Népújság, 1969. szeptember (20. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-24 / 221. szám
\ Áz első lépés megtörtént Évtizedeken át hány és hány testnevelési órán hangzott el ez a mondat: — Na, fiam, gyerünk, mit maflás- kodsz! És ezután hasonlatok jöttek, amelyeket nem érdemes idézni, mert nagyon is ismerősek. A kétbalkezes, kétballábas tanuló mit tehetett: újra indult, s miután vállalkozása ismét sikertelen maradt, felerősítve hangzottak fel a „biztatónak’’ szánt mondatok. A történet következő felvonása otthon zajlott,' a gyerek panaszolt: Mit tegyek, ha nem megy ... Aztán jött a félévi osztályzat: testnevelésből elégséges. A szülő fel- mordult: Na hát, ez mégiscsak sok! Aztán a gyereket korholta: Hogy lehet valaki ennyire antitalentum? Hát miért nem mozogsz, te, te... A nebuló hallgatott, nein ellenkezett, noha nagyon is jól tudta, mit kínlódott ezért a proletár osztályzatért: fel- ötlöttek előtte a gúnyos mondatok, hallotta osztálytársai könnyed nevetését, s tudta: az év végéig még számos óra lesz. A messzebb tekintő pedagógusok reformot sürgettek, mert érezték, tudták: ez az értékelés korántsem reálist Évtizedek teltek el, míg a sok jogos morfondírozás regulává érett... A napokban jelentették be a Művelődésügyi Minisztérium illetékesei az MTI képviselőinek, hogy az új tanévi tői megváltozik a testnevelési osztályzás: a tárgyi tudást ezentúl kizárólag aa egyéni teljesítmény fejlődése alapján értékelik. Más szóval: a rideg tantervi követelmény-rendszer merevségét az egyéni igyekezet, a törekvés, a szorgalom méltatása váltja fel. Szülők, nevelők és tanulók egyöntetű helyesléssel fogadták ezt a rég óhajtott intézkedést. A szülő érezte: nem kell gyermekem érdekében felmentésért szaladgálni. A tanuló gondolta: ezután legalább nem izzadok hiába, ha igyekszem: méltatják. A pedagógus felsóhajtott: ezentúl végre nem adottságokat, hanem tényleges igyekezetei osztályozhatok. Es az ének, és a rajz? Egyöntetű volt az elégedettség. A messzebb tekintő pedagógus azonban továbbkérdez. És joggal teszi. Adjuk át neki a szót: és az ének és a rajz? Az első lépés megtörtént, de lesz-e folytatás Ügy véljük, jogos a kérdés és az igény, mert bármennyire is korszerűsítjük ének- és rajzoktatásunk, az értékelés, a teljesítmények méltatása mégis konzervatív alapokon nyugszik. Ének- és rajzórákon ugyanis — akárNemzetközi neveléselméleti tanácskozás A Magyar Pedagógiai Társaság neveléselméleti szakosztálya, a Magyar Tudományos Akadémia pedagógiai bizottsága és az Országos Pedagógiai Intézet október 7— 10 között Balatonfü reden nemzetközi neveléselméleti munkaértekezletet rendez. A tanácskozáson a magyar szakembereken kívül hét szocialista ország nevelésügyének képviselői is részt, vesznek. A munkaértekezleten lehetőség nyílik a gyakorlat munkásai és az elmélet művelői között tapasztalatcserére, a legújabb kutatások eredményeinek közkinccsé tételére. A munkaértekezlet témája: az ifjúság tudata és maga- ' tartása formálásának sajátosságai és problémái a szocialista építés jelen szakaszában. (MTI) csak korábban a tornatermekben — . adottságokat, örökölt hajlamokat osztályzunk. A kétbalkezes, kétballábas tanuló borzongott a testnevelő tanár állandó sze- káiásától, nehezen viselte el társai lekicsinylő tekintetét, ebből a szituációból csak gátlásos alapállás születhetett: a gyerek borzongott a test- nevelési óráktól, szüleit felmentésért ostromolta. Ha sikerült elérni — mert legtöbbször így történt jó fű- nulók esetében — a mentesítő igent, akkor a gyerek megtanulta, hogy nincs szabály, amelyet valamilyen úton-módon ki ne lehetne játszani. Ez a torz tapasztalat negatív irányban gyúrta szellemét. Vajon nem ez történik ének- és rajzórákon? A szituáció és a fejlemények egyeznek azzal a kis különbséggel, hogy itt felmentést szerezni kissé komplikáltabb. A botfülű, az ügyetlen tanuló itt is szenved, kínlódik, részese a méltatás nélküli munkának. így aztán annyi keserűséget nyel ezeken az órákon, annyira gátlásos lénnyé formálódik, hogy rajta már nem segít semmi-1 féle ultramodern oktatási módszer. Ö csak áll a táblánál, ő csak köszörüli a torkát, vagy éppen hallgat. S közben történik mindaz mint* régebben szokás volt testnevelési órákon: — No, de fiam... no, de fiam... És jön az érdemjegy, a minimális, és jönnek a Szülői korholás mondatai—. Követelés helyett tanítani Erre mondhatná akárki: de kérem, a rajzkészség és a hallás fejleszthető! Igen, köztudomású, hogy így van, ám az is ismert, hogy a fejlődésnek az adottságok öröklött szintje szab mértéket Botfülű Jánosból, kétbalkezes Péterből sosem lesz Beethoven, vagy Michelangelo, de rajz- és énektanár sem. Ez igaz, ám mégis kell rajzot és éneket tanítani, érdentes mert az „analfabétát” is rászoktatja a művészi élmény reprodukálására. A művé szét műhelytitkainak értője tudja csak felfogni a lángész mibenlétét, a szép is mertetőjegyeit. Ahhoz azonban, hogy ezt elérjük, nem követelni, nem adottságokat osztályozni, hanem tanítani kell. A szakos tanárnak meg kell látnia az első tisztább vezetésű vonalat, az első hibátlanul felidézett dallamfutamot kell érzékelnie. Ha ezt méltatja korholás helyett, akkor feloldódik a gátlás, akkor megszűnik a fé- leltni transz, akkor a tanuló megpróbálja a lehetetlennek látszót is, akkor produkál, akkor betölti valódi hivatását a rajz- és énekoktatás. Az érdemjegynek nem az objektív adottságokból eredő hiányosságokat kell sommáznia, hanem méltatni a szorgalmat, az igyekezetét, s az ennek nyomán feltétlenül mutatkozó fejlődést. Ha ez történne, úgy a tanuló kedvet kapna, mert látná, hogy van értelme a törekvésnek. Ambícióit nem hűtené le a rideg kalkulus, hanem többre, jobbra ösztönözné. Ilyen oldottabb légkörben köny- nyebbé válna mind az oktatói mind a nevelőmunka, s természetesen sokkal jobb lenne az eredmény, a hatékonyság foka is. A kétbalkezes merne birkózni a vonalakkal, s örülne minden komplettebbre sikerült kompozíciónak; a botfülű az alkotás semmivel sem pótolható élményét érezné, ha tisztán reprodukálna egy sok gyakorlás után megtalált dallamot. Ehhez csak az kell, hogy korszerűsítsük e két tárgy elavult osztályzási rendszerét, s ne büntessünk nem levő adottságokért, hanem a fejlődést, az igyekezetei, a szorgalmat méltassuk. Az első lépés megtörtént: megvalósult a testnevelési oktatás régen várt reformja. Ilyenkor jogos kérdezni: lesz-e következő lépés? Sőt: érdemes sürgetni is. Pécsi István Ma este: VÍZ Karinthy Ferenc tv-filmje a televízió műsorán Karinthy Ferenc tv- filmje — amely a budapesti művészeti hetek programjában kerül bemutatásra ma este 21.1S-kor —, egy hajdani nagy sportolóról szól, aki ma elfeledett ember: fürdőmester, s akinek drámai vétsége — mint az író mondta egy interjúban —, hogy elmúlt fölötte az idő. Á'lám Ottó rendezésében Bástt Lajos, Bús Katalin, Gyenge Árpád, Kovács Károly, Makiári János, Márton András, Szegedi Erika, Szendrő József és Tahi-Tóth László szereplésével muttatja be a televízió a filmet. Képünkön Básti Lajos a film egyik jelenetében. Magyar filmek a külföldi fesztiválokon A Locarnóban és Tokióban októberben megrendezésre kerülő filmfesztiválokra cgy-egy magyar játékfilmet hívtak meg: Simó Sándor „Szemüvegesek”, illetve Jan- csó Miklós „Csillagosok, katonák” című alkotását. Lo- camóban lepergetik majd Kenyeres Gábor „Drágám” című rövidfilmjét is. Novemberben fesztivált rendeznek két amerikai nagyvárosban is. New Yorkba Elek Judit „Sziget a szárazföldön”, Chicagóba pedig Sára Sándor „Feldobott kő” című alkotását hívták meg. Ugyancsak New Yorkban vetítik le Keisenbüchler Sándor „A nap és a hold elrablása” című rö- vidfilmjét is. (MTI) Megjelent a Fáklya legújabb száma „Hévesiek Csuvasföldön", „Csuvasok Hevesben" A népszerű Fáklya c. képeslap legutóbbi száma a Le- nin-centenáriumra való készülődés jegyében készült. Mellékletei: korhű fotóikkal illusztrált, 24 oldalas . mély- nyomású Lenin-életrajz és Mihajlovszkij Lenin-portré- jának színes reprodukciója. A lapban olvashatjuk a „Bat- tonyával és Makóval kezdődött” című cilíkket, amely a magyar földre lépett szovjet hadsereg harcainak kezdetéről szól. A cikk Fomin hadtörténész cikksorozatának első része. „A Földközi-tenger nem amerikai tó” címmel, képekkel illusztrált kétoldalas írás arra a kérdésre ad választ, miért tartózkodnak a Földközi-tengeren szovjet ha- , dihajók s miért akarja az Pesti utca (SORSTRAGÉDIA EGY FELVONÁSBAN) Ez a dráma a Visegrádi utca és a Sziget utca sarkán játszódik, fényes nappal, 1945 májusában. Sem máskor, sem máshol nem történhet meg! Feketekalapos: (a falhoz támaszkodva áll az utcán). A ruhás: (karján egy férfinadrág- gal el akar menni előtte). Feketekalapos: (karonfogja, megállítja). Mit kér? A ruhás: Hagyjon, jó ember, nem eladó. Feketekalapos: (erélyesen) Nem azt kérdeztem, eladó-e vagy sem. Azt kérdeztem, mit kér érte? A ruhás: Ugyan kérem! Vasalni viszem ide a szabóhoz. (Tovább akar menni.) Feketekalapos: (még erélyesebben) Ne vitázzunk sokat! Négyszázhúsz és kész. A nadrág kopott. Azt hiszi, milliókat ér? A ruhás: (ordít) Nem eladó! Nem eladó! Viszem vasaltatni. Zöldkalapos: (jön, megáll) Mit kér érte az ipse? Feketekalapos: Négyszázhúszért nem adja. Zöldkalapos: (felháborodva) Négyszázhúszért nem adja? Le kell bunkózni az ilyen gazembert! Ezek miatt van a nyomorúság! (A ruháshoz) Négyszázötven. Na? A ruhás: A ménkű csapjon magukba! Nem értik, hogy vasaltatni viszem? Zöldkalapos: Na és? Azért még nem kell sarokházat szereznie rajta! A ruhás: (toporzékol) De én nem adom el. (Sír.) Értsék meg, hogy vasaltatni viszem! Barnakalapos: (Jön, megáll. Zöldkalaposhoz) Mit kér érte a hapsi? Zöldkalapos: Négyszázötvenért nem adja. Barnakalapos: Micsoda? Es maguk nem hívnak rendőrt? Fel kell akasztani az ilyen csibészt! Az első lámpavasra! Ezek miatt van a nyomorúság! Ezek szipolyozzák a vérünket. (A ruháshoz). Maga piszok! Maga aljadék! (Kiabál). Rendőr! Rendőr! (Hirtelen nyugodtan). Négyszáznyolcvan. Na? A ruhás: Értse meg . .. Vasaltatni viszem, nem eladó. (Menni akar). Feketekalapos: (visszatartja). Hallja, maga piszok fráter... Másnak egy nadrágja sincs, maga meg a karján is visel egyet! Azt hiszi, lehet ezt egy demokráciában? Zöldkalapos: Biztos hogy nyilas volt! Bamakalapos: Vagy zsidó! Feketekalapos: Mételye a társadalomnak! Ki kell irtani az ilyet! Zöldkalapos: Fel kell koncolni! (A ruháshoz). Azt hiszi, maga senkiházi, hogy szívhatja a dolgozók vérét? A ruhás: De én nem akarok szívni semmit. Viszem a szabóhoz ... Bamakalapos: Az a világ elmúlt. Szürkekalapos: (jön, megáll). Mit kér érte a pasas? Barnakalapos: Négyszáznyolcvanért nem adja. A ruhás: Mert viszem a szabóhoz. Szürkeloalapos: Hal1 ja, maga szemét! Azért, mert a szabónak több pénze van? Mert a szabó valutázik? Magának köszönheti az ország, hogy itt tartunk! Zöldkalapos: Az emberiség salakja! Feketekalapos: Sterilizálni kellene az ilyen hiénát! (Leköpi). Barnakalapos: Süljön ki a szeme! (Leköpi). Szürkekalapos: (gyomron vágja). Nesze, te piszok! Majd adok én neked jeketézni! Te pióca! Pfuj! (Leköpi). A ruhás: (kitépi magát és elrohan). Feketekalapos és zöldkalapos: (utánarohannak). Barnakalapos: (szürkekalaposhoz). Látja, Amerikában ez lehetetlen ... Ott meglincselik az ilyet! A tulaj: (jön balról, alsónadrágban). Bocsánat, uraim ... Rettenetes tragédia történt velem... A barna nadrágom kint lógott az előszobában ... Valaki elvitte ... Könyörgöm, nem láttak egy embert a nadrágommal? Az én drága szép nadrágommal? Barnakalapos: (mutatja). Ebben a percben ment el arra, A tulaj: (utánarohan). Jaj, Istenem! Barnakalapos: Na? Ehhez mit szól? Lopta és mégsem akarta eladni? (Folytatjuk) Egyesült Államok kisajátítani a maga számára ezt a tengert, ősszel tartják a Szovjetunióban a kolhozparasztok III. kongresszusát, s ebből az alkalomból a lap „A mai kolhoz” címmel beszámol a mozgalom fejlődéséről, ismerteti az új mintaalapszabályzatot. Két cikk is foglalkozik a Csuvasföld és Heves megye testvérkapcsolatával: a Hevesiele Csuvasföldön és Csuvasok Hevesben. KÓós János, a népszerű táncdalénekes folytatja képes útinaplóját szovjetunióbeli turnéjáról. Színes képriport mutatja be Tipegő«, Kopogós, Betyártánc címmel a moldvai Zsok táncegyüttes új műsorát. A technika-tudomány' rovatban a „Mai kérdések, mai vélemények” című összeállításban arra a kérdésre kapunk . választ: miért keletkezett élet a FölJ dön? A lapban találunk gyermek- és női rovatot, a sportról való írásokban pedig a szovjet röplabdásokról,' vitorlásokról és vívókról olvashatunk. Azonnali belépéssel felvételre keress kőműves, segédmunkás, ács, tetőfedő, rakodó, vízvezeték-szerelőket az Eger és Vidéke Lakásépítő Ittsz, Eger, Csákány u. 11. azonnali belépéssel fcfweea- munkaügyi előadói tor*» statisztikusi, raktárvezetői munkakörbe képesítéssel és megfelelő gyakorlati idővel rendelkező Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés írásban: „Jő állás” jeligére az egri hirdetőbe. M69. szeptember 21., szerda
