták rendelkeznek megfelelő és alapvető filmkultúrával LESTÁR JANOS, filmren­dezőt, távoltartotta az egri tanácskozástól legújabb film­jének forgatása, s mert sze­mélyesen nem mondhatott véleményt, levelet küldött a szimpozionra. Azzal a po­rosz-elvvel szállt szembe, hogy az emberben ki kell ir­tani, meg kell semmisíteni a civilt, csak így válhat belőle jó katona Filmből vett pél­dával cáfolt, ti moszkvai csa­tába induló civilekkel, akik nem tudtak ugyan katonásan menetelni, „jobbra balra át”- ot csinálni, de katonáknál katonásabban álltak helyt a harcban, egészen Berlinig űzve a német hódítókat, akik családi otthonaikat, országu­kat dúlták fel. SZŰCS ANDOR, a Magyar Televízió drámai főosztályá­nak vezetője azt javasolta: tekintsük az elkövetkező idők 5 éves tervének, amit a referátum rögzít. Készítsünk filmet történelmi nagyjaink- ról: Zrínyiről, Balassiról, Bessenyeiről, Kinizsi Pálról és a két Hunyadiról, Jánosról és Mátyásról. OEME GABOR filmdra­maturg felszólalása zárta be a referátum vitáját: — A filmművészettől itt csak kértek — mondotta —, s a filmművészet egyre csak azt bizonygatta, hogy már adott, és mennyit adott. A továbbiakban kifejtette: Va­lahogy úgy érzem: nem felel­tünk pontosan a feltett kér­désekre. NEMESKÜRTY ISTVÁN rövid válaszadásában egyet­értését fejezte ki azokkal a felszólalókkal, akik a honvé­delem eszméjének leszűkíté­se helyett inkább a honvéde­lem fogalmának kiszélesítése mellett foglaltak állást. A referátum vitaindító dolgo­zatnak készült — mondotta — s ezt a célját teljesítette, mert a tanácskozás két nap­ján a vitatkozásban nem is Vvolt hiány. dr. Újhelyi szilárd, a Művelődésügyi Minisztéri­um Filmművészeti Főosztá­lya vezetője, a szimpozion el­nöke foglalta össze a tanács­kozás főbb tapasztalatait: — Bár voltak lappangó különbségek, nézeteltérések, nem pattantak ki éles viták, összecsapások, s ez így jó, hisz eszmét cserélni jöttünk egybe. Remélhetően, a ta­nácskozáson lezajlott véle­mény csere ezután gyakorlati tettekben is jelentkezik majd kel, Eaee a tér-s. a, m«S3®£. fcónyi Pister ^^művészetünkben. A kétnapos országos ta­nácskozás ezzel befejezte munkáját (patakyi Tóth Dezső Dobozy Imre ír. Nagy Antler

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom