Népújság, 1969. szeptember (20. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-12 / 211. szám

Rtídfr KOSSUTH 8.20 9.00 9.25 10.05 10.51 11.05 11.36 12.30 13.15 13.15 14.00 14.30 15.10 15.22 15.34 16.05 17.20 17.43 17.58 19.35 21.00 22.15 22.25 23.05 0.10 Beethoven: Esz-dúr zongo­raverseny Matsusiro a földrengés óráiban Verbunkosok Hallgassuk együt^í Fucili: Balettkeringő Pity éri harckocsizó kaland­jai Mozart: o-moü vonósötös Tánczene Népi zene A bolgár—magyar kapcso­latokról Mendelssohn: IV, „Olasz*5 szimfónia Gyermekrádió Kóruspódium Negyedszázad távlatából Népdalaink nyomában Kévék és keresztek. Doku­mentumjáték Kodály: Psalmus Hungari­cus Mikrofórum Könnyűzenei fesztivál gálaestje Bulgáriában A Rádiószínház bemutatója: A hét tanú Dupla, vagy semmi! Haladó kísérletek Szudán­ban Tánczene Zenekari muzsika Könnyűzene ■1' PETŐFI 8.05 Könnyűzene 8.40 Titkos háború 9.00 Ezeregy délelőtt 11.42 A 134. nap 12.00 Kis történetek híres muzsikusokról 12.20 Filmzene 12.30 Zenekari muzsika 13.05 Bolgár operafelvételek 14.00 Mindenki kedvére kettőtől — hatig . . . 18.10 Gazdasági magazin 18.40 Operarészletek 19.30 Népdalfeldolgozások 20.28 Operettekből 20.45 Aranyidő. Rádióváltozat 21.54 Kamarazene 23.10 Sz. Canev költeményei 23.25 Nóták OZSZI MAGYAR 8.05 17.26 17.58 18.05 18.25 18.55 19.05 20.00 20.20 21.15 22.15 Iskola-tv Pedagógusok fóruma Hírek A hajózás története Szerkesztik a nézők ... Esti mese Magyar tudósok Drf. Szádeczky-Kardoss Elemér Felfedező úton a képző­művészet birodalmában Tv-hírádó Betörők, bírák, bűvé­szek . . . Körkép Tv-híradó POZSONYI 17.25 A természet csodái 17.55 Tv-riport emberekről 18.30 Filmhíradó 19.00 Tv-híradó 20.30 A Tátra a VB előtt 21.05 Bűnügyi tv-játék 23.20 Tv-híradó EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadás Kezdete: V26 és \í29 órakor. \ Háború és béke II. EGRI BRODY: (Telefon: 14-07.) Az előadás kezdete: V26 és V28 órakor. Rejtély a Stadionban EGRI KERTMOZI: Az előadás kezdete: este 7 órakor. Hűtlenséa olasz 'módra FELNÉMET: Anna Karenina GYÖNGYÖSI PUSKIN: Háború és béke IV. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Meny asszon 1/ kerestetik GYÖNGYÖSI KERTMOZI: Feledhetetlen idők HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Maigret felügyelő csapdája HEVES: Majd a Lepntine FÜZESABONY: Ungern báró végső tévedése PÉT ÉRV AS ARA: Szeszélyes nyár ÜGYELET Egerben: 19 órától szombat reg­gel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10). ütendelés gyermekek részére is. \ jogról népszerűén Kié nem lehet megbüntetni ? Az élet teremt néha olyan helyzeteket, .hogy valaki megvalósítja a büntető törvénykönyv valamelyik tiltott magatartását, felelősségre vonni azonban valamilyen ok miatt mégsem lehet. Ezeket az okokat nevezd a törvény a büntethetőséget kizáró okoknak. Kizárja a büntethetőséget a gyermekkor, az elmebetegség, gyengeelméjűség és a tudatzavar, a kény­szer, a fenyegetés, a jogos védelem, a végszükség, illetve egyéb okok. Nem büntethető, aki a cselekmény elkövetésekor ti­zennegyedik életévéit még nem töltötte be. Kézenfekvő az is, hogy az elmebetegség, gyengeelméjűség és tudatzavar, miért zárja ki azt, hogy az elkövetőt felelősségre vonják. A tudatzavar esetében azonban van a büntető törvény- könyvnek egy megemlítendő rendelkezése. Az ugyanis, aki ittas állapotban követte el a cselekményét szintén lehet olyan tudatzavarban, hogy nem ismeri fel cselekménye társadalmi veszélyességét,, nem tudja, hogy mit csinál. Ez azonban — feltéve, hogy az ittassága saját hibájából kö­vetkezett be — nem zárja ki a felelősségre vonásit, sőt még enyhítő körülményként sem vehető figyelembe. Kényszer, fenyegetés Ugyancsak nem büntethető, aki cselekményét olyan kényszer vagy fenyegetés hatására követte el, hogy képte­len volt akaratának megfelelő magatartásra. (Nem bün­tethető az, akit kiszolgáltatott helyzetben addig ütlegel­nek, míg meg nem írja a zsaroló levelet.) A fenyegetés valamilyen súlyos hátrány kilátásba he­lyezése, lelki gyötrés, megfélemlítés. (Például az anyát gyermekei bántalmazásával fenyegetik, ha nem követi el a bűncselekményt.) Magától értetődik, hogy mind a kény­szernek, mind a fenyegetésnek komolynak kell lenni. Hasonló a helyzet a tévedéssel is: nem róható az el­követő terhére olyan tény, amiről az elkövetéskor nejm volt tudomása. A jogos védelem- \ Az, aki cselekményét jogos védelmi helyzetben követ­te el, nem büntethető. Jogos védelmi helyzet akkor áll fenn, ha a cselekményt valamilyen jogtalan támadás el­hárítása, valakinek vagy valaminek a támadástól való megvédése teszi szükségessé. Ha valaki utcai rablótáma­dás esetén éppen haragosának nyitva álló lakásába mene­kül be, nem lehet őt felelősségre vonni magánlaksértés miatt, holott ezt a magánlaksértést tulajdonképpen „el­követte”. Ha valaki jogos védelmi helyzetében ijedtség­ből, vagy menthető felindulásból lépi túl a jogos védelem szükséges mértékét, ugyancsak nem büntethető. A végszükség abban különbözik a jogos védelemtől, hogy itt nem támadást, hanem például természeti csapást kell, a cselekménnyel elhárítani. (A kocsis megakad szeke­rével a vasúti átjáróban egy kátyúban. Közben leeresztik a sorompót, jön a vonat. A férfi, hogy az összeütközést el­kerülje kézzel felemeli a sorompót, a kocsi ki is csúszik, de közben a sorompó eltörik. A kocsist ném lehet a társa­dalmi tulajdon rongálása miatt felelősségre vonni. Az elmondottak természetesen leegyszerűsítései bo­nyolult jogi kategóriáknak. Egyet azonban érdemes meg­jegyezni: a büntethetőséget kizáró okok soha nem adhat­nak alkalmat arra, hogy a bűnös ezek révén megmenekül­jön a megérdemelt büntetés elől. Jogos védekezésnél és végszükségnél alaposan megvizsgálják, hogy valóban fenn­álltak-e ezek a körülmények, arányban álltak-e a cselek­mények a támadással, vagy veszéllyel. Dr. Eötvös Pál Teve­yerseny d a sivatag­ban Az amerikai Nevada-siva- tagban az idén is megrendez­ték a hagyo­mányos teve­versenyt. Az esemény 10 000 érdeklődőt von­zott a verseny színhelyére. (Telefoto —' AP—MTI—KS) 563 nap ajándék — a tudománytól Történet egy szívről Blaiberg temetésén Bar­nard professzor egy ideig maga is vitte a koporsót. A fokvárosi fogorvos, áz eddig legtovább élt újszívű holt­testét mintegy 700, különbö­ző vallású, fehér és fekete bőrű megilletődött ember kí­sérte a maitlandi kremató­riumig, ahol végakarata sze­rint elhamvasztották. Egy ilyen sokszínű menet már önmagában is rendkívül ér­dekes abban az országban, ahol a fehér és fekete bőrű lakosság teljes elkülönült­ségben él. Egy újságíró megkérdezte Earnard professzort, megér­te-e az operáció a fáradtsá­got? A professzor így vála­szolt: „Meg kell kérdezni maguktól a betegektől.” A különböző hírlapi közlé­sekből az állapítható meg, hogy Blaiberg a választ ál­landóan hangoztatta „máso­dik élete” 563 napja alatt. A fogorvos ezekkel a szavakkal írta le a poklot, amelyből az 1968. január 2-án végrehaj­tott rendkívüli szívműtét ki­szabadította: „Az operáció előtt úgy éreztem magam, mint egy hal, amelyet kiha­lásztak egy tóból és időről- időre egy vödör vízbe merí­'S"SSSSSSSSSfSSSSSSSSSSSS//SSJSSSSSS/SSS/SSSSSfSS/SSSSSSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSJS/SS/SSSSSSSSSSSSSSSSS/SfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS. « — Neki kéne fog­ni... Egy másik legény a vagonban álltában aludt, közben magá­ban beszélt. — Ür isten, még csak öt nap múlva fi­zetnek! — mondotta. — Még csak öt nap múlva fizetnek. A sínhordó brigád­ban minden hórukk után lejátszottak egy iltipartit. Elküldeni mégsem merték őket — még ilyeneket sem kaphatnak, s hátha egyszer mégis meg­gondolják magukat és ritkábban nyúl­nak az ördög bibliá­jához. így aztán, amikor ismét arra járt a Hu- rinyálc Fuxi, Tromba kartárs így szólt hoz­zá: — Tetemes össze­get kap fejenként, ha elviszi• az abszolút használhatatlanokat és azonnal másokat hoz helyettük. Azo­kért természetesen ki­járna a szokott pénz. 'Percek alatt létre­jött az üzlet. Huri- nyák éppen előző nap kapott hasonló aján­latot az ottani naplo- pókat illetlen a Föld- hordó Vállalattól, ’azokat, onnan ide, zeket innen oda — igazán gyerekjáték lesz átirányítani. ^ Nagy S. József Hurinyák Fuxi éle­tében sok mindennel megpróbálkozott, volt már ügyvédbojtár, ügynök, diótörö cso­portvezető, volt már előzetes letartóztatás­ban és nem előzetes­ben is, napjainkban éppen munkaerő­szerződtetéssel foglal­kozott. Járta az országot, s a lelkét kibeszélte, hogy milyen előnyös feltételek mellett le­het például a Föld­hordó Vállalatnál idénymunkát vállal­ni: a munkásszállás kacsalábon forgó kas­tély, az üzemi kasz­tot osztályon felüli minőségben főzik, és osztályon aluli áron fizethetik ki, a mun-, karuhá' amit adnak, az opeQban is hord­hatják. De a Fakitermelési Kombinát ügyét is szívén hordta, meg a Kövek és Kőzetek problémáit. Most ép­pen az Országos Fogdmeg Tröszthöz irányította az embe­reket. Az oltani ille­tékes, Tromba kary társ boldogan fizet/ te ki a koponyán­ként járó pénzt. Ki­törő örömében még néhány falinaptárt is adott, amelyeket ő szintén kapott valaki­től, s pocsék kivite­lük miatt éppen ki akart dobni. Csak az volt a baj, hogy q szerzemények fele hajthatatlan ön­bizalommal lógott. Fogni való , még lett Volna, csakhogy kevesen akartak élni a lehetőséggel. Szidor .felügyelő éppen vagonkirakást ellenőrzött az állo­máson. Csaknem szétpattant a látotta­kon. Különösen két hús­torony, két igazi izomköltemény hozta ki a sodrából. Állnak a vagonban a lapát­ra támaszkodva és beszélgetnek. — Neki kéne fog­ni. — Neki! — Te is azt mon­dod? — Világos, azért fizetnek.' — Hát akkor fog­junk neki! — Fogjunk! — Csakugyan neki­fogjunk? — Hát persze. — De előbb gyújtunk. Rágyújtottak, s új­ra rákezdték; arnard vitte a koporsó tenek, hogy egy kis élet ma­radjon benne.” 1967. decemberében Bar­nard odalép Blaiberg ágyá­hoz és a következőt mondja neki: „tön becsületes akarok lenni magához. Megoperál­tuk az első beteget és meg­halt. De úgy véljük, sokat megtudtunk. Azt gondolom, megkísérelhetjük a második szívátültetést.” Blaiberg' ha­bozás nélkül válaszolt: „Dok­tor, mikor lesz az operáció?” Azóta nagyon sok ember feltette magának a kérdést, hogy valójában milyen lehe­tett a beteg lelkiállapota eb­ben a döntő pillanatban. Be­széltek bátorságról, 1 ősies­ségről, dilemmáról. Blaiberg egy mondata semmivé oszlat­ta az okoskodást: „Ez egy olyan választás volt, ahol nem volt igazi választás. “Bárki ugyanezt határozta volna.” Blarberg szenvedés nélküli élete A fogorvos három nappal az operáció után már szilárd ételt eszik. Január 15-én megteszi első lépéseit, két hónappal később pedig haza­tér. Minden nappal új fejlő­dést ünnepel, ismét vezeti kpcsiját, fürdik a tengerben, moziba jár és romit játszik éjjel kettőig. Azoknak, akik azt kérdezték tőle, más em- , bér lett-e az új szívvel, azt feleli, hogy ismét önmaga lett, amilyen volt szívroha­mai előtt. „Jobban értéke­lem az életet, a szenvedés .nélküli életet.” Részt vesz hivatalos ünnepségeken, új­ságírókat fogad, filmet for­gat, gyakran szórakozik. Mindez Blaiberg élniakará- sának igazolása. Talán eddig nem hangoz­tatták eléggé, hogy a sebé­szek tudományos és technikai felkészültsége Blaiberg dina­mizmusában és energiájában pótolhatatlan segéderőt ta­lált. E nélkül sokkal nehe­zebb dolguk lett volna. „Nem kell Harmadik szív __? 1 968. júniusában közlemény jelenti, hogy Philip Blaiberg beteg. Hepatitisben, máj- gyulladásban szenved. Bar­nard újabb szívátültetést ja­vasol, de Blaiberg bízik új szívében, s visszautasítja a javaslatot. Végeredményben az a szérum meríti meg, ame­lyet az újabb szívátültetés • előkészítéseként adtak neki. Mint a többi között a Paris Matek1 íjJa, a fogorvos ekkor többet "envedett, mint az operáció során. Szeptember­től ismét folytatja előző élet­módját. A betegből író lesz. „Loo­king at my heart” — „Né­zem a szívem” című művé­ben leírja második életét, bi­zonyítva azt, hogy megérte. „Abból az időből élek, ame­lyet kölcsönkaptam, higyjék el, hogx azt a kevés időt, amit még kapok, örömmel fogadóba.” Az interjúk, fo­tók, filmek és maga a regény megjavítja anyagi helyzetét, és olyan kényelmet élvez, mint azelőtt sohasem. Blai­berg azonban nem hálátlan, bevételeinek égy részét átad­ja a „donor” fiatal özvegyé­nek, Dorothy Haupt asszony­nak. 1963. májusában Blaiberg- nek újra vissza kell térnie a Groote Shur kórházba. Az orvosok szemére vetik, hogy hajszolja magát, ennek elle­nére 10 nappal később ott­hon van és hosszasan ünnepli 60. születésnapját. Blaiberg akkor még nem tudja, amit csak néhány beavatott gya­nít, hogy a kivetés krónikus folyamata megindult. A tu­domány nem tudta elérni, hogy szervezete végleg befo­gadja az új szívet, s amikor augusztus 14-én újra kórház­ba szállítják, Blaiberg ugyanaz a haldokló, mint a szívátültetés előtt* Tanulság, tudományos szempontból Philip Blaiberg fokvárosi fogorvos nem csupán túlélt egy súlyos operációt, hanem életének legintenzívebb és legtermékenyebb 563 napját élte. Egy francia újságíró, aki benyomásairól kérdezte Blaiberg halála után Boulog­ne abbét, (a jelenleg legré­gebben élő francia új szívót) így válaszolt: „Azt akarja mondani, hogy a szívátülte­tések listáján én vagyok a következő? Hogy most raj­tam van a sor meghalni? Talán. De miért ne lehetne önön...?” A Barpard professzor kö­rüli reklám bizonyos mérté­kig talán háttérbe szorította Blaiberget* Pedig Barnard nagyszerű alanyt talált Phi­lip Blaiberg - személyében, aki élniakarásávah, makacs optimizmusával elősegítette azt az ajándékot, amit a tu­dománytól kapott. Egy tele­vízió-interjú alkalmával ké­szült képsoron Barnard gond­terhelt, szemmel láthatóan letört, olykor szeme sarkából letöröl egy könnyet, majd kezébe temeti arcát. Talán az ö számára is tanulság volt,az eset. ^Tanulságos volt tudományosan, de talán ab­ból a szempontból is, hogy a szerényebb reklám jobban bkk az orvostudomány út­törőjéhez. (—sa—)

Next

/
Oldalképek
Tartalom