Népújság, 1969. szeptember (20. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-21 / 219. szám
üi ANYA GYERMEKÉVEL (MTI Foto: — Király Krisztina felv.) n szarvaskői vaskő IPARI FÉMEINK árványés ércvagyona hazánkban igen csekély. Egyedül talán csak a bauxitból rendelkezünk olyan nagy mennyiségű és jó minőségű ásványkész- lettél, hogy nemcsak a hazai, de az exportigényeket is bőven el tudjuk látni. A vasfémekkel és azok ötvözőivei sajnos, nem így állunk. Kobalt, nikkel, mangán, króm, molibdén, vaná- dium, wolfram, titán stb. ércei, ásványai Magyarországon vagy alig, vagy egyáltalán elő sem fordul, kivétel talán a mangán, amelyből körülbelül fedezni tudjuk a hazai szükségleteket. Ha találhatók is a többi fém ásványai, azok minősége olyan gyenge, hogy a kohászat mai fejlettségi szintjén feldolgozásuk nem gazdaságos. Az ilyen fémeket, melyek az acél kémiai, fizikai, mechanikai sajátságait igen széles határok között befolyásolják, külföldről hozzuk be, vagy mint fém, vagy mint fémötvözet, vagy éppen érc alakPénz vagy öntudat? Mi ösztönzi az embereket a jó munkára? Ha azokat kérdezném meg, •kik maguk nincsenek érdekelve ebben a kérdésben, bizonyára ellentétes válaszokat kapnék. Sokan hajlamosak arra, hogy mindent az anyagiassággal magyarázzanak meg. mások viszont valamiféle romantikus elképzelésből az ideák erejét tartják a legfontosabbnak. A kérdés izgalmasabb része mégis az, mit mondanak maguk az érdekeltek, a gyárak, üzemek dolgozói, irányítói? ★ Az Egyesült Izzó Gyöngyösi Félvezető- és Gépgyárát mindenki úgy ismeri, mint a modem nagyüzemek egyikét. Nem is tévednek ebben a véleményükben. Sőt, még azt is hangsúlyozni kell az Izzóval kapcsolatban, hogy dolgozóinak nagy része egészen fiatal korú, mondjuk úgy: a mi nevelésünk, őket nem terhelik a múltból megőrzött beidegződések, szokások, félig tudatos hajlamok. Ahogyan gondolkoznak, cselekszenek, éreznek, emiatt nem lehet tehát másokat hibáztatni. Az óvatoskodó bevezető Thintha azt sugallná, hogy itt valami nincs egészen rendjén. Talán az anyagiasság fertőzte meg valamennyiü- ket? És csak sóhajtva emlegethetjük azokat a szép időket, amikor még száraz kenyéren, az eszme iránti lelkesedésből törték magukat a nyolc óra alatt, de még azon is túl az indulókat énekelő proletárok? Szerencsére, de magunk dicséretére is: senki sem kíván ma ilyen fékevesztett lelkesedést senkitől a kötelező műszak <dejére. Van mór mivel megfizetni a tisztességgel végzett munkát. ★ A gyár főmérnöke, Takács István hosszasan fejtegette, hogy az üzem különböző beosztású dolgozóinak különbözőek az értesíiltségi fokuk, de az érdeklődésük is más-más szintű. Arra a kérdésre például, hogy pillanatnyilag hogyan áll a gyár a nyereséggel, alig tudna bárki is pontos választ adni. Rögtön hozzáteszi a magyarázatot is. Ennek egyik része. hogy a Nagy-Izzó egészétől is f ügg a nyereség. A másik része pedig, hogy ennek a mutatónak a mérése év közben nem könnyű. Azt tudják, mennyit terveztek termelésből a félévre, •z év egy adott hónapjára, de még egy dekád teljesítményét is megtervezik, ellenőrzik. Ebből következik, ha a tervet teljesítik, akkor az azzal együtt kiszámított nyereségnek is meg kell lennie. Most tehát mindent a tervhez kell viszonyítani. De ez is sok tényezőtől Ott van az export Ha abban fennakadás következik be, hiába teljesítették a termelési tervet. De az anyagellátás is döntően befolyásolhatja a gyár dolgozóinak erőfeszítéseit Bedugulhat valamilyen okból az értékesítési csatorna. Tehát megnőnek a raktári készletek. Még egy példát említ. Sokszor a Nagy-Izzó kénytelen úgy is gondolkozni, hogy ma még ugyan egy gyártmány nem hoz nyereséget, mert nincs rá, mondjuk, megfelelő kereslet. De jövőre már jelentkeznek a felfokozott igények. És akkor már ők ott vannak a piacon, sőt: határozott vevőkörrel is rendelkeznek már. Nem lehet tehát mindig csak azt nézni: pillanatnyilag mi a hasznos, mivel lehet nyereséget biztosítani. Szerencsére, egy ilyen nagy vállalat, mint az Izzó, megteheti, hogy a cél érdekében átmenetileg ráfizessen egy-egy gyártmányára. Mondjuk azt, hogy majd behozza a többin? ★ A IH-as üzem főművezetője Ilcsik Ferenc. Neki is feltettem a kérdést: hogyan állnak most, mit tud erről? Magabiztosan válaszolta, hogy akár dekádig menő pontossággal elmondja, miből mennyit gyártottak, mennyi volt a ráfordítás, mennyi munkabért kaptak a dolgozók, milyen mértékű az esedékes prémium. — Mi sarkallja a munkásokat arra. hogy túlteljesítsék a normát és kifogástalan munkát végezzenek? — Mi ezt a célprémiumrendszerrel oldjuk meg. Egy bizonyos feladat elvégzéséhez felajánlunk egy bizonyos ösz- szeget. Ha a feladatot elvégzik a munkások, megkapják a pénzt. A vezetőség tehát anyagilag is érdekeltté teszi a' munkásokat, méghozzá év közben, a célprémiumokkal. Ez így nagyon világos. Mit mondanak erről a brigádok? Gyenes József brigádja már sokszorosan teljesítette azokat a feltételeket, amelyek a. szocialista cím elnyerését lehetővé teszik. Ök tehát jól „begyakorolták” már a szocialista módon élni, dolgozni és tanulni jelszót. — A munkást az érdekli elsősorban, hogy mit visz haza a borítékban. Ha lesz több pénz a borítékban, jobban hajt, rákapcsol. Akkor érdemes. — Olyan tehát nem fordulhat elő, hogy akár gyári érdek, akár más, fontosabb érdek késztesse a munkást a jobb munkára? — Nemegyszer megtörtént már, hogy Valamire nagy szüksége volt a gyárnak. Szorított az idő. Emberek, meg kellene csinálni. Vállalják? Persze, hogy vállalták. A melós olyan, hogy mindent megcsinál, ha tudja, miért kell azt csinálnia. De akkor sem csak köszönömért. Ez is világos. Nem? ★ Csakugyan világos. Sok magyarázat nem kell hozzá. Megbotránkozzunk azon, hogy a munkás mindig megkérdezi : mit kap majd a munkájáért? Nem elégszik meg fizetségként valamiféle eszmei elismeréssel? Ugyan! ök sem az égből potyogó mannával táplálkoznak. A tisztesség lényege mégiscsak az, hogy a megfizetett munkáért becsülettel meg kell dolgozni. Ez a lényeg. Aki ez ellen vét, az nem tisztességes ember, akármilyen poszton is áll, akármilyen funkcióba is helyezte a sorsa. De azért nem ártana év közben is mérni gyáron belül is az egyes feladatok számadatait. Még ha olyany- nyira bonyolult dolog is ez. Ugyanis arra gondolok, ha egy üzembén tudják azt, az év végére kitűzött célokból még ml hiányzik az adott időszakban, akár szeptember végén is — mégiscsak ad az valamiféle vonzerőt. Akár csak a cél teljes elérésére, akár annak a túlteljesítésére is, ha kell, ha lehet. A mechanizmus ugyan megadta a lehetőséget sok minden hasznos dologra, de ezzel még nem élünk úgy mindenütt és mindenkor, ahogy lehetne, illetve: ahogy kellene. Nem vagyok ok nélkül türelmetlen. inkább a puszta tény rögzítése késztetett az alapkérdés felvetésére. A kapott válasz már önmagában is mozgósító erejű, a véleményem szerint. G. Molnár Ferenc ban. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a hazai érc- vagyon felkutatása, kitermelése és hasznosítása nem az egyik legfontosabb feladata bányászatunknak, kohászatunknak. Gondoljunk például a rudabányai vasércre. Viszonylag igen rossz minőségű, maga az előfordulás, az ásványi összetétel és kéntartalma sem kedvező, s mégis feldolgozzuk, egyre gazdaságosabban. A kohászat fejlődésének a tendenciája olyan irányú, hogy a ma még valamilyen okból kifolyólag kevésbé rentábilisan feldolgozható érceket, ásványokat, kőzeteket a jövőben gazdaságossá tegye. Hiszen a jó minőségű ércek egyszer elfogyhatnak! Talán éppen ez volt az egyik szempont, amely miatt megépült a Borsodi Ércelőkészítő Mű. a negyedik ötéves terv egyik legnagyobb beruházása, amely az ózdi és a diósgyőri gyárak kohóit látja el külföldi és hazai ércből előállított, úgynevezett zsugorítmánnyal. A FÖLDKÉREG KÉMIAI összetételét tekintve átlagosan 5,5 százalék