Népújság, 1969. szeptember (20. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-24 / 221. szám
Korunk energiája: a gáz Lőrinci, Ápc és a selyp! medence gázfűtést kaphat Fejlett iparunk kenyere, a családi tűzhelyek modem tüzelőanyaga a gáz. E sommás megállapítás bármelyik országban érvényes lehet, de egy országban sem lehet olyan indokolt, mint 1 lazánkban. Az alig négy évtizede felfedezett és 1955 óta rendkívül gyorsan feltárt földgázkincsünk olyan értékes tüzelőanyagot jelent, amellyel kevés ország dicsekedhet. Az energiahordozók iránti kereslet kielégítése szempontjából nagy előnyt jelent a magyar népgazdaság és a lakosság számára a hazai földgáztermelés gyorsulása. Földgázkészleteink az elmúlt tíz év alatt 3,7-szeresére növekedtek. Az újabb földgáztelepek föltárása minden bizonnyal lehetővé teszi, hogy újabb tíz esztendő alatt az 1965. évinek mintegy négyszeresére emeljük a hazai földgáztermelést. Az idén' kidolgozták az új földgázprogramot és 1980-ra hazánk földgázfelhasználása az 1950. évinek huszonkétszeresére növekszik. Csaknem ilyen arányban növekszik a kőo-laj- felhasználás is. Egerben bővítik a gázellátást Ismeretes, hogy az Eger környéki olajkutak mellék- termékéből Egerben mintegy 2500 háztartás, több üzem, valamint intézmény fűtéséhez szolgáltatnak gázt. Gázfűtésre tervezik Eger déli ipartelep üzemeit, valamint az északi lakótelep lakásait, A gázellátás újabb tervei rendkívül jelentősek megyénk életében. Ugyanis Fe- démastől mintegy tíz kilométeres vezetékszakaszt kell építeni és így összekapcsolnák a hajdúszoboszlói kutakból'kiinduló, Miskolc—Özd és Salgótarján felől érkező északi gázvezetéket az egrivel, illetve Fedémesről meghosszabbítható a lőrinci erőmű, az apci Qualität Vállalat felé. Így nemcsak a selypi iparmedence legfontosabb üzemeit, hanem a környék lakóházait is el lehet látni gázfűtéssel, illetve a sok villamos energiát fogyasztó ipari üzemeket gázra lehet átalakítani. Már tárgyalások folynak, hogy Apctól Budapestig építik a vezetéket — esetleg Hatvant ' is bekapcsolják — és így egységes vezetékbe kapcsolják Szeged, Eger és Hajdúszoboszló g'ázforrásait, a kétoldalú betáplálás biztonságosabbá és gazdaságosabbá tenné a földgáz felhasználását. A tüzelőanyagok korszerűsítése természetesen együtt jár a tüzelés modernizálódásával. Ennek kézzelfogható bizonyítéka, hogj; éveken keresztül nehezen lehetett tűzifát kapni, de a TÜZÉP-tele- peken ma már kínálják. A tüzelés korszerűsítése alapvető feltétele minden országban a gazdaság, a termelés, a lakossági ellátás fellendítésének. Manapság 1700 kilométernyi hosszú földgáz távvezeték és 3320 kilométernyi városi elosztó vezeték hálózza be Magyarország területét. Az 1960. évi 15 százalékkal szemben ma már 46 százalékot 'tesz ki a városi földgáz és palackos gázzal ellátott háztartások aránya. Ez csakbudapesti központból postán küldik el a megrendelőhöz a cseregarnitúrát Huizoimé^ órán bellii szállítjá-fe :i pótalkatrészt jó gépalkatrész-ellátást ígérnek az illetékesek az őszi mezőgazdasági munkához A Mezőgazdasági Gépal- katrészellátó Vállalat jól felkészült az őszi mezőgazdasági munkáknál használt géppark ellátására: a tavalyinál több alkatrészt-felszerelést tartalékolt. Az idén különösen nagy az érdeklődés az ekevasak és a kormánylemezek cseregami- túrái iránt. Az igény 50—80 százalékkal nagyobb a tavalyinál, ennek ellenére a megrendeléseket ki tudják elégíteni. A Mosonmagyaróvári Gépgyár által idén először forgalomba hozott három újtípusú korszerű ekéhez azonban nincs elegendő pótalkatrész, a gépalkatrész-ellátók mindeddig hiába sürgették a kért utánpótlás szállítását. A kukorica betakarításán országszerte csaknem 700 ZMÁJ típusú kombájn dolgozik. A magyar—jugoszláv kooperációval gyártott kombájnokhoz elegendő pótalkatrészt biztosítottak. Van elegendő vetőgép-cserealkat- rész és ha szükséges, a szerelők gyorsan hozzájuthatnak a traktortartozékokhoz is. A mezőgazdasági üzemektől megkésve, szinte az utolsó pillanatban érkezett megrendelés 80 000 gumiabroncsra — a vállalat azonban az „időzavar” ellenére talált gyártót-, így ennek a megrendelésnek is eleget tudnak tenni. A MEGßV illetékesei különben a nyárihoz hasonló szervezettséget biztosítottak az őszi mezőgazdasági munkák idejére. A legtöbb alkatrészt 24 óra alatt szállítják a helyszínre. Szükség esetén a nem másfél millió háztartási gázfogyasztót jelent. Korszerű gázkészülékeket Nem vitás, hogy a gáz előállítása, szolgáltatása és felhasználása — a villamos energia térhódításához hasonlóan —, országos jelentőségű lett. A gázfelhasználás következő évekre tervezett még szélesebb körű elterjesztésének természetesen számos technikai, fizikai feltétele is van — a gáztermelés növekedése mellett. Mind erőteljesebben jelentkező probléma például a korszerű gázkészülékek, gázégők gyártásának növelése, s e feladat gyors megoldása az iparra vár. A műszaki-technikai feltételek biztosítása mellett mind sürgetőbben vetődik fel az 1962-ben alkotott viilamos- energia-ipari törvényhez hasonlóan korszerű gázenergiáról szóló törvény megalkotása. A gázellátás és felhasználás során különböző intézkedések, biztonsági előírások és szabványok láttak napvilágot, azonban ezek részben korszerűtlenek, részben áttekinthetetlenek. .A lakosság biztonsága és jogvédelme Egységesen* és korszerűen szükséges rendezni 6 gáz termelésének, gyártásának, szállításának, tárolásának szabályait, a műszaki-biztonság feltételeket és a minőségi követelményeket. Szükséges, hogy törvénnyel szabályozzák a gázszolgáltatást, a fogyasztók, a szolgáltató és közötti jogviszonyt, törvény szavatolja a fogyasztók jogvédelmét. Az egységes rendszabályokat tartalmazó gázenergiáról szóló új törvény szükségességét indokolja az is, hogy a több mint száz éves múltra visszatekintő magyar gázipar már nem néhány elszórt üzemben működik, hanem szerves egész, már most is másfél millió családnak nyújt szolgáltatást és jövőbeli szerepe gyorsan fokozódik. A Jászsággal határos Mátra alji községben, a kétezer- nyi lakosú Atkáron jártunk a minap — egy kicsit szemlélődni, érdeklődni, megismerni; hogyan telik itt az idő, mit hoztak a közelmúlt évei, s mi hiányzik még a falubelieknek. Felettünk, karcsú lámpaoszlopok tetején éppen a fénycsöves világítótestek szokásos karbantartását végezték. ahogy a kisimult országúton a tanácsháza felé gurultunk gépkocsinkkal. A változásokra gondolva már ezt is sokra tartottuk, hiszen nem olyan régen még jókora porfelhőt kavart errefelé a lovas kocsi, az autó, s csak imitt-amott láthatott az ember villanykörtét. Várkcmyi Elemér vb-titkár azonban mosolyogva magyarázta: — Mindez csupán egy része Atkár fejlődésének, bárkit is kérdeznek, sokkal többről tud beszélni... Amikor mindenekelőtt éppen őt kérdeztük, hirtelenjében nem is tudta, hogy mivel kezdje. Mert — mint magyarázta — Alkaron is elég sok minden történt az utóbbi időkben. Például valamennyi utcában járda van már, a közútnak mindössze egy kis szakasza maradt földes, ott, ahol a gépek kijárnak a határba, s a nagy forgalom miatt úgyis töhkreten- nék a kövezetei, az aszfaltot. Modem kultúrháza is lett a községnek, 4260 kötetes könyvtárral. A kereskedelem fejlődését pedig a két önki- szolgáló bolt és a presszó igazolja. Át kár,- nta Láthatóan könnyebbségére esett azonban a titkárnak, hogy a jelennél maradhatott, a „frissebb eseményekről”, a közeli tervekről szólhatott: — Az idei nyáron teljes egészében megvalósítottuk az „iskolaprogramot” — folytatta — miután politechnikai műhelyt is létesítettünk a korábbi években két-két tante- teremmel bővített épületben. Szeptembertől így már nálunk is bevezethettük a kabinetrendszerű . oktatást... Most meg éppenséggel a tör- pevízmű-társulást szervezzük, mivelhogy az ellátásban komoly zavarok jelentkeztek. Atkár öt régi „kastélykútja” közül ugyanis egy időközben kiapadt, a másik pedig észrevehetően kevesebb vizet ad, mint azelőtt. Ezért a Győrffy-kertben tavaly már megfúrattuk az új artézi kutat. ami aztán az óhajtott hidroglóbuszon keresztül az egész falut ellátja jó ivóvízzel. Tizenegy kilométeresre tervezzük a csőhálózatot, s erre 35 közcsapot akarunk „kötni”. — Később a Győrffy-kertben strandot is szeretnénk létesíteni, mivel az „új” víz fürdésre is alkalmas lenne. Ami pedig más elképzeléseinket illeti: erősen gondolkoUjdonságok a pétervásári termelősxövetkexetben Pétervásárán, a Gárdonyi Tsz-ben hamarosan átadják rendeltetésének Észak-Ma- gyarország egyik legkorszerűbb szarvasmarha-telepét. Az új vasjxetonvázas istállókombinát 15 millió forintos beruházással készül és 360 szarvasmarhának ad majd szálláshelyet. A közös gazdaságban az Eger—Gyöngyös vidéki Területi Szövetség irányításával kukoricafajta-összeha- sonlító kíséretek folynak. A kísérletben szereplő 23 kukoricafajtából a Martonvá- sári—430 és a Martonvásá- ri—520 fajták ígérkeznek a legjobbnak. A szövetkezetben 115 holdon telepítettek almát, termőkaros orsófákból. Az idén 50 hold fordult termőre, főként jonatánfajta. Elkezdték az alma szüretelését. A minőség is megfelelő. Harminc vagonnal exportálnak Csehszlovákiába és Svájcba. Budapesti kiemelt munkára, kiemelt teljesítménybérrel keresünk kőműveseket, segédmunkásokat, 15 éves kortól is, kubikosokat, ácsokat, komplett brigádokat is felveszünk. Minden héten szabad szombat, állandó budapesti munka, szállást, étkezést. különélést, vasúti jegyet, munkaruhát biztosítunk Jelentkezés: Április 4. Klsz. Budapest, VIII., Auró- b J» u. 23. Munkaügy. (x> Mozaik HÉT SH\KIR0I sssss/sss/^sssssssssssssssssssssssssss. iá. iá. äJ! M-i K-/ JeÍlJL 1 j- » M m W H -Á Beszélgetés Helsinkiben a magyar—finn kulturális kapcsolatokról ii.' A közelmúltban volt a magyar—finn kulturális egyezmény aláírásának 10. évfordulója. Helsinkiben dr. Vainö Kaukonen professzor, a Finn—Magyar Társaság al- elnöke nyilatkozott munkatársunknak, hogyan látják Finnországban a két nép kapcsolatait, milyen eredmények születtek az elmúlt tíz esztendőben a kulturális együttműködés területén. A professzor megemlékezett a hagyományos finn— magyar kapcsolatokról és elmondotta, hogy a második világháború előtt a kulturális kapcsolatok főleg a finnugor körökre szorítkoztak. 1950-ben, a Finn—Magyar Társaság létrehozatala után a kapcsolatok kiszélesedtek, így jutottunk el tíz évvel ezelőtt a sokoldalú kulturális egyezmény megkötéséhez. — Hogy funkcionál most az egyezmény? — Mindkét részről hattagú vegyes bizottságot alakítottunk. Magam is tagja vagyok a finn vegyes bizottságnak. Minden második évben tartunk közös értekezletet, s ezen kétéves munkatervben állapodunk meg. A munkatervet tulajdonképpen két részre oszthatjuk. Az egyik a finnugor kapcsolatokat és kutatásokat érinti. Ennek keretében minden évben egy fiatal egyetemista ösztöndíjasként jön Finnországba tíz hónapra a finn nyelv tanulására. Ugyancsak tíz hónapig finn hallgató tanul magyar egyetemen. Ezenkívül több egyetemi hallgató — kölcsönös nyelvtanulás céljából — rövidebb időre szóló ösztöndíjjal tartózkodik egymás országában. — A 40-es — 50-es évek kiesése miatt a fiatalabb generáció nem ismerte meg egymás nyelvét, Amit akkor elmulasztottunk, azt most sikerül pótolnunk. Ezenkívül a helsinki és turkui egyetemen is folyik magyar nyelv- oiktatás magyar előadóval és elmondhatom, hogy nagyon élénk az érdeklődés nálunk a magyar nyelvtanulás iránt, — Igen jelentős dolognak tartom a szótárkészítést is, amelyen a debreceni egyetemen Papp István professzor dolgozik. Budapesten már megjelent a finn—magyar szótár és tudómésom szerint kéziratban már készen van a magyar—finn szótár is. Ezenkívül még néhány más kérdésben is tünk megállapodás. Csak néhány példát említenék: művé-, szettörténet^ irodalom, mezőgazdaság, erdőgazdaság, fafeldolgozás, fizika, matematika, kémia, biológia, földrajz, csillagászat. Az egészségügy területén a Finn Egészségügyi Főbizottság a magyar egészségügyi szervekkel speciális megállapodást készít közötelő. Nagy - érdeklődést tanúsítanak a magyarok az építészet iránt. A zenei oktatás is fontos helyet foglal el a megállapodásban. Finnországban nagy az érdeklődés Kodály zenei oktatási módszere iránt. — Elismerésre méltó, hogy az évek során több magyar fiatal tanult a helsinki műszaki egyetemen, a fafeldolgozási szakon. — Nagy jelentőséget tulajdonítunk a különböző területeken történő információ- cserének, a tudományos és szakmai ismeretek cseréjének. Ezek között szerepel a felnőttoktatás kérdése, amelyet Magyarországon a TIT képvisel. Igyekeztünk kibővíteni kapcsolatainkat a Magyar Tudományos Akadémia és az ennek megfelelő finn szervezet — a Finn Tudományos Társaság — között. Helsinkiben sok tudományos kongresszust rendeznek évente és a kulturális bizottság segíti a magyar érdeklődőket a részvétel megszervezésében. Szép számmal voltak jelen magyar hallgatók a jyvásky- lái nyári egyetemen. Finnországban ezenkívül különböző tanfolyamokat is rendeznek a finn nyelv és irodalom tanulmányozására olyan külföldi egyetemi hallgatók részére, akik már tudnak finnül. Lappänrautaban az idén tartottak ilyen tanfolyamat, amelyre a finn oktatásügyi miniszter ösztöndíjakat rendszeresített. Hasonló tanfolyamot rendeznek Magyarországon, Debrecenben a nyári egyetemen. A finn nyári egyetemen minden évben magyar tudós is tart előadást a magyar nyelv- oktatásról. Lahtiban minden nyáron írótalálkozót rendezünk. Az a tapasztalatunk, hogy mindkét országban nagy az érdeklődés egymás irodalmáaggfMI A Finn Nemzeti mW» siker színhelye. dunk a ma még hiányzó gyümölcsbolt. húsüzlet nyitásán, s a sarki kocsma helyén kellemes, hangulatos bisztrót akarunk kialakítani. Mert jó lenne ezt a községet igazán vonzóvá, marasztalóvá tenni...! A tanácstitkár ez utóbbi óhajából valamiféle aggodalom, nyugtalanság érződött. Később elő is hozakodott vele: — Sajnos, legnagyobb igyekezetünk mellett sem tudja eléggé magához kötni lakóit a falu, főként a fiatalabbja szívesen húzódik be a közeli városba. Atkár népe is egyre fogy. jóval többen halnak meg, mint amennyien születnek. Mind kevesebb a házépítés, amelyre jellemző például. hogy amíg 1964-ig ösz- szesen 161 engedélyt adtunk ki, addig 1964-től napjainkig összesen 36-an kérték ugyanezt. Milyen ma Atkár? A község vezetői kétségbeesetten igyekeznek „városiasabbá” tenni, s ehhez bizonyos fokig igazodni látszanak a falubeliek is. Jártunk- ban-keltünkben jegyeztük fel Atkáron. hogy lakói 700 újságot járatnak, közel íélezren fizetnek rádióik után, két- száztíznél több házban van tv-készülék. A gázcseretelepet mintegy száztíz család kedvéért létesítették augusztusban, s félszáznyi olajkály- ha-tulajdonos újabb kérését teljesítették a közelmúltban a folyékony üzemanyag helyi forgalomba hozásával. Közel százhúsz a motorkerékpárok száma, s a személy- gépkocsikból is kereken tucatnyi talált gazdára ugyanebben a községben. A tapasztalható jólét által teremtett nyugalom, az elégedettség azonban — csak viszonylagos, átmeneti. Hiába ad elfogadható jövedelmet a tsz — amelynek fejlett szőlőkultúrája, s egyre szebb eredményeket felmutató állattenyésztése v^n — a motorkerékpárok, a személy- gépkocsik sokat vannak úton. a faluból kifelé húzzák az atkáriakat. A falu apad, akárcsak az öreg kutak vize... Gyöngyössel semmiképpen sem állhatja a versenyt, a város vonzerejét nem ellensúlyozhatja. Gy. Gy. nak megismerése iránt. — Zenei kapcsolataink bizonyítéka az éppen most nagy sikerrel bemutatott Vérnász című magyar opera. Fontos programpontja a munkatervünknek a kiállítások cseréje. A sok érdekes, Finnországban megrendezett magyar kiállítás közül szeretném kiemelni a magyar népművészeti kiállítást, a Budapestet bemutató fényképkiállítást és különösképpen a magyar festőművészeti kiállítást a XIX—XX. század alkotásaiból. Reméljük, hogy ezt követheti majd a magyar középkori és újkori művészet alkotásait bemutató kiállítás. — Külön megállapodás van a két ország rádiója és televíziója között. A Magyar Televízió nemrégen teljes estét betöltő finn műsort sugárzott és viszont. Az idén bonyolítottuk le a nagy sikerű „Barátság-hid” akciót, amelynek keretében 360 finn utazott Magyarországra és ugyanennyi magyar érkezett ide hozzánk. Tudjuk, hogy minden évben nem lehet ilyen nagyszabású akciót indítani, de reméljük, hogy rövid idő elteltével újabb „Barátság-hidat” építhetünk. Kulturális egyezményünk célja, hogy rokon népeink, amelyek földrajzilag ugyan távol állnak egymástól, de nyelvileg közel, minél szorosabb barátságot építsenek ki. Ügy érzem, hogy kapcsolataink kimagasló eseménye lesz a finn köztársasági elnök közelgő látogatása Magyarországon — fejezte be nyilatkozatát Vainö Kaukonen professzor, a Finn—Magyar Társaság . alelnöke, a társaság alapító tagja, Gáti István 1963. szeptember szerda
