Népújság, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-09 / 183. szám

leteltté* a Szonda 7. felbocsátásáról Utón a Hold felé... A NIXON—KIESINGER TALÁLKOZÓ MOSZKVA: Egy nagy teljesítményű hordozó rakéta segítségével pénteken a Szovjetunióban telbocsátották a Szonda 7. jelzésű automatikus űrállo­mást. A felbocsátás célja a Hold és a Hold körüli térség további tanulmányozása, a tíold felületének lefényképe­zése, a tökéletesített fedélzeti berendezések további kimun­kálása és a kozmikus rakéta- komplexum szerkezeti to­vábbfejlesztése. j Miután az űrállomás rátért egy Föld körüli szputnyik- pályára, megtörtént az űrál­lomás betájolása és a pálya előre kiszámított pontján működésbe lépett a gyorsító­berendezés, amely kellő nagyságú impulzust adott az . űrállomásnak. Ennek ered­ményeként az űrállomás rá­tért a Hold felé vezető pá- i lyára. Miután a gyorsítóbe­rendezés levált az űrállomás­ról, a Szonda 7. napfényele­mei betájolódtak a Nap felé, antennái pedig a Föld felé. Az űrállomással állandó és biztonságos a rádiókapcsolat. A földi irányító- és mérő­központ berendezései gondos­kodnak az űrállomás repülé­sének irányításáról, a röppá- lya jellemzőinek meghatáro­zásáról és felfogják az űrál­lomásról érkező telemetrikus információkat. Távközlési úton érkezett adatok szerint az űrállomás műszerei és egyéb berendezései kifogás­talanul működnek. (MTI) Lapzártakor érkezett PÁRIZS: A francia kormány pénte­ki rendkívüli ülésen elvben elfogadta a frank leértékelé­sét. (MTI) A PRAVDA AZ EURÓPAI BIZTONSÁGRÓL WASHINGTON SZÁMTANI BŰVÉSZMUTATVÁNYAI NIXON ÉS KIESINGER washingtoni tárgyalásairól lapunk zártáig még nem kaptunk részletes közleményt, s ha majd kiadnak is ilyent, az bizonnyal nélkülözni fog sok olyan témát, amelyet ténylegesen tárgyaltak ugyan, de úgy vélik, nem tartozik a nyilvánosságra. Pedig érdekes lenne megtudni, hogy valójában és négyszemközt miként vélekedett például a két kormányfő az európai biztonsági értekezletről, amelynek gondolata azóta, hogy a Budapesti felhívás a világ elé tárta, egyre több államot és állam­férfit hódít meg magának. MINDENESETRE ELÉGGÉ sajnálatos, hogy mennél népszerűbbé válik az európai biztonsági értekezlet javas­lata nyugaton is, annál erőteljesebben észlelhetők az elle­ne dolgozó hidegháborús áramlatok is. És, miként ezt Igor Melnyikov a Pravda pénteki számában megállapította, a fő hangadók éppen bizonyos bonni kormánykörök. Ért­hető persze, hogy miért, Melnyikov ki is fejti: a Rajna menti revansista körök tisztában vannak vele, hogy az európai biztonsági rendszer egyenlő az egyedüli képvise­letre vonatkozó nyugatnémet igények és általában a re­vansista politika csődjével, de ugyanígy eltemeti a nukle­áris fegyverek megszerzésére irányuló nyugatnémet kísér­leteket is. S minthogy I^iesinger felfogása, eddigi meg­nyilatkozásaiból ítélve, nem áll messze a szélsőjobboldali, revansista politikusok elképzeléseitől, könnyen lehetséges, hogy az európai biztonsági értekezlettel kapcsolatos ne­gatív állásfoglalásra próbálta rábeszélni Nixont. PEDIG AZ USA ELNÖKÉNEK a saját házatáján is van elég gondja. Az amerikai szenátusnak a vietnami há­borút bíráló csoportja éppen most tette fel a kérdést a szenátusban: miként lehetséges, hogy miközben Nixon oly látványosan jelentette be s washingtoni kormánykörök oly erőteljesen reklámozzák 25 ezer amerikai katona visz- szavonulását Dél-Vietnamból — ugyanakkor az ott állo­másozó USA-erők létszáma mégis növekedett? E csak- úgyan nehéz matematikai és logikai kérdés megválaszolá­sával Tower köztársaságpárti szenátor próbálkozott, azt magyarázgatva, hogy „nyáron mindig bekövetkezik egy természetes ciklikus emelkedés” a katonák számában. ILYEN SZÁMTANI bűvészmutatványok után nehe­zen hihetők azok a — valószínűleg célzatosan — terjesz­tett, bár eddig nem hivatalos, washingtoni hírek, hogy rövidesen újabb 50 ezer USA-katona vietnami kivonulá­sát jelentik be. De lehet, hogy ezután is csak oda lyuka­dunk ki, hogy több amerikai katona lesz Vietnamban, mint a kivonulás előtt? A kérdés még az USA szövetsé­geseit is nyugtalanítja. Az ANZUS tanácsának Canberrái értekezletén például, amelyen Rogers amerikai külügymi­niszter is részt vett szó se esett arról, hogy az amerikai csapatok kivonulásával összefüggésben sor kerül-e és mi­kor az ausztráliai és új-zélandi csapatok vietnami kivo­nulására? Védekezésből kitűnő Csepel—Egri Dózsa 0:0 r Pénteken este a csepeli stadionban kezdődött el a labdarúgó NB I. 17. forduló­ja. Az Eger és a Csepel érde­kesnek ígérkezett küzdelmét megzavarta a váratlan nagy eső. Óriási víztömeg zúdult a a pályára, az előmérkőzést 20 percre félbe is kellett szakí­tani. A csapatokat tócsákkal tarkított mély játéktér fogad­ta, valósággal vízilabda-mér­kőzést vívtak. Csepel, 3000 néző. V.: Va­das Gy. Csepel: Fatér — Vellai, Molnár, Hunyadi — Faludi, Kandi — Major, Rottenbiller, Gulyás, Losonczi, Gondár. Eger: Landi — Kárpáti; Kiss, Rajna, Winkler — Tát­rai, Kovács F., Szűcs — Tóth, Bánkúti, Lakinger. Az Eger kezdte a játékot, perceken át csali úszkáltak a labdarúgók. Nehezen lehetett kiszámítani a labda útját, a lapos adogatások rendre el­akadták a tócsákban. A 7. percben „az első lövést” Raj­na 25 m-es hazaadása jelen­tette, Landi csak nehezen védte. A 10. percben Gondár egyedül rajtolt egy 16-oson belülre ívelt labdára, de a labda megakadt egy víztócsá­ban. Beszorult az Eger, a vi­dékiek gyors támadásokkal próbálkoztak, előrevágott labdákkal, Tóth és Lakinger révén. A 27. percben Lakin­gert csak szabálytalanság árán tudták szerelni a csepe­liek. A félidő hajrájában Lan. dinak akadtak ragyogó védé­sei. Szünet után hevesebb lett a küzdelem, meglehetősen sok szabálytalankodás csúszott a játékba. Gondárt figyelmez­tette a játékvezető, majd nem sokkal később Lakinger Kandival szemben szabályta­lankodott, a csepeli játékos „törlesztett”. A 63. percben La­kinger lefutotta a védőket és a kifutó Faterba lőtte a lab­dát. — Csaknem álandóan az egriek térfelén folyt a játék, de a hőseiesen védekező eg­riek — élükön a bravúrokat halmozó Landival meg tud­ták védeni kapujukat. Az utolsó húsz percben három szögletet értek el a vendégek — eredmény nélkül. Kitűnt: Landi (a mezőny legjobbja), Kiss, Rajna, Tóth, illetve Fatér, Vellai, Faludi és Kandi. (MTI) Bem vitatkozott az új olasz kormány RÖMAJ Rumor, olasz miniszterel­nök péntek délelőtt bemutat­ta kormányát az olasz parla­mentben: előbb a képviselő­házban, majd a szenátusban felolvasta 40 perces program­beszédét. A kormány bemutatkozása előtt a képviselőház elnöke ismertette a kabinet listáját, amely a 25 minisztert és a csütörtök este kinevezett 55 államtitkárt sorolja fel. Az ellenzéki képviselők hangos közbekiáltásokkal tiltakoztak a kereszténydemokrata ál­lamtitkárok nagy száma el­len. A kizárólag keresztényde­mokratákból álló kisebbségi kormány programnyilatkoza­tában Rumor hangoztatta, hogy a kabinetet támogatják a szocialisták és a szociálde­mokraták is. A kormány cél­ja: folytatni az előző, ugyan­csak Rumor vezette kabinet politikáját és előmozdítani a politikai helyzet olyan fejlő­dését, amely bizonyos idő múlva (Rumor nem jelölte meg az időhatárt) lehetővé teszi a szocialisták és szo­ciáldemokraták bevonását a kabinetbe. A legfontosabb feladatok között Rumor a munka tör­vénykönyvének, az egyetemi reform tervezetének, az adó­reform-törvénynek és az ál­lami alkalmazottak javára foganatosítandó intézkedé­seknek jóváhagyását jelölte meg. Szolidaritás a harcoló Vietnammal A MOSZKVAI tanácskozáson érintett kér­dések köré­ben fontos he­lyet foglal el a vietnami probléma. Nem volt olyan delegá­ció, amely ne érezte volna szükségesnek, hogy felszóla­lásában, vagy nyilatkozatá­ban szót emel­jen a harcoló Vietnam ol­dalán és hang­súlyozza párt­jának a viet­nami nép se­gítésében ta­núsított eltö­kéltségét. El­mondhatjuk, hogy a viet­nami szabad­ságharc volta nagy tanács­kozás egyik legszéleseb­ben megtár­gyalt kérdése. Az értekezlet természete­sen mindenekelőtt abból a hősies küzdelemből indult ki, amelyet a vietnami nép az új gyarmatosítók ellen, ha­zája szabadságáért, függet­lenségéért és a társadalmi haladásért vív. A kommunis­ta és munkáspártok külön okmányt, hivatalos felhívást bocsátottak ki „Függetlensé­get, szabadságot és békét Vietnamnak!” címmel, ame­lyet a hetvenöt párt teljes szövegében, egyhangúlag el­fogadott. Ebben a pártok forró üdvözletüket küldik a testvéri vietnami népnek és teljes szívből jókívánataikat fejezik ki az amerikai ag­resszió elleni harcban aratott történelmi sikereikért. Külön üdvözletüket küldték a viet­nami nép élcsapatának, a Vietnami Dolgozók Pártjának és Központi Bizottságának, a nagy hazafinak és internacio­nalistának, Ho Si Minh elv­társnak, a nemzetközi kom­munista mozgalom kimagas­ló személyiségének. Üdvözle­tüket küldték a Dél-vietnami Felszabadítási Frontnak, az amerikai agresszióval szem­beni ellenállás és hősi harc kipróbált szervezőjének és vézetőjének. A HETVENÖT PÁRT meg­állapította, hogy az Egyesült Államok imperialista erői a vietnami fegyveres beavat­kozás segítségével tulajdon­képpen az egyik szocialista előőrs szélizúzását kísérelték meg Ázsiában, azzal a céllal, hogy „Indokína népei elől el­zárják a békéhez, szabadság­hoz és a haladáshoz vezető utat, csapást mérjenek Ázsiá­ban, Afrikában és Latin- Amerikában a forradalmi nemzeti felszabadító mozga­lomra, próbára tegyék a szo­cialista országok és minden imperialistaellenes erő szoli­daritásának szilárdságát”. Ma már az elfogult nyugati propaganda sem merészelné azt állítani, hogy az ameri­kaiak elérték, vagy akár egy­általán el is érhetik ezeket a célokat. Hiszen a hatalmas amerikai katonai gépezet, több mint félmillió katona és óriási technikai eszközök be­vetése ellenére az agresszor odakényszerült a párizsi tár­gyalóasztal mellé! Ez a tény mindennél fényesebben bizo­nyítja az Egyesült Államok katonai célkitűzéseinek alap­vető kudarcát. Nyilvánvaló: nem sikerült megsemmisíte­niük Dél-Vietnamban a nem­zeti felszabadító erőket, ha­nem éppen ellenkezőleg, Dél- Vietnam területének túlnyo­mó részén az amerikai inter­venció időszaka alatt hoztak Dél-vietnami szabadságharcosok átkelnek egy hegyi folyó felett. (Foto: Vie Nouve) létre népi hatalmat. Még lát­ványosabb) a VDK elleni, hadüzenet nélkül kellett ab­bahagyniuk, hogy megkez­dődhessenek a négyhatalmi tárgyalások. S ők, akik azért áldoztak oly sok emberéle­tet és dollárt, hogy megszi­lárdítsák a saigoni bábrend­szer helyzetét, most ott kény­telenek ülni a párizsi Kleber sugárút tárgyalási palotájá­nak asztalánál a Vietnami Demokratikus Köztársaság ideiglenes forradalmi kormá­nya képviselőjével szemben, a végletekig leértékelve ez­által saját saigoni kitartott­jaikat. „Mindez a hősi vietnami nép, a szocialista világrend- szer, a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom} minden békeszerető és hala­dó erő fontos sikere” — álla­pítja meg a moszkvai tanács­kozás Vietnamról szóló ok­mánya. Ez a megállapítás olyan té­nyekre támaszkodik, mint például, hogy Vietnam sike­res harca visszatükrözi a nemzetközi erőviszonyokban bekövetkezett változásokat, a szocializmus, a demokrácia és a nemzeti felszabadítás erői­nek világméretekben növek­vő hatalmát. Minél erősebb a nemzetközi kommunista mozgalom és az összes anti- imperialista erő egysége és összeforrottsága a közös el­lenség, az imperializmus el­leni harcban, annál nagyob­bak sikerei. KÜLÖN FIGYELMET ér­demel, hogy a tanácskozáson ré^zt vett csaknem vala­mennyi párt a Vietnamnak nyújtott segítség kérdésében is — akárcsak más kérdések­ben — kiemelte a Szovjet­uniónak, mint a haladásért vívott harc támaszának rend­kívül fontos szerepét. „A szo­cialista országok, elsősorban a Szovjetunió, de a világ minden békeszerető népének hatalmas támogatásával á vietnami nép megmutatta az Egyesült Államoknak, az im­perializmus e leghatalma­sabb erejének, hogy hatalma nem korlátlan” — hangoz­tatta a dokumentum. Ebben a szellemben be­széltek a kérdésről a pártok képviselői, beleágyazva a vietnami r.'ép harcát az anti- imperialista erők egységtö­rekvéseinek problematikájá­ba. „Ez a háború egyben az egész világ békéje elleni tá­madás is — jelentette ki az MSZMP küldöttsége nevében Kádár János elvtárs. . — A vietnami nép hősies­séggel és nagy áldozatkész­séggel vívja sikeres harcát nemzeti szabadságáért, ön­rendelkezési jogáért, élvezi a világ haladó erőinek és min­den tisztességes emberének rokonszenvét, támogatását. Helyeseljük, hogy értekezle­tünk külön dokumentumban nyilvánítja ki szolidaritá­sunkat Vietnam népével, s határozottabban szól arról, hogy a jövőben is meg­adunk minden segítséget igazságos harcához a végső győzelemig”. A KÜLÖN-DOKUMEN­TUM állást foglalt a DNFF tízpontos javaslata mellett, amelyet a > vietnami béke helyreállításához való nagy hozzájárulásként méltatott. A KOMMUNISTA és mun­káspártok nemzetközi tanács­kozása teljes határozottság­gal kijelentette, hogy a viet­nami problémát csakis a vietnami nép alapvető nem­zeti jogainak biztosításával lehet igazságosam megoldani. Az egyhangúlag, elfogadod nyilatkozat szaigajjjszerint; „A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, híven' a proletár internacionalizmus elveihez, a testvéri szolida­ritás szellemében a jövőben is megadja a vietnami nép­nek a szükséges segítséget mindaddig, amíg igazságos ügye véglegesen győzedel­meskedik”. A kommunista és munkáspártok ezzel jel er .fő­sen hozzájárulnak az egye­temes béke, a szabadság és a szocializmus ügyéhez. Sz. L. I. Az egri 4. sz. Autóközlekedési Vállalat egri és gyöngyösi telephelyre azonnali belépéssel alkalmaz gépkocsivezetőket főleg a MÁVAUT-profilhoz. Feltétel: 2 éves vagy ennél több szakmai gyakorlat igazolása és katona idő letöltése. Jelentkezés: Eger, Lenin u. 194. sz.. személyfor­galmi osztály. Gyöngyös: Fő tér 10, Budapesti őszi vásár BE szeptember 5-löl 13-ig a BNV teiüsi Nyitva: reggel 10-től este 8 óráig. Vidéki látogatóinknak a vásárigazolvány 33 százalékos uta­zási kedvezményt nyújt és a Vásár egyszeri meglátogatását teszi lehetővé. Vásárigazolvány beszerezhető a MÁV jegy­pénztárainál, az IBUSZ- menetjegyirodáknál, a városi és községi tanácsoknál. Családi jegy szombatra és vasárnapra i fő részére 30 forintos áron kapható. Felvilágosítás: HUNGEXPO Magyar Külkereskedelmi Vásár és Propaganda Iroda Budapest, XIV., Városliget. Telefon: 225-008. A J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom