Népújság, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-09 / 183. szám

KOS? "TH 8.19 Lányok, asszonyok ... s.39 Puccini: Manón Lescaut. Négyíelvonásos opera 10.53 Rádiószlnház: A kör négyszögesítése 12.20 Melódiakokté) 13.40 Földes György Írása 13.50 Kóruspódium 14.00 Népi zene 11.25 UJ Zenei Üjság 15.20 Tánczene 16.08 Fiának édes bátyja. Rádióváltozat 16.35 Szombaton délután 17.59 Üj Etema-lemezeinkböl 19.25 Dzsesszművészek az improvizálásról 20.25 Operafelvételekből 21.03 Esti pihenő, muzsikával 22.20 Táncoljunk! o.io Melódiakoktél PETŐFI 8.05 Mozart-művefc 8.50 Verbunkosok 0.35 Liszt-kórusmü 0.45 Válaszolunk hallgatóink­nak! 12.00 Zenekari muzsika 13.05 Növényvédelem, embervédelem ' 13.30 Operettrészletek 14.00 Kiváncsiak klubja 14.55 Astrid Vamay énekel 15.20 Madagaszkár földjén 15.35 O. Enescu hegedül 10.03 A hét műsorából 17.35 Közvetítés bajnoki labdarúgó-mérkőzésekről és az országos úszóbaj­nokságról 17.50 Immy Loose énekel 18.10 Népi zene 18.50 Geiger György trombitál 18.58 Miért szép? 21.27 Állomások. Rádióváltozat 21.28 A Tátrai vonósnégyes hangversenye 21.10 Szimfonikus zene magyar 9.00 Nótaszó ».30 Végső hare 10.45 Varázslatos szigetek 11.15 Dalol a préri 11.33 Az öltözködés művészete 15.48 Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok 18.50 MOKEP-elűzetes 17.00 Telesport 18.10 Hírek 18.15 Kompozíció 6*. 18.35 A Tv jelenti 10.20 Cicavízió 19.30 Szabadtéri játékok Szege­den. (Zenés riportfilm) 20.00 Tv-hiradó 20.20 Molnár Ferenc: Színház. (A Madách Kamaraszínház előadása, felvételről) 22.20 Tv-híradó POZSONYI 14.43 Nemzetközi női kézilabda­torna 17.30 Dokumentumfilm Guate­maláról és Marokkóról 18.00 Lányok, fiúk magazinja 19.00 Tv-híradó 19.50 Madarak, repülőgépek: ellen 20.15 Macskákat nem veszünk. (Cseh ill mvígjáték) 23.05 Tv-híradó S j EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadáson kezdete: Vi t és S órakor Crossbow-akció EGRI BRODY: (Telefon: 14-07) Az előadások kezdete Vz 6 és */2 S arakor • Autósok, reszkessetekl EGRI KERTMOZI: Az előadás kezdete: Vj * órakor Belfagor a pokolból GYÖNGYÖSI PUSK4N: Mezítláb a parkban GYÖNGYÖS/ SZABADSÁG: Gravitáció GYÖNGYÖSI KERTMOZI: Az én bolondos famíliám HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Dorellik Jön HEVES: Nyári szerelem FÜZESABONY: Majd a Leontin PETERVASÁRA: Kleopátra I—II. FELNÉMET: Az utolsó kör ÜGYELET Egerben: Szombaton délután 2 órától hétfő reggel 7 óráig a BaJ- csy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Gyermekorvosi ügyelet: Szom­baton 16 órától 15.30 óráig, vasár­nap délelőtt 9 órától 10.30 óráig, Otfiftlíüin 16 órától 17.30 óráig az Térképek Magyarországról tf Irtfbt* Iván Storozsenko, a mogilevi körzet lakosa, a Volodarszsij kolhoz tagja, a napokban ünnepelte — mint a képen látható, családi körben — 100. születésnapját: 3 fia, 6 leánya, 34 unokája, 50 dédunokája és 12 ük­unokája van. (Telefoto: — TASZSZ—MTI—KS) Menetteljesítmények — egy — és hat lóerővel A Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudomá­nyi Kutató Intézete a magyar geográfia központi kutató­helye. Ugyan mit kutathat egy földrajzi intézet? A választ dr. Enyedi György kandidá­tustól, az intézet helyettes igazgatójától kapjuk meg. — A földrajz fogalmát na­gyon leszűkítve, a leíró föid- rajzra korlátozva ismeri a nagyközönség. Holott ezen messze túlhaladt a földrajz­tudományok fejlődése. Az in­tézet vizsgálja a földrajzi környezetet és a benne elő társadalom kapcsolatának törvényszerűségeit. Azt, hogy a természet milyen tör­vények szerint fejlődik, és ezt hogyan használja az em­beri társadalom. A mi felada­tunk, hogy Magyarország földjét (domborzatának, nö­vényzetének, vizeinek, ás­ványkincseinek, talajának) fejlődését és szerepét tanul­mányozzuk a népgazdaság­ban. A természeti-gazdasági jelenségeket aztán térképe­ken ábrázoljuk, amelyeket gyakorlati célokra is felhasz­nálnak. Például a regionális tervezéseknél, településter­vezésnél, sőt még az iskolai oktatásban is. j Korábban vaskos kötetek­ben ismertették egy-egy táj­egység földrajzi jegyeit. Most a hosszú szövegrészeket áb­rázolással, tematikus térké­pekkel helyettesítik. E térké­pek áttekinthetőbb képet ad­nak a vizsgált jelenségekről és törvényszerűségekről, ösz- szefoglaló szintézist az or­szág egyes tájairól. A tematikus térképek sora készül az intézetben: geo­morfológiai, talajeróziós hid- rogeográfiai, vegetáció-, lej­tőkategória- és különbö­ző természetföldrajzi prognó- nis- és céltérképek. A térké­peket a jelkulcsrendszeren kívül rövid szövegmagyará­zat egészíti ki. Dr. Marosi Sándor és dr. Szilárd Jenő kandidátusok tájékoztatnak e munkákról. — A geomorfológiai térké­pek a földfelület formáit, a domborzat állagát, rajta vég­bemenő dinamikus változás mennyiségi és minőségi ten­denciáit részletesen ábrázol­ják. A relatív szintkülönbsé­gek föltüntetésével jól ki­domborítják a terepformákat, plasztikus hatásúak. 1:100 000-es léptékben elké­szítették már egész Magyar- ország geomorfológiai térké­pét. A Földrajztudományi Ku­tató Intézet munkatársai egyes területeken (Szekszár­di-dombvidék, Zsámbéki-me- dence a Balaton déli partvi­déke, a Tihanyi-félsziget, a Velencei-tó környéke) a geo­morfológiai térképezéssel párhuzamosan megkezdték a talajeróziós térképezést , is. E térképek ábrázolják a ta­laj pusztulásának mértékét, a pusztító folyamatok fajtáit, a lehordott talaj- és üledék­felhalmozódás területi kiter­jedését, vsatagságát és for­máit. Talajeróziós térképek főleg olyan területekről ké­szülnek, amelyeken a mező- gazdasági termelés szem­pontjából lényeges a talaj- pusztulás mértékének és jel­legének ismerete, az ellene való védekezés. A tematikus természeti­földrajzi térképezés fontos része a hidrogeográfiai tér­képezés. Közismert ugyanis a víz nagy felszínformáló je­lentősége, üledékképzó és át­telepítő tevékenysége. A viz okozta felszínformálás folya­matának, törvényszerűségei­nek felismerése és a vizsgá­lat legfontosabb adatainak ábrázolása a gyakorlati élet számára különösen nagy je­lentőségű. Alkotmány utcai rendelőben, (rendelési Időn kívül az általá­nos orvosi ügyeletén: Bajcsy­Zsilinszky utca). Hétfőn 19 órá­tól kedd reggel 7 óráig a Bajcsy- Zsillnszky utcában. Gyöngyösön: Szombaton 14 órától héttő reggel 7 óráig, a Il-es számú kórházban. (Jókai utca. Telelőn: 16-36, 16-44.) Gyermekorvosi ügyelet: Vasár­nap délelőtt 10 órától 12 óráig a Il-es számú kórházban. (Sas ut­ca. Telefon: 16-36, 16-44.) Hatvanban: Szombaton 12 órá­tól hétfő reggel 7 óráig a ren­delőintézetben. (Telefon: 10-04.) Bendelés gyermekek részére is. A táj jellegének meghatá- -o-ásabart hol az egyik, hol a másik i-»m’**zeti tényező játszik megWtározó szere­pet. A kop-iiex térképezés serán áltálában minden té­rmérői utrkéoezni kell. A ter­mészetes növénytakaró is játszhat ilyeo kulcsszere­pet. Ilyenkor a komplex tér­képezés során különös jelen­tőségű a vegetációtérkép. Valamennyi tematikus tér­kép fontos kiegészítője a lejtókalegória-térkép, amely a gyakorlati követelmények­nek megfelelő kategóriákra bontva plasztikusan ábrázol­ja a lejtőviszonyokat. Jelkulcsrendszert dolgoz­tak ki a mérnökgeológiai és gazdasággeológiai térképek elkészítéséhez. Az előbbiek az utak és építkezések tervezé­sében nyújtanak segítséget, az utóbbiak pedig a bányá­szati kutatásokban. Térképsorozatokat mutat­nak. A Marcal-medence fel­szín alatti vizeinek kémiai jellege címet viseli az egyik hidrogeográfiai térkép. Ott sorakozik a Marcal-meden­ce talajtérképe, talajjavítási térképe és a Marcal-meden­ce talajelőképző kőzeteit áb­rázoló térkép. Ugyancsak so­rozat készült a Szekszárdi­dombvidékről — geomorfoló­giai, talaj-, talajpusztulási, művelésági térkép és talaj- védelmi tanulmányterv. Tervbe vették egész Buda­pest — és elkészítették már Óbuda, Békásmegyer, Csillag­hegy — mérnökgeológiai tér­képezését. Készítenek térképeket a Vízgazdálkodási Tudomá­nyos Kutató Intézet, az Ag­rártudományi Intézet részére, számos más intézménynek, állami gazdaságnak, tsz-nek. Elsők között jelentette be igényét a Balatonboglári Ál­lami Gazdaság, a kocsi, a mocsai termelőszövetkezet. De mint mondják, bár a térképezés nagyon alapos munkát, — sok száz talajfú­rást, helyszíni mérést igé­nyel — maga a módszer al­kalmas arra, hogy agrárin­tézmények maguk is készítse­nek hasonló térképeket. Egy lóerős járműnek a lo­vat, hat lóerősnek a régi pos­takocsit tekinthetjük. Az ókortól egészen a gőzmoz­dony s a gőzhajó XIX. szá­zadi felfedezéséig ló, szekér, evezős sajka, vitorlás hajó volt az emberiség egyedüli közlekedési eszköze. Nézzük, miképpen boldogultak velük! 1839-ben, mint feljegyezték, a budai vízivárosi (a Batthyány téri vásárcsarnok helyén állt) Póstaházból a hatlovas postakocsi 31 óra alatt tette meg Bécsig terje­dő 260 kilométeres utat. Ugyanekkor ugyanezt a tá­volságot 19 óra alatt lovagol­ta le Sándor Móricz, Metter­nich veje, az „ördöglovas”. (Sándor lovasteljesítményét 1908-ban Wodianer nevű ma­gyar huszártiszt szárnyalta túl. Neki 15 órájába telt a Buda és Bécs közötti út.) A régi magyar lovashadse­reg napi mozgása mintegy 55 kilométer volt. 1301 után a magyar trónra hívott Ven­cel cseh király azzal hárítja el — egyéb érveken kívül — a magyar koronát, hogy kép­telen lelovagolni azt a napi 6 Raste-t, amely a magyar ha­dak átlagteljesítménye (1 Raste=9.5 km — tehát 58— 60 kilométer ez az út!). Azok az adatok, amelyek az 1241/42 évi mongol betörésre vonat­koznak, a mongolokon, azok lovasművészetén át a hon­foglaláskor! magyarok köny- nyűlovasainak teljesítményei­re is jellemzőek. Így felje­gyezték, hogy Szubotáj mon­gol lovasai 3 nap alatt tették meg az utat Vereckétől Pest városáig. E 480 kilométeres út megtétele 3 nap alatt napi 160 kilométeres teljesítményt jelent. Azonban még gyor­sabb volt a hírhedt „mongol- posta”. Ennek lovasai, vál­tott lovaikon, nyeregből nye­regbe szállva megfutották a napi 60 paraszangát; napi 340 kilométert hagytak ma­guk mögött. (Ezt nevezték „lóhalálában” való vágtalás- nak.) Ehhez hasonló lovas­művészet volt a zsákmány­szerző magyar villám-por- tyázók sikereinek nyitja is. S, hogy ezek a feljegyzések nem a mesék birodalmába tartoz­nak, két legújabbkori adut bizonyítja. 1920-ban Trezen mongol lovas az Ulias Sutái és Peking között 2800 kilo­méteres utat 216 óra alatt lo­vagolta. Napi átlaga 311 kilo­méter, óra-átlaga 17.7 km volt. (Tzeren váltott lovakon haladt, testét vastag pólyá- zatba bugyolálta, pihenőide­jét a minimumra szorította le.) A turkmén lovasok — mint azt az 1880-as években feljegyezték — rablókaland­jaikat napi 200 versztás (213 km) lovaglással abszolválták. Ezt a turkmén lótenyésztést újította fel az 1920-as évek­ben a szovjetorosz Bogyonnij marsall. Lovasai 1935-ben Ashabad és Moszkva között 3400 kilométeres távlovaglást rendeztek; 1949-ben pedig — s ez paripáik gyorsaságára jellemző — rövid távon 66 másodperc alatt futották meg az 1000 métert. SZERKESZTŐ Gyöngyöst kisiparos jeligére: Amennyiben a községben kon­tárok dolgoznak, joguk van fel­jelenteni az illetékes tanácsnál őket kontárkodásért. Ez esetben a Gyöngyösi Járási Tanács ipari osztályához kell fordulniuk. A nevek közlése nélkül mi sem tudunk eljárni ügyükben. Barta Ernő, Egerbocs: Sajnos, nem közölte életkorát, így nem tudunk pontos választ adni. Folyik ugyanis a mezőgaz­dasági szakmunkásképzés kere­tében is oktatás, s lehet a szö­vetkezetnél is jelentkezni gép­kezelői tanfolyamra. Amennyi­ben még az ipari tanulók kor­osztályához tartozik, az Iskolán keresztül Jelentkezhet tovább­képzésre. felnőttként ezzel az igényével a tsz vezetőségéhez kell fordulnia. Ott megkapja a szükséges felvilágosítást és hoz­zájárulást. B. L, Párád: Nevük kezdőbetűinek sajná­latos egyezése okozta a félreér­tést, szerkesztői üzenetünkben nem az On balesetével foglalkoz­tunk. Akiről szó volt, reggel mű­szakkezdés előtt gyalog indult el munkahelyére. Kérdéseire levél­ben bővebben válaszolunk. Zólyomi István: Levelével egyetértünk, valóban az egész világ aggódva és érdek­lődéssel nézte az első Holdra lé­pő ember mozdulatait. Term<> szetesen, az ezzel kapcsolatos tu dományos cikkek egy részét ig mertegük majd lapunkban is. (K. M.) Családi címer Nem mindennapi beadvánnyal fordult Black of Barrowin- Furness báró az an­gol királyi címerügyi bizottsághoz. Azt kér­te, engedélyezzék, hogy két kedvenc há­ziállatjának, Fred ne­vű kutyájának és Bimbó nevű majmá­nak képét beiktathas­sa a családi címerbe. A bizottság a kérést megokoltnak találta, mert hiszen — ahogy mondották — a kutya és a majom sem al­sóbbrendű állat a cí­merben már szereplő orrszarvúnál. Óhaj és sóhaj Az Abház Autonom Köztársaságban él a világ legtöbb száz­évesnél idősebb em­bere. D. V. Zalihanov például az idén lesz 114 éves, de még ki­tűnő étvágya van cs a borocskát sem veti Krónika... földműves szinte kris­tálytiszta levegőt szív... meg. Amikor azt kér­dezték tőle, mit sze­retne a legjobban, föl­sóhajtott: l— Hej, ha még egy­szer nyolcvan éves lehetnék!.-. Féltékenység Dührohamot kapott egy olasz férj. amikor hitvesét más férfi tár­Munkahelyén hallgat­ta a rádiót. A közle­ményből megtudta: 100 000 cruzeirót nyert, örömében ke­zében a sorsjeggyel elájult. Amikor ma­gához térítették, s jobban megnézte a sorsjegyet, észrevette, ez már nem az 6 sors­jegye: ájuláéa közben kicserélték. Joao szo­morúan siránkozott. A rádió további adá- ' sából értesült: a 15 milliós főnyereményt a kezébe csempészeit sorsjegy nyerte. Ezt az örömet már nem tudta elviselni, hol­tan rogyott össze... Intő tábla A földjén keresztül vezető úton veszetten száguldó autók miatt rengeteg port nyelt saságban látta meg az utcán. Felindulá­sában és haragjában leszaggatta felesége ruháját és az asszonyt a rendőrségre hurcol­ta, ahol hűtlenséggel vádolta. A rendőrségen a 46 éves Delfin Sansonct felöltöztették, férjél pedig erőszakoskodás és erkölcssértő csele­kedet miatt megbün­tették. Szörnyű szerencse Egy szegény brazil paraszt, Joao, a déli országrészből a fővá­rosba érkezett, hogy munkát keressen. Megérkezésekor első keresetéből néhány sorsjegyet vásárolt. egy spanyol földmű­ves. Már sok mindent megpróbált. Temér­dek esedező táblájára azonban a gépkocsi­vezetők rá sem hede­rítettek. Végül hatalmas táblát festett a követ­kező szöveggel: „Figyelem! Nudista telep! Csak gyorshaj- tóknak szabad az át­haladás!” Azóta a gépkocsik csaknem lépésben hajtanak el földje mellett, és a spanyol Füldugók Nyugat-Németor- szágban nemrégiben néhány cigarettafaj­tát új csomagolásban hoztak forgalomba. Minden dobozhoz két füldugócskát mel­lékeltek, hogy az il­lető bedughassa a fü­lét — amikor a do­hányzás káros hatá­sáról beszélnek neki. Bátorság Lilly Sweli svéd énekesnő legújabb slágerében arról éne. kel, hogy az égvilá­gon semmitől sem ijed meg, még az egértől sem. Kár volt azonban hencegnie, mert hódolói szaván fogták: levélszekré­nyébe mindennap be­dobnak néhány fehér egeret... a. r.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom