Népújság, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-07 / 181. szám
Léíezhet-e új kémiai elem a Holdon? Hogyan telik a vakáció? T^bb száz millió ember szemlelte .tv-készülékén a messzi távolból érkező képekei : a Holdra szállást, az ott elvégzett munkákat, közöttük a mintagyűjtést. Ez volt az egyik legnagyobb feladat az út során, s célja mindenki előtt érthető és egyszerű. Milyen anyagokból épül fel a Hold, Földünk igen régi kísérője? Vajon lesz-e meglepetés a földiek számára: Ta- iálnak-e új elemeket, eddig ismeretlen kőzeteket, ásványokat, az élet kezdő jeleit, szerves anyagokat, a földi lakók számára kóros hatású anyagokat, és természetesen sorolhatnánk tovább a példákat. Első hallásra talán — pedig még nem ismeretesek tudományos körökben sem a vizsgálatok eredményei — egyszerűnek tűnik a válasz — igaz, kérdőjellel —, miért nem? A mai tudomány azonban már az utazás előtt válaszolt, a feltett kérdések egyikére- másikára. A kérdések közül egyik legérdekesebb, hogy az összegyűjtött kb 27 kilogramm tömegű Hold-mintában találnak-e új, földi viszonylatban eddig ismeretlen kémiai elemet. A vizsgálatok még nem fejeződtek be, egyelőre csak a ránézésre megállapítható sajátságok és természetesen az űrhajósok / szubjektív benyomásai ismeretesek. Milyen színű, méretű, esetleg milyen eredetű?^ Természetesen- ez a 27 kilogramm minta — a Hold tömegéhez viszonyítva elenyésző mennyisége — nem ad-» hatja a Hold anyagának átlagos kémiai összetételét. Hiszen már a gyűjtés is válogatás útján, szubjektív benyomás alapján történt. Igyekeztek a legkülönfélébb és legérdekesebb darabokat ösz- szegyűjteni. Arra a kérdésre, hogy találhatnak-e új kémiai elemet, a tudomány egyes ágai, a kémia, a fizikai kémia már jóval korábban választ adott; nem! M egny ugtatásal—• 0 stadion és a színház közötti „különbségről” I A lev«, melyet egyik egri olvasónk küldött, panaszt emelt több más tánczenerajongó nevében, akik — bár megváltották a borsos áron kínált jegyeket —. nem hódolhattak a' „pesti csillagoknak”. A vasárnap este nyolc órára hirdetett műsor eredeti színhelye az egri stadion lett volna, de előre bejelentették, hogy rossz idő esetén délután őt órakor és este nyolckor két előadásban a Gárdonyi Színházban rendezik meg az Egri nyár e produkcióját ... (Még hat óra után is hirdették, hogy rossz Idő esetén ötkor, meg nyolckor lesz a műsor). Az Idő valóban elromlott, így nem maradt más választás, aki t u- d o 11, ment a színházba. Illetve aki befért... Az 550 férőhelyes nézőteret még 100-ná! több pótszékkel zsúfolták, s a tűzoltóság engedélyezésével sokan áUva Is élvezhették a műsort ... és vagy hatszázan kintrekedtek. Akinek rózsaszínű jegye volt. csak az mehetett be, de így Is lapjával — A többiek. a hoppon maradottak nagyrészt yissza is váltották jegyüket azóta, a művelődési ház által hirdetett időpontban. Hogy mégsem elégedettek?... Aki bejutott, a hatalmas, egészségtelen tömegben biztosan nem élvezhette zavartalanul a műsort, aki meg nem jutott be. az érthetően mérgelődött. Mindez csupán azért történhetett meg — de jó lenne mindent az időre fogni! —» mert a műsor szervezői — bár gondoltak az esetleges mostoha időjárásra. — nem vették esz- re, hogy a stadion „korlátlan” nelogadóképessége mellett a színházé mennyire „korlátolt” . . . ismervén gz ilyen műsorok színvonalát, helyesebben az ilyen műsorok nagy tömeget vonzó szerepét, a bevétel reménye kissé elvonhatta a fi- svelmet a várható következményektől . . . Pedig régi gyakorlat a műsorok úgynevezett biztosítása. Az elmúlt „Egri nyarak” és más rendezvények szolgáltattak jó példát erre. Akkor nem csalódott sem a közönség, sem a fellépő művészek ... QJ\imum augusztus csütörtök Látogatóban vidéki pedagógusoknál A tudomány ma összesen 105 különféle elemet ismer, s ebből 92 féle található a természetben, a többi 13 egy része ha létezett is, a Föld öreg korát tekintve már megsemmisült, átalakult, másik része pedig korunk tudományának eredménye, mesterségesen előállított elemek. Ez a 13 elem természetes rádióaktív, azaz minden külső behatás nélkül bomlanak, stabilizálódnak. Az újabban felfedezett elemek élettartama oly rövid, hogy esetleg percekig, másodpercekig, vagy éppen ezen időtartam tört részéig léteznek. A természetben megtalálható 92 elem ezzel a tizenhárommal egy úgynevezett periódusos rendszert alkot, melyben az elemek egy hézagmentes sort képeznek. Elméleti úton bizonyították be, hogy ma már nem lehet új elemet ezen sor tagjai közé beiktatni, tehát semmi valószínűsége annak nem lehet, hogy a Hóid anyagában új kémiai elemet felfedezzenek. Az elemek periódusos rendszerének felismerése — mely Mendelejev, szovjet tudós nevéhez fűződik —, éppen most ünnepli 100. évforduló-; ját. Természetesen, az ő idejében még nem volt ismeretes mind a 105 elem, csupán egy része, s mai szemmel nézve már a módszere sem tűnik tudományosnak, ahogy rendszerét összeállította, hiszen csak korának egyszerű módszereivel, sajátságai szerint osztályozta az elemeket, de tegyük hozzá, ez csak az érdemeit, zsenialitását bizonyítja, hogy tanai most is érvényesek. A kémia és a fizi-» kai kémia azóta nagyot fej*» lődött, felfedezték azokat az elemeket is, melyeket Mendelejev előre megjósolt, és igazolták törvényét elméletileg is. A periódusos rendszer elméleti alapjainak megismerése nagy lencTQlefet adott az akkor még ismeretlen elemek felfedezéséhez. Hiszen ebből már következtettek arra, hogy milyen sa- játságú elemeket kell keresni. A törvényszerűség elve viszonylag egyszerű. Az elemek atomokból — az anyagok kémiai úton már tovább nem bontható részeiből — épülnek fel. Az atomok a pozitív töltésű atommagból és az atommag pozitív töltéseivel megegyező számú, az atommag körül keringő negatív töltésű elektronokból állnak. Az atommag szintén összetett, pozitív töltésű, úgynevezett protonokból és töltés nélküli neutronokból 611. Az atommagban lévő protonok száma megadja az illető kémiai elemeknek a Mendele- jev-féle periódusos rendszerében elfoglalt helyét megszabó rendszámot. Kémiai szempontból a legegyszerűbb atomja a hidrogénnek van. Egy protonból és egy elektronból épül fel. A rendszerben ez az 1. számú elem. Elvileg a következőhöz úgy jutunk, hogy az atommag protonjainak számát eggyel megnöveljük, — természetesen az elektronok számát is. Ha még eggyel növeljük, kapjuk a 3. számú elemet, és igy tovább eljuthatunk a jelenleg ismert 105 elem bármelyikéhez, sőt folytathatjuk fe sort tovább is. A rendszert azért nevezik periodikusnak, mert meghatározott rendszámok után következő elemek egy-egy tagjának kémiai és fizikai sajátsága nagyban hasonlít az előzők valamelyikéhez. A periódusos sor felépítése hasonlítható a természetes egész számok sorához, a következő, vagy az előző csak eggyel nagyobb, vagy kisebb a másiktól. A gyakorlatban is megvalósítható ez a folyamat, természetesen nem ilyen egyszerűen, hanem erre alkalmas, úgynevezett atomátalakító berendezésekben. Ma már az így felépíthető, és többé-kevésbé ismert elemek mindegyike létezik, vagy legalábbis laboratóriumban létezett. S mint a természetes egész számok szomszédos tagjai közé sem iktatható semmilyen egész szám, úgy a periódusos rendszer tagjai közé sem egy újabb tag nem fedezhető fel. E törvényszerűség ismerete miatt nem érheti az emberiséget az a meglepetés, hogy egy új, eddig ismeretlen elemre bukkannak majd a 27 kilogramm tömegű Holdminta elemzése során. Báder Imre tanársegéd Jó egy hónappal a vakáció kezdete után látogattam meg őket. Arról érdeklődtem: miként telnek a pihenés napjai... Detki könyvrajongók A Zámbó-családot kánikulai délutánon kerestem fel otthonában. A férj a hűs lugasban olvasott, Zámbó Bélá- né a kerben szorgoskodott most is. akárcsak máskor. — Nekem ez is pihenés, idegnyugtató a virágokkal törődni. Ma egyébként kettősen jólesik ez a kis frissítés, mert egy kissé „másnaposok” vagyunk. No, nem kell azért nagyon rosszra gondolni, hiszen csak az történt, hogy alföldi barátainkkal töltöttünk egy kellemes estét a visontai pincében. Előkerült a hegedű és spontán fakadtak az örökszép nóták, olyannyira, hogy észre sem vettük az órák „futását”. Hamar elkészítjük a szórakozólistát. A Zámbó-család szünideje alföldi rokonlátogatással kezdődött. Utána mindennapos elfoglaltságok: házi munka, befőzés. Különös színfoltot csak a vasárnapok jelentettek: — Pedagógusfizetés, s három nagy gyerek bizony szűkítik a szórakozási lehetőségeket. Azért nem vagyunk elégedetlenek. Nemrég vettünk egy kimustrált Pannóniát, s ezzel indulunk el vasárnaponként megyebarangoló túrákra. Arról is meggyőződtem, hogy a család hétköznapjai sem szürkék, mert férj, feleség egymással szinte versengve mondták: — Tízhavi munka után a könyvrajongók kiéhezettek. Így hát munkamegosztásban szinte faljuk a jobbnál jobb írásokat. Délelőtt én, délután Anna jut a könyvhöz. Aztán, ha egyszer meg. fogott a betű, szinte elsuhan az a fél nap. — Mindketten alsó tagozatos pedagógusok vagyunk, év közben lekötnek a gyerekek. Akkor csak napi egy-két órát tudunk olvasásra lopni az éjszakából. Ilyenkor viszont behozzuk a lemaradást. A tanítványok nem kerülik I el nyáron sem a Zámbó-ott- hont. Nem feledik azt, hogy tanítóik év közben nemegyszer délutánjaikat áldozták rájuk. Ilyenkor felkeresték a házaspárt, s ők lakásukban, minden forint juttatás nélkül korrepetálták őket. — Jól esett, hogy eljöttek Anna-napkor. Az a pár szál virág, az az őszinte tisztelet, megbecsülés, minden fáradságért kárpótolt... Veterán" táborvezető Fábián Éva, a fiatal kere- csendi tanítónő azzal lep meg, hogy bizonyítja: 6 már veterán táborvezető. — Igen, már középiskolában kezdtem. Főiskolás koromban is évente vezettem gyermektábort. Miért is hagynám abba, hiszen már három éve saját „fiaim, lányaim” vihetem. Ügy megszoktam őket, hogy nem tudnék két hónapig nélkülük meglenni. Az agilis tanítónő szünidejét felsőtárkányi táborozással kezdte. Az itt töltött két hét ellenére is elégedetlen: — Igen, mert közel hat hét pauza jött. Máskor ilyenkor már vagy a Balatonnál, vagy Zala megye festői dombjai közt voltam a gyerekekkel. Az vígasztal csak, hogy nemsokára egy hétre viszem tanítványaimat Szilvásváradra. Ügy látszik, a fiatalságnak a munka is pihenés. Fábián Éva legalábbis így vélekedik: — Érdekel a pedagógiai szakirodalom. Még főiskolai hallgató koromban kezdtem a pályázatírást. Kezdetnek jólesett a vígaszdí j is. Most ismét nagy fába vágtam a fejszém, mert újabb tanulmány anyagát gyűjtöm és rendezem. Délutánonként a hűs szobában kellemes ezen töprengeni. A fiatal tanítónő — bármilyen furcsán hangzik is, de — várja a szeptember elsejét. — Nemcsak a gyerekekkel való állandó- együttlét, a munka hiányzik, hanem azok a mindennapi gyakorlati tapasztalatok is, melyekkel készülő tanulmányom elméleti megállapításait kontrollálom ... Együtt a gyerekekkel Ä Szaíai-házaspár közel két évtizede oktatja alapismeretekre Nagytálya apróságait. Hét óra után érkeztem hozzájuk, mégis csak az asszonyt találtam otthon: — A férjem még az iskolában van. Nem tud ő sosem magát „elengedve” pihenni. Most is a gyerekekkel tevékenykedik. Egy részkísérletét készíti elő. Erről már Szalai László beszél, pihenten, frissen: — Ezt én aktív pihenésnek nevezem. Most éppen táblát festettünk. Ez is kísérlet lesz: kék alapszín, zöld csíkozás. Ehhez majd sárga krétát használnak a gyerekek. Ügy érzem, jól látják a szakírók, hogy ez újszerű, érdekes lesz a gyerekek számára. Az is hamar kiderül, hogy Szalai Lászlóné is szenvedélyes kísérletező. Osztályával szeptembertől részese lesz a komplex matematikatanítási kísérletnek: — A szünidőben Egerben voltam továbbképzésen. Nem lesz könnyű dolog, de megcsináljuk. Egy a baj, hogy szemléltető eszközeink nincsenek, ám az is igaz, hogy a szülőkkel együtt csak összefabrikáljuk ezeket Kezdjük már a nyáron, s szeptemberre szeretnénk befejezni. Közben nekem át kell böngésznem a szaklapokat, hogy felkészülten kezdhessem a munkát. Kedvem van, időm viszont szünidőben bőven akad. A S zalai-házaspár úgyszólván egész nyarát a gyerekek között tölti, mert a kísérletezés mellett még egy közhasznú hobbyjuk is van. Évek óta gyűjtik tanítványaik segítségével a népi használati tárgyakat. — Jövőre összegyűlik egy falumúzeumra való. A 25 éves évfordulóra tervezzük a megnyitást. Gyűjteni, rendezni főként; csak nyáron lehet. Emellett jó szervezéssel jut még idő tévénézésre, alkalmanként kirándulásra is. A család elégedett tartalmas nyarával. ★ A pihenés megérdemelt napjairól kérdeztem falusi pedagógusokat. Ok szórakozásról, kikapcsolódásról beszéltek, ám ez az aktív pihenés szeptembertől duplán kamatozik, több ismeretben, differenciáltabb munkában... Pécsi István SZAMOS RUDOLF: Kántor és Csupati Részletek egy nyomozókutya történetéből 6. — Kopogtass — utasította Csupatit a főhadnagy. A második koppanásra sem érkezett bentről válasz. „Kérem, azt hiszem, a művésznő lent lesz a bárban — kockáztatta meg megjegyzését az üzletvezető. „Nem baj... Nyiss be!’* És Csupati lenyomta a kilincset. Az ajtó nyikorogva engedett. Az elfüggönyözött ablakon halványan szűrődött be a szobába az utcai lámpa fénye. Sátori felkattintotta a villanyt. „Az örögbe!” hőkölt egy féllépést hátra. „Mi van itt?” fordult az üzletvezetőhöz, aki hamuszürkévé vált arccal az ajtófélfának tántorgott: „Maca” — nyögte. — Kísérje le az urat a* irodába — mondta egyik beosztó ttjának Sátori, és a másikat az alagsorban dolgozó rendőrorvosért küldte. ..Oda a szállodánk: jó híre” — motyogta az üzletvezető és mint a részeg, imbolyogva botorkált ki a rendőr előtt a szo.bából. Az ágyon hanyatt , fekvő, félig levetkőzött nő nyalván tépett szárú masniként lógott négy nylonharisnya szára. A nő mennyezetet bámuló üvegmerev szemeiben még benne ült a megdermedt rémület. Dulakodást nyom sehol. Ahogy Sátori véletlenül megmozdította a paplant, a halott feje oldalt billent. „Bivalyerős lehetett a tettes” — állapította meg Csupati. „A nő úgy látszik nem védekezett, amíg a gyilkos nyakára hurokolta * harisnyát-* ........ ____,_—* — Főnök, te érted ezt? — kérdezte Csupati. Kettesben voltak a szobában és Csupati- nak olyan érzése támadt, mintha titokban figyelnék őket. _ K ántor az ágy szélét szagolgatta, majd orrával xaz éjjeliszekrény ajtócskáját bok- döste. Csupati kinyitotta és a fiókban egy vaskazettát talált. „Csomagold be” tanácsolta a főhadnagy' és Csupati egyéb híján, zsebkendőjébe csavarta a dobozt. A megérkező rendőrorvos véleménye szerint a halál fél, de legfeljebb egy órája csigólya- törés miatt állt be. Sátori meredten nézte a nőt, mintha szemeivel akarná életre kelteni. ,.Ha megszólalna, legalább egy szó erejéig” — töprengett. „Ezek a vacak nylon- harisnyák. Teljesen meg vannak tőlük szédülve a nők.” A gyilkosságra egyetlen elfogadható magyarázat lenne: féltékenység. „Féltékenység” labdázott a gondolattal. El is fogadná, ha Kántor minden eddigi lépése nem az ellenkezőjét bizonyítaná. „Miért kell egy féltékenységhez a határon száz veszély kockázatával átszökni? Olyan nagy lett volna a bosszúvágy?” Kántor türelmetlenül topogott az ajtó előtt. Csupati figyelmeztette Sátorit: „Főnök, a kutya tovább akar menni”. — Kérjen további erősítést — utasította a helyettesét és Sátori gondolatai az ábrándozásból visszazökkentek a valóságba. Kántor az épület |»átsó keresztfolyosóján vezette őket és a használaton kívüli kártyaszobák mellett a földszinti bár raktárhelyiségébe nyíló keskeny csigalépcsőn igyekezett lefelé. „Ez egyre cifrább — mondta Csupati. Sátori is erre gondrít. Ez eddig úgyszólván minden lépésüknél új és új rejtvénybe ütköztek. Egyszerű határsértésnek indult ez az ügy, és a megyei székhely nagy szállodájában már a második hullát találták meg. A tettes alig egy órányival járhat előttük és ez az időelőny ki tudja, mi minden meglepetést tartogat még számukra. „Záróra, kedves vendégek, záróra!” hallatszott be a raktárba a bárpulttól elválasztó vastag brokát függönyön. Távolabbról halkabban a kémei- hárító csoport vezetőjének felszólítása hallatszott, ahogy az igazolványokat kérte. „A katonák a ruhatári kijáratnál dolgoznak” ötlött fel Csupati fejében. „Az igazolványokat. .. Hé, önnek is szól.” Hangzavar, lárma. A függöny előtt a bárpultnál a mixernő suttogott: „Jencikém, ez borzasztó. Újabban itt minden éjjel razziáznak... Nem tudja, mi van?” „Valami hullát találtak a hekusok az egyik szobában.” „Aha, szóval a személyzet még nem tudja, ki az áldozat. Ez jó. Nagyon jó” — gou- dolta elégedetten magában Sátori. — Mire várunk, főnök? — türelmetlenkedett Csupati. — Hadd ürüljön ki egy kissé a terem, akkor jövünk mi — Kántor olyan váratlanul lépett ki a függöny mögül, hogy a keskeny kává között oldalával a mixer-nő lábát súrolta. „Segítség!” visított a nő, ahogy Kántorra pillantott és kezéből kiejtette a konyakosüveget, amibe a pincérek által visszahordott poharak maradékát töltögette. „Zagyválunk, nyuszikám; zagyválunk?” Lépett elő a függöny mögül Sátori is. — Ja, maga az? — derült fel a rendőrtiszt láttán a mixemő képe. — Már azt hittem, egy fenevad lapul a raktárban. Csak nincs valami szajré ott? — kérdezte aggódva. „Szóval, szajrét is rejtegettek?” jegyezte meg magának Sátori. — Nem, semmi — mondta hangosan. — Csupán érdekelne, kik jártak ma éjjel a függöny mögötti helyiségben. — Én. A két áruhordó. Jen- ci, a .főár... — és elakadt. — Más nem? — Más? Azt hiszem, nem... ja. dehogynem. A 11 órás szünetben Maca és Jonny ugrott fel a szobába, valamilyen kottáért, mert az egyik vendégnek nem volt elég jó a sving és gersvinget akart hallani. .. mondta is Maca, milyen kukacosok itt a vendégek. Ebben neki teljesen igaza van ... Én is beszélhetnék róla, hogy mennyit molesztálják az embert. — Ne tartsd fel az urakat, — robogott elő az L-alakú helyiség zenekari pódiuma felőli zugából a főpincér és tálcányi poharat, kistányért zúdított a pultba épített mosogató szélére. „Ki az a Jonny?” hajolt a mixernőhöz Sátori. Nem ismerik? A dobosunk, Ott megy kifelé a fiúkkal, meg valami haverjával ... Az a magas, fekete hajú. Csodálom, hogy nem hallotta még játszani. Hü, hogy tudja keverni az ütőt? Tényleg nem hallotta? Pedig már három hónapja játszik itt és minden valamirevaló hekus ... „— zavartan harapta el a folytatást és kezét szája elé kapta. — Jaj, ne haragudjon, de annyira rájár a szám.” Sátori felnevetett» „Oda se neki.” IFolytatjuk)
