Népújság, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-02 / 228. szám
KOSSUTH 8.20 Offenbach: Hoffman meséi. Részletek 9.04 A biológusnapok programjából 9.29 Könnyűzenei híradó 10.05 Pásztorélet, pásztordalok 10.35 Zenekari hangverseny 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Melódiákoktól 13.40 Vita a korszerű mezőgazdaságról 14.00 A francia történelem dalaiból 14.10 A fecskék fészket raknak. (Befejezés) 14.30 Mozart: D-dúr hegedűverseny 15.14 Kádiószínház: Moli- éré: A fösvény 17.05 Titkos háború 17.25 Táncdalok 17.35 A 04, a 05 és a 07 jelenti .. . 18.00 Beethoven: cisz-moll szonáta 18.18 Népzenei magazin 19.25 Verdi: Simone Boccanegra. Háromfelvonásos opera 22.20 Verbunkosok 23.05 Mezealitis versei 23.17 Tánczene 0.10 Éji zene PETŐFI 8.05 Régi melódiák 8.56 Az élő népdal 9.10 Vendég Habarovszkból 11.50 Magánvélemény közügyekben 12.00 Daipárosok 12.20 Áriák 12.45 Miskolci stúdió 13.»5 Barokk kamarazene 14.00 Kettőtől hatig ... 18.10 Könnyűzene 18.30 VT.) magyar regényekről 19.00 Híres muzsikusokról 19.2c Csárdások 19.34 Vietnami útijegyzet 20.28 Ifjúsági vidám Színpad 21.23 Könnyűzene 22.96 l.emezgyüjtök húsz perce 22.-6 Könyvismertetés 22.36 Lehotka Gábor orgonaestje MAGYAR 8.10 Iskola-tv 17.58 Hírek 18.05 Az NDK televízió estje 18.10 Kisfllmek 18.35 Till Eulenspiegel 18.55 Esti mese 19.10 Lipcse múltja és kereszt- metszet az NDK Iparáról 19.30 Bábok az emberekről 28.00 Tv-híradó 20.20 Az árba a halál Is beszámít. (Magyarul beszélő NDK tv-íilm.) II. rész. 11.45 A drezdai Zwingerben. (Zenés film) 22.30 Tv-híradó POZSONYI 9.4« Legény a talpán 19.00 Tv-híradó 19.50 Ketrec kettőnek. (Cseh film) 22.05 Tv-híradó \fíím\ EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Teltfon: 22-33) Az előadás ke2defs: 'ki és S óra kor. Az alvilág professzora EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-07) Az előadás kezdete: V-6 és "i8 órakor. Llliomfi GYCNöVySí PUSKIN: A hét aranyember GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Szégyen HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Rejtély a stadionban fVZÉSABONY: A kacsa '/2S-kor csenget ÜGYELET Egerben 19 órától péntek reggel 7 óráig p. Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10. Rendelés gyermekek részére is. Villámgyors mentőszolgálat... szög legtávolabbi vidékéről is rövid idő alatt elszállítják a betegeket a kórházakba. A repülő-mentőállomás kétmotoros repülőgépe és személyzete állandó készenlétben várja a rádión érkező hívásokat. 1968-ban több mint ezer beteget szállítottak légi úton. Képünkön a mentőkocsiból a repülőgépbe segítik a beteget. (MTI Foto: — Berakó Imre felv.) A nemzetközi gazdasági együttműködés kislexikona Közös vállalatok CSODALATOS természeti jelenségeknek lehet szemtanúja olykor-olykor az ember. Ezen szemet gyönyörködtető tünemények egyike az északi, vagy sarki fény. Bizonyára mindenki gyönyörködött már a késő este megjelenő, kékesfehér, narancs, esetieg vörös színekben világító, függönyszerűen aláfüggő északi égbolton. Tudományos statisztikai adatok szerint, hazánkban tízévenként láthatunk északi fényt, de ez nem jeletiti azt, hogy minden tíz évben. Az északi államok lakói sokkal gyakrabban szemtanúi lehetnek e jelenségnek, viszont az egyenlítőn lakók igen ritkán. Az egyenlítőtől dél felé haladva a gyakoriság ismét növekszik, s lényegében ott is hasonló jelenségekben gyönyörködhetnek az emberek. Ez az úgynevezett délsarki fény. amely hazánkban — , földrajzi fekvésünk miatt — természetesen nem látható, és létezése a köztudatban sem nagyon ismeretes. Mi okozza ezt a szép jelenséget? Természetesen már régóta foglalkoztatja az emberiséget ennek okának felderítése. Mégis azt mondhatjuk, a titok megoldása szinte a közelmúlt tudományának eredménye, és kapcsolatban áll az űrhajózás eredményeivel. A közös vállalatok különböző országok vailalatai vagy az országok által létrehozott új vállalaton, amelyek közös tulajdonban vannak. Ez ún. tiszta formájuk, jelenleg azonban igen sokféle átmeneti forma van, amit a közös vállalatok fogalomkörébe sorolhatunk. Közös vállalatoknak tekinthetők pl. ilyen értelemben a különböző országok vállalatai közötti átfogó megállapodások. így pl. a tőkés országok viszonylatban (újabban a szocialista országok között, valamint a szocialista és a tőkés országok vállalatai között) kötött kartell-megállapodások. Sokféle ilyen megállapodás van. A termelésre vonatkozóan, amikor egy-egy végtermék közös gyártásában állapodnak meg, vagy azonos árucsoporton belül (pl.: szerszámgépek), amikor az egyes típusok előállítását megosztják egymás között. Armegállapodások, amikor eldöntik, hogy az adott termékeket milyen áron adják el harmadik országnak; területi megállapodások, amikor kikötik, hogy melyik vállalat, melyik országban adhat el kizárólagosan és így tovább. A közös vállalat valójában feltételezi a tulajdon összeolvadását, illetve, ha közösen új vállalatot alapítanak, akkor az közös tulajdonba kerül. A tőkés országok között ilyenre sok példa van, a szocialista országok esetében ma még egyelőre kevés. A legtisztább forma a lengyel—magyar tulajdonban levő Haldex részvénytársaság. Ez magyar szabadalomra épült közös vállalat, fele részben lengyel, fele részben magyar tulajdon. Lengyelországban működik a szénbányák vidékén és a bányákból kitermelt meddő kőzetből kiválasztja a szenet és az egyéb hasznos anyagot. A két tulajdonos ország a hasznon is fele-fele részben osztozik. Hasonló közös alapítás a bolgár—magyar Agromas, amely a mezőgazdasági gépek tervezését és kivitelezését tűzte célul, illetve az Intransmas, amely az üzemen belüli anyagmozgatás gépesítésével foglalkozik. Mindkét vállalat közös tulajdon, de nem termelő, hanem koordináló és tervező vállalat. Más típusú közös vállalat a Csapágyipari Együttműködés Szervezete, amely a benne részt vevő országok csapágyipara között megosztja a különböző csapágytípusok termelését és koordinálja a szükségletek közös kielégítését. Tehát ez sem termelő, hanem összehangoló szervezet. Bizonyos döntési jogokkal. Ezzel szinte teljesen azonos jellegű az Intermetall, amely a szocialista országok kohászati félkésztermék termelését Igyekszik összehangolni, előmozdítani a kapacitások kihasználását. Az új gazdasági mechanizmus megvalósításával a vállalatok nagyobb önállóságot kaptak és nagyobb lehetőségük lesz közös vállalatok létrehozására. Emellett a KGST keretén belül is elkezdődött a gazdasági együttműködés továbbfejlesztésének tervét kidolgozó munka, amelynek keretén belül megvizsgálják a vállalatközi együttműködés és a közös vállalatok létesítésének kérdését is. A LÉGKÖRBEN felfelé haladva körülbelül 80 kilométeres magasságban kezdődik az úgynevezett ionoszféra. Elnevezése onnét származik, hogy az ottlévő levegőt apró gázok ionizált állapotban vannak. Az lonizálás azt jelenti, hogy egy semleges molekulából, vagy atomból töltéssel rendelkező részecskét létrehozni, tehát például az elektronburokból, egy, vagy több negatív töltésű elektront kiszakítani, s így pozitív töltésű iont létrehozni. Ez megfelelő nagyságú energiaközléssel, gerjesztéssel történhet. Egy korábbi cikkben (Népújság, 1969. szept. 10.), már beszéltünk a gerjesztésről, amikor az elektron meghatározott mennyiségű energia hatására nagyobb sugarú pályára kényszerül. Ha ez az enerGy. I. Mi a leíietség-es és mi a lehetetlen a kibernetikában ? Bray Wolter angol tudós (a kibernetikai „teknősbékák” megteremtője) azt állítja, hogy a technika jelenlegi fejlettségé közepette mesterséges agyat építeni lehetetlen. Csupán egyetlen agysejt modelljének elkészítéséhez — a lehető legnagyobb mérvű miniatürizálás esetén is — egy köbcentiméter térfogatra van szükség. Következésképpen az egész mesterséges agy térfogatának legalább félmillió köbméternek kellene lennie. Egy ilyen berendezés előállításának költségét Wolter 1018 font sterlingre becsüli. Ehhez még hozzá kell tenni a szupergép munkájához szükséges egymillió kW villamos energia előállításának költségeit. Ilyen berendezés létesítésére Anglia egyévi költség- vetése sem lenne elegendő. Ráadásul, az ilyen berendezés csupán részben tudná teljesíteni az emberi agy funkcióit. *f**sfffSfsssssyssss*sssssssfssssss/rssfSSs//s/js//ssf//tsssssss/sss//ssssssssssss/ssssss.vssss/ssssssssssr/sfssrssssssssssffsssssj'sssssssssssssss*ssjsrssss/sss/sssJssssrsrrsSM A wnosohgcsekk Egy mosoly: egy csekk. Egy kacagás: két csekk. Egy mélyről jövő, bugyborékoló nevetés: három csekk. Így kellene bővíteni azt az alapvető elgon- goldást, miszerint egyes áruházakban a vevők a mosolygó eladónak, aki kedvesen szól és áll a vevő rendelkezésére, mosolycsekket nyújt annak át. Ezeket a csekkeket az eladok összegyűjtik, s akinek a mosolyszámlájára a legtöbb befizetés történik, az kiemelt jutalomban részesül ez év végén. Nem rossz üzlet tehát a mosoly, jól fizet. Egy dolog azonban felettébb elgondolkodtat. Vajon mosollyal mindent el lehet intézni? Mert tételezzük fel a következőt. Bemegyek egy üzletbe, s odaállok a pulthoz. A kedves eladó hartársnő forrón, szerelmesen rám mosolyog, hogy bizseregni kezd a szivem tája és már nyúlnék is a mosolycsekkért, amikor megkérdem: — Egy spitzbubit szeretnék, kérem... Ha lehetne három menetest ... — Nincs. Elfogyott. Nem is tudjuk, hogy mikor lesz — válaszolja most már kacagva a kedves kis eladónő. hogy két csekket is megér a kedvessége. — És hol kaphatnék másutt? — teszem fel a végső reményt kecsegtető kérdést. — Fogalmam sincs. Azt hiszem, uram, hogy sehol ebben az országban — és máris három csekket kellene adnom, úgy bugyborékol, gyöngyözik fel belőle a nevetés. Miközben engem megőrjít a düh. Mert mit vigyorog nekem itt ez a randa nöszemély, miért örül annak, hogy én, a vevő, a spítzbu- bim kiéhezett aevő, sehol ebben az országban sem három, sem egymenetű spitzbubit nem kapok? Más. Bemegyek az üzletbe és odaállok a pult elé, amelynek a másik oldalán nagyot ásít az eladó, miközben tovább szemléli, hogyan tud kapaszkodni egy híján is kapaszkodni a falon, ez tény. Az eladó egy szót sem hallhatott abból, amit mondtam, mert rám sem hederít, ez is tény. A legyet figyeli. Pedig a légy nem is kért spitzbubit, sőt még azt sem kérte, hogy két lábát kitépjék. — Mondom — mondom —, kérnék egy spitzbubit. Hárommenetest — makacsko- dom most már hangosabban. légy a falon, ha letépték két lábát. — Kérnék szépen egy spitzbubit. De ha lehetne hárommenetest — mondom szerényen. A légy tud két lába — Mi kell? — fordul hozzám udvariasan az eladó, mert utóvégre azt is kérdezhette volna, hogy mit nyomja itt ez az ürge a sódert. Üjból elmondom, most már dühösen és sértődötten, s a mosolycsekkeket kezdem elrejteni legmélyebb zsebem legtávolabbi zugába. — Mennyi kell? — sóhajt nagyot az eladó, hogy még mindig ott állok a pult másik oldalán és keserítem az életét. — Ha lehetne, ötöt kérek — hebegem és kezd langy boldogság elönteni. — Ide figyeljen, jó ember... Vigyen tizet. Na, itt van! — löki elém, csomagolás nélkül és én máris nyúlok a mosolycsekkért és adok neki tízet ris. Tíz hiánycikkért tíz mosolycsekk. Es boldog vagyok1 Mondom: egy dolog felettébb elgondolkodtat ezzel a mosolycsek- kel, miután még sem mosolyt megyek üzletbe vásárolni, hanem árut. Na természetesen, ha megfelelő áru nincs, akkor legalább megfelelő mosoly legyen. Csekkért. Mert az úgyis ingyenben van. (egri) gia meghalad egy adott értéket — ez minden kémiai elemnél más-más Jellemző érték —, akkor az elektroa nemcsak nagyobb pályára kényszerülhet, de el is szakadhat az atomtól, s ilyenkor felbomlik az atom k-t, töltéssel rendelkező részre. Az energiaközlés módi* többféle lehet. Végbemehet fény-, villamosenergia hal á- sára, de lejátszódhat például a kozmikus sugárzás hatására is. Ez utóbbinak vasi nagy jelentősége az északi fény létrehozásában. AZ ŰRKUTATÁS keretében az Explorer elnevezésű mesterséges holdak derítettek fényt a Földünk körül elhelyezkedő, úgynevezett van Allen-féle övezetre. Az említett mesterséges holdak egyik célja az volt, hogy a magasabb légkörben a mesz- szi távolból érkező sugárzások erejét mérje. A mérő- berendezés azonban körülbelül 800 kilométer magasságban már nem volt képes a vártnál sokszorta erősebb sugárzást észlelni. Magasabbra emelkedve azonban újból a feltételezett értéket mutatta. Arra a megállapításra jutottak a kutatóit, hogy Földünket két részből összetevődő sugárzási öv burkolja. Az egyiknek 2000 és 5000 kilométer, a másiknak 13 000 és 20 000 kilométer a távolsága az egyenlítőnél a Földtől. A sugárzási öv alsó részét pozitív töltésű protonok, a felsőt pedig negatív töltésű elektronok alkotják, s mindkettő jóval túl a légkörön helyezkedik el. (A légkör nyomai 1000 kilométer felett már alig mutathatók ki.) A sarkokhoz közeledve a sugárövek magassága csökken, vastagságuk elvékonyodik, és beleíjl- vad a légkör állandóan ionizált felső rétegébe, az ionoszférába. Egyszerű hasonlattal élve, képzeljünk el egy almát, melynek magháza a Föld, a gyümölcs húsa pedig a sugárzási övezet. Az itt levő részecskék sebessége több ezer kilométer másodpercenként. Honnét származnak ezek a részecskék? AZ EREDETÜK még ma sem teljesen tisztázott. A feltevések szerint hozzájárulhat a naprendszeren túlról érkező kozmikus sugárzás, de valószínű, hogy nagyobb részét a Nap szállítja, amelyet az bizonyít, hogy erősödik a sugárzás a naptevékenység időszakában, és csökken a viszonylag nyu- godtabb időben. Feltételezik azonban, hogy az öv üelső részének egy hányada a ;na- gaslégköri atombomba-robbantás légkörön túlra kivetett részecskéiből származik. Ezen nagy sebességű részecskék a Földbe csapódnak, ha nem lenne a Föld köré kényszerítő erő. Földünket a földrajzi Déli-sark közelében kilépő, és az északi sarkvidéken visszatérő mágneses erővonalak burkolj ált. Ezek állják útját a világűrből Föld felé közeledő protonok és elektronok áramának, térítik el útjukról. s kényszerítik a mágneses erővonalak által megszabott pályára. Csak az űrkutatás ezen eredménye fedte fel az északi fény eredetét. A MÁGNESES erővonalak az Északi- és a Déli-sarok közelébep leereszkednek a légkörbe, és természetesen a sugárzási öv is követi a mágneses erővonalakat. Közben a sűrűbb légkörben a nagy sebességű részecskék ütköznek a levegő molekuláival, ionizálják azt, és fénykibocsátásra kényszerítik. A jelenség mind a két sarkon létrejöhet, a Föld mágneses tere alakjának következtében, és bárhol, ahol a kozmikus részecskéknek sikerül legyőzniük a Föld mágneses erőterét, és betörniük a sűrűbb légkörbe. így varázsolják egünkre az egyik leggyönyörűbb természeti jelenséget a nagy sebességű protonok. Báder Imre tanársegéd 1969. október 2., csütörtök Az északi fény
