Népújság, 1969. szeptember (20. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-09 / 208. szám

flCkticr­KOSSUTH 8.20 Kedvelt régi melódiák 9.00 Gyermekrádió 9.35 Nóták 10.05 Régi naplók nyomában 10.37 Zenekari muzsika 12.30 Melódiakoktél 13.45 Üj Georgikon 14.00 A bolgár kultúra hete. Mesejáték 15.10 Ilosfalvy Róbert énekel 15.33 Koreai költők versei 15.53 A „Fáklyavivők” dalaiból lti.05 őrjárat a pesti háztetőkön 16.25 Színes népi muzsika 17.20 Üj felvételeinkből 17.38 Dsida Jenő verse 17.40 N. Gjaurov énekel 18.05 Találkozunk Bács-Kiskun- ban ... 18.28 Könnyűzenei híradó 19.25 A Szabó család 19.55 Dupla, vagy semmi 21.03 Kulturális világhíradó 22.15 Haladó kísérlet Szudánban 22.25 Ritmusturmix 23.00 Szabó Ferenc: Feltámadott a tenger 0.10 Virágénekek PETŐFI 8.05 Tánczene 8.25 Beethoven: A-dúr.szonáta 8.15 A nő. Elbeszélés 9.Ó0 Az élő népdal 9.16 Magyar muzsika 11.45 A. Dalcsev költeményei * 12.00 Népi zene 12.20 Operarészletek 13.05 Törvénykönyv 13.20 Mozart: Esz-dúr kürt- quintett 14.00 Kettőtől — hatig ... ; Zenés délután 18.10 Hangverseny a stúdióban 18.58 Ifözvetítés a Magyarország —NDK vízilabda-mérkőzés­ről 19.30 Matsusiro, a földrengés órájában 20.25 Táncdalok 20.35 Fiának édes bátyja. Rádióváltozat 21.02 Népdalok 21.43 Szimfonikus zene 23.10 Operettrészletek MAGYAR 8.05 Iskola-tv 17.58 Hírek 18.05 Készítsünk együtt filmet! 19.15 Esti mese 19.20 A Bolgár Népköztársaság nemzeti ünnepén 20.00 Tv-híradó 20.20 Színházi jegyzet 20.25 A kegyenc. (A Madách Színház előadása, felvétel­ről) 21.30 Tv-híradó POZSONYI 17.20 A kremsi arany (dokumen­tumfilm) 18.30 Vásári ötletek 19.00 Tv-híradó 20.15 Telekvízműsor 21.00 Tábornoki .becsület (Doku­mentumfilm.) 22.05 Tv-híradó EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) A tigris Az előadás kezdete: V26 és 8 órakor. EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-07.) Az előadás kezdete: V26 és i/28 órakor. Az én bolondos famíliám EGRI KERTMOZI: Az előadás kezdete: este 7 órakor. Granada addiót GYÖNGYÖSI PUSKIN: . Estély habfürdővel GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Ne ingereljétek a mamát GYÖNGYÖSI KERTMOZI: A sah táncosnője HATVANI KOSSUTH: Limonádé Joe HEVES: Én szeretek, te szeretsz FÜZESABONY: San Gennaró kincse SJIlYiüLiT Egerben: 19 órától szerda reg­gel 7 óráig a Bajcsy-Zsiftnszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10). flfcadelés gyermekeik részére is. Sebkötözés helyett sebragasztás ,-WW^r. # t .... „V.J.V « \ V* -*• — 43. sz. Állami Építő­KfolH az ország legnagyobb lakóépülete kotelep-eprtkezescn szerelik az ország legnagyobb lakóházát, melyben 472 lakás lesz. Az építők a monumentális élűiétet az év végén adják át... (MTI Foto: — Sarkady János felv.) Minden sebészeti beavat­kozás szükségszerű követ­kezménye a szétválasztott, vagy sérülés folytán szétvált szövetek egyesítése. Ez álta­lában varratok behelyezésé­vel történik, bár a varrás technikája és a varróanya­gok az utóbbi évtizedekben rengeteget fejlődtek, mégis, a szövetegyesítés problémája még ma sem tökéletesen megoldott. A varrás lassan halad, ezért elnyújtja a mű­tét idejét. A behelyezett var­ratok izgatják a szöveteket, mivel a legtökéletesebb var­róanyag is idegen testként viselkedik az élő szervezet­ben. Ezeket a hátrányokat nagymértékben kiküszöböli az, ha az élő szöveteket olyan ragasztóanyaggal egyesítik, amelyet az élő szervezet jól tűr. Ez természetesen nem azonos a felületi sebek rég­óta szokásos leragasztásóval. Az élő szövetek ragasztása sok nehézséggel jár, mert a ragasztóval szemben számos követelményt támasztanak. Elsősorban