Népújság, 1969. szeptember (20. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-23 / 220. szám
Rjútífr KOSSUTH 8.20 Tánczene 9.00 Gyermekrádió 9.33 Népdalok 10.15 Versenyművek 11.t>0 Iskolarádió 11.35 Haydn-vonósnégyes 12.35 Melódiakoktél 13.45 Üj Georgiktku 14.05 Mesejáték 15.10 Rádióiskola 16.10 Kóruspódium 16.23 Dé»-amerikai ritmusok 16.30 Két országgyűlés között 17.20 Operettdalok 17.40 Adám Jenő: Ábel siratása 37.57 Népi zene 18.?8 Könnyűzenei híradó 19.35 A Szabó család 20.05 Lemezek közt válogatva 20.45 Tánczene 21.03 Esti beszélgetés 21.33 Kovács Apollónia énekel 22.20 Könnyűzene 22.42 Meddig új a mechanizmus és mikortól régi 23.02 Századunk mestcrműveiből 0.10 Filmzene PETŐFI 8.05 Zongoraművek 9.00 Rátonyi Róbert műsora 9.45 Bartók: Négy magyar népdal 12.00 Dallal, tánccal a körül világ IV. „Tragikus” 12.30 Schubert: szimfónia 13.10 Törvénykönyv 13.25 Táncok operákból 14.00 Kettőtől — hatig .. . 18.10 Mozart-szimfónia 18.35 A folyamatos munkarendről 19.00 Operettrészletek 18.18 Hangverseny a stúdióban 20.28 Thália vendége: Móricz Virág 20.58 Gluck: Orfeusz. Három- felvonásos opera 23.10 Operettrészletek MAGYAR 11.05 Iskola-tv 17.58 Hírek 18.05 A dubrovniki delfin. (Jugoszláv kisfilm) 18.15 Alida Valii Music Rama című műsora 19.15 Es»i mese 19.25 25 éve történt 20.00 Tv-híradó 20.20 Beszélgetés a Várszínház vezetőjével 20.30 Lope de Vega: A furfangos menyasszony 22.05 Tv-híradó 22.15 Tudósítás az öttusa VB-ről és a súlyemelő VB-ről POZSONYI 17.15 Irány Strachov ... 18.00 Ifjúsági adás 19.00 Tv-híradó 20.20 Telequiz-műsor 21.05 Cook kapitány nyomában, (dokumentumfilm) 21.35 Tv-híradó l/yfa» I EGR/ VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: Z2-33) Az elöadis kezdete: V26 és 8 órakor. Modern Monte Christo EGRI BRODY: (Telefon: 74-07.) Az előadás kezdete: 7*6 és ‘/a8 órakor. Szerelem egy szezonra EGRI KERTMOZI: Az előadás kezdete: este 7 órakor. Kalózkapitány GYÖNGYÖSI PUSKIN: A hekus és azok a hölgyek GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: 4510 Fahrenheit GYÖNGYÖSI KERTMOZI: Macskákat nem veszünk fel HATVANI KOSSUTH: Zsiráf az ablakban HEVES: Rocheforti kisasszonyok FÜZESABONY: Egy férfi kétszobás lakással Egerben: 19 órától szerda reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) ©andelés gyermekek részére is Család-ískola-mozgalom Hol a helyük, mi a szerepük a gyermek- és ifjúsági szervezeteknek ? Nógrád és Heves megyei adalékok a kongresszusi vitához A gyermek- és ifjúsági szervezetek szerepéről vallott felfogások a meg-megújuló vitákban legtöbbször eltérnek egymástól. Helyének, szerepének tisztázását az ifjúságra ható nevelési tényezők rendszerében a közeljövőben összeülő V. nevelésügyi kongresszus vállalta magára. !A neves szakértők által kimunkált tézisek már egy átfogóbb, a mai követelményeknek megfelelőbbnek ítélt álláspontot fejtenek ki, amelynek megvitatására és elemzésére összefogtak a két „szomszédvár’’ Heves és Nógrád megye if]us tg‘ vezetői. A sokoldalú együttműködés sokat ígérő újabb próbálkozásaként együtt tartotta ülését a két megye úttörőelnökségének testületé. Részt vett a salgóbányai találkozón a két megye több meghívott nevelésügyi szakembere is. A tapasztalatok kicserélése mellett megkísérelték együtt a tézisek és a két megye sajátosságait figyelembe véve feltárni a gyermek- és ifjúsági szervezetek társadalmi, és nevelési funkciójának sajátosságait, vázolnia célokat, feladatokat, eszközöket és módszereket, valamint ezekneh^a többi nevelési tényezőhöz való viszonyát, együttműködésük tartalmának, formájának, munka- módszerének legáltalánosabb vonásait. Az általános érvényű megállapítások mellett sok hasznos vélemény hangzott et az egész napos ülésen. Felvetették többek között a nem nevelési intézmények vezetőinek felelősségét; a gyermek- és ifjúsági intézmények többet vállalnak magukra, mint amire személyi és anyagi feltételeik adottak; a más társadalmi szervezetekkel való együttműködésben csak a gyermekszervezetek vezetői a kezdeményezők; a mozgalom nagy hibája, hogy nem a követelmények, hanem csak a programok tervezése folyik; hol működjenek egyáltalán az ifjúsági szervezetek, mert csak áz iskola és az üzem kevés, férőmmel állapították meg, hogy a korábbi évek helytelen nézeteivel szemben ma már a mozgalmi tevékenységet a pedagógia szerves részének tartják. Heves megyében úttörő szerepet .vállaltak azzal, hogy a mozga lom tekintélyét a csapatvezetők „előléptetésével” is növelik: szeptember 1-től tizennégy csapatvezető tanár nevelési igazgatóhelyettesként kezdte meg működését. Többen szóltak a családiskola és a mozgalom kapcsolatáról. Sajnálattal állapították meg, hogy sűrűsödik a gyermekek elfoglaltsága, a szülők különórákkal, túlzott követelményeikkel „betáblázzák” a gyermekek szabad idejét. A gyermek- és ifjúsági mozgalmat az „el- szürkülés veszélye fenyegeti”, amennyiben új ötletekkel, változatos, rugalmas, játékos, romantikus formákkal nem frissítik fel azt. Nagy hibának tartják mindkét megyében, hogy az iskolai úttörő munkát a friss diplomások „nyakába varrják”. A vita alapjául szolgáló tézisekkel általában egyetértettek, de megjegyezték, rövid terjedelme, nagy általánossága miatt például olyan lényeges terület, mint a testi nevelés, elkerülte a munkaközösség tagjainak figyelmét. A két megye nevelésügyi, mozgalmi veze’tői annak a reményüknek adtak kifejezést, hogy az V. nevelésügyi kongresszus téziseit még kiegészítik az országos vita tapasztalataival és azután, a gyakorlattal egyező módon határozzák meg a továbbfejlődés útját. (pilisy) TsvátÉra is gyengébbek maradnak ? Sok szó esik mostanában a termelószuveiKezeiek gazdasági megerosóaeserul. Nem veie.- len e^, Hiszen az uj gazdaságirányítási rendszerben nagyon sok kötöttség íelüiuouott es a közös gazdaságok nagy része ei az új lehetőségekkel. Mindez hozzájárul a jobb és ered* ményesebo gazdálkodáshoz, a több terméshez, a nagyobb bevételhez. Mégis, az általános fejlődés ellenere, akadnak olyan termelőszövetkezetek is, amelyek alig-alig tudják eredményeiket javítani. Messze vannak a bővített újratermeléstől, még az egyszerű újratermelés és nehéz a rossz közgazdasági, éghajlati és talajadottságokkal bíró szövetkezetekben. Különösen nehéz a kis területtel rendelkező, hegyvidéki közös gazdaságokban. Hiszen amíg a nagyobb, biztos anyagi bázissal rendelkező üzemek saját erőből is tudják fejleszteni magukat, s számukra a bankhitel is biztosított, addig a gyenge szövetkezeteknek nagyon nehéz csupán a szükséges gépeket is beszerezni. S mivel a bankhitel megadása is elsősorban a Hitelképességtől, a gyors visz- szalizetési lehetőségtől függ — alig van számukra remény, hogy jelentősebb összeghez jussanak. Kisebb szövetkezeteknek rendkívül előnyös lenne a közös vállalkozások létrehozása, de ezek megvalósulását szintén nehezíti a tőkehiány. Hiba lenne úgy beállítani a dolgot, mintha senki nem törődne a gyenge szövetkezetekkel, senki nem kísérné szemmel gondjaikat, problémáikat. Azt sem lehet állítani, hogy a gyenge közös gazdaságok semmit sem fejlődtek az elmúlt időben. Mégis ez a fejlődés túlságosan lassú az erősebb szövetkezetekéhez viszonyítva, s távlatban még nehezebb lesz követni az erős gazdaságok növekvő fejlődési ütemét. Ügy érezzük, az eddigieknél még nagyobb segítség kellene ahhoz, hogy a szövetkezetek közötti különbség ne növekedjek még tovább, hanem csökkenjen, (kaposi) Gyöngyösi szüret, 1969. (Folytatás az 1. oldalról) ózdi, a második helyen a kisterenyei, míg a harmadik helyen a sátoraljaújhelyi együttes végzett. A koreográfiáért díjat nyert Varga—Béres (Ózd), a Hortobágyi páros táncokén és Tímár Sándor. A menettáncban a kozáriak és a szabolcsiak kaptak díjat. A szólótáncosok Aranysar- kantyú-díját az improvizációért Váradi Zoltán (Ózd) nyerte el, őt Buborék István (Gyöngyös) és Gál József (Diósgyőr) követte sorrendben. érdemelték volna ezt. A közel ötven csoportból nem tudunk mihdenkit felsorolni. De íeltétlenül meg kell említenünk a szűcsieket, akik nagyon szép dekorációval hívták fel magukra a figyelmet: bársonypárnán vitték a XII. országos versenyen nyert kilenc aranyérmet és az aranyérmes borokat. Menetüket a bányász fúvószenekar zárta, stílusosan, mivel ebben a községben a kultúr- ház a bányász szakszervezethez tartozik. Az I. sz. Általános Iskola színes csoportjában is feltűnt az ötletes kép: a Futrinka A nagyrédedek szőlőt csomagoló asszonyai a menetben. A néptáncosok szépe címet Piczel Éva (Diósgyőr) kapta meg a zsűritől népviseletéért, harmonikus táncos-mozgásáért. Második lett Har- mos Katalin (Kisterenye), harmadik pedig Úcsai Mária (Mezőkövesd). A gálaestre zsúfolt nézőtér előtt került sor a szabadtéri színpadon, ahol az ököri- tófülpösi Kis-Fergeteges Úttörő Néptánccsoport Fergetegese többször is nyíltszíni tapsot kapott. A műsort a tíz együttes közös produkciója zárta. A legnagyobb érdeklődést a szüreti felvonulás keltette. Délután fél háromkor a Puskin utca torkolatában felállított tribünön helyet foglaltak a vendégek, a város és a járás párt- és állami szerveinek vezetői, akiket dr. Holló Béla, a városi tanács vb-elnöke köszöntött. Megjelent az ünnepségen Szurdi István, a központi bizottság tagja, belkereskedelmi miniszter, Gyöngyös országgyűlési képviselője, Úszta Gyűld altábornagy, a központi bizottság tagja, a honvédelmi miniszter helyettese, a gyöngyösi járás országgyűlési képviselője. Hazai Béla, a megyei pártbizottság titkára és Fekete Győr Endre, a megyei tanács vb-elnöke. Közel tízezren állhatták gz utak mentén és mintegy négyezren vettek részt a felvonulásban. A menet élén a város címerét, a nemzetiszínű és a vörös selyemzászlót hozták, majd a legutóbbi felvonulás Aranyszőlő-vándordíj nyerte- tese. a nagyrédei Szőlőskert Tsz hangulatos, mutatós, népes csoportja következett. Ha külön díjat lehetne adni a vidámságért, a rédeiek megutca szereplői elevenedtek meg a hatalmas tévé-készülékben. Nagyon jól sikerült a Gyöngyös-domoszlói Állami Gazdaság történelmi képe. Korhű jelmezekbe öltözött lovasok játszották el, hogyan foglalta el a várost a labanc rafinált csellel annak idején, és hogyan űzték ki a környező erdőkből lecsapó kurucok a labancokat. Bacchus nyolcpár-evezős gályája az állami pincegazdaság menetében „úszott be” a tribün elé. A lenge ruházatú, csinos baccháns-nök nagy tetszést arattak. A gyöngyösáoiymosi Mátra Tsz menete agitativ jellegű tablóival tűnt ki a járás tsz-, ei közük míg Márkáz a saját tervezésű kőszedőgépének bemutatásával hívta fel magára a figyelmet. Nagyon hangulatos felvonulást rendezett a Mátra Kincse Tsz tagsága, amely az idén először fogta egységbe a. város szőlőtermelő gazdáit. Vitathatatlanul a legjobban megrendezett, a legmu- tatósabb csoport a Felső- és Középfokú Mezőgazdasági Technikumé volt, akik jelmezekbe öltözötten elevenítették meg a szőlőtermesztés történetét. Tetszett az V-ös számú Általános Iskola ötletes drama- tizálása: megelevenítették a szőlőművelés minden részletét. A felvonulás három órán át tartott. Az érdeklődés nem lankadt ennyi idő alatt sem, ezrek nézték, élvezték végig a karnevált. A zsűri úgy döntött, hogy a .szüreti felvonulásban az Aranyszőlő-vándordíjat a Felső- és Középfokú Mező- gazdasági Technikumnak ítéli, a második helyet megosztotta Nagyréde és a gyöngyösi Mátra Kincse között, a harmadik díjjal pedig az L sz. Általános Iskola ötletét jutalmazta. A gyöngyösi szüreti rendezvények utolsó napján reggeltől késő estig, szünet nélkül folyt a versengés és a vígság városszerte. (gmf) Szépen tarkították a menetet a népi tánccsoportok. ) (Kiss Béla felvételei.) Belső feszültség Feszülten figyelt az író. De semmi, de semmi... Golyóstolla komoran szántotta a papírt. — Ottilia kartársnö magára nyitotta a gázcsapokat... Megint figyelt. Odakint csak a kukák ricsajoztak. A mester egyetlen megvető vonással semmisítette meg Ottilia kartársnői. Káromkodva írta. — És elpusztult e9V ország. Döbbenetes csend vette körül a mestert. A végromlás halálos némasága. Vicsorogva kerekít- gette betűit. — Aztán a földrész is kihalt. Még a baktériumok is elpusztultak. Érezte a mester, hogy pályája csúcsán van. E műve komor jóslat a könnyelmű, dáridózó emberiség számára. Teljes tüdővel szívta be az alagsorból feláramló hagymaszagot. — Megdöglött a naprendszer is ... Csöngettek. Ugrott is a mester, mint a bolha. Az jött, akit várt. Kicsit butaképű fickó ácsorgóit kint. Rigli. — Bocsánat, de kicsit berúgtam. —■ Nem tesz semmit.. kedves Rigli úr — hajlongott a mester. — A fiatalság bolondság...! Rigli dúdolt. A mester átvette. — Hát ehhez kéne nekem egy marhajó és hülye szöveg, mesterkém. — Máris — görnyedt asztalára a fel- villanyzott mester, inint egy szolgálat- kész íródeák. — Gyönyörű a világ — dadogta Rigli, a slágerszerző. Szívből bólogatott a mester. Amióta betoppant Rigli Jenő, azóta megint hinni tudott az emberiség hatalmas jövőjében. Darázs Endre „Aranyásó" baktériumok Furcsa módon ingott meg a nemes, szilárd, savra érzéketlen arany nimbusza. A tudósok felfedeztek egy baktérium-fajtát, amely „felfaija” az aranyat, s felületén vörös és barna foltokat okoz. Sőt, a merész mikroorganizmusoknak barátai is akadtak: az aranyra rávetették magukat a növények is, s ennek következtében eljut az arany az állati szervezetekbe. Felfedeztek aranyat például a szarvasok bőrében és szarvában, a hangyákban és a cserebogarakban, az emberi hajban és a vérben is. Sok tudóst foglalkoztat az a kérdés, hogyan lehet kivonni az aranyat — más anyagból. Irkutszkban, a ritka fémekkel foglalkozó laboratóriumban és egy francia- országi intézetben vizsgálják az arany oldódásának és kiválasztódásának biometallurgiai folyamatát. A tudósoknak egy penészgomba-faj sietett a segítségére. Ezek mintegy „kiszipolyozzák” az ax-anyat a folyadékból és az bennük rakódik le. Aztán a gombalepedéket megszárítják és porlasztják. Egy másik, biológiailag aktív gombafaj 15—20 óra alatt a fémarany 98 százalékát ülepítette le. A kis lények nem mutatnak érdeklődést semmilyen más fém iránt, ezért használhatók fel a rendkívül szilárd vegyüle- tek bontására. A baktériumok sikeresen alkalmazhatók mint irányított „aranyásók”, amelyek az ércből kivonják a nemesfémet. A kísérletek szerint az érc aranytartalmának 30 százalékát is k' lehet így vonni. Ez a penészgomba-faj nagyon igénytelen, bármilyen táptalajon, akár cukoripari hulladékon is tenyészik. 1969. szeptember 23., kedd
