Népújság, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-06 / 154. szám
ííW^^SC-Ésszerű kockázat — tisztes nyereség Mennyi kockázatot vállalnak az tizem vezetői? Milyen esetekben szabad kockáztatni, hol az eeszerű kockázat és a könnyelmű hazárdjáték határa? A gazdaságirányítási reform kibontakozása során szélesedik-e a verseny? Hogyan lehet csökkenteni a bizonytalanságot? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk legutóbb a Finomszerelvény- gyárban Győrfi Ferenc gazdasági igazgatóval és Kovács Imrével, a közgazdasági főosztály vezetőjével. Elméleti fejtegetés helyett gyakorlati példákat vizsgáltunk. A Finomszerelvény- gyárban ma már sem orvosi fecskendőket, sem Luna- press kávéfőzőt nem érdemes gyártani. Ezekkel nem szabad sem a munkerőt, sem a gépeket lefoglalni, mert veszteséges lenne a termelés és ilyen körülmények között nem emelhetnénk a béreket, nem lenne részesedés, rosszul járna a vállalat és a népgazdaság is. Korszerű és gazdaságosan gyártható, jól eladható termékre volt szükség. Ilyennek látszottak a Mecman-ele- mek. De az európai piacon bírják-e a versenyt, menynyi rizikót vállalhat a Finom- szerelvénygyár? Milyen természetű kockázat jelentkezik legelőször? A pneumatikus automatikaele- mek gyártásának technológiáját nem ismerték a Finom- szerelvénygyárban, de az országban sem. Azt tudták, hogy rendkívül pontos forgácsoló munkára van szükség. Alapos vizsgálat után a gyár vezetősége úgy döntött, hogy megfelelő átcsoportosítások és folyamatos szakmai képzés után a dolgozók megfelelnek a követelményeknek. Kezdetben a géppark kielégítő és a továbbiakban folyamatosan korszerűsíthető. A Finomsze- relvénygyár vállalta azt a kockázatot is, hogy vajon a Székesfehérvári Fémművek megfelelő alumíniumötvözetet szállít-e? Mi tagadás, az alapanyag minőségével és méretével még mostanában is akad baj. Gyors fejlődés — korszerű gyártmányok Másfél évvel ezelőtt ki tudta volna pontosan meghatározni, hogy a Mecman-rend- szerű pneumatikus elemeket hazai gépgyártásunk hogyan fogadja? Az automatizáláshoz felhasználandó elemek jelentős részét a svéd Mecman- cég szállítja és ennek ellenértékét a Bervában gyártott pneumatikákkal törleszti a Finomszerelvénygyár. Itthon sikerül-e olyan minőséget gyártani és olyan költséggel termelni, hogv ne fizessenek rá a svéd szerződésre? Melyik terméknél mennyi lesz a vám és a szerződéskötéskor ki tudta (1967 szeptemberében), hogy az új mechanizmus elvei a gyakorlatban hogyan érvényesülnek ? A gazdasági előrejelzések Látták, vagy egyes esetekben csak sejtették a kockázat nagyságát. De hogyan sikerült ésszerű határok közé szorítani a bizonytalanságból fakadó rizikót? A Finomszerelvénygyár vezetői erre a kérdésre azt válaszolták, hogy gondos tervezéssel, alapos piackutatással, a termelési és értékesítési politika következetes megvalósításával. Mindez milyen konkrét intézkedést jelent? A vállalaton belül „zöld utat” biztosítottak a Mecman- prograirmak. Budapesten Mecman-irodát szerveztek. Enmeik feladata a műszaki tanácsadás, tervkészítés, műszaki fejlesztés és propaganda, piackutatás és vevőszolgálat, szakmai bemutatók, valamint a felszerelés folyamatos ' ellenőrzése. A vállalat vezetősége rendkívül sokat törődött azzal, hogy a termelés irányítóinak komplex, közgazdasági szemlélete fejlődjék, vagyis a korszerű termékeket fejlett technológiával, jó minőségben és gazdaságosan állítsák elő. De ahhoz az igazsághoz is tartották magukat, hogy az eredményes termelés csak fél siker, meg kell tanulni kereskedni is. A kereskedelmi főosztályon belül export-import csoportot szerveztek, erősítették. hatékonyabbá tették a közgazdasági főosztály munkáját. Szélesedő verseny — újabb lehetőségek A Finomszerelvénygyár bátor kezdeményezése, valamint az apci Qualital, a Selypi Cementművek vagy a szövetkezeti és az állami kereskedelem versenye biztosítja, hogy a gazdaságirányítási reform megfelelő feltételeket teremt a gazdasági versenyre, lehetőséget ad a vállalatok vezetőinek, hogv kockázatot vállaljanak és ha ismerik a játékszabályokat, ha nem felelőtlen, hanem észszerű kockázatot vállalnak, akkor megfelelő nyereséget érnek el. Az élenjáró vállalatok vezetői a verseny további élesedésére számítanak, de nem félnek tőle, mert idejében felkészülnek és már a startnál előnyre tesznek szert. Mindehhez azt is hozzáfűzzük, hogy a versenyre szükség van, mert a verseny ösztön- ,zji, ellenőrzi és bírálja a gazdasági döntéseket, megköveteli és megteremti a vezetés rugalmasságát, Dr. Fazekas László Mi újság VISONTÁ? Száz-százötven méterre a „Góliáttól” őszi árpát arat a kombájn, a kémény szomszédságában, az első blokkon pedig már napok óta tart a műszaki vizsga, az első kapcsolás szakmai értékelése. Szakemberek vizsgálják: hogyan „viselkedett” a kazán, a hűtőrendszer, a szállítóberendezés, és a turbina? A „kórlap” még nem készült el, de az máris biztos: nem minden úgy sikerült, ahogyan szerették volna. Különösebb probléma azonban nincs: az erőmű „szive” a turbina, a kazán állta a próbát, csak a pemyeszállító rendszert kell még stabilabbá tenni, aztán jöhet az újabb kapcsolás, a folyamatos üzemeltetés ... A törőműben viszont — ahogyan Burján János szerelő művezető elmondotta — teljes a nyugalom... — Már „megkóstolták.” a lignitet is a berendezések. Alapjában véve elégedettek vagyunk az első próbákkal, és részünkről bármikor indulhat az erőmű. Az első egységet határidőre elkészítettük, igaz, hogy sokat dolgoztunk rajta, de nem kevesebb, mint □ Az első kapcsolás „kórlapja* □ Már tőrt a törőmű □ .,«Jön” az ötödik torony 25 ezer forint célprémium ütötte markunkat. A pénzt már elköltöttük, de nincs elfelejtve a szép jutalom. — Tulajdonképpen mi is a funkciója a törőműnek? — A bányából elszállított lignitet itt töri és válogatja a gép. Ezek a masinák rendkívül precízen dolgoznak, menet közben még az idegen anyagoktól: a vastól, a különböző fémektől, és a meddőtói is megtisztítják a lignitet. Így a törőműből kikerülő lignitet tiszta, steril állapotban adjuk át az erőmű kazánjának. Az első blokkon, és a törőműben is teljes az üzem, de nincs kiadóhely a Heller— Forgó hűtőtornyokat építő 31-eseknél sem... — Szépen haladunk, — Macska András művezető — a négyes toronynak már a trombita pereme is elkészült. és rövidesen megkezdjük a csúszózsaluzását. Meg sem állunk 116 méterig. Hatalmas létesítmény lesz. Száz méter az átmérője, 116 a magassága. Tengernyi beton van benne. Csak az alapjához ötezer köbméter betonra volt szükség. Lehet, hogy hazabeszélek, de nekem nagyon tetszik. — Mikorra készülnek el vele? — Ez év őszére. Aztán majd átrándul a „csapat” a szomszédba, mert már „jön” az ötödik torony is. Ez ikertestvére lesz a negyediknek. Már javában tart az alapozása. Az Olasz, a Kovács vasbetonszerelő brigádok teljes gőzre kapcsoltak... Mi újság Visonta? Többek között ezek ... Utolsó simítások a törőmű első egységének szalagján. (Foto: Kiss Béla) Mire költötték a falu pénzét 1938-ban és harminc évvel később Hét i',r«lekes pjerliorsi jje«»»«»liitnyv „leleplező” adatai Régi, kemény fedelű kör.yv ■tanulmányozásába mélyedve találtam Barócsi Miklóst, az Egerbocsi Községi Tanács vb-elnökét. Az alakjára és formájára szokatlan könyv, a képviselőtestületi közgyűlések jegyzőkönyveit tartalmazta 1937-tól kezdődően. — Tanulságos ez a regi jegyzőkönyvgyűjtemény — mondja róla az elnök —, amikor egy-egy fontosabb beszámolóra készülök elő-elősze- dem s a falubeliekkel is gyakran felidézzük a „benne foglaltakat...” A benne foglaltakat..., amelyeket aláírásukkal hitelesítettek Meleg Deák Ágoston és Meleg P. Balázs képviselőtestületi tagok. A jegyzőkönyvből világosan kiderült, hogy három évtizeddel korábban mire költötték itt, Egerbocson a falu pénzét. S ez ... önkéntelenül kínálja az összehasonlítást egy harminc évvel később „kelt” jegyzőkönyvvel, amelyet már az Egerbocsi Községi Tanács 1969. I. 22-i rendes ülésén vettek fel s szintén a falu pénzének elköltéséről ad pontos adatokat. 1938 SZOLGÁK BÉRE 929 PENGŐ 40 FILLÉR 1968 MUNKABÉRRE 72 908 FORINT A régi jegyzőkönyvet forgatva elsősorban olyan kifejezésekkel, költségvetési rovatokkal, kiadási és bevételi tételekkel kell megismerkedni, mint a „szolgák bére ... csendőr pihenő bére, végrehajtási költségek, papi, kántori áeputátum..amelyek a kiadási tételekben nem kis összegekben szerepelnek. A szolgák bérére 929 pengő 40 fillért fizettek ki 1938-ban s hogy ebből a nem kis ősz- szegből kik részesedjek elsősorban, azt szemléltetően mutatja, hogy például az isko- teszolga 76 pengő javadalmazást kapott egész évre (!?), míg az egyházi tisztségviselők majdnem ezer pengőt vettek fel tiszteletdíjul. Végre- h&jtásra is elmeirt a betervezett 151 pengő, a csendőrpihenő bére is többre rúgott, mint az iskolaszolga egész évi fizetése s a falu „szolgái” egészen más arányokban részesültek a költségvetésből, mint mostanában. — Munkabérre 1968-ban' — mint a jegyzőkönyv is mutatja — 72 000 forint került kifizetésre azok számára, akik a faluért dolgoznak — szedi elő újból a mostani jegyzőkönyvet az elnök. — Legfeljebb érdekességként említhetném meg, hogy az arányok mennyire eltolódtak, hiszen most a falusi pásztor könnyen felülmúlhatja a vb- elnököt fizetésben. Mindenesetre olyan gond nem igen akadt mostanában, hogy a falu gazdasági, kulturális, egészségügyi „szolgáit” r.e tudtuk volna rendesen kifizetni. Nemrég döntött a tanács arról, hogy könyvtárost és ifjúsági klubvezetőt alkalmazunk. 1938 KULTURÁLIS CÉLOKRA 24 PENGŐ 50 FILLÉR 1968 IFJÚSÁGI KLUBRA, KULTÜRHÁZRA, KÖNYVTÁRRA. ISKOLÁRA 300 EZER FORINT Az 1938-as képviselőtestületi jegyzőkönyv 6-os rovata a közművelődés költségeit sorolja fel. Az évben kulturális célokra 24 pengő 50 fillért költöttek. Nem is nagyon merem kérdezni, hogy mi mindenre juthatott ebből a szerény összegből. Persze ehhez még hozzáve- hetjük azt a három pengő 33 fillért, amelyet a falusi iskola könyvtárának „fejlesztésére” fordítottak. A további adatok böngészése közben kiderült, hogy ugyanennyi ősz- szeg jutott a dögtér fenntartására s hogy rablás ellen biztosítsák a falu pénzét őrző kasszát, jó tízszeresét fizették ki annak az összegnek, mint amennyi könyvekre jutott Egerbocson 1938- ban. A falu akkori költségvetése némi összeget szánt a tanítói fizetésekre, az iskolai költségek fedezésére, ám hogy ennek az összegnek a szerény voltát érzékeltessük: felszerelésre 41 pengőt költöttek, ugyanakkor a kántor különjárandósága ennek majdnem négyszeresét tette ki. A képviselőtestületi jegyzőkönyv más érdekes adatokat is kínál összehasonlításra. Maradjunk talán a kultúránál, a művelődésnél, amely az 1968-as évet illusztráló jegyzőkönyv szerint a 30 évvel előtti 24 pengő ellenében 300 ezer forintos kiadásról beszél. Ennyi jutott a könyvtárra, ifjúsági klubra, a kultúrház további rendbehozására, egyéb művelődési célokra, az iskola átépítésére, bővítésére, nevelői lakásokra. Az egerbocsiak ma már megmosolyogják annak a régi jegyzőkönyvnek egyik tételét, amely arról szól, hogy Koncsek János, bátori esperes plébános annak idején úgy hozta egyensúlyba az egerbocsi költségvetést, hogy a neki adott sok száz pengős deputátumból 57 pengő 22 fillért visszaadott a falunak s ezzel az „alapítvánnyal” eltüntethették a költségvetési hiányt. Említésre méltó a 7-es rovat is, amely arról tudósit, hogy a szegér.yügy és népjólét címén 153 pengőt fizettek ki 1938-ban. s ezzel „letudták” az egerbocsi nép jólétének biztosítását. — Nevetségesen kevés ez az összeg — fűzi hozzá a vb- einök, — mert bár a rászorulóknak mi is fizettünk ki 7800 forint segélyt 1968-ban, de a népiólét növelését rrú egészen másképp képzeljük... és igyekszünk megoldani. Azt, hogy miként, arra nemcsak az 1968-as költség- vetési jegyzőkönyv ad választ, de a falu megváltozott képe is, az új bisztró, váróterem, tanácsháza, a rendbe hozott kultúrház, az ifjúsági klub, a posta, a modernizált iskola, a vízvezeték, amely az időben ismeretlen fogalom volt itt Egerbocson, s természetesen nem is szerepelhetett a költségvetésben. Miként is lehetne összevetni a népjóléti 158 pengővel azt a tényt, hogy tavaly csak az utcák közvilágítására húszezer forintot költöttek. A falun keresztülfolyó patak szabályozására 160 ezer forint jutott. Ma már olyan költségek merülnek fel, mint i a parkosítás, a faluközpont szépítése, orvosi lakás, s — amit itt lépten-nyomon emlegetnek és dicsérnek — a törpevízmű, amelyre félmilliónál is nagyobb öszeget szántak az egerbocsiak. 1938 AZ EMBEREK EGÉSZSÉGÉRE 420 PENGŐ, JÓSZÁGOKÉRA 4000 PENGŐ 1968 AZ EMBEREK EGÉSZSÉGÉRE 120 EZER FORINT, A JÓSZÁGOKÉRA 206 FORINT „Köz- és állategészség” — ezen a címen majdnem négyezer pengőt számoltak el az 1938-as zárszámadásban, ám ebből mindössze 420 pengő jutott az emberek egészségvédelmére, a többi pénzt apaállat-tartás, fedeztetés és egyéb címen használtak fel. Igaz, hogy most a termelőszövetkezet biztosítja az állategészségügy nagyobb költségeit, s így a tanácsnak mindössze 206 forintot kellett egész évben erre kifizetnie, ám a lényeg mégis az, hogy a költségvetés döntő részben most az emberek egészségvédelmét szolgálja. Az orvosi rendelőre, a csecsemőgondozási körre tízezer forintnál többet fizettek ki 1968-ban. Más — a falu közegészségét elősegítő — célokra 108 ezér forintot, de sportolási célokra is jóval több jutott, mint harminc évvel ezelőtt. A tanácstagok felszólalásából kitűnik; ragaszkodnak ahhoz, hogy ezek a kiadások az idén még magasabbak I“ gyenek. 1938 ÁLLAMSEGÉLY 6016 PENGŐ 1968 ÁLLAMI TÁMOGATÁS, HITEL FÉLMILLIÓ FORINT Könnyű azt mondani, hogy ne csökkenjenek az emberek egészségét, jólétét, boldogulását szolgáló kiadások, hiszen manapság is „véges” a falu költségvetése. S ha 1968-ban 684 ezer förintoi költhetett is el a falu, a 30 évvel korábbi 17 483 pengővel szemben meg kell keresni a bevételi lehetőségeket is. Ez ismét érdekes összehasonlításra nyújt lehetőséget 30 évvel ezelőtt elsősorban adókból — (a pótadót 400 százalékkal kellett emelni, hogy egyensúlyba kerüljön a költségvetés), vadászati haszonból, közmunkából, kéményseprői díjból és 6016 pengő államsegélyből szerezték a bevételt. Nagy pénz volt ez akkor, de ha összehasonlítjuk, hogy a tavalyi 100 ezer forintos adóból, egyéb bevételből származó összeghez az állam jó félmilliós segítséget adott, kitűnik, hogy a bocsiak nagyobb segítséget kapnak manapság a falu fejlesztéséhez, szépítéséhez. Természetesen társadalmi munkájukkal is hozzájárultak ez összeghez, hiszen csak az iskola modernizálásához 23 ezer forint értékű munkát és pénzt „dobtak össze”. A vízvezeték építésében is számítanak az önkéntes munkára. Ez már az idei tervekre is vonatkozik, hiszen tovább építik a törpevízmű csőhálózatát, sportpályával lepik meg a fiatalokat, s szeretnék az ifjúsági klub működését is jobbá tenni, a könyvtárat fejleszteni, a falu központját parkosítani, szépíteni. De erről majd egy mar másik jegyzőkönyv tanúskodik, amelyet azok az adatok töltenek meg, hogy az idén mennyivel többet tudtaT" kői tervi... a falu javára. Kovács Endre
