Népújság, 1969. szeptember (20. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-14 / 213. szám
/ Szovjet sarkvidéki kutatóállomás “JgggJ fekvésű kutatóállomása a „Druzsnaja” sarkvidéki tudományos obszervatórium, amelynek mintegy száz munkatársa van: meteorológusok, hidrológusok, radiofizikusok, szeizmológu- eok, geofizikusok, rakétaszakértők stb. Az obszervatórium rákét akilövő állomásáról mete etológiái rakétákat és 200 km-es magasságba hatoló MR—12.es rakétákat is fellőnek. Piaci gondok Gyöngyösön Nemcsak megmosolyogják, hanem bosszankodnak is miatta a gyöngyösiek, ha azt hallják a rádióban, vagy azt olvassák az országos lapokban, hogy a különböző termések bősége milyen értékesítési gondokat okoz. A gyöngyösi piac már inkább csak régi hírében él, az ellátás ugyan nem a legrosz- azabb, de nem is a legjobb. Nyugodtan mondhatjuk: romlott akár a néhány évvel ezelőtti állapotokhoz képest is; • Azzal már nem mondunk aemmi újat, ha megállapítjuk, hogy a piacon ugyan létezik verseny a szövetkezeti, az állami és a magánszektor között, de ebben a versenyben a magánszektor áll az élen — már régóta. A MÉK időnként még bírja a mennyiséggel felvenni a versenyt, az általános fogyasztási szövetkezet üzleteiben olykor egészen friss zöldségféle is kapható, a termelőszövetkezetek viszont eléggé gyér kínálattal várják a vevőt A MÉK megkésve érkezik az áruval a legtöbb esetben. Amikor már napokkal előbb megkezdik a primőrfélék árusítását á kofák, utána belép a MÉK is, legtöbbször olyan mennyiséggel, hogy egy-két forinttal is lejjebb nyomja az árakat. De ez nemcsak néhány napos késéssel következik be, hanem szépséghibája az is, hogy csupán a napnak egyik szakaszára vonatkozik; Délutánra már megint a kofák egyeduralma érvényesül a piacon. 4i A fogyasztási szövetkezet felvásárlótelepén Csörgő Istvánnal beszélgettünk a témáról. Miért van az, hogy a kofa már hajnalban elmegy az áruért a termelőhöz, a szövetkezet viszont csak az előző napi áruját kínálja? Magyarázatként elhangzott az is, hogy a szövetkezet általában csak nagyobb tételeket vesz meg. Ezt a mennyiséget a felvásárló telepek már egy nappal előbb begyűjtik. A zöldség- és gyümölcsboltok ugyan közvetlenül is tudnak venni árut a termelőtől, de ez nem 'oldja meg a friss áruval való hiánytalan ellátást. A friss árura a vevő tehát ezekben az üzletekben rendszeresen nem számíthat. Persze, lehetne a szövetkezetnek is egy kis tehergépkocsija, amivel hajnalban végigszaladhatna a termelőknél, utána a friss zöldséget elvihetné az üzletekbe, a piáéi standokra, és így verseny- képes lehetne. Megtehetné a szövetkezet, de egyelőre nem ! teszi. Ehhez az is kellene, I hogy valakit csupán ezzel a [ feladattal bíznának meg, va- 1 lamtféle jutalékos rendszerben. hogy érdemes legyen ! néki fáradnia, igyekezni, t. mozgékonyán forogni, törni ifcgát, Van ugyan a fogyasztási szövetkezetnek, de a MÉK- nek is egy helyi felvásárló telepe. Ahová a termelőnek kellene bevinnie az árut. De hát milyen kereskedő az, aki várja, hogy a sült galamb ezüst tálcán repüljön a szája elé? Miért nem követik ezt a módszert a kofák is? Miért vesznek a kofák autókat? • A városi tanács mezőgazdasági osztályán, a termelő- szövetkezetben is azt mondják, hogy nincs primőrtermesztés a városban. A korai termésért a fővárosba járnak. Onnan veszi meg a fogyasztási szövetkezet is, a MÉK is az első csomó retket, hagymát, salátát, onnan hozzák a korai epret és a málnát. Még mindig olcsóbb ott beszerezni a vásárcsarnokban, mint a környéken — ha volna. Az ország szinte minden tájáról a fővárosba özön- lik az áru, a nagy kínálat miatt leesnek az árak, tehát forintokkal olcsóbban lehet megvenni ott mindent, mint amennyibe kerül a helyi piacon. Ennek olyan kellemetlen következménye is van, hogy a nagy tételbe felvitt árut a helybeli közvetítő kereskedelem is a