Népújság, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-27 / 197. szám

í A Csuras A8ÄSW párt- és állami küldöttsége megyénkben Tamaörsi vízgondok Ejfy népi ellenőrzési vix^ál»lióK (Folytatás az 1. oldalról.) fiatal vezető a gyárban, s ez, mint mondotta, biztosítéka a mai és további sikereknek. Érdeklődéssel hallgattál; Marsai Ferdinád gazdasági igazgatóhelyettes beszámoló­ját arról, hogy miként sike­rült túljutni az új gazdasági mechanizmus bevezetésének kezdeti időszakán. Ezután Vaszilij Grigorjevics Szvek- lov, a Csuvas ASZSZK Po- becLa kolhozának elnöke, a Szocialista Munka Hőse vá­zolta röviden, hogy milyen sikereket értek el a mezőgaz­dasági termelésben, szülő­földjének földművesei. A dé­lig tartó beszélgetésen Gu­bán Dezső, a járási pártbi­zottság első titkára a két nép közötti kapcsolatról, Haár Lászióné, a gyári nőbizottság titkára, az üzemekben dolgo­zó nők helyzetéről, Lemes Andrásné a szocialista bri­gádok patron ázs mozgalmá­ról beszélt, de a baráti han­gulatú összejövetelen pohár­köszöntők. tréfák is váltották a komoly beszélgetés sorát, míg el nem jött a búcsúzás pillanata. A siroki baráti beszélgetés után vendégeink a Recski Állami Gazdaság sándorréti üzemegységét keresték fel, ahol Faragó Ferenc, a gazda­ság igazgatója köszöntötte őket. A rövid, baráti találko­zás után Parádfürdőre, a gyógyfürdő kórházba látoga­tott Csuvasia delegációja és kísérete. Dr. Varga Béla, az intézmény igazgatója oroszul köszöntötte a kedves vendé­geket és tájékoztatta őket munkájukról. Csuvas baráta­ink nagy érdeklődéssel te­kintették meg az intézet be­rendezéseit és sok sikert kí­vántak a gyógyító kollektí­vának, nemes hivatásuk be­töltéséhez. A délutáni órákban a Pa- rádsasvári Üveggyárat tisz­telték meg látogatásukkal vendégeink, ahol ünnepélye­sen fogadták őket. Varga Sándor, a gyár igazgatója is­mertette a gyár történetét, jelenét és nagyszerű terveit. Vendégeink az üzemlátoga­tás során meggyőződhettek a Parádsasvári Üveggyár dol­gozóinak tehetségéről, mun­kájáról, amellyel méltó he­lyet vívtak ki gyáruknak ha­R,legújabb divatú női és leányka- rubák a boltokban Tájékoztató az őszi-téli koníekcióellátásról Az őszi-téli felkészülésről, az ellátás problémáiról, a vállalat tevékenységéről be­szélt keddi sajtótájékoztató­ján' a Metró-klubban Szántó György né, a Női és Leányka­ruha Nagykereskedelmi Vál­lalat igazgatója. A napokban az ország ru­házati kiskereskedelmi vál­lalataival megkötötték az , üzletek többségét, s a meg­rendelések teljesítése meg­kezdődött. A kiskereskede­lem elégedett a vállalat áru­kínálatával; különösen a vi­déki * vállalatok vásároltak nagy mennyiségű őszi-téli holmit, mégpedig többségé­ben1 az igényes finomkonfek­cióból. A növekvő igényeknek megfelelően a vállalat áru­alapja mintegy harminc szá­zalékkal meghaladja a tava­lyi tényleges 'forgalmat, s miután 42 millió forintos kockázati veszteséggel sike­rült értékesíteniük felesleges készleteiket, most már csu­pa „friss” a legújabb divat­nak megfelelő árut kínálnak. A vállalat igyekszik min­dén rendelkezésre álló esz­közt felhasználni az ellátás javítására. — Egyebek között Lengyelországból mintegy 40 ezer—ötvenezer, az NDK-bcl kerek százezer méter szöve­tet vásárolt. Évi háromszáz­ezer dolláros devizák ere tát itthon nem gyártott cikkek, köztük műszőrmék tőkés im­portjára- fordítja—(MTI) Nem könnyű mesterség az balta Csicsikin elvtárs is. zánkban és a világpiacon. A baráti, közvetlen beszélgeté­sen sok szó esett a gyár kol­lektívájának szociális és kul­turális helyzetéről, a kom­munisták munkájáról és azokról a törekvésekről, ame­lyet a gyár dolgozói és veze­tői elkövetnek a termelés nö­vekedéséért, a sasvári termé­kek hírnevéért. Vendégeink nag^ elismeréssel szóltak a gyár eredményeiről és továb­bi sikereket kívántak mun­üvegfúvás. Ez esetben kipró­(Kiss Béla felvételei.) kájukhoz az eljövendő évek­ben. A parádsasyári látogatás után vendégeink az ország „tetejére” látogattak. Megte­kintették a piszkéstetői csil­lagvizsgálót, ellátogattak a galyatetői SZOT-üdülőbe, ahová elkísérte őket Oláh György, a megyei pártbizott­ság első titkára és Fekete Győr Endre, a megyei tanács végrehajtó bizottságának el­nöke is. Milyen kincs a jó ivóvíz? A húst és a kalácsot hetekig nélkülözheti az ember, de az ivóvizet egy napig sem. A he­vesi járás déli községeiben kevés a megbízható ásott kút, ezért valóságos ünnep volt 1966. szeptember 15-e, ami­kor Tarnaörsön megalakult a víztársulás. Jó vizünk lesz, nem kell a másik utcába járnunk, s konyhában, szobában meg­nyitjuk a csapot és folyik a jó ivóvíz — mondták három évvel ezelőtt a tarnaörsiek. Igaz. hárommillió forintba került az építkezés, a csövek, a tégla. De a munka egy ré­szét és a lakások bekötésének költségét a község lakói vál­lalták. Csak azt kérték, ha belefognak, akkor minél ha­marább legyen jó ivóvíz. Tímár Károlyt, a községi tanács akkori elnökét válasz­tották a társulás elnökévé és könyvelőt, műszaki- és pénz­ügyi ellenőrt, még jogtaná­csost is alkalmaztak. De se az elnök, se a könyvelő nem a régi. Akkor mentek el a köz­ségből. amikor a társulásnál már bajok voltak. A társu­lásnál egy ideje azt sem tud­ják. hogy hányadán állnak. Ki fizeti meg az eddigi kö­telezettségeket, lesz-e pénz a befejezésre, a további utcák és házak ivóvízellátására? A tarnaörsi víztársulás új elnöke Pető István, a tanács jelenlegi elnöke. Az elszá­molásokat, a pénzügyeket és egyéb, ügyeket most Pali Bé- láné intézi. De a hozzájáru-. lásokat a község lakói lassan. fizetik, sok a ■ hátralékos. A tervezett 370 ezer forintból csak 50 ezret fizetett a Ma­lomipari Vállalat, mert a tar­naörsi üzeme időközben megszűnt, a tejipari vállalat sem utalta át az 50 ezer fo­rintot. mert üzemét a tarna­örsi termelőszövetkezet vet­te át. A társulás új vezetői megbirkóznak a feladatok­kal? Mi lesz a víztársulas sorsa? A Járási Népi Ellenőrzési Bizottság megvizsgálta a tar­naörsi víztársulás gazdálko­dását, jelenlegi anyagi hely­zetét és a jelentés szabályta­lanságokról. lazaságokról és anyagi gondokról számol be. A tarnaörsi beruházás mű­szaki átadása 1968-ban meg­történt. de a közel kétmillió forintos végszámlát a müsza ki ellenőr a vizsgálat idejéig nem záradékolta. Vagon- ős teherautó számra érkezett a kavics, a cement, a tégla és egyéb építési anyag, de mindezekről nyilvántartást, anyagszámadást Báli Béláné nem vezet. Azt gondolta, hogy ez nem szükséges, mert elődje sem vezetett anyag­számadást. A társulás az elmúlt két év alatt műszaki és pénzügyi ellenőrzésért 14 900 forintot fizetett ki. Tehát fizetnek könyvelőt, műszaki és pénz­ügyi ellenőrt, sőt. Gyöngyös­ről jogtanácsos jár ki, mégis az anyagkezelésnek, elszámo­lásnak és a közösségi tulajdon védelmének alapvető feltéte­leit sem tartják be. Lehetséges, hogy a fiatal könyvelönő hibás, rossz gya­korlatot vett át, tehát nem lustaság és rosszindulat, ha­nem tapasztalatlansága miatt követte el a mulasztást. De Sajnos, lehetne a példák tome|ét sorolni, mégis csu­pán egyet említenék. Talán azért. mert. ez az egyetlen eset is magában hordozza ki­kristályosodva mindazokat a vonásokat ami a többire is jellemző. A közelmúltban szem- és fiíltanúj-a voltam az egyik közös gazdaságban a sző­kébb vezetőség vitájának. Heves eszmecsere volt, érvek, ellenérvek hadakoztak egy­mással s mindenki igyekezett. helyes ‘ álláspontra jutni. Ar­ról volt szó, hogy szüksé­ges-e máris az egyik brigád- vezető leváltása, vagy adja­nak-e még egy kevés türelmi időt az utolsó próbálkozásra. Az' ember ilyenkor óhatat­lanul hajlik arra, hogy az események mérlegelése nél­kül helyt adjon a fellebbe­zésnek, s magában megsza­vazza a türelrríl időt. Így vol­tam én is, amíg tisztán ki nem bontakozott előttem a brigádvezető története. Nos, az illető jó néhány éve már, hogy ezt a posztot betölti a közös gazdaságban. Valamikor, még a magángaz­dálkodás idején jó. gazdának tartotta mindenki, s később ^zért is választották meg a kisebb kollektíva vezetőjé­nek. Ahogy azonbap telt, múlt az idő, egyre jobban kiütköztek tudásának fogya­tékosságai. Ennek ellensú­lyozására egyrg élesebb han­gon beszélt az emberekkel, visszaélt pozíciójával, hatás­körébe nem tartozó ügyek­ben is utasításokat adott, s aki véletlenül panaszkodni mert. az előbb-utóbb megit­ta a levét „az árulkodásnak”. Nem is csoda, hogy egyre többen hagyták ott a brigá­dot és áltálában pontosan azok, akik dolgozni iá sze­rettek. A szövetkezel veze­tőinek is feltűntek ezek az ügyek, s többször is figyel­meztették a brigádvezetőt, hogy változtasson magatartá­sén, módszerein. Az ilyenkor szokásos ígérgetések ellenére is, minden maradt a régiben, sőt méginkább romlott a helyzet. Ennek az embernek ügyé­ben döntöttek a közelmúlt­ban a szövetkezeti vezetők, s ennek a vitának voltam .szem- és fültanúja. Az ár-„ vek, elleneinek haáakoeasa* milyen műszaki és jpénzügyi ellenőrzés az, amely elmu­lasztja a szükséges felvilágo­sítást és intézkedést. Miért, milyen munkáért fizetnek ki 14 900 forintot a műszaki es a pénzügyi ellenőröknek na a beruházás kétmilliós vég­számláját sem iáttamozták? Jogos a kérdés, hogy a víztársulások melyik hatóság felügyelete alá tartoznak, ki felelős azért, hogy a közös­ség vagyonával, az állam, il­letve a tanács pénzével fele­lősséggel gazdálkodjanak? Hangsúlyozzuk, a társulás­nak választott elnöke és fel­ügyelő bizottsága van és al­kalmazottakat is fizet A víz­társulások felügyelete a víz­ügyigazgatósághoz tartozik, tehát az ellenőrzésért a gaz­dálkodásért a vízügy igazga­tóság is felelős. Tarnaörs község Tanácsa 1969. évi fejlesztési alapjá­ban a víztársulás támogatá­sára 200 ezer forintot terve­zett, Tehát a községi tanács jelentős összeget ad, ezért — véleményünk szerint — joga van a folyósított pénz fel­használását ellenőrizni. Igényeljék a járási tanács és a népi ellenőrzés segítsé­gét. hogy a víztársulás gaz­dálkodását. anyagi helyzetét rendbehozzák és Tarnaörsön helyreálljon a bizalom. A víztársulásra szükség van, minél több családnak jó ivó­vizet kell adni. F. L. során mindenki megállapí­totta, hogy a brigádvezető hibás a kialakult helyzetért, jogtalanul visszaélt a biza­lommal. megsértette a szö­vetkezeti demokráciát, s jrem képes megfelelően ellátni a feladatát. Az egyetlen ment­ség számára: idősebb ember, Hűhez kezd. ha elküldik. A vita végén — ha nem is egyhangúan olyan döntés született, hogy megadják az utolsó lehetőséget magatar­tásának megváltoztatására. A döntés első pillanatra rendkívül humánusnak tű­nik. Valójában mégsem ne­vezhető annak. Illetve, ha a mérlegnek csak egyik serpe­nyőjét tekintjük, akkor em­berséges, de ha arra gondo­lunk, hogy két, serpenyő van, akkor feltétlenül antihumá- •mis a döntés. Mert az igaz, hogy a brigádvezető egy da­rabig még megmarad a po­zíciójában, s számára, csa­ládja számára ez mindenkép­pen előnyös, de ha azt vizs­gáljuk, hogy éppen az emlí­tett vezető hibái miatt há­nyán hagyták ott a brigádot, néhányan a szövetkezetét is — akkor könnyű vitatni a döntés jogosultságát. Sajnos, ez a példa nem csupán egyedi* éppen ezért érdemes írni róla. Sok eset­ben a józan mérlegelés, meg­fontolás helyett a megsajná- lás, a sajnálkozás kerül elő­térbe. S általában érően azoknál, akik másoknál me­reven elutasítják az ember­séget, a humanista bánásmó­dot. Egy emberre tekintettel lenni — sok más ellenében, semmiképpen sem nevezhető Jiuitianizmusnak. Ez nemcsak cgy-egv emberre, hamém a közösségre is káros. A szo­cialista humanizmus nyilván nem zárhatja ki eszközei so­rából a megértést, a türel­met, sőt időt is nyújt a .hi­bák kiküszöbölésére. De nem azoknak, akik éppen a közös­séggel szemben nem tanúsí­tanak sem türelmet, sem emberséget. (kaposi) 1969. augusztus 27., szerda Bemutatjuk Népköztársaságunk intézményeit ------------------------------------------------------------------------------ | , Az Elnöki Tanács H azánkban az államhatalom folyamatos gyakorlását legfelsőbb szinten — az alkotmány életbelépése óta — a Népköztár­saság Elnöki Tanácsa látja el. Megalakulá­sát. szervezetét, feladatkörét, működését alapjaiban az alkotmány, részleteiben pedig törvények, törvényerejű rendeletek és az El­nöki Tanács ügyrendje szabályozza. Az Elnöki Tanács elnökből, kát helyettes elnökből, titkárból és tizenhét tagból áll, aki­ket az országgyűlés első ülésén maga választ meg a képviselők közül. Az Elnöki Tanács tagja tehát csak országgyűlési képviselő le­het; miniszter viszont nem lehet a NET tag­ja. Az Elnöki Tanács az országgyűlésnek felelős, és köteles annak rendszeresen beszá­molni. Az Elnöki Tanács megbízatása az' egész országgyűlési ciklusra szól, sőt — éppen az államhatalom legfelsőbb szintjén, folya­matosan történő gyakorlása érdekében — megbízatása csak akkor szűnik meg, amikor az új országgyűlés az új Elnöki Tanácsot megválasztja. Az Elnöki Tanács feladatköre, hatásköre két, alapvetően különböző részből tevődik össze: az országgyűlést helyettesítő feladat­körből és saját feladatköréből. Az alkotmány rendelkezése, hipgy az' országgyűlés jogkörét, ha az nem ülésezik, az Elnöki Tanács gya­korolja; tehát ez a testület helyettesíti az or­szággyűlési ^ülésszakok közötti időben az or­szággyűlést. Az alkotmány e helyettesítő sze­repkörben lényegében egyetlen korlátot állít: az Elnökii Tanács az alkotmányt nem változ­tathatja meg. Az Elnöki Tanácsnak az alkotmányban ismertetett saját feladatköre az alábbiakból áll:, az országgyűléssel kapcsolatos teendők: az állam nemzetközi képviseletével kapcsolai- tos feladatok; a kinevezési hatáskör; a rend­jel- és címadományozás; az államhatalom he­lyi szerveinek'irányítása; a kégyelmezési jog gyakorlása és végül a külön törvényben az Elnöki Tanácsra ruházott feladatok. Ezek közül kiemelnénk, hogy az Elnöki Tanács legfelsőbb fokon irányítja az állam- hatalom helyi szérveiflek mimikáját. E hatás­körében az Elnöki Tanács bármely tanácsot feloszlathat, ha annak működése az alkot­mányba ütközik, űagy a dolgozó nép érde­keit súlyosan veszélyezteti. Szervezeti vona­lon dönt a főváros, a megyék, a megyei jogú városok, a járások, a járási jogú városok és a városi kerületek határának esetleges mó­dosításáról. s a községek határának megvál­toztatásáról, abban az esetben, ha ejz új ta­nács alakításával vagy működő tanacs meg­szüntetésével jár együtt. Kitűzi á tanácstagok választását és az új választást abbani az esetben, ha a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi tanács elhunyt (vagy visszahívott, illetve lemon­dott) tagjának a helyét be kell ^tölteni; biz­tosítja a tanácstagok választásának és vissza­hívásának törvényességét; legfelsőbb fokon dönt a tanácstagoknak tanácstag'ságukkal i összefüggő ügyeiben. Megvitatja a tanácsok (különösen a fővárosi, a megyei és a megyei 'jogú tanácsok) tevékenységét, „ megvizsgálja 'határozataikat. Ezzel kapcsolatban a NET jogosult bármely tanács határozatát (rende­letét) megsemmisíteni, megváltoztatni, ha az alkotmányba ütközik, vagy a dolgozó nép ér­dekeit sérti. Az Elnöki Tanács gyakorolja — mint már említettük — a büntető igazságszolgáltatás­sal kapcsolatos kegyelmezési jogot. Ezen el­sősorban az egyéni kegyelmezést értjük, mi­vel a közkegyelem gyakorlása az országgyű­lés hatáskörébe tartozik; az országgyűlési ülésszakok közötti időben azonban az Elnöki Tanács is hirdethet amnesztiát. Az Elnöki Tanács, mint az államhatalomnak a két 'ülés­szak közötti időben legfelsőbb szerve, bár­mely büntetőügyben megszüntetheti az eljá­rást (tekintet nélkül arra. hogy az milyen szakaszban van); a kiszabott fő- és mellék- büntetést együtt vagy külön-külön elenged­heti; a büntetést enyhítheti. A NET az egyé­ni kegyelmezés jogát konkrét határozattal és rendszerint kérelemre gyakorolja, cfe ilyen kérelem hiánya sem zárja ki a kegyelemadás lehetőségét. Halálbüntetés kiszabása esetén az ügy iratait a Legfelsőbb Bíróság elnökén és az igazságügy-miniszteren keresztül — a legfőbb ügyész meghallgatása után — min­den esetben fel kell terjeszteni az ‘Elnöki Ta­nácshoz, s az ítéletet a NI}T döntéséig nem lehet vérehajtani. Közkegyelmet mind az országgyűlés, mind — helyettesítő jogköré­ben — az Elnöki Tanács általában a Miniszter- tanács kezdeményezésére ad. törvény, illetve törvényerejű rendelet formájában. Említettük az Elnöki Tanácsra külön tör­vényben ráruházott feladatokat. Ezek között szerepel, hogy az egyházak magasabb állásai­nak betöltéséhez, az egylvizi tisztségviselők áthelyezéséhez vagy elmozdításához a NET előzetes hozzájárulása szükséges; az ország- gyűlési és tanácsi választások lebonyolításá­ra. az-azok törvényeségének biztosítására hi­vatott országos választási elnökség tagjai az Elnöki Tanács elnöke előtt tesznek esküt: dönt a magyar állampolgárság honosítással (visszajionosífással) való megadása, illetve az állampolgársági kötelékből történő elbo­csátás (a magyár állampolgárságtól való megfosztás) ügyében. A z Elnöki Tanács testületi szerv, s mint ilyen, döntéseit testületileg, az ülé­sein hozza. Ezeket a szükséghez képest tart­ja! de a tagok egyhavmadának kérelmére az ülést össze kell hívni. A NET ülésein a kor­mány tagjai és a legfőbb ügyész tanáéskozási joggal részt vehetnek. Újlaki László dr. \ Melyik az emberségesebb? /

Next

/
Oldalképek
Tartalom