Népújság, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-01 / 149. szám

RjCkffa KOSSUTH 8.20 Verbunkosok. 9.00 Gyermekrádió. 9.35 Tánczene. 10.05 Zenekari muzsika. 12.30 Melódiákoktól. 13.18 A zöldségtermesztés Jövője. 14.01 Kóruspódium. 11.14 így Írunk mi..; 11.15 Orsi napló VI. rész. 15.10 R. Roswaenge énekel. 15.27 Európai fölkér. I. rész. 15.39 Berlini memorandum. II. 16.05 Kósa György: Meseszvit. 16.19 könnyűzene. 16.33 Képviselők munkájukról, 17.19 Dal játékrészletek. 17.35 Pl erre Monteur vezényel, 18.28 Könnyűzenei híradó. 19.25 A Szabó-család. 19.55 Mindent a hallgatóérti 21.03 Esti beszélgetés a generá­ciós problémákról. 21.33 Népi zene. 22.20 Szórakoztató zene. 22.10 A szolgáltatásokról. Vitaműsor. 23.10 János vitéz. o.io Az lnssbrucki Kórus éaekel. PETŐFI 8.05 Vivaldi: Három concerto. 9.00 Romantikus kamarazene. 9.46 Zólyomi Erzsébet verseiből. 11.45 Humoros Jelenetek. 12.00 Népi zene. 12.20 Takács Paula és Palló Imre énekel. _ 13.05 Törvénykönyv. 13.20 A francia ellenállás dalaiból. 13.31 Magyar fúvószene. Kettőtől — hatig: Zenés délután. 18.10 Népi zene. 18.37 A Hanság és a Fertő élő­világa. 19.02 A Bartók vonósnégyes játszik. 20.28 Thália vendége. 20.58 Szólistaparádé. 21.26 Wagner: A rajna kincse. MAGYAR 17.38 Hírek. 18.05 Készítsünk együtt filmet. IV. rész. 18.35 Szerződésre épülő város. 19.05 Esti mese. 19.15 Ami a naplóból kimarad. (Riportfilm.) I. rész. 19.45 A No To Co lengyel beat- együttes játszik. 20.00 Tv-h£radó. 20.20 Beszélgetés Both Béla 20.30 A játékos. Dráma két részben. 22.10 Tv-híradó. 2. kiadás. POZSONYI 18.00 Megemlékezés Hemingway- ről. 19.00 és 21.40 Tv-hlradó. 20.05 Telequiz-müsor. 20.50 Operarészletek. EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33.) Küldd az embert fél kettőre EGRI KERTMOZI: EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-07.) Rocheforti kisasszonyok GYÖNGYÖSI PUSKIN: Berlinből jelentkezem I.—II. (Nyári Ifjúsági mozibérlet, kötöttszelvények beválthatók.) GYÖNGYÖSI KERTMOZI: Vigyázat, hekus! GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Nagyítás HATVANI KOSSUTH: Alfa Rómeó és Júlia HEVES: Lány a három tevével FÜZESABONY: A Pál utcai fiúk iídmET Egerben: 19 órától szerdán reg­ijei ^ ór,V. " j Bajesy-Zsilinszky ifctcal rer.de jben. (Telefon: 11-10.) , fpendelés gyermekek részére is. A jogról népszerűén / ' Orizetbevétel — előzetes letartóztatás A feljelentés megtörténte után a nyomozóhatóságnak három napon belül döntenie kell arról, hogy a nyomozást elrendeli-e vagy megtagadja. A nyomozás elrendelés előtt csak az úgynevezett ha­laszthatatlan nyomozati cselekményeket lehet végrehajtani. Ezek közül a legsúlyosabb hátránnyal az orizetbevétel jár, ezért a törvény itt különleges feltételeket szab: a gyanúsí­tottat csak akkor lehet őrizetbe venni, ha a cselekmény szabadságvesztéssel is büntethető. Ilyen esetekben is csak akkor, ha az ügy felderítése szükségessé teszi, vagy a gya­núsított megszökött, elrejtőzött, ha szabadlábon hagyása esetén megkísérelné a szökést, megnehezítené a bűntett felderítését (eltüntetné a nyomokat, összebeszélne tettes­társaival, hamis alibit igyekezne szerezni, félő, hogy öngyil­kosságot kísérelne meg, stb.). Az őrizetbevétel legfeljebb 72 óráig tarthat. Ennek az időnek az elteltével a nyomozóhatóságnak el kell döntenie, hogy a gyanúsítottat terheltté nyilvánitja-e. Terheltté akkor nyilvánítanak valakit, ha a nyomozás során feltárt adatokból alaposan gyanúsítható a bűntett el­követésével. Ha a gyanúsítottat 72 óra leforgása alatt nem nyilvánították terheltté, szabadon kell bocsátani. Amennyiben a gyanúsítottat terheltté nyilvánították, és ez indokolt, a terheltet előzetes letartóztatásba kell helyez­ni. Az előzetes letartóztatás feltételei többnyire ugyanazok, mint az őrizetbevétel feltételei (szökés, szökés veszélye, köznyugalom zavarás stb.). Az előzetes letartóztatás súlyos intézkedés, ezért elrendelésénél a nyomozóhatóságok nagy körültekintéssel járnak el. Amikor például a szökés veszélyét megállapítják, te­kintettel vannak a bűntett súlyára (nyilvánvaló, hogy eny­hébb bűntettnél alig, súlyosabbnál viszont fokozottan lehet szökésre számítani), de függ a szökés veszélye a terhelt személyi körülményeitől, életkorától, családi körülményei­től, előéletétől stb. — A letartóztatott helyzete — A előzetes letartóztatásról az ügyész vagy jóváhagyá­sával a nyomozóhatóság dönt. Az előzetes letartóztatottak nem vonhatók egyenlő el­bírálás alá az elítéltekkel, el kell különíteni őket az elítél­tektől. Az előzetes letartóztatott köteles az elhelyezésére szol­gáló intézet rendjét mégtartani, az intézet tisztántartásá­ban, karbantartásában díjazás nélkül részt venni. Saját ru­háját viselheti. Rendszeres termelő munkával csak a saját kérésére, az ügyész beleegyezésével foglalkoztatható, eset­leges keresményét, a saját céljára használhatja fel. Gyak­rabban válthat levelet, fogadhat látogatót, kaphat élelmi- szercsomagot, mint a börtönben levő elítéltek. Az intézet parancsnokának engedélyével szépirodalmi és szakkönyvek küldhetők be neki. Ha az előzetesen letartóztatottnak felügyelet nélkül ma­radó kiskorú gyermeke van, azt gondozás végett hozzátar­tozónak, vagy más alkalmas személynek át kell adni, eset­leg intézetben kell elhelyezni. A letartóztatott felügyelet nélkül .maradt vagyonát biztonságba kell helyezni. Az ügyész által elrendelt előzetes letartóztatás legfel­jebb egy hónapig tarthat, de ha az úgy rendkívüli bonyo­lultsága indokolja, a megyei vagy fővárosi főügyész továb­bi két hónappal meghosszabbíthatja. Az előzetes letartóz­tatást három hónapon túl csak a legfőbb ügyész tarthatja fenn. Dr. Eötvös Pál FnvÁrAel l/ánualam Sokan sóhajtanak fel: De jó lenne Budapesten lakni! A rOVCtlOSI Kenyeiem fővárosban minden szép, minden jó, főképp nagy a-kéoyo- lem. Hogy ez így igaz-c, nézzük meg egy budapesti szemszögéből, amikor éppen borúlátóan ítéli meg a helyzetet. (MTI foto) Az ideális testsúly Különösen a nők körében okoz gyakran problémát az ideális testsúly, de újabban a férfiak is igyekeznek tar­tani azt a testsúlyt, amelyet alkatukhoz képest ideálisnak tartanak. A testsúlyt több, egymással szorosan összefüg­gő tényező alakítja ki. Leg­kevésbé ismert, mégis fon­tos az öröklődő tényezők szerepe, de befolyásolja a testsúly alakulását a közpon­ti idegrendszer éhségérző központja is. Hatással van­nak egyes belső elválasztásé mirigyek — például a pajzs- mirigy — hormonjai: zavarok esetén nagymértékű zsírlera­kódás lép fel. Függ még a testsúly a nemtől és a kortól is: nőknél inkább zsírszövet halmozódik fel, férfiaknál pedig izomszövet. Időseb­beknél azonban mindkét nem esetében fokozódik a zsírle­rakódás. A testsúly alakulá­sánál azonban a legfontosabb tényező a táplálékbevitel és a fizikai megterhelés, tehát az energialeadás, A „mennyi az ideális test­súly?” — kérdésre a válasz nem könnyű. Az egyik ame­rikai orvos az emberi szerve­zetet három részre osztja: csontváz, zsigerek és zsírszö­vet. Szerinte nemcsak az egész test súlya a fontos, hanem e három alkotórész összetétele is. Egy 100 ki­logrammos ember, akin 50 kilogramm az izomzat, az kö­vér, míg egy másik, akin a zsír 35 kilogram, az izmok súlya pedig 50 'kilogramm, az csak erős, izmos. Különfé­le képletek vannak elterjed­ve, amelyekbe a saját test bizonyos adatait behelyette­sítve megadják az „ideális” testsúly. Ezek a képletek kö­zött vannak egyszerűbbek, amelyek azonban fontos té­nyezőket (például kor, nem) nem vesznek tekintetbe, és vannak bonyolultabbak, amelyeknél komoly matema­tikai számításokat. kell vé­gezni, míg megkapjuk azt az értéket, amely a test bizonyos méretei és egyéb tényezők alapján ideálisnak látszanak. A lényeg az, hogy amíg a testsúlyunk 10—20 százalék­kal haladja meg az ideálist, (vagy marad alatta) nincs nagy probléma és házi mód­szerekkel is segíthetünk raj­ta. Ennél nagyobb többlet vagy hiány azonban már fel­tétlen kóros, amit orvosi segítséggel kell kezelni. Az utóbbi években az el­hízás problémája világvi­*VAíVWVSVVWtAWWW/WAWVW3riWVV1liyidVVWW^..Vori.,,r^BV^VWVWVVWtfVVWVVWtfW^^ Tahi László: £t$ő szegtől az utolsóig Olyan szívósan invi­tált az öreg, mintha valami különös érdeke lett volna, hogy meg­nézzem a házát meg a kertjét. Fogtam hát magam, s amikor már vagy hetedszer jött ér­tem, felkerekedtem. (Közbevetőleg gyorsan ideírom, hogy az „öreg” B. S. nyugalma­zott tanácsjegyyző, s i,tt ismerkedtünk meg Tiszagébicsen, ahol én nyaralok. O télen-nyá- ron itt lakik.) —r Látja ezt a házat? — kérdezte, amint megálltunk egy sze­rény, de kedves csalá­di ház előtt. — Látom — feleltem, mert a tagadást célta­lannak találtam. — Olvassa el, mi van a homlokzatára írva, ott a padláslyuk alatt. „Magamcsináltalak” E ez volt odaírva. — Úgy nézze meg uram, ezt a. házat — folytatta már bent a szobában, miközben a felesége uzsonnához te­rített —, hogy ez a ház az első szegtől az utol­sóig nemcsak hogy az enyém, de a kezem munkájának eredmé­nye is. halkan és elismerően füttyentettem, hogy én it részt vegyek a tár­salgásban. 0 folytatta; — Sohasem voltam nagy jövedelmű ember. Harminc esztendeig tartott, amíg ezt így, ahogy van, megcsinál­tam. Magam öntöttem a vályogot. Magam ácsoltam a tetőgeren­dákat, de még az ab­lakkereteket is magam gyalultam. A kollé­gáim hivatalos óra után mentek tarokkoz­ni meg kuglizni. En siettem ide az én kis telkemre és ácsoltam, szögeztem, fúrtam, fa­ragtam. Mindent ma­gam! — De hiszen ön ezer­mester! — kiáltottam fel. — Minimun — felel­te. — Nézze ezeket a csendéleteket a falon. Például azt a három dinnyéi a kancsóval. — Nagyon megka­pó. — Magam festettem 1906 nyarán. De ma­gam kereteztem is be. Mert ahhoz is értek ám. Éppen esni készül­tem az egyik bámulat­ból « másikba, amikor hirtelen megragadta a váltamat: — Jó ül? — kérdez­te. — Pompásan. — Azt meghiszem — bólogatott büszkén — masszív székek ezek! Két hétig csináltam egy széket. De ezek az­tán székek ám! Magam raktam a kályhát, ma­gam üvegeztem az ab­lakokat, és nicsak mi­lyen pompás pantallót varrtam magamnak a múlt nyáron! Megtekintettem a nadrágját és megelé­gedésemet fejeztem ki a látottak felett. Ezek után karon ragadott és hátravitt a kisudvarba. — Hogy a kertemet magam művelem, azt mondanom se kell. Magam ültettem a gyü­mölcsfáimat, magam oltom őket, de nem bo­csátom ám áruba a ter­mésemet! Magunk esz- szük meg az egészet. Olyan büszkén né­zett körül, mint az úr­isten, amikor a világot megteremtette és az utolsó emberrel is ké­szen volt. Kezdtem irigyelni ezt az embert. Életműve látható és megfog­ható, teljes és befeje­zett egész. Kevesen mondhatjuk el ezt ma­gunkról. Nem tudom, nem több-e megcsinál­ni egy tökéletes szé­ket, mint írni egy tö kéletlen elbeszélést - erre gondoltam. Ez r ember még a vizet i másként issza, mini én. Mert ő ásta a ku­tat (természetesen), és ő csinálta a vödröt is (természetesen). Neki itt minden szöghöz személyes köze van. Némelyikről talán tfid- ja, hogy az ujj ára ütött, amikor beverte. De persze azért, azt a szöget is szereti. Sőt, talán még jobban. — Tudja, mivel volt a legtöbb vesződségem? — kérdezte. — A kutyaházzal. — Két óra alatt ké­szült! — kacagott jó­ízűen. — Hál akkor a rá­dióval. — Ne vicceljen. Rá­ciót minden kölyök tud ■sináini. — Hát akkor nem tudom. — A súrolókefével. Sehogy sem tudtán) jól összefogni a sörtét. De három hét alatt azért megvoltam azzal is. — Hát mindent ma­ga csinált? — Mindent. Magas, húsz év kö­rüli fiú tűnt fel a kert­ajtóban és ment fel a tornácra vezető lép­csőn. — A fiuk? — kér­deztem. — Igen. De nem a saját fiam. Minthogy az asszony húsz év alatt se lett amúgy, most húsz éve örökbe­fogadtam egy fiút. Büszkén csillogott a szeme, ahogy hozzá­tette.s — Magam mentem érte a lelencházba! szonylatban is előtérbe ke­rült. A statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy a 20 kg-os súlytöbblettel rendel­kező emberek halálozási arányszáma 37 százalékkal nagyobb, a normális súlyúa- kénál.A kövérek hajlamosab­bak a cukorbajra, érelmesze­sedésre, magas vérnyomásra, és ebből kifolyólag szívin­farktusra, agyvérzésre. Gyor­san fáradnak, ezért téveseit lustának tartják őket. Az al­kat szellemi életünkre is rá­nyomja a bélyegét: gyakori az elhízottaknál az akaraterő és kitartás hiánya. Mivel az elhízás betegség, feltétlenül szükséges a gyógyítása. Elvben ez kétfé­le úton lehetséges: a kaló­riabevétel csökkentése, vagy a kalórialeadás fokozása. A nagyon elhízottaknál azon­ban, ez az út, többnyire jár­hatatlan. A kalóriaszegény étrenden alapuló fogyókúra eredmé­nyessége attól függ, hogy a beteg mennyire tartja be az előírásokat. Súlyos esetek­ben teljes koplalás szükséges, ez azonban csak kórházban, orvosi felügyelet mellett oldható meg. A rész-, leges koplalás gyakoribb kú­ra: napi 6 alkalomra eloszt^ va 100 g fehérjét, 80 g zsírt, és 50 g szénhidrátot, összesen 1320 kalőriaértékben kap a beteg. A gyógyszeres fogyasztás lehetőségei ma még nem ki- elégitőek. A forgalomban lévő gyógyszerek elsősorban az idegrendszerre hatnak, ezen keresztül csökkentik az étvágyat. Hatásuk azonban káros a szívre, akadályozza izomzat és az idegrendszer működését és előbb-utóbb a szervezet kimerülését okoz­zák. A fogyásnál vigyázni kell a hirtelen súlyveszteségre is,, mert ez részben biológiai, részben pszichés zavarok okozója lehet. Mit tehetünk tehát Ideális súlyunk kialakítása érdeké­ben? Előzzük meg a súlyfe-. lesleg felhalmozását! A könnyen megszerezhető ka­lória-táblázatok alapján szá­mítsuk ki napi kalóriaigé­nyünket, és dolgozzunk ki olyan étrendet, amely kielé­gíti tápanyagszükségletünket. Modernizáljuk a hagyomá­nyos magyar konyha ételeit, amelyek feleslegesen sok zsírt, szénhidrátot, viszont kevés fehérjét és ásványi sót, vitamint tartalmaznak. Mo­zogjunk sokat, lehetőleg friss levegőn: legalább a munka­helyünkig vezető utat rész­ben vagy egészben, gyalog, sétálva tegyük meg. Egészségünk védelme meg­éri ezeket a — nem is olyan nagy áldozatokat. 1969. július 1„ kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom