Népújság, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-21 / 244. szám

Szolgálják jobban az élet kényelmét! Ha valamilyen közvéle­mény-kutatási módszerrel felmérnék, hogy az emberek napi gondjait, bosszúságait, de úgynevezett apró örömeit, milyen tényezőkre lehet visz- szavezetni, egészen bizonyos, hogy a szolgáltatások kerül­nének az első helyre. Korsze­rű. könnyen hozzáférhető, jó minőségű és gyors szolgálta­tások nélkül ugyanis vajmi nehezen élvezhetők és érté­kelhetők az élet kényelmet szolgáló, gyorsan fejlődő, népszerűsödő technikai vív­mányok, eszközök és élet­módunkat megközelítőleg sem tudjuk úgy megváltoz­tatni, mint ahogy a körülmé- 1 nyék egyébként lehetővé ten­nék, * Mindezek bizonyítására elég belegondolni, valójában miről is beszélgetnek, amúgy hétköznapi módon, a legtöb­bet a családtagok, barátok, munkatársak: a lakásfenn­tartás és csinosítás, a ruház­kodás, az étkezés, a közleke­dés és utazás teendőiről, amelyeknek gyors ütemben bővülő köre vált máris és válik majd a továbbiakban is igényből szükségletté, a távo­labbi-közelebbi vágyakozás, elképzelés tárgyából kisebb- nagyobb örömök, majd meg­szokások forrásává. Ezért van az, hogy a mai életet ke- resztül-kasul hálózzák a leg­különfélébb szolgáltatósok, amelyeket egyre szélesebb városi és falusi rétegek egy­re nagyobb mértékben vesz­nek, vagy vennének igénybe. Nem különös tehát, hogy igen széles visszhangot kel­tett az alig néhány napros kormányhatározat a szolgál­tatások fejlesztéséről. A leg­különbözőbb szakmákban, körökben tárgyalják nagy ér­deklődéssel várható hatását és 4 lehetőségeket a jő ki­használásra. Igen érdekes, hogy bár a határozat gyakor­latilag minden szolgáltatást érint, kiemelten szól a la­káskarbantartásról, a mosás- ról-tisztításról, valamint a legjobban elterjedt modern technikai eszközök, a háztar­tási gépek, a rádió-, televí­zió- és más híradástechnikai készülékek és az autók,, mo­torkerékpárok javításáról, karbantartásáról. Ezeknek a tevékenységeknek a legtöbb­jét a következő években meg kell kétszerezni, vagy éppen­séggel többszörözni a maihoz képest, mégpedig elsősorban azokban a körzetekben, ahol ilyen szempontból különösen rossz a helyzet. Hadd jegyezzük meg, hogy ezúttal nem puszta kívánság­ról, vagy kellően meg nem alapozott „tervelőírásról” van szó, hanem a gazdaság- irányítás reformjának meg­felelően, olyan hatékony gaz­dasági intézkedésekről — adó- és más pénzügyi ked­vezmények nyújtásáról, hi­telkönnyítésekről, valamint közvetlen központi anyagi támogatásról —, amelyek ér­dekeltté teszik a szolgáltató­kat e tevékenység fejleszté­sében és kiszélesítésében. Nemcsak azokat a vállalato­kat, amelyek ma is ilyesmi­vel foglalkoznak, hanem műi­den állami' és helyiipari vál­lalatot, intézményt, állami gazdaságot, gépjavító állo­mást, általános, fogyasztási szövetkezetét,' illetőleg mező- gazdasági termelőszövetkeze­tet! Figyelemre méltó, hogy a várható intézkedéssorozat — amelynek ez a határozat csu­pán az elindítója — már jó előre biztosítékot ad a szol­gáltatások reális, tisztességes árainak megóvására, sőt ar­ra is, hogy- a garanciális kö­telezettségek szükséges bőví­tése ne adjon jogcímet az érintett gyártmányok arának növelésére. S mindezeken túlmenően, még egy módon érdeklik a lakosságot a várható intéz­kedések: a foglalkoztatás, a munkavállalás tekintetében. Lehetővé válik ugyanis, hogy a vállalatok, tsz-ek mellék-, vagy második állásban fóg- lalkoztassahak szakembere­ket, ha szolgáltató munkáju­kat csak így tudják elvégez­ni, a nyugdíjasoknak pedig ilyen tevékenység esetén, bi­zonyos körülmények között feloldják a nyugdíj korláto­zását. Miután pedig manapság igen sok, a szolgáltatásokba vágó munkát, ház, lakás kö­rüli teendőt az emberek ma­guk is el tudnak, helyesebben el tudnának végezni, ha meg­felelő nyersanyag, szerszám és tájékoztatás állna rendel­kezésükre, megfizethető áron, ezért ennek a problémának a rendezését is elhatározták. Ez annál is időszerűbb, mert a „csináld magad!” elnevezé­sű foglalatoskodás'Világszer­te mind népszerűbb, és — tegyük hozzá — kényszerűbb dolog, mert kevés a szakem­ber, viszonylag kevesen tud­ják megfizetni őket, a kor­szerű anyagok, szerszámok — amelyek kölcsön is vehetők! — és az új eljárások pedig lehetővé teszik, hogy az em­berek, takarékos módon, ma­gúk végezzenek el számos ilyesfajta munkát. Ezzel ösz- szefüggésben divatos kedv­teléssé, úgynevezett hobby­vá is vált az ilyen jellegű időtöltés, amelynek segítésé­ben, népszerűsítésében igen sok cég ugyancsak megtalál­ja a'maga számítását. Érthető végül,,hogy az em­lített intézkedések rendszeré­ben helyet kapnák majd a magánkisiparra vonatkozóak is, mert a szolgáltatások ál­talános javítása szükségessé teszi bizonyos korábbi kor­látozó rendelkezések megvál­toztatását, vagy feloldását. Mindez, együttesen, apt se­gíti elő, hogy a szolgáltatá­sok terén fokozatosan egész­séges verseny alakuljon ki, ami előfeltétele. bármilyen szolgáltató munka számotte­vő minőségi javításának. Mindenki tudja, mekkora bosszúsáé, ha a megjavított holmi egy-kettőre megint csütörtököt mond. Az embe­rek azt szeretnék,. ha a „szol­gáltatók” — nevükhöz híven — mindig és mindenütt, egy­mással versengve ajánlanák fel jó, megbízható, szolgála­taikat. És ez időszerű, teljesí­tést sürgető kívánság'. , b. j. Négymillió forintos kötbér Még mindig nem ad áramot a Gagarin Hőerőmű Augusztus 3-án megkér­deztük, hogy mi van a Gaga­rin Hőerőművel. Két és fél hónappal ezelőtt Visontán nem kaptunk egyöntetű vá­laszt, az illetékesek akkor különféle módon magyaráz­kodtak, hogy mi az oka a késésnek, miért nem ad ára­mot a Gagarin Hőerőmű első gépegysége. A Népújságban felhívtuk a figyelmet, hogy az ország legnagyobb beru­házásán nagyobb fegyelem­re, rendre és felelősségre van szükség. Cikkünk megjelenése után a tervező, a beruházó és a ki­vitelező, szerelő vállalatok vezetői a helyszínen és Bu­dapesten is tanácskoztak, kü­lönféle intézkedéseket tettek a szerteágazó munka ered­ményesebb koordinálására. Beszámoltunk arról is, hogy az első kapcsolási próbák nem sikerültek, a visontai erőmű még nem adott ára­mot. A turbinát leszerelték, Budapesten vizsgálták és ja­vították. A gépet már vissza­szállították Visontára, de közben beköszöntött az ősz, Népviselet levelezőlapon hamar sötétedik, az ország­nak több energiára van szük­sége, ezért feltétlenül szük­ség volna már arra, hogy Visonta áramot adjon az or­szágos hálózatba. Az elmúlt napokban az el­ső gépegység 74 megawattos, tehát háromnegyedes terhe­léssel több óráig működött, de aztán különféle zavarok miatt újból le kellett állni. Pedig az egész berendezés tartós üzemelésére lenne szükség, hogy a műszereket és automatikákat beállíthas­sák, véglegesen rendbehoz­hassák a pernyeleválasztást1 és elvégezhessék azokat a próbákat, amelyekre csak üzem közben nyílik lehető­ség. Sürgős és fontos feladat a második blokk szerelésének befejezése, a kazán kémiai tisztítása és a második gép­egység működésének előké­szítése. Az első és a másddik gép­egység szerelése, ellenőrzése szerteágazó, egymásbakap- csolódó, bonyolult munka, ezért a szerelő, a beruházó és az üzemeltető vállalatok ütemterv szerinti együttmű­ködését követelj. Ha az egyik . vagy a másik vállalat késik, akkor a többieket is hátrál­tatja, a fogaskerékként egy­másba kapcsolódó feladato­kat .nem lehet koordinálni, torlódik a munka és fokozó­dik a késedelem. A Gagarin Hőerőmű első, sőt a második gépegységem k is működni kélléne mac. Több, előre nem látható aka­dály jött közbe, de ez sem a Magyar Hajo- és Darugyárat, sem más késlekedő vállalatot nem ment a kötelezettség alól. Az 'dő sürget, Visontán egyre Idegesebbek a felelős vezetők. Pontos dátumot most sem közöltek, de reméljük, hogy hamarosan áramot ad Visonta. Reményünket nemcsak a jóhiszemű bizakodásra ala­pozzuk. A Központi Gazda­sági Döntőbizottság tavasszal hárommillió, most további egymillió forint kötbér fize­tésére, ítélte a Magyar Hajó- és Darugyárat, mert nem tel­jesítette szerződésben vállalt szerelési és szállítási határ­idejét. Mostanában nem igen hallottunk késedelmi kötbé­rekről, de a négymillió fo­rintos kötbér híre bizonyára fegyelmezettebb munkára és nagyobb iparkodásra ösztönzi a késlekedőket. F. L. A KPVDSZ kulturális naook keretében érdekes kiállítás nyílt Egerben, az Állami Biztosító Székhazában. Mezei Ist- • ván, az Állami Biztosító Heves megyei Igazgatóságának dol­gozója hobbyból összegyűjtötte a világ népviseleteit ábrázoló levelezőlapokat, melyekből most érdekes kiállítást rendezett. A színes, eredeti jelvételeket is bemutató kiállítás sok láto­gató érdeklődését keltette fel. (Foto: Kiss Béla) „Gazdátlan” áru a Budapest— Becs vonatokon Az idegenforgalmi idény befejeztével a vám- és pénz­ügyőrség országos parancs­noksága megállapította, hogy a nemzetközi forgalomban az utasok nagy többsége betar­totta a vámszabályokat, mind a magyar, mind a külföldi turisták általában tisztelet­ben tartják a törvényes ren­delkezéseket. Az előírások betartására, azonban 1 mégis újra felhívjuk a figyelmet, meri bár a- nagy tételű csem­pészéseket ma mái- keveseb­ben kockáztatják, a kisebb vám- és deviza-szabálysértés gyakoribb. A nagyobb csem­pészési kísérletek számának csökkenése is csak viszonyla­gos, mert az idén jó néhányan megkísérelték, hogy külföld­ről a megengedett árumeny- nyiség többszörösét vagy nagy pénzösszegeket hozza_ nak be az országba. A vám- és pénzügyőrség több tízmil- . lió forintos csempészési kí­sérleteket leplezett le. Az idén csúfján a Buda­pest—Bé<;s Vonatokon 300 000 forint értékű árunak nem ta­lálták a, tulajdonosát. — Könnyű az építőiparnak. Nincs gondja - a piackutatás­ra, értékesítésre, azt s any- nyit vállal, > amennyit akar. Nincs konkúrrenciája, a mi­nőséget nem az építtető, ha­nem az építő szabja meg. És ha rossz az áru? Ha hull a vakolat? Akikor, sem történik semmi. Az építtető alig várja, hogy költözhessen, az ipar pedig boldogan dörzsölgeti össze a tenyerét: no, ezen is túladtunk... — Könnyű egy gyárnak. Nincs nap mint nap a kira­katban, jó, kényelmes, állan­dó munkahelyet biztosít dol­gozóinak. Télen bekapcsolja a központi fűtést, nyáron ventillátor enyhíti a kániku­lát. És ha _ rossz egy gép, a gyártmánv, jön a selejtezés, .nem történt semmi. De ha az építőipar csak egy lakást nem ad át pontosan, s jó mi­nőségben, akikor százak, ez­rek mondják: mit vártok tő­le? Építőipar ... A fenti mondatokat két Végzős ipari tanuló — kőmű­ves és elektrólakatos — pár­beszédében hallottuk. S mint ahogyan ilyenkor lenni szo­kott, az érveket mindketten saját ..portájukról'’ vették, es bár a beszélgetés barati han­gulatban ért véget, de mivel a szavazásul-re alakult, így a közös nevező ..kiszámítása ezúttal is elmaradt... De ez talán akkor sem si-. került volna, ha a két ifjú skailcmünkásjelölt helyett a két iparág minisztere ült vei. na össae, s próbálta volttá cl­Hatvan* Gyöngyös érzi a hiányt Az egri főépítésvezclőség „kirakata" dönteni a vitát. Ezért a pro és kontra helyett nézzük meg inkább közelebbről az egyik oldalt, az, építőket. Hogy va­jon valóban könnyű-e az épí­tőknek? S mi látszik, a He­ves megyei Állami Építőipa­ri Vállalati egri íöépitésveze- tőségének, „kirakatában”. „Idegenvezetőnek” Debreceni Lászlót, főépítésvezetőt kér­tük meg... — Mindegyi-k iparágnak megvan a maga- gohdja, baja. Egyiknek sem könnyű, illet­ve mindegyiknek könnyű is, meg nehéz is. De az, azért? biztos: egy gyár zárt kapuk mögött dolgozik, az építőipar pedig a nagy, nyilvánosság előtt „játszik”. Könnyebb te­hát szó- és tollhegyre venni bennünket. Bár mi tagadás, néha apropót is szolgáltatunk hozza . .. — Mi látszik az egri fő­építésvezetőség kirakatában ? Hol, s min dolgoznak? — Erőnk,1 kapacitásunk maximálisan lekötött. Csak néhány nagyobb építkezést a sok közül. Az Egészségház utcában 44 lakást, a Kocsis Bernét utcában bölcsődét, a TTinitárius utcában a Beru­házási Vállalat irodáját, a Lenin «ton tus AF1T szer­vizét, a Klapka úton koordi­nációs irodaházat, a Malom utcában iskolát építünk. Nagy értékű munkálatokat vég­zünk az egri Finomszerel- vénygyárban, a Vörös Coiilag Traktorgyár egri gyáregysé- ségében, Sírokban, hogy csak néhányat említsék a sok kö­zül. Éves feladataink értéke nem kevesebb, mint 200 mil­lió forint. És ehhez mindösz- sze 800-ar? vagyunk ... — A kirakatokban az ara­kat is kiállítják a ruha, a cipő mellé. Csereijük fel az árukat az átadási határidők­kel. — Nagyon szívesen. A fen­ti munkálatokkal egy-rkét ki­vétellel te£V szerint hala­dunk. Előfordul, hogy egy­két héttel elmaradtunk ugyan a tervtől, de van, ahol egy­mástól hónappal is előbbre járunk. Problémás a Klapka úti koordinációs irodaház építése. Higgyék el, nem raj­tunk múlik, hogy lassan ha- íad a kivitelezés. Az építke­zés 1987-ben elkezdődött, de sajnos, az építkezés költsé­geit még ma sem biztosítot­ták. Ezért az oldalszárny építését 1c is állítottuk. Hi­telben, ingyen nem dolgoz­hat a vállalat De hangsúlyo­zom, „artóbbi munkálatokkal es terv szerint haladunk, tartjuk a határidőket... — És itt álljunk is meg egy pillanatra. Kevesen tud­ják, hogy ami a munka mi­nőségét és a kivitelezési ha­táridő tartását illeti, az egri főépítésvézetőség minden hi­bájával. hiányosságával együtt is a jók közé tarto­zik ... — Persze, hogy nekünk is vannak gondjaink, de, és ezt ne vegyék- szerénytelenség­nek — figyelembe véve a magyar építőipar jelenlegi körülményeit, építésyezetősé- günk hosszú évek óta mara­déktalanul eleget tesz felada­túinak, és ha hibázunk, vagy valamit rosszul csinálunk, .alt-, kor nfern a bizonyítvány ma- gyaíázásáyal töltjük az idői, hanem jóvátesszük a mulasz­tást. Nagyon sok partnerünk van, sokan dicsérnek, sokan szidnak bennünket, de komo­lyabb kifogás már hosszú évek óla nem érte építésve­zetőségünket, sőt, ami a mi­nőséget illeti, az utóbbi évek­ben határozottan előbbre lép­tünk. — Hd" lassan is, de közeleg az év végi számadás. Milyen eredményekre számítanak? — Teljesítjük ígéreteinket. Eddig a termelés és a terme­lékenység területéül is száz százalék fölött vagyunk. Per­sze, az év vége még messze van... t Mint az elmondottak is bi­zonyítják, ■ bő a választék az építők kirakatában. Az épí­tésvezetőség, ha sok nehéz­séggel, próbatétellel is küzd, ha nem is minden úgy sike­rül, ahogyan tervezték, de évek óta eleget tesz vállalt kötelezettségeinek, s évről évre eredményesebben dolgo- • zik. De szükség is van az egriek jó munkájára, mert a megyei vállalat gyöngyösi és hatva­ni építésvezetősége már ko- ráhtsem tud ilyen eredmé­nyeket felmutatni. De ebbe erősen belejátszik az a tény is, hogy a Heves .megyei Ál­lami Építőipari Vállalat ahe­lyett, hogy a megyei, a me­gyében vállalt kötelezettsé­geit jól és határidőre teljesí­tené, jelentős értékű munká­latokat vállalt Budapesten. S ezt nagyon érzi a hatvani és a gyöngyösi építésvezetőség. Hagy kár. hogy a megyei vállalat erről . megleledke- . zetí, hogy lehetőséget kapott budapesti „kiruccanásra”. Ehelyett inkább a Hatvan­ban, Gyöngyösön vattait munkaiatokra összpontosíta­ná erejét. , De erről már nem egri főépí tésvezetőség dolgozói te­hetnek. ~ 1 K J, A segítés bizonyítékai A kimutatás szerint ed­dig tizenhat tévé-készülé­ket ajánlottak fel a gyön­gyösi iskolák megsegítésére a kiteljesedő országos mozgalom keretében. Ezek közül három már elju- jutott a tanulókhoz: a áetki Szabadság Tsz a sa­ját iskoláját, a Thorez Külszíni Bánya a visontai, a Mátrai Erdőgazdaság pedig a mátraszentistváni gyerekeket lepte meg. De itt vannak még a többiek, hadd írjuk lei va- lamennyiüket: a 4-es AKÖV gyöngyösi üzem- igazgatósága, a Mátraalji Szénbányák Vállalat, igazgatósága, a Heves me­gyei Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vallalat igazgató­sága, az ÁFÉSZ gyön­gyösi, vámosgyörki, do- moszlói és1 karácsond—lu­dast igazgatósága, az abasári takarékszövetke­zet, a visontai Reménység Tsz, a markazi Mátraalja Tsz, a SZOT mátraházi igazgatósága, a gyöngyö­si Talaj- és Vízgazdálko­dási Társulás, valamint a Gyöngyösi Járási Tanács Kommunális Üzeme. Mindannyian csak a gyöngyösi járás segítői. Ennyien vannak egyetlen járásban. Nem szervezte senki ezeknek az üzemeknek, vállalatoknak a dolgozóit arra, hogy forintjaikkal támogassák as általános iskolák tanításának, neve­lésének jobb feltételeit célzó szándékot: Televí­zót minden iskolának! Van ennek az önmagá­tól kibontakozó, csakugyan belső indítékú országos kampánynak egy olyan vonása, ami szinte már megható — az Önzetlen törődés másokkal, a gon­doskodás a gyerekről Anélkül, hogy ezt a vo­nást most túl akarnánk értékelni, annyit azért állapítsunk meg minden szemérmeskedés nélkül, hogy ez a szép emberi vo­nás a mi társadalmunk jellemzője. Lehet, hogy időnként hajlamosaknak mutatko­zunk bizonyos szélsőséges és ritkán előforduló p él­dák alapján kesernyés megjegyzésekre, ha a na­gyobb közösség és az egyén viszonyát vizsgál­juk. de egy ilyen önma­gától terebélyesedő orszá­gos megmozdulás, mint amilyen ez a mostam is. a valóság helyes felisme­résében •segít bennünket. (gmf)' 19tíí>. október 21.. kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom