Népújság, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-09 / 156. szám

^1' • Ráa&­KÖSS'' I i 8.20 Zenekari hangverseny. 8.14 Emlékezés Pünkösü Andor­ra. 9.29 Könnyűzenei híradó. 10.0í> Nem boszorkányság, technika! 10.35 Operaegyüttesek. 11.30 A Szabó-család. 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Tánczene. 13.15 Népi zene. 13.45 Válaszolunk hallgatóinknak! 14.00 Szimfonikus táncok. 14.39 A magyar népdal. I. rész. 15.10 Iljúsági dok.-nuisor. lo.oj Brahms: H-dúr trió. 16.33 Berlini memorandum. VI. 17.20 Áriák. 17.44 Larion és Varvara. Rádió­játék. 18.50 FiJmdalok. 19.25 Népi zene. 19.49 Szálasl naplója. XI. rész. 20.08 Chopin: e-moll zongora­verseny. 20.52 Slágerek kórusban. 21.19 Gondolat. 22.20 Népi zene. 23.00 Riport. 23.20 Könnyű szimf. zene. 0.10 R. Strauss-dalok. PETŐFI 8.05 Népzenei magazin. 9.07 Schubert, a dalköltő. 9.32 ABC Meseáruház. 11.55 Néhány perc tudomány. 12.00 Balettzene. 13.05 Barokk muzsika. 13.40 Orvosi tanácsok. Kettőtől — hatig . . . 18.10 Hangverseny. 18.55 Nóták. 19.26 Hangjáték. 20.28 Zenésjátékrészl. 20.51 Riport. 21.11 Beethoven: Fidelio. MAGYAR 17.58 Hírek. 18.05 Reflektorfényben a termelékenység. 18.45 Látogatás a Magyar Televízióban. 19.10 Esti mese. 19.20 Monitor: Az ENSZ. 20.00 Tv-híradó. 20.20 McGill: Egy úriember tulajdona. 21.10 Dzsessziskola. 21.30 Tudósklub. 22.10 Tv-híradó. POZSONYI 16.00 A szlovákjai úszóbajnokság közvetítése. 17.00 Fúvószene. 19.00 és 22.00 Tv-híradó. 20.05 Gogol: Játékosok. (Tv-egyfelvonásos.) \m*f\ EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33.) Kleopátra 1—II. rész (Dupla helyárral!) EGRI BRODY: (Telefon: 14-07.) Vérrel megpecsételve (Nyári iljúsági mozibérlet, tcótötuzelvények. beválthatók.) EGRI KERTMOZI: Melyik úton járjak? EGRI BÉKE: A holtak visszajárnak HATVANI KOSSUTH: Szárnyas F ifi GYÖNGYÖSI PUSKIN: A magányos villa titka GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Átutazók paradicsoma GYÖNGYÖSI KERTMOZI: A kőszívű ember fiai I—II. (Dupla helvárral!) Ml ÜGYELET Egerben: 19 órától csütörtök reg lel 7 óráig a Bajcsy-ZsUtnszky fccai rendelőben. CCeiefctfU 11-10.) bMeiés ©ermöteí; Megsérült az erkély tartó Be kellett zárni az egri minaretet ódáién t szorosan egymás mel lett topogva — sok vakmerő hősködéssel ki-ki hajolva az erkély rácsán (legutóbb martfűi kirándulók százával szórták el nem használt ebédjegyeiket az utcára és a parkba a „vendég jogán”). Hiszen ez az erkély is csupán egy személyre volt tervezve. a müezzinére, aki napjában ötször kiáltotta cl imáját az igazhívők felé. „Nincs több isten, csak egy, írtén végtelenül hatalmas, jöjjetek hát, imádjátok öt. Az ima édesebb, mint az álom, fel hát az imára, fel a bol­dogságra!” , Talán a kétféle veszélynek, talán az / időjárás emésztő, rongáló hatásának is tulajdo­nítható, hogy az elmúlt he­tekben levált az erkélyt tar­tó konzolkoszorúnak néhány faragott darabja, s még sze­rencse, hogy a minaretet kö­rülvevő vasrácson belül ért földet. A jelenség megdöbbenést keltett mindazokban, akik műemlékeinket oly szeretet­tel és féltéssel veszik körül, s a minaret kapuja egyelőre, talán hosszú időre bezárult, az idegenforgalom előtt. Bízunk abban, hogy a vá­rosi tanács a legkiválóbb szakértőket fogja meghallgat­ni a felsorolt szempontokra tekintettel, s talán sikerül ki­javítani a megrongálódott részt, bár erre nem sok a re­mény. Persze már akkoriban ki kellett volna írni, hogy a mű­emlék egyelőre nem tekint­hető meg belülről. Nagyon sok idegencsoporttal talál­koztam a torony tövében, amelyek sokáig várakoztak, abban a reményben, hogy a min.áret őre. talán betért egy pohár sörre s biztosan nem­sokára előkerül. így értékes idejük nagy részét töltötték el — hiába. Kartcrr Elemér Az európai hírességű egr minarettel kapcsolatban mai régóta kétirányú vizsgala voit időszerű. Az egyik sta tikai természetű, s nerr arra a kérdésre volt hivatvt telelni, hogy a torony alap­zata elegendő teherbíró ké­pességű-e, saját testének és természetes kilengés! hánya­dosának elviselésére, hanem arra. hogy az egyre növekve: teherforgalom rengéseire ho­gyan válaszol az épület. A2 automobilizmus hirtelen fel­szökkent növekedése miatt a deli irányú forgalmat a Knézich Károly utcára kel­lett terelni s egy ideig he’yi forgalmú autóbusz-megálló is volt. közvetlenül a torony aliában. Hogy milyen rengési erők mozdultak itt meg a súlyos teherautók és kettős autóbu­szok súlya és fékezési kény­szere miatt, mutatja, hogy a vastag aszfaltréteg időnként meghuliámosodott. Az autó­buszmegállót ugyan a múlt évben kissé hátrább helyez­ték — lehet, hogy a mina­retre, vagy inkább a körülöt­te sokszor tornyosuló idegen- özönre való tekintettel, de a fékezési erők és rengések ve­szedelme továbbra is kísért, hiszen a torony éppen a Markhot utcai kanyar előtt van. itt tehát fékezni kall a teherkocsikat és autóbuszo­kat. Ennek a veszélynek ki­küszöbölésére egyetlen móri volna: elterelni a teherfor­galmat innen. Ennek az egy­szeri csodának épségben tar­tása megérne néhány komolv fejtörést — forgalmi tekin­tetben is. Bizonyos, hogy ter­vezői nem lehettek tekintet­tel a negyedfélszáz esztendő­vel ezelőtt ilyen körülmé­nyekre s a minaretet a tech­nika fejlődése ismeretlen veszélyek közé sodorta. A vizsgálat másik irányát afelé kellett volna venni, vájjon a 45 cm keskenységü erkély megbirja-e a roham­szerű idegenforgalmat, elvi­selheti-e azt hogy időnként 8—10 fiatal, vagy felnőtt áll m tér ■a. Gábor Áron BUKAREST: Ünnepségek sorozatán idéz­ték e napokban a Kovászna megyei művelődés- és müvé- szetügyi bizottság, valamint a magyar nemzetiségű dolgo­zók megyei tanácsa rendezé­sében Gábor Áronnak, az 1848-as szabadságharc hős agyúüintőjének emlékét. Ünnepség volt a kökösi emlékműnél, az eresztevényi temetőben, Kézdivásárhelyen és Sepsiszéntgyörgyön került sor Sombori Sándor, romá­niai magyar író „Gábor Áron” című színművének be­mutatójára. (MTI) SzaluisoxhI lilzor L bukaresti Atomfizikai Intézetben a közelmúlt* ban eredeti elgondolások alapján olyan lázcr- készüléket szerkesztettek, amely szénilioxidgázzal működik. A készülék 10 mikron hullám- hosszú, infravörös sugarakat bocsát ki. A berendezés mind az iparban, mind a tudományos kutatásban jól alkalmazható, különféle anyagok szerkezetének a vizsgálatára. i (MTI külföldi képszolgálat.) A moszkvai filmfesztiválról Kis országok nagy lehetősége A hétfői ünnepélyes meg­nyitó után, kedden, a „feszti­vál-nagyüzem” beindult. A kora délutáni program kere­tében a • „Folyosók” című svéd versenyfilm és az „Oroszlán télen” című angol versenyen kívüli játékfilm bemutatójára kerül sor. Este az argentinok mutatják be „Az ég keskeny szelete” és a románok „Egy nő egy sze­zonra” című filmjüket. Egy­idejűleg megkezdődött a rö­vidfilmek és a gyermekfil­mek fesztiválja is. A Rosszija szállóba, a fesz­tivál „főhadiszállására” végte­len áradatban érkeznek az üdvözletek. Georgij Berego- voj vezérőrnagy a szovjet kozmonauták családja nevé­ben köszöntötte a VI. Moszk­vai Nemzetközi Flmfesztivál részvevőit. A szovjet főváros utcáin megkülönböztetett tisztelettel és szeretettel veszik körül a moszkvaiak a fesztivál ven­dégeit, köztük is a szebbnél szebb filmcsillagokat. Való­ságos kedvence lett Moszk­vának Therese Diope szene­gáli filmszínésznő. akit a moszkvai „utca embere” is csak „Miss Afriká”-nak ne­vez. Kovács András, a „Fa­lak” című magyar fesztivál­film rendezője a Szputnyik- nak, a filmfesztivál külön új­ságjának adott nyilatkozatá­ban hangsúlyozza: Határo­zott híve vagyok a nemzet­közi fesztiváloknak, mivel se­gítenek bennünket abban. hogy az évi 2—3 ezres film­termésből kiválogassuk azt a néhány százat, amely valóban figyelmet érdemel. Különö­sen fontos a kritika és a fesz­tiválok szerepe — húzta alá — a kis országok szempont­jából. A hírneves filmcsilla­gokkal rendelkező szuperko­losszusok már a munka fo­lyamatában biztosítják ön­maguk számára a hírverést. A kis filmgyártó vállalatok és a kis országok nemzetközi fesztiválok nélkül soha sem tudnának kitörni határaikon túlra — emelte ki Kovács András. ■SSSSSSSSSSSSJySS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSJSSSSSJSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSj 7 íz kéz — tíz ujj — Maga ivott? — En? Kikérege- tem magamtól. En kérem rendőrbiztos elvtikém... pardon... báttyám, én soha nem iszom a volán mögött... En kérem sej cica, eszem azt a csőp kis szád, én ké­rem szépen... Mit is akartam nekem mon­dani neked aranyos rendőr bácsi? — Maga részeg! — Kikikérem ma­gamnak. Ezt kérem jegyzőkönyvezni. Hogy kikérem ma­gamnak. Mit is kér­tem ki magamnak? Ja igen. En nem va­gyok részeg. Legfel­jebb kissé ittas. Hogy úgy mondjam. Ezt is abba a jegyzőkönyv­be. Bele nekije. de azonnal. Mert mit it­tam én. Semmit. Egy kezemen meg tudom számolni. A féldeci­ket. A másik egy ke­zemen a korsókat. Azt összesen tíz kéz kozelekedesrendészet elvtárs. Nem. Két ujj. Nem. Két kéz. Na ugye. Ezt is ké­rem jegyzőkönyvez­ni. Mindent jegyző­könyvezni... — Elég a fecsegés­ből. Ide a jogosít­ványt és kiszállni, de azonnal! — Mi... mi... mi­csoda hang ez? Ma­guk a dolgozó nép rendőrei. Az én rend­őreim. Az én aranyos rendőreim. Ezt is bele abba a jegyzőkönyv­be. Hoplá. Látja, en­nek is maga az oka. A volán mögött nem esem el... Hé most maga üt, vagy porol? Jó trükk. Fellökött, hogy leporolhasson, hogy azt is belevehes- se e jegyzőkönyvbe, hogy Galagonya Ti­hamér részeg volt a kocsin. Pedig egy Ga­lagonya sohasem ré­szeg... Mit... mit tet­szik tőlem? — A jogosítványát adja már ide. Ez arcképes MÁV-iga­zolvány, ha nem vet­te volna észre uram... — Hogy én nem vettem volna észre?... Hahahaha... Maguk hányán vannak... Négyen? Csak ket­ten? Akkor kettő el­bújt. Az előbb még igenis négyen voltak, mint most megint... Na és aztán, ha MÁV­ben... Szégyellje ma­gát. Maga egy de­mokratikus rendőr? Egy kis piáért így murizni... Egy hónappal ké­sőbb: — ...és tisztelt bí­róság, biztos, hogy szét pattant az a szonda? Igen. Hát akkor valamicskét igazolvány. Közút, vasút... út! Punk­tum. Na jó, de türel­metlen a kisangya- lom, mert szeretni én lem akarom... Vegye be a jegyzőkönyvbe, is... Azért hogy nem akarom iéldeciért? szeretni a kisangya- lomat... Hét... mit kotorászik a zsebem­tényleg ihatlam... Bár az is lehet, hogy konyakos meggyet ettem... Az is lehet, nem? Nem lehet. És a jogosítványomat a néhány Nahát... Igenis, kérem én fel­lebbezek... Fel... . .... (ewi) Országjáráson a nagyrédeiek ... Áramszünet alatt — brigádtalálkozó... A kölcsönzés díja: 5 forint, de miért? tét nézték meg. A tsz buda- borkóstoló.iában fejező­A nagyrédei Szőlőskert Termelőszövetkezetben már hagyomány, hogy a tagság a jó mupka jutalmaként or­szágjárására indul — írja le­velében Rónai Kálmán olva­sónk. Az elmúlt napokban 200 ember készülődött lázasan a kirándulásra. A résztvevőket három csoportra osztották és a tagok maguk döntöttek, merre indulnak. Az egyik csoport Aggtelek felé, a má­sik a Dunakanyarhoz, a har­madik a Balatonhoz indult. Mindhárom út résztvevői ki­tűnő hangulatban tették meg az érdekes kirándulást. A Dunakanyarba kirándulók megnézték a visegrádi várat, Mátyás király palotáját, a Börzsöny hegység szép tájait, Esztergom nevezetességeit, s Budapesten is körülnéztek. Meglátogatták az Országhá­zat, megnézték az országgyű­lési termet. Délután sétahajó­zásra indultak, s estefelé a Vidám Parkot és az állatker- nézt pesti be dött be a jutalomkirándulás. Ezekben a hetekben a há­lózat javítása miatt, hol az egyik, hol a másik egri üzem­ben állnak le a gépek. A hé­ten sorra került a Lakatos- árugyár is. Egyes brigádok a kényszerű pihenő alatt, össze­kötötték a kellemeset és a hasznosat — írja Szarvas Já­nos — és brigádtalálkozókat rendeztek a váratlan vakáció alatt. A MEO kollektívája a strandon tartotta meg a bri­gádgyűlést. A vállalati kabi­nok egy-kettőre megteltek. A brigádtalálkozó programja gazdag volt, foci, tollaslabda­bajnokság, és természetesen ultipartik. A váratlan üzem­szünetet jól használták fel a gyár brigádjai. A biharkeresztesi járás kis községéből Körösszegapátiból is hozott levelet a héten a posta. Vmirjánczki József az általános iskola tanára szá­molt be arról, milyen nagy­szerű élményt jelentett a tá­voli alföldi falucska fenne- 1969. Júliát 9* t—grit keinek a bélapátfalvi táboro­zás. A gyerekek a Bélkő alatt ütötték fel sátorfájukat. A 10 napos táborozás alatt meglá­togatták Eger nevezetességeit, megnézték a szarvaskői várat és kirándultak Szilvásvárad­ra. Egy napot eltöltöttek az aggteleki cseppkőbarlangban is. Az alföldi gyerekeknek fe­lejthetetlen élményt hozott a bükki táborozás. A mátraházi gyógyintézet- . bői névadó ünnepségről kap­tunk levelet. Dr. Dóra Ferenc kislányának névadóját tartot­ták meg a szanatórium kul ­túrtermében. A kis Mariannt az intézet kommunista dolgo­zói nevében Ádám István párttitkár köszöntötte. Meg­ajándékozta a kisbabát a szakszervezet és a KlSZ-szer- vezet is. A mátraházi szana­tóriumban ez volt a második névadó ünnepség. Érkezett Egerből panaszos levelünk is. Sok strandoló bosszúságáról Írtak benne. A strandon érdekes „újítást” ve­zettek be. Tavaly még in­gyen lehetett pihenni a ía- priccseken. Az idén már 5 forintos kölcsönzési dijat szednek érte. Nyugtaként olyan papírt kapnak a priccs- használatért, melyre rá van írva: „kölcsönzést jegy, vas­vázas nyugágyról”. Ezért ki is fizetné mindenki zúgoló­dás nélkül a kölcsönzési di­jat, de a fapriccsekért egy ki­csit soknak tartják. A vízmű vállalat • újabban minden esztendőben hoz va­lami bosszantó újítást a für- dőzőknek. Először a kabin­bérletet akarták megszüntet­ni, aztán a bérletet meg is szüntették, sorbaállásra kár­hoztatva ezzel mindenkit. Most itt van ez a kölcsönzési díj. Olvasónk bosszankodva kérdi levele végén: vajon mit várhatunk még mi fürdőzők? És van is bosszankodásban valami igazság...

Next

/
Oldalképek
Tartalom