Népújság, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-03 / 178. szám
HEVES Fan otthona a kultúrának ! nul már, s szó van arról, hogy bővítik az intézet épületét, de ami a legfontosabb — „önállósítják” a zeneiskolát — ez pedig már rangot jelent. A zene tagozatú általános iskola is töretlenül fejlődik — jó az összhang a két intézet között —, az idén már a hatodik évfolyam kezdi még itt tanulmányait. Es a kórus? Egy kis pihenés után újrakezdi munkáját, összekötve a kellemest a hasznossal, országjárásra indulnak (Balaton, Sopron, Kőszeg, Duna-kanyar), s _ közbe* készülnek az új A járási kultúrház modern épülete mintegy jelkép is: a kultúra nem üres fogalom Hevesen, hogy mennyire otthonuknak érzik a községbeliek, szép példával találkoztunk: az egyik földszinti klubhelyiséget éppen az ifjúsági klub egy tagja — „civilben” szobafestő tanuló — festette. Elmondták, hogy ez még nem minden, a lányok meg takarítani jönnek nemsokára! hangversenyekre, tanulják az új kórusműveket. Ha elgondoljuk, hogy a község rendszeres zenei programjai mellett több (és mindig sikeresen szereplő) irodalmi színpad működik, hogy az ifjúsági klubok, szakkörök, KlSZ-rendezvé- nyek is mennyire népszerűek, hogy a kultúra „aktivistái” között a község lakóinak minden rétege képviselteti magát, arra a következtetésre juthat az ember, hogy ezt a természetes lelkesedést néhány „kész város” is megirigyelhetné! IM?, augustfu» X, yauáraa» jí Hollandiába, Dániába, Nyugat-Németországba, Amerikába, & X tß 1/ ú " 9 Lengyelországba, Angliába, Szovjetunióba, Ausztráliába viszik a hevesi lányok és asszonyok szőttesét. A Hevesi Háziipari Szövetkezet szövőházában ezenkívül kashmilon ruhanyogot, abroszokat, futókat is szőnek a már szinte muzeális értékű gépeken. Az asztalosok műhelyéből a svédországi bútorkiállításra küldtek néhány remekbe sikerült darabot. A „szuszéknek”, fali bárszekrénynek, vendéglői garnitúráknak Ugyancsak nagy keletje van külföldön. Képünkön: Toldi Jánosné a szövőgépnél- ___ i A kulturális életben, a szép „propagálásában” élen jár a hevesi pedagóguskórus, a zeneiskola és a zenei tagozatú általános iskola is. Nemrégiben jubiláltak: ötéves, eredményes múltra tekintenek vissza. A zeneiskolában nyolc tanszaka* 164 növendék ta^'VVS'VVA/VW\AA/\A/VNAAA/V\A/SAAAAAA.' Megyénk névadó községe, Heves jubileumot ül — ez ■ ' az esztendő számára „két- • tős” évfordulót jelent. Un- ; nepli születését és nemso- ; ; kára ünnepli — újjászüle- ; lését is. Hétszázötven esztendőt ; számlál a község. Szép kor ; ; ez, de „sajátos módon” pillanatra sem merül fel az a : gondolat, hogy az évek, 1 évtizedek, évszázadok szá- ' ma egyben az — öregkort ■ is jelentené... Aki ma vé- I gigsétál a község utcáin, körülpillant a téren, látja az építkezéseket és a már kész, modern épületeket, nagyon is érzi, hogy Heves egyre fiatalodik. 1 Amikor Malinovszkij marsall 1966-ban Hevesen ; járt, ahol 1914. végén, mint ; a 2. Ukrán Hadsereg pa- ; rancsnoka hosszabb időt eltöltött, így nyilatkozott: —■ Olyan sokat fejlődött; ez a község, hogy előbb- : utóbb várost kell belőle csinálni. Valóban, Heves már ezen ; az úton halad, s talán nem ; is olyan sokára felöltheti a ; mai kor városának szép ruháját. Most is „öltözködik”... Néhány éve, mikor az érkező leszállt, az : autóbuszról, nem valami : szívderítő látvány fogadta : a kopott térrel, az omlado- ; zó „váróteremmel”. És ma? : Korszerű, szép buszállomás ' áll a téren, mögötte a felépült új fmsz-áruház ízléses • tömbje, szemben rendezett park... S látja az épülő rendelőintézetet, mely az ; év végén már tíz szakorvo- sí rendelésén fogadja a betegeket. És — „érdekességképpen” — van Hevesen egy olyan intézet is, mely- ; nek megszűntén — szintén örül az ember. Megszűnik ; a tbc-kórház! Hajlamos az : ember arra következtetni, k hogy Hevesen még „vala- < minek a megszűnése” is jót | jelent. f. Egy ilyen jubileumon jó j ' visszapillantani. A hét és s fél évszázad sok küzdelme, • | földesurak és hódítók igája, gyönyörű úri lakok és düledező viskók, háborúk, ; szenvedések, bizonytalan ; holnapok, hogy végre mind- ; ez feloldódik az újjászüle- ; tésben, hogy most már urai ; községüknek a hevesiek, : hogy egyre nagyobb erővel és lelkesedéssel építe- : nek — maguknak... Sok minden hiányzik' még, van sok bosszúság is, de van öröm is. / A jubileum tehát összefoglaló is, s visszapillantva nyugodtan elmondhatjuk: Hevesnek sincs miért szégyenkeznie. Ünnepükön szívből köszöntjük mi is a község i dolgozóit. ^ •ÜVAAVWWWWWWVW/'AAAAWV „Egy, s más” a jövőről Jártunk a községi tanács elnökénél, Nagy Zoltánnál. A hevesi jövőről érdeklődtünk. Aztán ... alig győztük a jegyzetelést. Városias jelleg — Kezdjük a kommunális feladatokkal? Lassan már közhely számba megy, bár ez a lényeg: igyekszünk a városias jelleget kialakítani. Ennek a szellemében készül el az idén a község általános, s a központ részletes rendezési terve. 1971-ben felépül a vízmű, mely Heves ivóvízellátását százszázalékosan biztosítja. Ezzel és a szennyvíz- elvezetés feladatával a vízmű-társulás foglalkozik. A derítő már elkészült, s 3 kilométeres szakaszon lefektették a gerincvezetéket is. Az idén 24 állami lakás építését kezdjük meg, egy tizenkét lakásos társasházat pedig már át is adtunk. A társasházépítési akció tovább folytatódik: a község központjában kilenc, egyenkint hatlakásos épületet tervez a megyei tanács tervező vállalata. A jelenlegi vásártér területe is alkalmas egy új lakónegyed felépítésére. Ami a középületeket illeti: az új fmsz-áruház megnyitásával lehetőség nyílt arra, hogy a kisebb üzlethelyiségeket korszerűsítsük, szakosítsuk. Különösen a bútorbolt szorult bővítésre. Az új lakóépületeket is úgy szeretnénk terveztetni, hogy a földszinteken boltok, vagy szolgáltató helyiségek legyenek. Az Aprtlis 4. utcában a sütőipari vállalat kenyérboltot nyit. A fürdő melletti épületben a jövőben egy vendéglátó egységet szeretnénk berendezni. Több munkalehetőség — Tovább fejlesztjük a háziipari szövetkezetét, a HISZÖV erre 750 ezer forintot adott. A munkahelyeket úgy igyekszünk kiépíteni, hogy számos, csökkent mim- kaképességű is kenyérkeresethez jusson. A gépjavító vállalat mintegy félmilliós fejlesztésre vár. A volt ifjúsági házban a Budapesti Kesztyűkészítő Szövetkezet rendez be egy egységet, ahol szintén bő lehetőség nyílik munkaalkalomra. Az Egri Vas és Fém Ktsz 16 főt foglalkoztató részleget szándékozik Hevesre telepíteni. Ha „beválik”, továbbfejlesztik. A megnövekedett kereskedelmi hálózat is több tanulót tud már foglalkoztatni. A Hevesi Állami Gazdasággal az élen több gazdaság ösz- szefogásával „csibe-kombinát” építését tervezik a községben. A kapacitása évi egymillió baromfi lesz. Itt keltetik, nevelik, dolgozzák fel, és értékesítik. S ahogy már többször is szó volt erről, talán sikerül minél hamarabb megépíteni a külföldi kooperációval dolgozó pori tó üzemet--. Iskola és kollégium — Az Április 4. úton lebontjuk a 2. számú általános iskolát (régen megérett már erre), s egy új, tizenhat tantermeset építünk, mellette Egyre jobb — itthon... Heves sem szerepelt kivételként abban az időben, amikor a fiatalok „elvándorlása” volt a téma. És ma? Egyre jobb — itthon. — Inkább a 15—16 évesek vágyódnak más városokba — mondta Vereb Vera községi KISZ- titkár, (és még vagy kilenc funkció „tulajdonosa”...). — Ök is főképpen a szórakozási lehetőségek miatt. Mert ebben sajnos nem bővelkedik Heves. Szerettük volna, hogy a jelenlegi presszó zenés szórakozóhely legyen, de erre nem sok a reményünk... Ettől függetlenül sokkal kevesebben „pályáznak” már el Hevesről. Akik megpróbálják, nagyobbrészt visszatérnek. — Mi a legnagyobb vonzerő? — Az egyre több munkalehetőség. Igaz, a tsz-ek nem vesznek föl több munkaerőt, s a háziiparnál sincs sok hely, de az új üzemek mindezt pótolni tudják. S ha a fiatalok megtalálják számításukat, maradnak. Sokan vagyunk — ha a gimnáziumot nem számítjuk, csupán KISZ-tag négyszáz él a községben. Sokfelé találkozni velük, a parkosítástól a csatorna- építésig, a tsz-nek nyújtott segítségtől a háziipari szövetkezet elavult épületének bontásáig —, hogy csak a legfrissebbeket mondjuk — s ez azt jelenti, hogy lehet rájuk számítani. Természetes hát, hogy a község tervezésénél az ő kéréseiket is érdemes figyelembe venni. Hiszen — a leendő város már az ő számukra épül! 84 férőhelyes kollégiummal a környező községekből és tanyákról bejáró, felső tagozatos gyerekek számára. Jó lenne még plusz 50 férőhely a gimnazistáknak is, de erre már nincs pénzünk. A tsz-ek segítségével persze meg lehetne oldani, reméljük sikerül. A község újtelepi részén épületvásárlással egy napkö- ki otthont szeretnénk berendezni. A gyöngyösi úton pedig korszerűsítjük a 3. számú óvoda épületét. ★ Ezt a sok szép tervet saját erőből képtelen volna megvalósítani a községi tanács, az 1 millió 300 ezer forint községfejlesztési alap „nem nagy pénz”. A megyei és a járási szervek sok segítséget adnak, mert „fantáziát látnak” Heves fejlesztésében. Jó példa: maga a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat állandó jellegű építés- vezetőséget telepít Hevesre. Ök is látják a fantáziát...! ééé #«#» ntlfUdhA vzeleg vizű strand az ország kü- tfnuvK lönböző vidékéről vonzza Hevesre a fürdőzőket. A salgótarjániak „vízi paradicsomnak” tartják, s üdülőtelepet építettek a kellemes környezetben, az „apróbbak” pedig sátortábort vertek. „Lefogyott" a hevesi dinnye A hazai piacokon. mindig jó híre volt a hevesi diny- nyének. Némelyik elérte a húsz kilót is vörös bele volt és édes, mint a cukor. Híre külföldre is eljutott. Egy század eleji monográfiában így jegyezték le: „... nemcsak vidékbeli városokba és megyékbe, hanem Budapestre és Ga- licziába is szállítják... 1908-ban az itteni állomásról — kizárólag Budapestre 70 000 és egyéb állomásokra 16 000 kilogrammot szállítottak el.” Ma már hiába keressük ezt a kiváló dinnyefajtát, lefogyott a szó jelképes és valóságos értelmében. A jó üzlet sok új ve- télytársat szült, labilisabbá vált az addig biztosan tartott eladási ár, s változott a vásárlók igénye is. A hűtő- szekrények és a kis családok korában összezsugorodott a vásárlói igény, a hevesi homokon is a régi fajták helyett a kisméretű „sugár bébit” termelik. A hevesi Rákóczi Tsz erre az évre mindössze ötven vagon diny- nye értékesítését tervezi, a Kossuth még ezt a rizikót sem Szűcs Gyula, a hevesi Kossuth Tsz főkönyvelője már csak a dinnyemag termelésben lát fantáziát. a vállalja, hat éve áttért a dinnyemagtermelésre. Idén ötven holdon görög-, 20 holdon pedig sárgadinnyemar got termel és körülbelül egymillió forintos bevételre számít. Ha a klasszikus hevesi dinnyének nem is, egy újabb fajtájának bizonyára sikerülne visszahódítani a régi hírnevet. Több kísérlet bizonyította már, hogy az ország más vidékén és a hevesi homokon termelt ugyanezen dinnyefajata között mekkora a különbség a hevesi javára. Heyes sportjáról... — A század elején csupán a vadászatot ismerték errefelé — mondta Bánfalvi Zsig- mond, a Heves megyei Vörös Meteor vezetője. — Á mi korosztályunkkal kezdődött Heves sportja. Először, HSE néven, egy futballcsapat alakult pedagógusokból és iparosokból. Rövid idő alatt jó hírt szerzett magának, s tartotta is jó tíz éven át. 1937- ben kaptuk az első sportfelszereléseket. s megalakulhatott az atlétikai szakosztály. Ekkor épült a medence is. Emlékszem, 1939 tavaszán avattuk ünnepélyesen, itt voltak Válenték is! — Aztán a háború és az azt követő évek alatt sokáig szünetelt a sport. 1953-ban sikerült szervezni egy gárdát a gyerekekből, akik közül többen a későbbiek folyamán szép eredményeket értek el, országos és megyei úttörőbajnokságokon. Manapság is 60—70 gyerek jár edzésre. — Milyen szakosztályok vannak még? Az úszók mellett működik egy asztalitenisz szakosztály, amely megyei bajnokságon is vett már részt, nem rossz eredménynyel. Edzője Szabados Lajos. Tóth Gyula vezetésével ifjúsági tornászcsapat alakult: tavaly is, az idén is elhozták az első helyezést Egerből, Miskolcról, meg Nyíregyházáról. Most alakult egy természetjáró szakosztály. Mészáros József vezetésével. Rövidesen elindulnak első túrájukra Várkútra. A háziipari szövetkezeti kézilabdacsapat (edzője dr. Kádár Imre) rendszeresen részt vesz bajnoki mérkőzéseken. Az állami gazdaságnál alakult labdarúgócsapat most azon fáradozik. hogy megtartsa helyét a megyei első osztályban. Talán sikerül... Kátai Gábor Pilisy Elemér