legtöbbször ráfizetéssel tudja csak eladni a fővárosi vásártelepen. Itthon többet kaphatott volna érte. Kiss Zsigmond kereskedelmi felügyelő is úgy nyilatkozott, hogy a gyöngyösi piac sok nehézséggel küzd, az állami és a szövetkezeti szervek nem tudják hiánytalanul ellátni a lakosságot, mert a termés egy része, főként a primőr — máshonnan származik. a Erdemes-e a primőr áru termesztésére vállalkozni? Így is meg lehet fogalmazni a kérdést? Meg is kell. Ugyanis jószívűségből senki sem folytathat gazdasági tevékenységet, mert ennek fokmérője a haszon, a nyereség. A primőrhöz pedig üvegház kell, fóliás melegágyak kellenek, olcsó energia, de mindenképpen jelentős beruházást igényel. Vannak mezőgazdászok, akik azt mondják, ma érdemesebb búzát termelni, mint kertészkedni, mert a búza ráfordítási költsége, munkaigénye sokkal kevesebb, mint a paprikáé vagy a fejes salátáé. Amióta van eladó és van vevő, ezeknek az érdeke mindig ellentétes volt. Miért változott volna ez meg a napjainkban? Valamiféle politikai meggondolásból? Még ha azt vesszük alapul, hogy a szocialista mezőgazdasági nagyüzemektől azt várta és várja a városi lakosság, hogy minél olcsóbban termeljenek minél többet, akkor is rögtön oda kell tenni mellé a másik érvet: a tsz-ek is abból élnek, amit termelnek* Tehát csak azt A Jogról nópszernen Enyhe, vagy súlyos a büntetés? A bíróságok nagy felkészültségű bírókból, az ítélkezést segítő népi ülnökökből állnak, a tárgyaláson ügyész képviseli a vádat, ügyvéd védi a vádlottat, a nyomozóhatóság előzőleg teljes részletességgel feltárja az ügy minden lényeges mozzanatát. Mégis rendszeresen előfordul, hogy a meghozott ítélet nem találkozik a közvélemény egyetértésével, helyeslésével. Olykor vagy túlságosan enyhének, vagy túlságosan súlyosnak találjuk a nyilvánosságra hozott ítéleteket Ennek természetesen számtalan oka van. Sok esetben a közvélemény nem ismeri a büntető törvényeket, de ennél sokkal gyakoribb, hogy nem ismeri a hallott, vagy olvasott ügy részleteit, lényegtelennek tűnő, ám a büntetés kiszabásánál jelentős mellékkörülményeit. A Büntető Törvénykönyv minden egyes bűncselekmény esetében megszabja a kiszabható büntetés alsó és felső határát. E keretek között a bíróságoknak a büntetést úgy kell kiszabniuk, hogy az igazodjék a bűntett és az elkövető társadalomra veszélyességéhez. Figyelembe kell venni az elkövető bűnösségének fokát, illetve egyéb enyhitő és súlyosbító körülményeket. Bíróságaink mindig nagy alapossággal vizsgálják a vádlott előéletét, személyi körülményeit. Si duo faciunt idem, non est idem, ha ketten ugyanazt teszik, az nem ugyanaz — mondja a latin mondás is. Súlyosan szokott latba esni, ha a vádlottat korábban már elítélték. Munkához való viszonya, életvezetése szintén jelentős szempontok egyéniségének megítélésében. Az iszákos, züllött, másokkal összeférhetetlen magatartás jellembeli fogyatékosságokra utal és arra, hogy a bíróság előtt álló vádlott nem találja helyét a társadalomban, könnyebben hajlik a bűnözésre. Következtetéseket lehet levonni a bűncselekmény elkövetésének módjából. Súlyosbító körülményként értékeli a bíróság az elkövetésben megnyilatkozó kitartást, kegyetlenséget, brutalitást. Figyelembe veszi a bíróság a bűncselekmény elkövetése után, illetve a tárgyaláson tanúsított magatartást, hiszen nem hagyható figyelmen kívül, hogy a tettes megbánta-e cselekményét vagy sem. Az őszinte beismerő vallomás legtöbbször megbánásra utal. Esetenként jelentősége jeket az elkövető életkorának. Idősebb embertől több megfontoltság várható el, mint a felnőtt kor határát éppen átlépő fiatalembertől; De figyelembe vesz a bíróság, az első pillanatban talán különösnek tűnő körülményeket is, mint a vádlott büntetés elviselő képessége. Ugyanaz a büntetés nem mindenkire nézve jelenti ugyanazt a hátrányt. Idős, elaggott embernek alacsonyabb tartamú szabadságvesztés elviselése is nehezebb. Vagy: nem mindegy az sem, hogy van-e családja, hány gyermeke van az elkövetőnek. Hiszen a családapa büntetése leggyakrabban a kenyérkereső nélkül maradt családot is sújtja. Érdemes tehát megszívlelnünk, hogy a bíróságok ítéletét a körülmények alapos ismerete nélkül, szakértelem hiányában nem tanácsos bírálni. Az ítélkezés roppant felelősségteljes, bonyolult, nagy tapasztalatot és széles körű jogi tudást igénylő-munka. Mi se ítélkezzünk hát felelőtlenül! Dr. Eötvös Pál Beszédes számok termelik, amiből nyereségük lesz. Érdekeltté kell tenni őket, méghozzá az árak alakításával, a felvásárlási árak változtatásával. Azokban a városokban könnyebb ma, amelyeknek környékén termálvizek vagy földgázkutak találhatók. Itt lehet gazdaságosan primőrt termeszteni. Más települések viszont csak közvetve tudnak hozzájutni ehhez. Itt pedig már a szállítás és a közvetítő kérdése, szerepe határoz meg sok mindent. A mechanizmus adta lehetőségekkel még nem tudnak élni teljesen a kereskedelmi vállalatok, sem a MÉK, sem a fogyasztási sem a termelő- szövetkezet. Az export is sok energiájukat leköti. Kell is ez, de itthon is van igény, erről sem szabad elfeledkezni. G. Molnár Ferenc Az egyik olasz folyóirat kiszámította, hogy mennyi időt tölt a férfi és a nő átlagosan 70 év alatt különböző teendőivel. A vizsgálat részben nagyon meglepő eredményekre vezetett. Így például a nő összesen 20 ezer órával kevesebbet alszik, mint a férfi, vagyis 180 ezer órát a férfiak 200 ezer órájával szemben. Mindenki számára világos, hogy a rövi- debb alvásidő munkatöbbletben jelent- , kezik. Míg a férfi élete során 96 ezer órát dolgozik, a nőnél lényegesen nagyobb ez az arány: 136 ezer óra. Ezzel szemben a férfi átlagosan több időt tölt tanulmányaival (20 ezer órát, a nő 15 ezer órájával szemben), és az olvasással (25 ezer óra 21 ezer órával szemben). Míg ezek a különbségek többé-ke- vésbé társadalmunk szociális struktúrájából adódnak, az egyéb különbségek, főleg a nő és a férfi jellembeli különbségeire vezethetők visz- sza. A nő például 43 ezer órát tölt beszélgetéssel és szórakozással, a férfi csak 22 ezret. Az étkezésre is kevesebb időt fordít a férfi (50 ezer óra 55 ezer órával szemben), s hasonlóképpen kevesebb időt tölt a fürdőkádban is (12 ezer órát 25 ezerrel szemben), s még feltűnőbb a különbség, hogy a szabadban mennyivel kevesebb ideig tartózkodik életében, mint a nő) 30 ezer óra 45 ezer órával szemben). A férfi ezzel szemben több időt igényel sporttevékenységre, (2 ezer órát, 1 ezerrel szemben.) Ügy látszik, hogy csak két foglalkozása van az embernek, ahol a nemeknél kiegyenlítődés tapasztalható: a sétánál (mindkét nembeliek 2 ezer órát fordítanak rá) és a betegségeknél, amelyek mindkét nembelieknél ugyancsak 2 ezer órát vesznek igénybe. Lányaink világoskék kabátjukban olyanok, mint az ikrek. Magas fekete kendőt kötnek hozzá, s igazán csinos bakfisok, ahogy szőkeségük kikandít alóla. Vasárnap délelőtt utaznak egyszer így ketten a Héven, Szentendréről Pestre, az Erkel Színház diákelőadására. Egymás mellett ülnek és kéklik tőlük a kocsi. Két fiatalember menten oda is vágódik s leülnek velük szemben, mert éppen üres ott a hely. A mi két lányunk föl sem emeli a fejét az Ifjúsági Magazinról. A fiúk velük szemben ülnek, a térdüket fészkelődtetik, s a szemük is izeg-mozog, természetesen a lányokon. A közelülök várják az ingyenszínházat, mi lesz. Hamarosan meg is szólalnak a fiúk. Kezdi az első: — Neked melyik tetszik? ÉBEREN/' lEHEL: Kalandos örvendetes, hogy újabba* komoly eredményeket értünk el a helynevek gyűjtésében. A Budapesten megtartott névtudományi konferencia előadásai arra is felhívták á figyelmet, hogy az egyes nevekhez fűződő népétimológi- ákat felül kell vizsgálnunk, s az elnevezéseknek valósár gos