az szükséges, hogy összeragassza az élő szövete­ket és az összetapadás test- hőmérsékleten, de hőfejlődés nélkül menjen végbe. Ellen­álljon a szövetnedvekkel szemben addig, amíg a seb begyógyul. Az összetapadás megfelelő szakítószilárdságú legyen, ne mérgezzen, ne okozzon allergiát, vagy da­ganatot, szövetizgalmat. A seb gyorsan tapadjon össze, és a ragasztó ne késleltesse a seb gyógyulását. Idővel szí­vódjon fel, illetve épüljön be a szövetekbe. Lehetőleg csillapítsa a vérzést, de ne fokozza a vérrögösödést? Fon­tos, hogy baktérium- és gom­baölő hatású legyen, mert sterilizálása így szükségtelen. A szövetragasztás úgy tör­ténik, hogy a sebfelületet a lehetőség szerint kiszárítják, mentesítik a vértől és a szö­vetnedvektől, majd a ra­gasztót filmszerű rétegben rávíve, a sebKelületeket eny­he nyomással összefektetik. A sebragasztónak a klini­kai gyakorlatban való fel- használását természetesen számtalan állatkísérlet előzte meg. Kedvező tapasztalatok alapján került sor a klinikai alkalmazásra. Az első ilyen próbálkozásokat a szükség diktálta: mint utolsó lehető­séget alkalmazták olyan »se­tékben, amikor már más, szokásos eszközök eredmény­telennek bizonyultak. Ami­kor a szívfali nyílás varrattal történő zárása után vérzés lépett fel, azt ragasztóval könnyen uralni tudták. Az el­ső próbálkozások sikere alapján a sebeszet egyéb te­rületein is alkalmazták, pél­dául az érsebészetben érmet­szések zárására, beteg érsza­kaszok műanyag réteggel tör­ténő pótlására. Az idegsebé­szetben az agyhártya pótlá­sára használt műanyagháló rögzítésére, koponyácsonttö- - rések helyreállítására, a szü­lészet-nőgyógyászaiban gát- sérülések és metszések zárá­sára, az urológiában hólyag­sipoly zárására, a szájsebé­szetben nyálkahártya-sérülé­sek ellátására, nyúlajak, és farkas torok ’műtéteknél alkal­maztak ragasztókat. De ra­gasztottak sebeket bélműté­teknél, tüdőműtéteknél és igen nagy sikerrel a plaszti­kai sebészetben, ahol koz­metikaiig tökéletes gyógyu­lást eredményezett. ' A ragasztók, amelyek ké­miailag a ciano-akrilátok csoportjába tartoznak, szinte minden anyagot ragasztanak, hozzátapadnak a sebész kesz­tyűjéhez és eszközeihez is. Olyan eszközöket kell tehát alkalmazni, amelyekhez nem kötődik a ragasztó. Az esz­közöket e célra polietilénből készítik, vagy ilyen bevonat­ta] látják el. A kutatómunka eddigi eredményei feljogosítanak arra a jóslatra, hogy a seb­ragasztás — a múlt álma, a jelen érdekessége —, rövide­sen a jövő általánosan hasz­nált gyakorlatává válik. M. L. A faházépítészet reneszán­szát éli. Szerte a világin az ipari és mezőgazdasági célo­kat szolgáló korszerű faépü­letek mellett újabban a csa­ládi házak is faszerkezetek­kel készülnek. S Magyaror­szágon? Kérdéáün^cre az ÉRDÉRT vállalatnál keres­tünk és- kaptunk választ. — Építőelemeink külső bo­rító anyagául a természetes fát vettük igénybe, amely­nek tartósságát nemcsak a tudományos kutatás vizsgá­latai, hanem évszázadok óta álló faépületek is bizonyít­ják: Csupán egy példa el­képzeléseink igazolására: egy sportegyesület 144 m- alapterületű, hideg-meleg vi­zes csoportos zuhanyozóból álló, távfűtésre kapcsolt épü­lete 5 éve javításmentesen, folyamatosan használatban van. Az építőelemek alap­Üdülő ­30 óra alatt anyagbázisa: lombos faanya­gok, az import rönkfaanyag melléktermékéből elsőrendű anyaggá kialakított* kéregte- leríített deszka, továbbá for­gácslap és farostlemez, és bizonyos mennyiségű fenyő­fűrészáru. Épülettípusainkat ez idő szerint 6 faházgyár állítja elő. — Hogyan viszonylanak a faépületek a szokásos i*ás szerkezeti anyagokból épült házakhoz? A vizsgálati bizonyítvány szerint: nyaralóház famo­dul-építőelemeink 77 cm vastag téglafal hőszigetelő értékével azonosak, szerke­zeti megoldásuk pedig egy­szerű és szellemes. A cso­móponti megoldások több­szörös biztonságot nyújtanak a behatoló vízzel szemben. Karbantartásuk igen egysze­rű. A családi lakóház fala hő- technikailag 84 cm-es tégla­fal-vastagsággal egyenérté­kű. A szendvicsszerkezet belső rétegei sorozatgyártás esetén kívánság szerint vál­toztathatók. A termékben a műszaki fejlődés korszerű anyagait, szigetelőanyagokat használnak fel: pl. az alma­tárolás Céljait szolgáló csar­nok építőeleme 193 cm tég­lafal szigetelő értékével azo­nos. A belső felület védel­mére a legegyszerűbb Wall- kyd és Emfix festéstől kezd­ve, a vízzáró bevonatokon keresztül a tapétáig, számta­lan anyag vehető igénybe. — S az építés időtartama? Különleges előny, bogy a törvényes szavatossági köve­telményeknek megfelelő épí­tőelemeink rendkívül gyor­san összeszerelhetők! Elma­radnak a nagy mennyiségű és nehezen fuvarozható épí­tőipari anyagok beszerzésé­vel járó nehézségek. Emlí­tésre méltó, hogy egy 16 m3- es épület három fővel 30 óra alatt, a 24 m2-es nyaralóház 4 fővel 80 órg alatt, a 32 m2- es másfél szobás nyaralóház pedig 4 fővel, összesen 100 óra alatt szerelhető össze, az előre elkészített ^lapokon. A nagyobb épületek össze­szerelési . idejéről fogalmat adhat a Balaton menti Fo­nyód—Bélatelepen létesített Camping Hotel, ahol 1460 m2-es 13 db ikerépület tel­jes felállítását alig, két hó­nap alatt végezte el a 8 ta­gú építőbrigád. — Sokan egyéni igényeket szeretnek érvényesíteni... Épületelemeinkből a meg­rendelő önállóan tervezhet, vagy tervező intézetekkel terveztetheti az épületeket, de a megvásárolt elemeket önállóan is alkalmazhatja. Az építőelemek minőségének megóvása és továbbfejleszté­se mellett elsőrendű feladat­nak tekintettük az esztétikai igények messzemenő kielé­gítését is. Épületelemeink természe­tesen nemcsak nyaralóházak céljaira alkalmasak. Ez év­ben készülnek el egyebek között a Beremendi Cement­művek munkásszállásai és irodaházai ERDÉRT-építő- elemekből, valamint iroda­épületek, továbbá bányásza­ti üdülők Hajdúnánáson, Jósvafőn, a Magyar Tudo­mányos Akadémia gyermek- üdülője Balatonvilágoson stb. 1509. szeptember 9., kedí rsssss/ssssssssssssssjvjyjyssssjyssssssj^ssjrssss/^/sssjy/yss/Ms^f/yssf/JYSf/^sssssss/ws/^rsss/^ssssjr/yjsjYArsssxfssssss^^^ ‘60MBo pa'[_ i-i'j Szocialista realiá- nusunk mai fejlődési okán divatban vannak i betyártörténetek. Hadd mondok el ma­iam is egyet, amint ízt dédapámtól hallot- am a kandalló sus- norgú pilléiénél. Félelmetes haramia )olt a Nagytözsmör zögletében Lóczky Hű­li. Hat falut kirabolt, legyven lócsiszár nyög- ;e a vele volt találko­zás emlékeit, 200 rénus !orint yérdíjat tűzött ci fejére a nemes vár­negye. Híres meg ar­ái volt még, hogy min­iig egyedül csatangolt, írvalányhaj a süvegén, két billikom a szűre zsebében, egy a ' bor­nak, egy a vérnek. Hát ez a Lóczky Ra­il jelent meg egyszer, amilyen kutya isten­telen egy gálád volt, éppen szent karácsony éjszakáján családi ud­varházunkban, holott is csupán ősöm, Kee- neskeő Rudolf tartóz­kodott ifjú, szépséges hitvesével és néhány hónapos csecsemőjé­vel, az én leendő déd­apámmal. Az ablakon szökött* be a haramia, két kezében két pisz­toly, szűrében meg­koccantak a billiko- mok: — Fel a kezekkel! — üvöltötte. Ha azt hiszik, hogy ősapám megijedt, ret­tentőt tévednek. Egy pillantást vetett szépséges ifjú nejére, látta, hogy karján meg sem rezzen a csecse­mő. „Hozzám méltó asszony” — gondolta és megbillentve wipájál így szólt