szín vasat tartalmaz. Ez viszonylag igen nagy mennyiség, a negyedik leggyakrabban előforduló elem a földkéregben. Természetesen ennek csak kis mennyisége fordul elő koncentráltan, ásványtelepeken, nagyobb mennyisége kőzetekben, felhasználhatatlan formában. Egyes vulkanikus eredetű kőzetek is jelentős mennyiségben tartalmazzák, de ezek ma még nem dolgozhatók fel gazdaságosan. Ilyen kőzetek hazánkban is találhatók nagy mennyiségben a Szarvaskő és Párád környéki wehrlitben, gabbróban. A szarvaskői wehrlit elég nagy fajsúlyú, barnásszürke, csillogó fényű, igen rideg kőzet. A törésfelülete kagylós, v nem hasad. Levegőn a természet romboló hatásának kitett kőzet elmállik, vörösbarna színű, rozsdára emlékeztető a benne levő vasoxidtól. A földpátmentes (alumínium- szilikátot nem tartalmazó), vulkánikus eredetű kőzetek közé tartozik. A legértékesebb alkotó elemei a vasti- tánoxid, ásványtani nevén: ilmenit, vagy titánvaskő (innét az egyszerűbb népies neve: vaskő). Ezek mellett még fontos a mangán és vanadium tartalma is. Tartalmaz azonban a kohósítás szempontjából káros alkotókat is nagy mennyiségben, mint például a különböző kalcium-, magnéziumszilikátokat, és a vas nagyobb része is vasszilikát alakban van jelen. Százalékos összetételét tekintve vasoxidot körülbelül 30 százalékban, titándioxi- dot körülbelül 14 százalékba^!), vanádiumoxidot körülbelül egy százalékban tartalmaz. A többi alkotórész meddő, értékes anyagot nem tartalmaz. Dúsítása sem könynyen oldható meg, mert az alkotók igen finom eloszlásban vannak jelen. A KÖZÉT KÉMIAI összetételét tekintve, titántartalma ad bizakodásra okot. E fém nélkülözhetetlen a nagy keménységet, hőállóságot igénylő acélok' gyártásánál. A hazai bauxltjaink is tartalmaznak körülbelül 0,8 százalékban titánoxidot, de ez igen kicsi koncentráció, bár a bauxíttermelésünk volumenét tekintve, fedezni tudná szükségleteinket is, ha ki tudnánk nyerni. A wehrlit szín vas, mangán, titán tartalma együttesen körülbelül 20—25 százalék, ami már jelentős meny- nyiség. A titánnak, mint fontos acélötvözőnek van nagy jelentősége, s a Vasipari Kutató Intézet kutatói kísérletet folytattak a szarvaskőt wehrlit hasznosíthatósága céljából. Nem a tiszta titánt, hanem egy vas, mangán, titán tartalmú ötvözetet próbáltak előállítani. A titán úgyis az acélhoz kerül ötvözésre, így az előállított ötvözetben a vas nem káros. Az eredmények nem nagyon voltak kielégítőek. Bár sike rült az ötvözetet előállítani, de a gazdaságossági számítások azt eredményezték, hogy olcsóbb akár külföldről is behozni a szükséges fémötvö- zőt, mint a ma még • rossz minőségűnek tekinthető szarvaskői kőzetet feldolgozni. A szarvaskői wehrlit előfordulási viszonyai igen kedvezőnek mondható, hatalmas hegyeket képez, s külszíni fejtéssel megoldható lenne a kitermelése, mivel mindössze pár méter vastag termőréteg borítja. A cikk megírása előtt egy kis kirándulást tettem a helyszínre. Kíváncsi voltam, vajon a helybeliek tudnak-e valamit a község határában folytatott kutatásokról. Meglepődtem, hogy milyen sokat. Az út szélén haladd idős nénit kérdeztem: — Meg tetszik tudni mondani, hogy merrefelé bá nyásztak itt van és titán tar- tarmú kőzetet? — Kis szünet, majd a közeli, kőfejtők felé mutat, de rögtön változik a gondolata. — Nem a vaskövet? — De igen, a titánvaskö- vet. — Ott, ahol égetik a me- szet, a vasúti hídnál kell felmenni: a hegyoldalban. Egy másik középkorú férfi elmondta, hogy ők segítettek a próbavágattól elszállítani a követ. S szinte bárkit kérdeztem, mindenki tudta, mi után érdeklődöm. TALÁN MAJD EGYSZER eljön az az idő is, amikor a szép kis hegyi község nevében a vaskő új fogalmat, tartalmat jelent. Ami ma még csak elképzelés, álom, az már holnap valósággá válhat... Báder Imre tanársegéd oki. kohómérnök #0 fUfV&A W Pikkel ra... n Egy elkeseredett szülő hivatalos helyekre küldött leveléből idézzük a következő két mondatot: „Kislányom nem érhetett el eredményt, mert a tanár pikkelt rá.” —- „A tanár pikkje egész évben sújtotta a gyereket”. Hivatalos hangvételű levélben szokatlan a pikk és a pikkel szavak használata. Bizalmas helyzetekben, szűk baráti körben vagy éppen tréfás hangulatban érthető, megengedhető a felhasználásuk. Sajnos már hallottuk ezeket a formákat komolyabb beszédhelyzetekben is. Az egyik felszólaló panaszát így adta elő: „A brigádvezetők pikkelnek egyes tagokra”. Mi most nem azért hibáztatjuk a két kifejezést, mert idegen eredetűek, nem is azért, mert esztétikailag, s hangzásukban sem megfelelők, hanem elsősorban azért, mert sok jó magyar szó, kifejezés -nem kap miattuk nyelvi szerepet. Sokat kényelemből nem élnek a választási lehetőséggel, s nincsenek tekintettel a kifejezendő fogalom vagy szándék árnyalataira. A különböző beszédhelyzeteknek, s a szándékolt mondanivalónak megfelelően ■ következő magyar szavakból válogathatunk a pikkel, pikkje van rá helyettesítésére: haragszik rá, neheztel rá.fe- nekedik rá, pályázik rá, kirúg valakire, lesi az alkalmat, hogy árthasson neki, feni a fogát rá, fúj rá, áskálódik ellene, gonoszt forral ellene, bögyiben van stb. A címben idézett kifejezés rostára tevésével arra is rá kívántunk mutatni, hogy a szabatos fogalmazással szemben nemcsak az a kívánalom, hogy se többet, se kevesebbet ne mondjunk, ne írjunk a kelleténél, hanem az is, hogy a gondolatokat, az érzelmeket a legmegfelelőbb nyelvi formákkal közvetítsük. AZ elkeseredett szülő nem megfelelő szót, s nem megfelelő helyen használt. A pikkel rá, pikkje van rá kifejed zések mögött nyelvi igénytelenség is megbújik. Bár a kérdéses levél tartalmát elsősorban a valóságnak meg nem felelő tények miatt nem vették komolyan az illetékesek, a két hibáztatott nyelvi forma is kissé elkomolyta- lanította a mondanivalót. Valami könnyed hangú írásban még külön funkciót is teljesíthetnek ezek a nyelvi képletek, de hivatalos helyekre küldött levélben inkább megütközést keltettek. Dr. Bakos József ''s/sssssssssssssss/sssssssssss^ssArssAfssssssssrssssssjyssssssssssssssssssssssssss/ssssssssssss^AfsssssssjYArsssssrsssssYssssf/^sss&s/ssssssssssssssssssssrs/sssssssfssss/sssssfSj» Hexensussz Erzsi fellépése jól sikerült, csak amikor lelépett a székről, akkor történt a baj, mert a derekába bele- állt a „hexensussz’>. A férjének kellett az ágyhoz támogatnia. Manci néni azonnal átjött a szomszédból és hozta magával a Gerozán kenőcsöt. Bíztatóan mondta: — Tudod, Erzsi- kém, ez nekem is, meg a Gézának is mindig használ. Csak ne mozogj, majd én bekenlek vele. Erzsi nem mozdult, de a kenést végigjajgatta. Pár pere múlva megérkezett Hajnalkát Misik szomszédasszony is. — Hoztam néhány Algopirint, — mondta — ez nekünk csodát szokott tenni. Nyugodtan szedjen belőle Erzsiké, majd meglátja, milyen jó lesz. Erzsi engedelmesen bevett egy tablettát. Manci néni éppen befejezte a kenést, amikor bejött Eszti, a harmadik szomszédasszony. Orvosságos fiolát hozott. — Acitofozán, ilyesmire a legjobb — Es belenyomott egy szemet Erzsi szájába, mielőtt még megszólalhatott volna. Ezután a három szomszédasszony több száz esetet mesélt el a derékfájásról. Éppen a háromszázötI Megjött Erzsi anyukája. Amikor megtudta, mi történt, azonnal közölte a gyógyírt: — Erre jó meleg fürdő kell, az majd vznhetedik történ?!’ kezdte mesélni Hajnalka, amikor csengettek. szőtt a viz csobogása, — Mindjárt fü- rödhetsz, kislányom — mondta, miután visszatért. — Ne fél), holnapra már el is felejted, hogy fájt a derekad. Azóta négy nap lelt el. Erzsi, úgy látszik. nem volt elég feledékeny, mert még mindig fáj a dereka. De most már a szomszédasszonyok nem látogatják. Neheztelnek Erzsire, mert nem gyógyult meg az ő gyógyszereiktől, sőt egy hét után orvost is hivatott. (v. i.) kihúzza. Kiment a fürdőszobába. Pár pillanat. múlva már hallat- szeptember 21., vásárim na