történeti, művelődéstörténeti. gazdaságtörténeti indítékait kell megkeresnünk.; A címben idézett középkor ri egri helynévnek sincs semmi köze valamilyen kalandhoz. Ez az elnevezés nem a kalandban bővelkedő, a ka- landokkal járó jelentéstartalomra utal, hanem az úgynevezett Kalandosok társaságára. Az 1380-as évekből van ok-i leveles adatunk az egri Kar landosok szövetkezetéről, társulásáról is. Ennek a társaságnak tiszte és kötelezettsége volt a nyomorékok gyá- molítása, a betegek ápolása, és különösen az idegen átutazókról való gondoskodást, a az ismeretlen idegenek eltemetését tették kötelezettségükké. Az Eged hegyén, közelebbről a Szőlőske területen elhelyezkedő középkori szőlőtelepnek ez az egri társulat adott nevet Ezt az elnevezést annál is inkább értékesnek kell tartanunk névtani, nyelvtörténeti szempontból, mert ez a középkori helynév ritka a magyar nyelvterületen. Különben ez az elnevezés adott alapot kaland szavunknak és kalandor, kalandozás, kalandozik stb. alakváltozatainak is. Nyelvújítóink a Kalandos tulajdonnévből elvonással alkották meg kaland szavunkat és szócsaládját Későbbi időkben ez a középkori társaság temetkeztél szövetkezetté alakult. s amikor funkciójuk megszűnt feledésbe merült nevük is. Itt- ott még helynévként emlegetik, de a legtöbb helyen tulajdonnév! szerepkörükből is kiestek. Ez történt Egerben is. Ma már az egriek nem ismerik ezt a helynevet. El-' avult a név, s kihullott az emlékezetből a névadás indítékául szolgáló egri Kalandosok társulata is. Több levélírónk azt az óhaját is megfogalmazta, hogy az egri, Hév» megyei helynevek etimológiájára vonatkozólag is gyakrabban közöljünk elemzéseket. Ez a cikkünk ezt a kívánságot is tekintetbe vette, s megígérjük a folytatást is. Dr. Bakos József — A szőke. — Mindkettő szőke. — Mindkettő tetszik. Fal nem lévén köztük, lányaink az Ifjúsági Magazint iktatják közbe, mint afféle hangfogót. — Fütyülnek ránk. — Nem vagyunk az esetük. Túlságosan topis az öltözékünk. — A te ronda orrod elriasztja őket. A lányok arca any- nyit se mozdul, mint a lég, melyet a hang megrezegtet. Ámbár Kati felles kissé a betűkről, csak úgy az üres semmibe. Megállapítja, hogy az orr normális, s az öltözék szuperelegáns. A íiúk. ezt a ktt mellélesegetést is észreveszik. — Nini, felnézett! — Szomorú vagyok, mert az ízlésünk nem egyezik, elhajtotta a sportot —, veszi a másik a társától a szót. Kati ugyanis zavarában tovább hajtott. Zsuzsa bosszús a műhibáért, mely azonban valójában semmiség. A faarc a lényeg, azt tartani. S tartják. — Hű de értelmes képet vágnak, nézzed. — Nézem. Nevessé- tek már el magatokat. — Nem tudnak ezek nevetni. — Mondj valami jót, hátha elmosolyodnak. — Csődöt mond c tudományom. Lányaink látják, hogy a kocsi nekik drukkol: meddig tudják magukat tartani egy mosolyintás nélkül. A fiúk bevetik teljes frazeológiájukat a nevetőizmok ostromlására. Következtetéseiket festegetik élénk színekkel a családi háttérre, mely bizonynyal kispolgári. Papa, mama lelkűkre köti a kislányoknak, hogy bácsikkal szóba ne elegyedjenek, s hét órakor otthon kell ám lenni a jó kislánynak, s nyolckor tente. S a tisztelendő bácsi is megcsóválja fejét, ha nem viselkednek engedelmesen, Jézus- kának tetsző módon. S azért járnak Pestre templomba, nehogy otthon a párttit- kár bácsi megtudja. A kocsi már nevet, a lányok arcán semmi. S itt van mindjárt a Margit-híd. Az arcokon körös-körül a cinkos elismerés. A fiúk kínjukban valami nagyot akarnak mondani. — Mikor kaptál virágot a vőlegényedtől? — kérdik Katánkat. Katánk kis híján el is mosolyodik, mert, e gondolatkör a gyengéje. De nem. De mégsem. S a kocsi utasai elégedetten tolonganak kifelé a szétcsapódó ajtón: jó színházat láttak. • .r í Lányaink már magukban, a villamoson, új tömegben. Féktelen bakfis-ka- cagásukra mindenki odakapja fejét: abbahagyhatnák m<í-