a betyárhoz: — Ne olyan hango­san, te Rudi, még fel­ébreszted a kisdedet. — Ej, kutyafája, mit nekem a kisded, ide az aranyat, ezüstöt, ru­hát. míg jókedvemben vagyok l — így a dur­va, emberbőrbe bújt fenevad. ősapám csak tovább pipázott, bodor felle­geket eregetve a meny- nyezetnek. — Vedd el magad. Ha találsz... — mon­dotta nyugalommal. — Hát nem volna? T- kérdé a betyár. — De nem ám — fe­lelte ősatyám. — Ép­pen tegnap jártak itt a fináncok, osztég el­vittek mindent, ami ér- , ték vala. — Ammá baj! — va­karta meg homlokát a pisztoly csövével a, be­tyár. — De hát az a fülönfüggő az ifjasz- szony fölében mi vol­na? He?! — Ej, ej, Rudi, hát volna szíved egy fiatal anyát megfosztani egyetlen ékétől? — csóválta fejét rosszal­lóan ősapám. — Hát ilyen druszám volna nékem? — Druszája az úr­nak? — kérdezte meg­lepetten a betyár. — Már hogy volnék? — Hát csak úgy, hogy ha nem tudnád, Rudi volnék én is. Egy napon ünnepeljük a nevünkadó Rudolfus védszentet. Látszott a haramián, hogy elcsodálkozik a véletlen ilyen egyezé­sén, de azután csak fe­lülkerekedett benne a dlívad természete, újra rászögezte a pisztolyt ősszülőmrR és rárivallt: — Hát akkor ide gyorsan a ruhaneműt, vagy olyat verengte!c, hogy magam is megbá­nom! De Keeneskeő Ru­dolf nem rettent meg, csak magyarázott az ő csendes, meggyőző módján. — Rudi te, jobbnak hittelek én, meg oko­sabbnak. Hát ha oda­adnánk neked a ruha­neműt, mi maradna nekünk? Nézd csak, láttál te már urakat gúnyában? Osztég ne­künk semmi egyebünk nincs, éppen csak hogy az a kis öltőholmi, mi­egymás. A kocsinkat, lovunkat elvitte a fis- kus, már cselédünk is csak egy maradt, a de­rék, hű öreg Menyhért. Hát volna neked szí­ved megfosztani min­ket meg ezt szegény ki­csiny, fiatal csecse­mőt ... Itt tartott, amikor dédapám felnyitotta szemecskéit, és hogy meglátta az idegent, bájosan gügyögni kezd­te az egyetlen szót, amelyet tudott: — Ju- di, ju-di. — Na látod, — mond­ta ősöm —, téged szólít e kedves gyermek. A betyár arcán két könnycsepp futott vé­gig. — Hogy hívják? — kérdezte azután meg­emberelve magát. ;— Rudinak, mint minket! —.. így ' ős­apám. A betyár mindkét pisztolyát, övébe nyom­ta, és gyengéden ját­szani kezdett d gyer­mekkel. Az kapsikálta a haramia nagyujját, amelyet szeme előtt mozgatott, ki-be hajlít­ván göbös bütykeit. Egyszerre csak fel­pillantott a betyár, és kemény, de mégis lágy hangon kérdez­te: — Hát aztán mit ho­zott a kis Jézus kará­csonyra ennek a kis drusza gyermeknek? ősöm óvakodott el­árulni, hogy a szom­széd szobában ott áll a karácsonyfa, díszesen, fényesen. Apt válaszol­ta: — Semmit. Nem tel­lett. A betyár felvetette kevély arcát, s nyersen odavágta: — Majd. leszek én jobb Jézus! Adok én! — Mit te? — Pénzét. Kettőszáz rénus forintokat! Azzal nyújtotta ke­zét ősapámnak, de nem ám egyet parolázni. ha­nem összetéve a kettőt. — Mit jelentsen ez? — kérdezte apám. — Hát mert mivel­hogy nincsen pénzem de ha összekötözi a csuk­lómat a tekintetes úr, és bekísér a vármegyé­be, az a kétszáz forin­tok a vérdíj, melyet én eme kicsiny csecsemő­nek, kisded Rudinak adok szent karácsony napján! . ... Hát így történt, ősapám bekísérte a betyárt, akit fel is kö­töttek. Kapott is déd­apám kétszáz rénus fo­rintos árából egy szép piros hintalovat. S még idestova egy évszázad múltán is, ha a családi festmények tárában ős­apám képéhez érünk, büszkén hangoztatjuk: — Ez volt az a híres Keeneskeő Rudolf, aki maga fogta el és kí­sérte be a vármegye­házra a hírhedett be­tyár Lóczky Rudit. (A szerző Szigorúan nyilvános című köte­téből.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom