Népújság, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-13 / 186. szám

Hátí& KOSSUTH 8.20 Kondrasln vezényel. 9.00 Igazgató, mint vendég. 9.15 Daljátékrészletek. 19.05 Szovjet elbeszéléskötetről. 10.30 Mozart-művek. 11.30 A Szabó-család. 12.30 Tánczene. 13.15 Népi zene. 13.45 Válaszolunk hallgatóinknak. 13.59 Kondrasln vezényel. 14.31 Nőkről nőknek. 15.10 Sártly János énekel. 15.25 Monte Christo grófja. 16.05 Mai témák, mai dalok Vietnamról. 16.17 Könnyű hangszerszólók. 16.30 Arcok munka közben. 16.40 Magyar nóták. 17.19 Kadosa Pál: Vili. szimfónia, 17.45 Gondolatok az űrkutatásról. 18.00 Operettrészletek. 18.15 Könnyűzenei híradó. 18.45 Ifj. Magyari Imre nótáiból. 19.25 Szimfonikus hangverseny. 21.09 Visszhang. 21.39 Beszélgessünk zenéről. 22.20 Liszt-müvek. 23.00 Népdalok. 23.44 Régi magyar operákból. PETŐFI 8.05 Népdalok. 8.45 Ázsia munkásmozgalma. 9.00 Lzeregy délelőtt. 12.00 Operarészletek. 12.40 Falurádió. 13.05 Versenyművek. Kettőtől — hatig . .. 18.10 Benedek Elek emlékezete. 18.40 Hangverseny a stúdióban. 19.20 ipartelepítés, termelékeny­ség. 19.40 Lakatos Lajos cimbalmozik 20.38 Fő a vendég. Zenés játék. 23.10 Kamarazene. 23.44 Könnyűzene. #• Lldicc és Oradour olasz társa, az újjáépült Filetto. Hóhérból püspök Filetto. KI. falu Közép- Olaszorazégban, az örökké ha­va. Gran Sa.no léhánál. Tu­risták nem szokták felkeresni. Egy kúttá, egy temploma és egy telefonja van. Es Filetto neve az elmúlt hetekben mégis gyakran szerepelt a világsajtó hasábjain. Egy nyugatnémet segédpüspök! kinevezés hozta meg a falu szomorú világhír­nevét. » A püspök az a Matthias Defregäer, aki 25 évvel eze­lőtt. !944. júniusában mint Dc-iregger százados parancsot adott 17 filettói legyilkolására. A nyugatnémet Stern című hetilap munkatársa lelkeres- te az olasz falucskát, hogy a helyszínen győződjön meg a történtekről. A falu kocsmá­jában a riporter érkezésének hírére hamarosan összegzői­tek az emberek: idősebb fér­fiak, akiknek sikerült túlélni­ük a szörnyűségeket, mert idejében elmenekültek és fia­talok, akik újra végig akarták hallgatni mindazt, amiről az öregek már régen nem beszél­tek. Az egyik öreg, aki a fiát veszítette el annak idején, így mesélte el a történteket: „A partizánok meg akarták szerezni a németek hordozha­tó rádióját. Meglepetésszerű támadásuk során egy német katonát megöltek és egyet megsebesítettek.” (Defregger és főpatrónusa, Döpfner müncheni érsek szerint négy német katonát öltek meg a partizánok. A szemtanúk azonban egyhan­gúlag csak egyről tudnak.) A németek várható megtor­lása elől sokan az erdőkbe menekültek. Sokáig azonban semmi sem; történt. „Egyik katona azt mondta a polgár- mesternek: — mesélte az egyik filettói öregasszony — Ha az őrnagy jön, nem lesz semmi baj. Ha ellenben a szá­zados, úgy mindannyiotokat elintéz.” Egyik este aztán megérkezett több mint két­száz német a százados és né­hány fiatalabb tiszt kíséreté­ben. „összeszedték a férfia­kat és falhoz állították őket. A gyerekek jajveszékeltek, az asszonyok ped‘g a katonák és férjeik közé vetették magu­kat. A százados megparan­csolta, hogy <1 gyermekeket és az asszonyokat vezessék el.” — Ezt már ismét az egyik öreg mondta el. (Előkerült az a müncheni újság, amelyben Döpfner ér­sek így védte segédpüspökét: „Defregger mindent megtett, hogy könnyítsen a lakosság szenvedésein. Eltávolította a nőket és gyermekeket, hogy ne kelljen látniuk a szörnyű­ségeket”.) Az áldozatokat éjfél után a falu melletti domb tövében agyonlőtték. A holttesteket a katonák halomra rakták, ben­zinnel leöntötték és elégelték. Ezt követően Filetto házait kifosztották, majd fosztorral meggyújtottók. A falu porrá égett. A németek eltávozása után az elmenekültek visszatértek és eltemették hozzátartozóik maradványait. Többé nem láttak Filettóban német kato­nát. (Döpfner érsek védőcikké­ben azt állítja, hogy a száza­dos vezette híradó osztagnak rendkívül veszélyes menekü­lés közben „kellett mentenie embereit és életfontosságú készleteit”. Mint a szemtanúk vallomásából kitűnik, szó sem volt menekülésről és nem „életfontosságú készletek mentéséről”, hanem a lakos­ság kifosztásából származó zsákmány elhurcolásáról, — állapította meg a Stern ri­portere.) Az olasz állam újjáépítette a falut. Ma, húsz év után számlákat küld a lakóknak az újjáépítés költségeiről. „Tőlünk ugyan nem kap­nak semmit” — mondta bú­csúzóul egy öreg paraszt. At öregasszony még hozzátesz’: „Fizesse meg a német püs­pök” — akinek egyébként nem ajánlja, hogy Filettóba betegye a lábát. G. I. MAGYAR IT.M Hirek. 18.05 Kihasznált lehetőségek. 18.15 Show-hivatal. 18.55 Esti mese. 19.10 Együtt könnyebb. (Riportfilm.) i ___ 1 9.40 Rarabola. 20.00 Tv-híradó. 20.20 Váljunk el! (Magyarul be­szélő nyugatnémet tv-film..) 21.35 Manuel de Falla. Zeneszerzői arckép. 22.00 Tv-híradó. POZSONYI 17.30 Gyermek- és ifjúsági műsor.. 18.30 A kassai stúdió műsora. 19.00 cs 22.05 Tv-híradó. 20.05 Visszatérek. (Tv-játék.) 21.45 Tv-film a nyárról. EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33.) Az előadások kezdete: Va ö és 8 órakor. Crossbow-akció Matthias Defregger segédpüspök, az egykori filettói százados (jobbról) és védnöke: Julius Döpfner müncheni érsek. £atnftinef-házti$6áq Szombaton délelőtt a sós­tói camping gondnokságán megjelent egy fiatal férfi. Bemutatkozott. — Rendeltem egy víkend- házat két személy részére. — Igen, kérem, megvan. Ki a másik személy? — A menyasszonyom. — Ez baj. Sajnálom, csak házastársaknak tudunk szál­lást adni. — Csak házastársaknak? — Csak. — Megengedi, hogy hasz­náljam a telefoni? Megfize­tem. Az első hívás Miskolcra ment. Sürgősre. A posta, mintha tudta volna, miről van szó, nagyon gyorsan be­hozta Miskolcot. — Halló, mami! Ne izgul­jatok, jól vagyunk, nincs semmi baj. Csak azért hívta­lak fel benneteket, hogy megkérdezzem: mit szólná­tok, ha még ma megtarta­nánk az esküvőt. Másként nem kapunk szállást itt, a campingben. Még néhány izgatott, majd csillapuló mondat, aztán egy újabb telefon Gyöngyösre. — Anyakönyvvezető elv­társ? Elnézést; Most fél ti­zenegy. Meg tudna esketni még a munkaidő alatt ben­nünket? Amikor letette a telefon­kagylót, ennyit mondott a gondnoknak: — hegyen szives, tartsa a vikendházat! Délután három óra körül crtek vissza. A férfin fekete ruha, a nőn sötét kiskosz­tüm. A karján virágcsokor, az arcán földöntúli mosoly. — Tessék, itt vannak a személyi igazolványok! A férfi büszkén telte le a kél kis könyvecskét a gond­noki asztalra. — Akkor engedjék meg, hogy én is sok boldogságot kívánjak maguknak. Igazán, olyan meghatott vagyok, mert nálunk még ilyen soha nem történt... Erezzék jól magukat! A kis víkendház is fclvlrá- gozva várta az ifjú párt. Az újdonsült asszonyka odasimult ifjú férjéhez. — Ugye, milyen gyönyörű nap ez a mai? Mit törődtek ők azzal, hogy az ég alja kezdett beborul­ni. Számukra a világon csak két ember volt fontos; ők ketten. Még azok is irigyelték őket, akik nem vallották be, mert ez a nagyvonalúság — maga a fiatalság. (g. mól—) Egyforintos zsarolás — sportszeretetből...? Megvárják, míg leszakad a szűcsi híd? Tiszanánai elsősegélynyújtók Lapunk augusztus 5-i szá­mában közölt „Egyforintos zsarolás” című cikkünkre válaszolt Sólymos József, a megyei tanács építési közle­kedési és vízügyi osztályá­nak vezetője: „A vízmű vállalat jogsza­bályellenesen járt el, ak­kor, amikor vezetői az Egri Dózsa súlyemelő szakosztá­lyával olyan megállapodást kötöttek, hogy a strandfürdő területén megrendezésre ke­rülő megyei súlyemelő-baj­nokság belépti díját hozzá­kapcsolták a fürdőjegyek­hez.” — írja Sólymos József, majd hozzáfűzi; hogy az így befolyt plusz összeget a vízmű vállalat átutalta a sportkör súlyemelő szakosz­tályának, mert a vállalat célja nem a saját nyereségé­nek növelése, hanem a sport­köri szakosztály népszerűsí­tése és támogatása volt... „Értesítettük a vállalat vezetőit, hogy eljárásuk szabálytalan, s hasonló fe­gyelmi felelősségrevonást alkalmazunk.” — fejezi be a levél. ★ (Egy feldebrői olvasónk) nevét saját kérésére nem kö­zöljük), arról irt nem kis felháborodással — szerkesz­tőségünknek, hogy a feldeb- rői „búcsú" előtt, augusztus 8-án, a község húsboltjában különös „kiszolgálásban" volt része á vásárlók töme­gének. Megérkezett a hús, szépen sorbaálltak a vásár­lók, s a kimérés előtt az egyik községi vezető felesé­ge „megzavarta” a sort, majd a boltvezető biztatására lök- dösni kezdte a. vásárlókat, volt olyan is, akinek még a papucsa is leesett az oktalan dulakodásban. Levélírónk felteszi a kér­dést: nem lehetett volna ezt a kimérést kulturáltabban lebonyolítani...?) ★ EGRI BRODY: (Telefon: 14-07.) A: előadások kezdete: Vi 6 és '/, 8 árakor, Oszkár EGRI KERTMOZI: Az előadás kezdete: </2S órakor. Belfagor a pokolból EGRI BÉKE: Fejlövés GYÖNGYÖSI PUSKIN: Mezítláb a parkban GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Boldog Alexandre GYÖNGYÖSI KERTMOZI: Vérrel megpecsételve HATVANI KOSSUTH: Furcsa társaság ÜGYELET Egerben: 19 órától csütörtök reg­gel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. Hirdessen a Már évekkel ezelőtt felsejlettek a végső megoldás körvonalai. Történészek állítása szerint az első lökést az adta, hogy Detroit az 1972-es évjáratú ko­csikba kívánságra elek­tromos kávéfőzőt is szereltetett. A New York környéki, New Jersey — és Long Is- land-beli kisvárosok­ból bejáró hivatalno­kok, akik ekkoriban már ötkor keltek azért, hogy kilencre irodá­jukba érjenek, örültek az újításnak, hiszen gyakorta kellett reggeli nélkül elindulniok. Nemsokára már majdnem minden ko­csiban volt kávéfőző, s a hidak, alagutak bejá­rata előtt összetorlódó kocsisor utasai vidám csoportokat alkottak, csevegtek, kártyáztak, s közben élvezettel szürcsölték finom, frissen készült kávéju­kat. TJgy nagyjából fél­óránként a hangosbe- szélő egy-egy biztosí­tási sorszámot mondott be. mire a tulajdonos felkapta a fejét, búcsút intett a többieknek, s elhajtott — egészen a következő torlódásig. Detroit gyorsan rea­gált az utasok újabb szükségleteire: az 1973-as modellekhez már kenyérpirítót is készítettek, majd nem­sokára beszerelték a grillsütőket, s a gyors- forgalmi utakon a ben­zin szagához a sült szalonna csábító illata elegyedett. A kisvárosi háziasz- szonyok hamarosan irigykedni kezdtek uta­zó férjük izgalmas, változatos országúti életére, ezért minden alkalmat megragadtak, hogy életük párját el­kísérhessék New York­ba, akár úgy is, hogy spulninként vették meg a varráshoz szükséges kellékeket. A Long Is­lands autósztrádán mintegy ezernyi bridzs- klub alakult, és a ha­zafelé vezető utal kok­télpartik, teaestélyek élénkítették. Ez idő tájt Long Island belsejéből a Wall Streetig általá­ban több napig tartott az út; egy házaspár például Columbus nap­ján, (október 12) indult haza New Yorkból, és újévkor érkezett meg Long Islandre. A végleges megoldást végül is a véletlen hozta meg. Az Edison Társaság túlterhelt ká­belein szakadás történt, s a legfontosabb közle­kedési alagutak kör­nyékén felásták az ut­cákat. Méghozzá mind­ez pénteken történt, közvetlenül vikend előtt. Délután fél négy­kor százötven rendőr­helikopter körözött New York kijáratai fö­lött, tanácsokat oszto­gatva a gépkocsik ve­zetőinek. Az egyik he­likopter 1 azonban túl alacsonyra szállt, be­leütközött egy mentő­autóba és felrobbant. Egy plakátművész a Varick Streeten kocsi­jával nekirohant a vízvezeték-csöveknek, s az egész területet ha­marosan víz borította. A polgármester szük­ségállapotot rendelt el és elbocsátotta hivata­lából á közlekedésren­dészet főnökét. Minden utcát eltoi- laszoltak a járművek. A kocsik nem mozdul­hattak, mert mint a komputerek hamarosan kimutatták: annyi idő kellene az összebonyo­lódott forgalmi rend helyreállításához, hogy ezalatt a kocsik már jóvátehetetlenül el is avulnak. Így hát a vég­ső megoldás tervezői elérték céljukat. Az autóban élés per­sze már nem volt isme­retlen az utazók szá­mára, s ezért nem is estek kétségbe. Csak­úgy. mint nagyapáik, akik szekérkaravánok­kal vágtak neki a vad­nyugatnak, ők is al­kalmazkodtak a kör­nyezethez. A kocsik­ban éltek és haltak, s boldogok voltak. Es fecskék vertek tanyát a Lincoln alagútban. Fordította: Zilahi Judit — Harland Manches­ter neves amerikai hu­morista. Írásait rend­szeresen publikálja az egyik nívós hetilap, a Saturday Evening Post hasábjain. Rózsaszentmártonból S-né aláírással kaptunk levelet. Olvasónk aggodalommal ar­ról tájékoztat, hogy életve­szélyes a Gyöngyöspatát Szűcsivel összekötő híd álla­pota. A régi híd ugyanis né­hány évvel ezelőtt lesza­kadt, s az azóta épített ideig­lenes is leszakadt a közel­múltban. Űjra csak provizó­rikusán „hozták rendbe”, s félő, hogy komoly baleset történik ezen a rossz hídon. „Erre várnák az illetéke­sek...?!” — kérdezi levelé­ben olvasónk. ★ Rozgonyi István Hevesről beszámol a Tiszanánán közel­múltban megrendezett MNSZ járási versenyről. Le­írja, hogy a tiszanánai pol­gári védelmi egészségügyi szakasz — Berenczi László vezetésével — 1965, a meg­alakulás óta jelentős fejlő­désen ment keresztül. A mostani versenyen is ez bi­zonyosodott be: hét alkalom- mel nyújtottak elsősegélyt — hibátlanul. •1969, augusztus 13.. szerda

Next

/
Oldalképek
Tartalom