Népújság, 1969. szeptember (20. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-25 / 222. szám

A P avlaraientből jelentjük: • • • (Folytatás az 1. oldalról'/ A törvényjavaslat világos­sá teszi, hogy halaszthatat­lan a képzés tartalmi és szer­kezeti reformja, a technikai ős tudományos forradalom konzekvenciáinak érvényesí­tése. A hozzászólók ezzel kapcsolatban is elmondották tapasztalataikat, többek kö­zött az egyes tanműhelyekben még megtalálható, özönvíz^ előtti gépekről, amelyeken — különösen a mai követel­ményeknek megfelelően — nem lehet megtanulni dol­gozni. Úgynevezett lépcsőzetes oktatás bevezetéséről van szó, amely az általános alapozó képzésből kiin­dulva fokozatosan halad a specializáló felé, amelyben máj- a munka­helyen szerzett tudásnak jut a főszerep. A követelményeknek meg­felelően növekszik a termé­szettudományi oktatás súlya és nagyobb fontosságot nver- nek az elmélyült, szakmun­kában mind nélkülözhetetle­nebb elméleti ismeretek. A törvényjavaslat változa­tos módon kívánja ösztönöz­ni, hogy a népgazdaság a jö­vőben megfelelő mértékű utánpótláshoz lusson. Az ipa­ri tanuló képzésének utolsó félévében ösztöndíj helyett díjazást és a munkásoknál szokásos jutalmakat is kap­hat. A kevésbé népszerű szakmákban társadalmi ösz­töndíjat rendszeresítenek. Az. eddigi 48 óra helyett egységesen 42 órára csökkentik a heti foglal­koztatást, a szakmunkás tanulók nyári vakációja pedig lényegében azonos lesz a többi iskolások pi­henőidejével. Megszervezik a rendszeres orvosi vizsgálatot és egész­ségügyi gondozást, a kedvez­ményes étkezés és utazást, a munkaruha-ellátást és a szo­ciális biztosítást. A tör­vényjavaslat bizottsági vitáin és az országgyűlési tárgyalá­son is kitűnt azonban, hogy a képzés különösen kritikus pontjai a műszaki tanárkép­zés megoldatlansága, vala­mint az iskolák, tantermek, tanulóotthonok s.zűkös volta. Többen-rámutattak, így Kó­nya Gyula, a törvényjavaslat előadója is, valamint Kaszás Imre képviselő, hogy az oktatás fejlesztésével voltaképpen a nemzet szellemi vagyonát növel­jük és az erre fordított beruházások sokszorosan visszatérülnek. A szakmunkás-képzés re­formja sok segítséget adhat — ez is kiderült a tanácsko­zás eddigi menetéből — a szakmunkáshiány jelenlegi nehézségeinek leküzdéséhez, s ezen túlmenően a fizikai munka — tapasztalható — torz megítélésének legyőzésé­hez. Jellemző a rendkívüli érdeklődésre, amellyel az or?- szággyűlésben is a törvény- javaslatot fogadták, hogy mintegy harmincán jelent­keztek hozzászólásra, ilyen sok képviselőnek volt szemé­lyes mondanivalója a több mint 200 ezer szak­munkást, 390 szakmun­kásképző iskolát és sokszáz ipari és más vállalatot érin­tő ügyhöz. Az ülés ennek folytán a késő esti órákban ért véget. Az országgyűlés ma a gázenergiáról szóló törvény­javaslat. táigyalásával foly­tatja munkáiát. Újfasiszta gyűlés Kíeíben Adolf von That?' den, a nyugatné­met újfasiszta nemzeti demokra­ta párt elnöke a párt kiéli nagy­gyűlésén golyóálló üveggel védett emelvényről be­szél. A hallgatóság csak jó köha.jítás- nyira a szónoki emelvénytől he­lyezkedhetett el (Teiefoto: — AP —MTI—KS) AZ NDK RATIFIKÁLTA ✓ AZ igazság keresése IZRAEL DEFICITJE A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG NÉPI KAMARÁJA szerdai ülésén egyhangúlag elfogadta az atomisorompó-szerzódés ratifikálására vonatkozó törvény- javaslatot. § P ORTJEltNTÉU/NK Az öttusa világbajnokság Óriási küzdelmet és nagy­szerű eredményeket hozott az öttusázók küzdelme a Sportuszodában. A fizikai számokban várható volt a szovjet versenyzők előretöré­se. I&oJBiár József Heves megyei képviselő ' felszólalása Az elmúlt évtized alatt szocialista és kapitalista ál­lamokban egyaránt törvény­ben szabályozták a szak­munkásképzést. Közös voná­suk ezeknek a törvények­nek, hogy rangot biztosítot­tak a szakmunkásképzésnek» lényegesen emelték a képzés nívóját és kedvezőbbé tették a körülményeket. A mi tár­sadalmi rendszerünkből kö­vetkezik — új törvényünk ebben a szellemben közelíti meg a kérdést —, hogy meg­felelő rangja legyen a szak­munkásképzésnek és a szak­munkásképesítésnek. Nem vitás, hogy a szak­munkásképzést eddig is fon­tos társadalmi kötelezettség­nek tekintettük és ezt a jö­vőben még szélesébb ala­pokra kívánjuk helyezni: . A szakmunkásképzés rangja Megyénk országgyűlési képviselője elmondotta, hogy a szakmunkástanulók egy része nem hivatástudatból választja a szakmunkáspá­lyát, hanem azért, mert nem vették fel valamelyik közép­iskolába. vagy egyetemi fel­vétele nem sikerült. A szak­tanárok, mérnökök, techni­kusok és a felsőfokú kép­zettséggel rendelkező közis­mereti tárgyakat oktató ta­nárok nem törekszenek arra, hogy a szakmunkásképző is­kolában oktassanak, mert ott a tanárok és a szakokta­tók kevesebbet keresnek és mostohább körülmények kö­zött dolgoznak, mint a más­hol elhelyezkedett kollégá­ik. A szakmunkásképző is­kolába úgyszólván válogatás nélkül kerülnek a tanulók, a divatos szakmák esetében nemegyszer a protekció dönt. A pályaválasztási tanács­adók működésének hatása még nem jelentős. Molnár József felszólalása során elmondta, hogy lé­nyegesen növelné a szak­munkásképzés tekintélyét és a szakmunka iránti érdeklő­dést, ha megfelelő nívóra emeljük a képzés színvona­lát és a körülményeit. Se­gítsük a tanulókat, hogy a képességeiknek legjobban megfelelő szakmát válasz­szák, törekedjünk az oktatói kar szakmai felkészültségé­nek állandó növelésére. Lé­nyegesen javítani kell a szakmunkástanulók elhe­lyezésének körülményeit, több kollégiumra van szük­ség. Közös teherviselés Több üzem éveken kérész­iül egyetlen tanulót sem képzett, csak tanév végén kopogtattak igényükkel és magasabb órabért ígérve át­vették a kész szakmunkáso­i). szeptember 25., csütörtök kát. Előnyösebbnek látszik 50 fillérrel, esetleg egy fo­rinttal magasabb órabért kí­nálni egy. kezdő szakmun­kásnak, mint a kiképzésük­kel járó terheket folyamato­san viselni. — Az ellentmondások, a problémák arra késztettek, hogy javaslatot tegyek: a törvényben kapjon helyet a közös teherviselés gondolata. Minden üzem, gyár és ter­melőszövetkezet, ahol nem folyik szakmunkásképzés, vagy az igényüket nem kielé­gítő mértékben történik, ezeket az üzemeket kötelez­zék a szakmunkásképzés terheinek viselésére — java­solta megyénk országgyűlé­si képviselője. A szakmun­kásképzés közös teherviselé­se megteremtené az egysé­ges alapképzés feltételeit, melynek elengedhetetlen kö­vetelménye a központi tan­műhelyek felállítása. Ezek­ben a központi tanműhe­lyekben, amelyeknek helye leginkább a szakmunkáskép­ző iskolák mellett lenné, de lehetne egy-egy nagyüzem­ben is, a képzés első évé­ben lehetőség nyílna széles körű. általános alapképzés­re. A korszerű szakmunkás- képzés fő célkitűzése a kon­vertibilis szakmunkásképzés. Ez azt jelenti, hogy a ma­gas fokon elsajátított alap­ismereték birtokában mód­juk és lehetőségük lesz, a szakmunkásoknak annyiszor átállítani magukat a techni­ka újszerű követelményei­nek megfelelően, ahányszor azt a fejlődés a jövőben meg­kívánja. Ennek az alapvető követelménynek akkor tu­dunk legjobban eleget ten­ni, ha létrehozzuk a magas szintű alapképzést nyújtó központi tanműhelyeket. Az üzemekre törvényesen kiter­jeszthető közös teherviselés megteremthetné ezeknek az alapképzést nyújtó műhe­lyeknek anyagi bázisát. Központi és helyi összefogással Molnár József példaként hozta fel, hogy Heves megyé­ben az ipari tanulók öt szá­zalékát sem tudják kollégi­umban elhelyezni. A tanulók jelentős hányada 10—50 kilo­méter közötti távolságból jár be rendszeresen. Ez sok gon dot okoz a tanulóknak, a szülőknek és az oktatóknak. A fáradt gyerekekkel nehéz a kitűzött tanulmányi cél el­érése is. . Elmozdíthatná a holtpontról ezt az állapotot az olyan kezdeményezés, amelyet a Heves megyei pái t- bizottság és a megyei tanács indított el. Megkérdezték a nagyüzemek vezetőit, hogy hajlandók-e részt vállalni a szakmunkástanulók kollégi­umának építési költségeiből. Az üzemek vezetői kivétel nélkül azonosították magukat ezzel a kezdeményezésed Természetesen az üzemek ál­tal felajánlott összeg a kol­légium létesítési költségeinek csak egy részét biztosítja. A további gond a Művelődés- ügyi Minisztériumra hárul, hogy a beruházási költség hi­ányzó hányadát előteremtse. Megyénk képviselője több ország szakmunkásképzésé­nek módszereit említette, majd hangsúlyozta azt az alapvető emberi tulajdonsá­got, hogy magasabb tudá­suk gyarapodásával együtt magasabb képesítést és szak­munkás rangot szeretnének elérni az emberek. Lehetővé kell tenni, minden segítségei meg kell adni, hogy a szak­munkás elméletileg, és gya­korlatilag is tovább képez­hesse magát Molnár József kiegészítő javaslatot terjesztett elő. Azok a szakmunkások, akika jogszabályban meghatározott gyakorlattal rendelkeznek, tanfolyam elvégzése után magasabb fokú szakmunkás­képesítést nyerhetnek. A ma­gasabb fokú szakmunkáské­pesítést nyújtó vizsgát csak állami szakmunkás-vizsgabi­zottság előtt lehet tenni. A magasabb fokú szakmunkás­képesítés középfokú képesí­tésnek feleljen meg. Befejezésül Molnár József a ^örvény iránt jelentkező széles körű érdeklődésről szólt és a törvényjavaslatot elfogadta. Aligha kétséges, hogy mindössze néhány nappal a má­sik Németországban sorra kerülő választások előtt, ez a tény is hatást gyakorol majd mind a világ közvéleményére, mind az urnák elé járuló nyugatnémet lakosságra. Hi­szen a világ minden Békeszerető embere az atomstop- szerződés mellett foglal állást és nehezményezi — joggal látva ebben a revansista-militarista szellem csíráit —, hogy az NSZK-ban mindezideig nem voltak hajlandók ratifi­kálni ezt a fontos egyezményt. A másik német állam, a szocializmus Németországa most ismét példát mutatott. TOVÁBB IDŐZVE KÖZEP-EURÖPA térségében, ér­dekes hírek érkeztek szerdán a szomszédos Csehszlová­kiából. A pozsonyi Pravda az 1968. januárja után az or­szágban kialakult helyzetről közöl terjedelmes értékelést, rámutatva arra az alapvető hibára, hogy 1968. augusztusa előtt a jobboldali opportunista körök felesleges tehernek tekintették és valósággal semmibe vették a CSKP Köz­ponti Bizottságát. Később megpróbálták e testületet enge­delmes eszközükké formálni. A pozsonyi Pravda leszögezi: azért, ami 1968. augusztusában történt, a jobboldali op­portunista csoport a felelős. UGYANERRŐL A TÉMAKÖRRŐL szól Alois Indra, nyilatkozata is, amely a prágai Rudé Právóban jelent meg. Ugyanakkor, amikor Indra aláhúzza, hogy „január tör­vényszerűen következett be, s végrehajtása inkább meg­késett volt, mint korai”, leszögezi, hogy mind elméletileg, mind gyakorlatilag hiányzott a kellő felkészültség a to­vábbi fejlődésre. A párt elveszítette marxista-leninista jellegét, a pár­ton belül jobboldali csoportok szervezett frakciós tevé­kenységet folytattak. Indra végül hangoztatta, hogy a fej­lődés jelenlegi szakaszát az igazság keresése jellemzi. Gö­röngyös az út. amelyet nyílt és következetes cselekedetek­kel kall végig járni, hogy a politikai küzdelemből igazi győzelem születhessek. MIKÖZBEN AZ ENSZ-SZÉKHELYÉN egyre-másra folynak tanácskozások a közel-keleti válság békés és po­litikai megoldására, izraeli gépek újabb támadást intéztek az EAK ellen. Golda Meir, Izrael miniszterelnöke pedig hivatalos látogatásra az Egyésült Államokba utazott. A többi között nagyösszegű kölcsönökért és katonai segély­ért folyamodik a washingtoni kormányhoz. Holott, mint a TASZSZ szemleírója megállapítja, Izrael már így is nemzeti jövedelmének 20 százalékát költi fegyverkezésre, a fizetési mérleg a gazdasági élet militarizálása miatt de­ficites. „Szuper-párbeszéd" New Yorkban EURÓPA FELETT már éjszaka volt, amikor az ENSZ-ülésszak peremén mű­ködő „diplomáciai nagy­üzem” keddre virradóra je­lentős új eseményt produkált. Első ízben találkozott egy­mással Gromiko, a Szovjet­unió és Rogers, az Egyesült Államok külügyminisztere. A két szuperhatalom diplomá­ciájának vezetői hét végére még egy találkozót tervez­tek, s nem lehetetlen, hogy a jövő hét folyamán harmad­ízben is megbeszéléseket folytatnak. AZ AMERIKAI politika lépései az utóbbi időben nem kedveztek a tárgyalások megindításának. Nixon — az amerikai reálpolitikusok egy jelentős csoportjának ellen­zésével szemben is elfogadta a Safeguard rakétaelhárító rendszer megépítésére voriat- kozó döntést. Röviddel utóbb úgy határozott, hogy enge- déiyt ad a többi, irányítható robbanófejjel ellátott raké­ták gyártására is. Ez utób­biak önmagukban is szükség­szerűen kiválthatják a fegy­verkezési verseny meggyor­sulását. E döntések után jú­liusban a New York Times azzal vádolta Nixont, hogy „immár hét hónapja szemé­lyesen késlelteti • saovjet— amerikai rakétamegbeszélése­ket.”. Július utolsó napjaiban Gromiko a Legfelső Tanács ülésén mondott beszédében ismételten leszögezte, hogy a Szovjetunió kész eszmecse­rére az Egyesült Államokkal az úgynevezett stratégiai fegyverekről és hajlandó ösz- szevetni az álláspontokat mind a szovjet—amerikai kétoldalú kapcsolatok, mind a különböző nemzetközi problémák vonatkozásában. Az amerikai diplomácia magatartását ezután sem le­hetett pozitívnak tekinteni. Nixon körútja jelezte, hogy az elnök fogékony az olyan elképzelésekkel szemben, amelyek szerint a végsőkig ki kell használni a Szovjet­unió és Kína közötti ellenté­teket, a kínai politika által kínált lavírozási lehetősége­ket. A KÉTÉRTELMŰ, sőt ne­gatív amerikai magatartás ellenére a Gromiko—Rogers találkozósorozat mégis létre­jött. Ez a legmagasabb szin­tű közvetlen érintkezés a két szuperhatalom között Nixon hivatalba lépése óta. Létre­jöttének ténye mindenekelőtt azt hogy a straté­giai fegyverend :zerek prob­lémája óriási súllyal neheze­dik az Egyesült Államok po­litikai életére. Nixon, aki ja­nuár óta nem volt képes új kezdeményezésre a vietnami háború ügyében, belpolitikai- lag sem engedheti meg ma­gának, hogy teljesen tagadói, negatív álláspontot foglaljon el a stratégiai párbeszédben. A Rogers—Gromiko meg­beszélés természetesen bizal­mas és eredményét elsősor­ban a következményeken le­het majd lemérni. Pontosab­ban azon, hogy belátható idő belül’ megkezdődnek-e a rakétarendszerektől folyta­tott szovjet—amerikai meg­beszélések. (Egyes derűlátó de meg nem erősített ENSZ- kombinációk lehetségesnek tartják, hogy már októberben megkezdődnek a tárgyalások.) A párbeszéd során más kérdések is felvetődnek. Min­denekelőtt persze Vietnam és Délkelet-Ázsla, valamint a Közel-Kelet problémaköre. Ami az ulóbbil illeti, 48 órá­val a Rogers—Gromiko ta­lálkozó előtt U Thant és a négy nagyhatalom külügy­miniszterének tanácskozása meg tudott állapodni egy négypontos határozatban. Ennek lényege a Biztonsági Tanács 1967-es határozatá­nak végrehajtása, tehát az izraeli megszálló erők kivo­Üszásban 1. Onyiscsenkó (szovjet) 3:37.9 perc, 1132 pont, 2. Ferm (svéd) 3:38.6, 1124, 5. Balczó (magyar) 3:41,7, 1100. 6. Bakó (magyar) 3:41.8, 1100 7. Kelemen (ma­gyar) 3:43.9, 1084. Az összetett egyéni ver­senyben Onyiscsenkó 75 pont- tál vezet Balczó előtt. Balczó- nak 25 másodperccel kell jobb eredményt futnia, hogy meg­előzze Onyiscsenkót és vi­lágbajnok legyen. Csapatver - senyben a Szovjetunió csapa­ta 135 pontos előnnyel vezet Magyarország előtt. Harma­dik az NSZK együttese. Az ifjúsági öttusa világbaj­nokság összetett állása a négy szám után: Egyéniben: 1. Pethő (ma­gyar) 4025 pont. Az összetett csapatbajnok­ság állása: 1, Magyarország 11 696 pont, 2. a Szovjetunió 11333, 3. Franciaország 10 570 ponttal. Kikapott a magyar válogatott Stockholmban 12 000 né­ző előtt 0:0-ás félidő után 2:0 arányú vereséget szen­vedett a magyar labdarúgó­válogatott Svédország csapa­tától. A barátságos mérkőzésen a magyar csapat fáradtan, enerváltan játszott az ügye­sen adogató svédekkel szem­ben. Magyarország utánpótlás válogatott—Svédország után­pótlás válogatott 2:0, (1:0). Debrecen, 5000 néző. V. Ca- nak (jugoszláv). Góllövö: Ré­pás és Kocsis. nása, s ezzel párhuzamosan minden közel-keleti állam (köztük Izrael is) elidegenít­hetetlen joga a független es szuverén állami léthez. Ez mindenesetre azt jelenti, hogy a meglévő ellentétek es megközelítési különbségek el­lenére megvannak az elvi egyetértés körvonalai a nagy­hatalmak között. TÁVOLRÓL SEM állítható ez Vietnam kérdésében, ahol Nixon politikája egyetlen lé­nyeges kérdésben sem hagyta el a Johnson által kitaposott utat. E két kérdéscsoportnak ter­mészetesen nincs közvetlen befolyása a párbeszéd fő té­májára: a stratégiai fegyver- rendszerekre. A közvetett befolyást azonban nem lehet tagadni! Hiszen ha az amerikai po­litika (főként, a vietnami kér­désben) nem változik, ez csaknem lehetetlenné teszi a nemzetközi légkör komo­lyabb megjavítását. A straté­giai dialógus eredményes lefolytatásához viszont a je­lenleginél enyhültebb at­moszférára van szükség. A New Yorkban most, megkez­dett „szuperpárbeszéd” ily módon — kezdet és lehető­ség. A belőle kibontakozó va­lóság képe döntően attól függ. hogy a Nixon-admi- nisztráció mennyire képes szakítani saját — és örökölt — múltjával. — ie —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom