Népújság, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-14 / 187. szám

I nemzetközi gazdasági együttműködés kislexikona Bilaterális — multilaterális kapcsolatok Tessék választani ••• Naponta 300 000 forint forgal­mat bonyolít le a hatvani szö­vetkezeti áruház, ahol július 20 óta egymillió-kétszázezer forint értékben ingeket, férfi- és női ruhákat, cipőket, porcelán és üvegárukat leárazva vásárolhatják meg a vevők. Képünk a női ruhák osztályán készült. (F t • K' B 'la) Újabb tudnivalók a gyermekgondozási segélyről k I KOSSUTH 8.20 Könnyűzenei híradó. 8.50 Borsod megye kutatói kö- zött. 9.15 Glazunov: A parasztkis­asszony. Balett. 10.05 A holdbéli csónakos. Zenés mesejáték. 11.30 Operarészletek. 12.30 Melódiakoktél. 13.39 A tudományos ismeretter­jesztés tapasztalatai. 13.59 Kazacsay: Pro memoria. 14.19 A magyar kórusmozgalom története. 15.10 Vályog város a Zagyva partján ... 16.05 Mozart: c-moll zongora- verseny. 16.38 Déryné naplója. 17.15 Operacsillagok, operaslágerek. 17.45 Nyitott stúdió. 18.13 Magnósok,, figyelem! 19.25 W. Wilkomirska hegedül. 19.47 Elveszett illúziók. 20.50 Zenés est több tételben. 22.20 Verbunkosok. 23.00 Zenekari muzsika. 0.10 Filmzene. PhJTOFl 8.05 Haydn-müvek. 9.00 Népdalcsokor. 9.50 Vállalatok a tárgyaló- asztalnál. 11.50 Magánvélemény közügyekben. 12.00 Kórusok. 12.12 Zenekari muzsika. 13.05 Szolnoki stúdiónk jelentkezik. 13.20 Operahármasok. 14.00 Ifjúsági randevú 1 kettőtől — hatig ... 13.10 Emlékezés Leél Leóra. 18.50 László Margit énekel. 19.05 Nóták. 3 9.37 Folyóiratszemle. 20.28 Smetana: Az eladott menyasszony. Háromfel- vonásos vígopera. 23.10 Csárdás csokor. 23.30 Operarészletek. MAGYAR 17.58 Hírek. 18.05 Kihasznált lehetőségek. 13.15 'A zsák., (Lengyel rajzfilm.) 18.25 Legkedvesebb kísérleteim. 18.45 Esti mese. 19.00 Leonard Bernstein a muzsikáról. 20.00 Tv-híradó. 20.20 Klasszikusok tv-filmen. Dusecska. (Csehov regényé­nek tv-filmváltozata.) 21.35 Mahalia Jackson énekel. 21.45 Integrál. (Tv-folyóirat.) 22.35 Tv-híradó. POZSONYI 16.00 Közv. a kajak-kenu EB-ről. 17.45 Ifjú szemmel. • 19.00 és 22.00 Tv-híradó. ' 19.50 Európa '69. (Dók.-film.) 20.25 Méhek völgye. (Cseh film.) EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33.) Az előadások kezdete: 4/a 6 és 8 órakor. Furcsa társaság EGRI BRODY: (Telefon: 14-07.) Az előadások kezdete: Va 6 és V2 8 órakor. Feledhetetlen idők Nyári ifjúsági mozibérlet, kötött szelvényei beválthatók. EGRI KERT MOZI: Az előadás kezdete: V2S órakor. Carmen (Másfélszeres hely árak!) GYÖNGYÖSI PUSKIN: Traiánus oszlopa I—II. Nyári ifjúsági mozibérlet, kötött szelvényei beválthatók. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Hallgatag ember GYÖNGYÖSI KERTMOZI: Megölni, vagy megmenteni HATVANI VÖRÖS CSILLAG: A győztes Robin Hood FÜZESABONY: A beszélő köntös 2Ö1ÜMI ÜGYELET Egerben: 19 órától péntek reg­gel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. Hirdessen a A bilaterális (magyarul: kétoldalú) kifejezést nem­zetközi értelember a gazda­sági és politikai kapcsola­tokra használják. Pl: két ál­lam között bilaterális tár­gyalások kezdődtek, ami nem jelent mást, mint hogy a két állam megbízottai leül­tek egymással valamilyen kérdést megvitatni, s egyez­ményt előkészíteni. A nem­zetközi gazdaságban a bila­terális kapcsolatok alatt azt értik, hogy két ország egy- másshl valamilyen gazdasági együttműködést folytat. így Magyarország a szocialista államokkal „bilaterális” bi­zottságokat hozott létre, mint pl. a Magyar—Cseh­szlovák Gazdasági és Mű­szaki Együttműködési Kor­mánybizottság, vagy ugyanez Lengyelországgal, a Szovjet­unióval stb. Ennek kereté­ben általában olyan együtt­működési témákat vitatnak meg, illetve olyanokban hoz­nak döntéseket, amelyekben a két ország érdekeit, pl.: Magyarország és Bulgária a rádiógyártásban működik együtt, Magyarország és az NDK a mosószerek és koz­metikai szerek gyártásában létesített bilaterális kapcso­latokat, ide sorolható a szovjet—magyar timföld­alumínium megállapodás stb. A multilaterális (magya­rul: sokoldalú) kapcsolatok értelemszerűen több ország között kialakult kapcsolatok. Általában valamilyen nem­zetközi szervezet keretében jönnek ilyenek létre. A szo­cialista országok a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, a KGST keretében építettek ki multilaterális kapcsolato­kat. A KGST keretében azokat a kérdéseket vitatják meg és döntenek bennük, amikben több ország, eset­leg minden tagállam érde­kelt és így a multilaterális megoldás a célravezető. Jó példa erre a „Barátság kő- olajvezeték”. A Szovjetunió a KGST tagállamok között a legnagyobb olajtermelő, míg a többi ország, — Románia kivételével — olajban sze­gény, tehát importra szorul. A Time amerikai hetilap közvélemény-kutatást rende­zett a mai amerikai átlag­ember erkölcsi felfogásáról. Lehangolóak az eredmények. Száz amerikai közül kilenc­ven úgy gondolja, hogy „már semmi nem fontos, csak a család tisztelete és a szere­lem”: 70 százalék a keresetet tartja a leglényegesebb do­lognak; 70 százalék azt állít­ja, hogy még mindig azok szerint a legjobb alapelvek szerint kell élni, amelyeket szüleik véstek emlékezetük­be. Külön-külön vizsgálva a felmerésre adott válaszo­kat. azok szemlátomást arra mutatnak, hogy mindennek ellenére valami megváltozott. Nézzünk néhány példát — a meglehetősen szokatlan . — kérdésekre adott válaszok kö­zül: — Az a politikus, aki nem veti meg a bort, ártalmasabb, mint egy házasságtörő (54 százalék, szemben 32 száza­lékkal) : — az a rendőr, aki zsebre vág bizonyos százalékot a prostituáltak bevételéből, ár­talmasabb, mint egy prosti­tuált (81 százalék, 8 százalék­kal szemben); — az a fehér kereskedő, aki négernek romlott húst ad el. ártalmasabb, mint a lázadó néger (63 százalék, 22 száza­lékkal szemben): — az a pszichiáter, aki ok nélkül ideggyógyintézetbe küld valakit, ártalmasabb, mint egy ravasz sorköteles fiatalember, aki betegnek tet­teti magát azért, hogy meg­meneküljön a katonai szoi­Igy sok ország vált érdekelt­té a kérdésben és közös erő­feszítéssel megépítették a ve­zetéket. Hasonló példa sok van, mint pl. a közös vagon­park (OPW) létesítése, az energiarendszerek összekap­csolása, a különböző ipar­ágakban a szakosítás, vagyis a termelés megosztása az or­szágok és azok iparágai, vállalatai között, stb. A bilaterális és multilate- sági kapcsolatok elmélyül- szítik egymást, s éppen ezért mindkettő létrejön az orszá­gok között. A két módszer kombinálása révén a gazda­sági kapcsolatok elmélyül­nek a szocialista országok között. A bilaterális és a multila­terális kapcsolatok körébe tartozik az országok közötti fizetési forgalom is. Az or­szágok a külkereskedelem keretében egymástól árukat vásárolnak és adnak el, azaz importálnak és exportálnak. Az export és az import érté­ke általában nem azonos és így az egyik ország adós lesz (többet vásárol, mint eladott), a másik országnak pedig kö­vetelése van. (Többet expor­tált, mint importált). A bi­laterális elszámolás kereté­ben a két ország egymással számol el, tekintet nélkül ar­ra, hogy pl. a követeléssel rendelkező ország egy har­madik országnak az adósa. Nincs módja rá, hogy a kö­vetelésével fizesse ki azt, akinek tartozik. A multilate­rális elszámolás — a kezdeti lépéseket erre a KGST Nem­zetközi Gazdasági Együtt­működési Bank keretében már megtették — lehetőséget nyújt, hogy a kölcsönös tar­tozásokat és követeléseket ne bilaterálisán számolják el, hanem az elszámolásban részt vevő országok csak a végső egyenleget fizessék ki. Vagyis összeadják az adós­ságokat és a követeléseket, s ezek különbsége (egyenlege) kerül csak elszámolásra. Ez fejlettebb módszer, s a KGST keretében tárgyalá­sok folynak ennek megvaló­sításáról. gálattól (65 százalék, 2 száza­lékkal szemben); — az az orvos, aki nem ug­rik rögtön, ha valaki súlyos beteg, ártalmasabb, mint egy homoszexuális (71 százalék, 18 százalékkal szemben); — az az ügyész, aki bűrvbe- lent ítél el, ártalmasabb, mint a fegyveres rabló (78 százalék, 10 százalékkal szem­ben). A Munkaügyi Miniszté­rium tájékoztatása szerint eddig csaknem 140 000 anya, az igényjogosult szülőnők mintegy háromnegyed része vette igénybe a fizetés nél­küli szabadságra épülő gyer­mekgondozási segélyt. Ez az arány a dolgozó szülőnők számára nyújtott lehetőség nagy népszerűségére utal. A segélyrendszer első idő­szakának pozitív tapasztala­tai lehetővé tették, hogy ez év januárjában a kormány a gyermekgondozási segélyezés idejét a korábbi két és fél évről további fél évvel, vagy­is a gyermekek 3 éves ko­ráig felemelhette, s a dolgo­zó nők néhány újabb csoport­jára kiterjeszthette a jogo­sultságot. Ennek alapján az eddigieken túlmenően — ha egyéb feltételek is adottak — igénybe vehetik a segélyt a legalább napi hat órában foglalkoztatott nők, az isko­lai tanulmányaikat befejező, de 12 hónapi munkaviszony­nyal még nem rendelkező anyák, valamint a határozott időre szerződéssel alkalma­zott szülő nők is. A rendeletmódosítás a már előző évben is gyermekgon­dozási szabadságon lévő nők­re is kiterjed. Ezért — ha gyermekük 3 éves koráig igénybe kívánják venni a se­gélyt — munkahelyüktől kérni kell annak fél évvel való meghoszabbítását. A gyermekgondozási szabadsá­gon lévő nők egy részének figyelmét az erre vonatkozó rendelkezések elkerülték, és igényüket eddig még nem minden esetben jelentették be. Ezért célszerű, ha az ille­tékes munkahely megkérde­zi a szabadságon lévő anyát, hogy meddig kívánja igénybe venni a segélyt. Ugyancsak jelentkezhetnek gyermekgondozási segély iránti igényükkel azok az anyák, akiket napi 6 órában foglalkoztattak, s emiatt a korábbi rendelkezés alapján arra nem voltak jogosultak. Ezek az anyák akkor is meg­kaphatják a segélyt, ha je­lenleg fizetés nélküli szabad­ságon vannak, vagy már idő­közben ismét munkába áll­tak, de gyermekükkel otthon szeretnének maradni. A határozott időre alkal­mazott nők, ha szerződésük a szülés után (a szülési sza­badság, vagy a gyermekgon­dozási fizetés nélküli szabad­ság ideje alatt) járt le, még akkor is jogosultak a gyer­mekgondozási segélyre, ha jelenleg nincs munkaviszo­nyuk. A gyermekgondozási sza­badságon levő nők mintegy 70 százaléka teljes időre ve­szi igénybe a segélyt, mint­egy 30 százaléka pedig rövi- debb ideig él ezzel a lehető­séggel. i A segélyt 1967. elejétől igénybe vevők gyermekei né­hány hónap múlva elérik harmadik életévüket és ezzel megkezdődik az első három éves periódus befejezésének időszaka. Ezek az anyák fo­Házi kerti gyümölcsöseinkben a téli alma és körte, késői érésű őszibarack vegyszeres növény- védelmére a második nemzedéki! pajzstetü rajzására való tekin­tettel. a Ditrifon 50 WP (10), Fii­ból E (10), Foszlotton (25) rovar­ölő szerek egyikét javasoljuk, 0.2 százalékos töménységben (100 liter permetléhez 20 dkg, illetve lyamatosan térnek vissza a munkába, ami az esetek többségében a gyermek óvo­dai elhelyezésének igényét is jelenti. A folyamatos vissza­térést elősegíti a Művelődés- ügyi Minisztérium rendelke­zése, amelynek értelmében a gyermekgondozási szabadsá­gát befejező anya gyermekét egész éven át fel lehet venni az óvodába. Az óvodai felvé­tel iránti igényt azonban to­vábbra is a korábbi rendel­kezéseknek megfelelően, minden év szeptember első hetében kell bejelenteni. Je­lentkezéskor közölni kell a gyermekgondozási szabadság befejezésének várható ide­jét. A gyermekgondozási fi­zetésnélküli szabadságot be­fejező anya gyermekét az óvodai ^felvételnél ugyanúgy bírálják el, mint azokat a gyermekekét, akiket bölcső­dei, vagy a szülői háztól közvetlenül kívánnak óvodá­ba adni. Minden esetben a családi körülmények és az óvodai férőhelyek, az elhe­lyezési lehetőségek döntik el, hogy a jelentkezők közül kiknek a gyermekeit veszik fel. Tehát az, hogy valaki gyermekgondozási segéllyel gyermeke 3 éves koráig ott­hon tartózkodott, a gyermek óvodai felvételnél nem jelent sem hátrányt, sem előnyt. 2 dl). A szerek, neve után a zá­rójelben levő szám a várakozási időt jetenti napokban, tehat azt, hogy a permetezéstől számítva hányadik nap után szedhető a gyümölcs. Lakott területen kívül rovar­ölő szerként Woiatox Sp. 30 (14), 0,5—0,0 százalékos, vagy Dan­ton 50 WP (14), 0,2 • százalékos permetlevét Is használhatjuk. Az említett szerekhez liszthar- matlertözés eseten a kéntartal­mú Dunakollt vagy Thiovitot 0,2 —0,3 százalékban is tanácsos használni a szükséges nedvesito- szer, Cittowett vagy Sandovit (100 literenként 2 dkg) hozzá­adása mellett. A llsztharmat elleni vegysze­res védekezést egészítsük ki az­zal, hogy permetezés előtt a liszt­harmatos najtásvégeket levágjuk és megsemmisítjük. A szőlőben igen erősen jelent­kezik a peronoszpóra, sőt, a ké­sői érésű fajtákban a szürkepe­nész erős mérvű kártételére is számítani lehet. Mindkét beteg­ség ellen hatásosan védekezhe­tünk a hegyvidéki szőlőkben az Orthocld, Merpan 50 WP, Ortho- Phaltan és a Folpan 50 nevű sze­rek egyikével, 0,2—0.3 százalékos töménységben. A felsorolt sze­rek várakozási Ideje 30 nap. te­hát csak azokban a szőlőfajták­ban használhatók, amelyek szü- retelési ideje ezt megengedi. Ezt a szabályt fontos betartani, mert ellenkező esetben a must forrását gátolhatjuk. A homoki szőlőkben az Orthocld és a IJer- pan használata tilos! Ajánlatos a szőlőfürtmolyok e’- len a Hungária L—2. permetezőt 1 százalékban, vagy a Hungária DL—30 pasztát 0.5 százalékban a választott gombaölő szerhez ada­golni. Heves megyei Növényvédő Állomás 13ü9. auffusztus lá,, csütörtök ■fSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSySSySS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSA/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SM'SSSJ. Tudom, már sokan elvesztették esernyő­jüket, de talán keve­sen vannak olyanok, mint én: tizenkét órakor vásároltam bambuszutánzatú nyéllel ellátott eser­nyőmet és negyed egykor már nem is volt birtokomban. A forgalmas posta egyik ablaka előtt felejtettem. Amikor két perccel később visszasiettem, már bottal üthettem az esernyő nyomát. De nem üthettem, mert meggyfa botomat alig egyhetes használat után vesztettem el. Az esernyő elvesz­tését még valahogy kihevertem, volna, de ami azután jött... Ugyanis elkövettem azt a barbárságot, hogy elpanaszoltam embertársaimnak az ernyöesetet. Az első, akinek említettem, másfél óráig vázolta, hogy ő mi, mindent veszített (üXTOBßJ el. Azután közölte: szórakozottság elleni eredményes védeke­zés céljából újabban mindent magához láncol. Megmutatta csavaros ceruzáját, amelyet vékony lánc kötött örök időkre órájának úgynevezett tisztiláncához. A tisz­tilánc viszont nad­rágzsebéhez volt erő­sítve. Esernyőjét csuklójához béklyóz­ta, tehát nem veszít­heti el. Azt tanácsol­ta, kövessem ezt a módszert. Második számú vi­gasztalóm elmondot­ta: hallott egjf esetet, amelynek szenvedő hőse a villamosmeg­állónál belebotlott er­nyőjébe és a kerekek alá került. Legyek te­hát boldog, mivel nincs már esernyőm. A harmadik vi­gasztaló papírt és ce­ruzát vett elő. — Mennyibe került az esernyő? — Kér­dezte. — Száztizenhét fo­rintba — mondtam. — Mennyit költesz hetenként'totóra, lot­tóra? — 13 forint 20 fil­lért. Két totó, két lot­tó. — Egyet elhagyni. Ez heti 3,30, negyed­évi 39 forint 60 fil­lér. — Mennyi feketét iszol napoM?_ — Három szimp­lát. De ülve... — Ezentúl minden­nap csak kettőt iszol, állva. A megtakarí­tás negyedévenként 159 forint. Így tehát nemcsak megtérül az esernyő ára, hanem... Ez a beszélgetés egy presszóban zaj­lott le. Utána végig­sétáltunk az úton. Vigasztalóm ekkor vette észre, hogy ka­lapját a presszóban hagyta. Vissza akart rohanni érte. — Nem leóz már ott — mondtam. — De tegnap vet­tem — siránkozott. — Gyönyörű nyúl­szőr kalap volt! — Ne izgulj! Ha húsz évig csak levest és főzeléket ebédelsz, akkor nemcsak a ka­lap ára térül meg, hanem vehetsz ma­gadnak a megtakarí­tott pénzen egy Wartburg autót is — vigasztaltam baráto­mat. Pal&iti László Gy. 1. Az amerikai ember morálja Növényvédelmi tanácsadó í

Next

/
Oldalképek
Tartalom