Népújság, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-04 / 152. szám

A parlament tegnapi üléséről jelentjük... Összefoglaló az országgyűlés iúliusi ülésszakának második naoiáról Az elektromos diagnosztikai készülék leegyszerűsíti és meggyorsítja a hiba megálta* pítását. Képünkön: Bártházi István egy Polski-Fiat „dignózi sát” végzi. Kádár János és Veres Péter külföldi sajtótudósítóval beszélget az ülés szünetében. (MTI foto: — Vigovszki Ferenc felvétele.) (Folytatás az 1. oldalról.) A továbbiakban említést tett a korszerű, rugalmas, közép- és kisvállalatok nö­vekvő szerepéről, és nehez­ményezte, hogy mostonagye­rekek a hitelellátásban. Hangsúlyozta a tanácsi, gaz­dálkodás továbbfejlesztésé­nek fontosságát, amihez azonban a minisztériumok több ágazati segítsége, útmu­tatása szükséges. Fehér Lajos a kormány külpolitikai tevékenysé­gének rövid összefogla­lásával fejezte be nagy érdeklődéssel fogadott felszólalását. A vitában részt vevő kép­viselők .többsége a mezőgaz­daság, illetőleg a termelő- szövetkezetek munkájával foglalkozott a továbbiakban. Szabó István Hajdú megyei képviselő, a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsának elnöke, a reform kedvező ha­tásának tulajdonította a mér­leghiányos termelőszövetke­zetek számának csökkenését és a kedvezőtlen adottságú tsz-ek egy részének észreve­hető fejlődését. Említést tett a tsz-ek melléktevékenységé­ről .is, és kijelentette, hogy a tevékenységgel semmi kap­csolatban nem álló üzlete­lések és manipulációk^ mun­kaerő-átengedések ipari vál­lalatoknak, lejáratja az olyan melléküzemági tevékenysé­get. amely ténylegesen r.zükség'es és hasznos. Szabó István is, később dr. Molnár Béla, a Kertészeti Kutatóintézet igazgatója is bírálólag beszéltek, az ipar érdektelenségéről a mezőgazdaság korszerű hazai termelőeszközök­kel, nyersanyagokkal va­ló« ellátásában. Pedig fel kellene figyelniük rá, hogy a mezőgazdaság egy­re fontosabb piacukká válik. Nagy figyelemmel hallgat­ták meg a képviselők dr. Or­bán Lászlónak, a művelődés- ügyi miniszter első helyette­sének felszólalását a tavalyi költségvetés kulturális vo­natkozásaiban. Az aggodal­mak, jelentette ki dr. Orbán László, hogy háttérbe szorul a kultúra, vagy rossz irány­ba viszik az anyagi ösztön­zők, nem voltak indokoltak. Mintegy 700 millió forinttal több jutott kulturális-, célok­ra, mint egy évvel korábban. Határozottan megvédte a mi­niszterhelyettes a kulturális alap és a kulturális járulék gyakorlatát, amelyeknek nagy szerepük volt abban, hogy a kulturális élet egésze egészségesen fejlődjék. Bírál­ta azonban a nemzeti ba©k egyes hitelintézkedéseit, me­lyek a könyvkiadásban és más kulturális ágazatokban kedvezőtlenül hatnak. Hivatkozva rá, hogy a kép­viselők módosító indítványt nem nyújtottak be a vita so­rán, Vályi Péter pénzügymi­niszter röviden összefoglalta a tanácskozás tanulságait. A különböző kereskedelmi és kulturális célokra indítvá­nyozott nagyobb költségveté­si hozzájárulással kapcsolat­ban Ígéretet tett hogy a kor­mány megvizsgálja a teljesí­tés lehetőségét. A reálbérek és reáljöve­delmek nem kielégítő aránya — véleménye sze­rint — a termelékenység kedvezőtlen alakulásával kapcsolatos, s ennek he­lyes irányú változása ösz­tönzőleg hat majd a re­álbérek emelkedésére is. Nincs szükség különleges ala­pokra, a változást magával az ösztönzési rendszerrel kell elősegíteni. A válasz tudomá­sulvétele után az országgyűlés elfogadta a múlt évi költségvetés végrehajtásáról benyúj­tott törvényjavaslatot, majd áttért a vízgazdál­kodás helyzetének meg­tárgyalására. Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke — a vízgazdálkodás célkitűzéseinek átfogó is­mertetése során számos meglepő adattal, ténnyel il­lusztrálta a feladat nagysá­gát és bonyolultságát. Az ipar vízszükséglete megöt­szöröződött a felszabadulás óta és az ivóvíz-felhasználás is rendkívüli mértékben növekedett. Tény, hogy 800 faluban működik már veze­tékes vízmű és a városok többségében sikerült a ko­rábbi rendszeres vízhiányt megszüntetni. A továbbiak­ban azonban az iparnak nagyobb mér­tékben kell hozzájárulnia a rendkívül költséges vízműberuházásokhoz. Miután pedig az összes ipar­víz felhasználásának 84 száza­léka olyan területre jut, ahol kevés a víz, ebből a szem­pontból is jobban meg kell fontolni az ipartelepítéseket... Kitért az országban megle­hetős bőségben fellelhető gyógy- és hévizek kihaszná­lásának lehetőségeire, a mező- gazdaság vízgazdálkodására, ezen belül a sokat fejlődött üzemi öntözésre, amelyet vé­leménye szerint főleg ott kell továbbfejleszteni, ahol az a legkevesebb járulékos beru­házással megoldható. Megnyugtatólag hatott, amit az árvízvédelem évről- évre fejlődő munkálatairól mondott az államtitkár és amivel az egész ágazat dina­mikus fejlődését jellemezte. Már ebben a bevezetőben szó került a Balaton sajátos vízgazdálkodási követelmé­nyeiről, amelyre hamarosan elkészül az összefüggő prog­ram. Dr. Radnóti István, Veszprém megyei képviselő felszólalásának nagy részét ennek a problémának szen­telte, hangsúlyozva, hogy a Sió, mint a Balaton jelenlegi egyetlen vízszabályozója, a mai állapotában nem tölti be hivatását, s olyan munká­latokra van szükség, amelyek lehetővé teszik a vízátveze­tést a Drávából, a Balaton vízszintjének kielégítőbb sza­bályozásához. A témához hozzászólók többsége a mezőgazdaság szemszögéből vizsgálta a víz- gazdálkodást. Böhm József, Somogy megyei képviselő, a mezőgazdasági vízberuházá­sok igen gyors megtérülését bizonyította, hasonlóképpen dr. Mészöly Gyula, Bács megyei képviselő is, aki fő­leg a Dégen Imre által is em­lített Duna—Tisza-csatama tervével foglalkozott. Ez az évszázados terv, hangsúlyozta, megszün­tetné Duna—Tisza közé­nek krónikus vízhiányát, lehetővé tenné a tápéi olajkincs gazdaságosabb hasznosítását, a belvízi hajózás fejlesztését. Megtérülése, véleménye sze­rint, a Tiszalöki Duzzasztó­mű adataiból ítélhető meg, amely 15 év alatt, a mintegy kétmilliárdos költséggel szemben öt milliárdot hozott a népgazdaságnak. A hatal­mas munka előkészítése, ter­mészetesen, sok időt igényel, ezért mielőbb hozzá kellene kezdeni. A Vas-, Békés-, Szolnok-, Veszprém- és Hajdú megyét képviselő hozzászólók, a to­vábbiakban számos tapaszta­lattal gazdagították a vitát, amely péntek délelőtt a víz- gazdálkodásról folytatódik, ezt követően kerül sor az in­terpellációkra. Jó hírt közölhetünk az au­tótulajdonosokkal, méghozzá egyszerre kettőt is. Az egyik: Egerben a negyedik negyed­évben megkezdi működését az autószerviz. Hogy ez mennyi kényelemmel jár együtt, milyen régóta várnak erre az egri és a környékbeli autótulajdonosok, azt nem kell részleteznünk. A másik hír azok számára kellemes, akik a gyöngyösi autószerviz munkáját veszik igénybe. Ar­ról van szó, hogy nagyon ügyes és precíz műszereket vásároltak, mintegy három- százezer forint értékben és használnak máris a különbö­ző hibaforrások felkutatásá­ra. Ezek a műszerek nagyon sokat tudnak. Egyik előnyük az, hogy a gépkocsit nem kell szétszerelni, hanem a külön­böző vezetekeket kell csak a megfelelő helyre bekapcsolni, aztán a mérőórákon, illetve az oszcilloszkópon máris le­olvasható, hogy minden rend­ben van-e, vagy ha nem. a hiba hol található meg. így lehet megállapítani például azt, hogy a kompresszió mi­ért gyenge, a gyűrűiméi vagy a szelepeknél szökik-e el, még azt is, hogy a szívó vagy a fúvó szelepek a hibá­sak. A kerékkiegyensúlyozó készülék rabló keresgélést, találgatást, olvassa le az adatokat. megszünteti az idő­Molnár Attila, aki három­hetes tanfolyamon tanulta- meg a műszerek kezelését, szinte boszorkányos gyorsa­sággal végzi a vizsgálatot. Ebből az is következik, hogy sokkal kevesebb idő kell a hi­ba feltárásához, mint azelőtt, tehát kevesebb munka, ami jó az autótulajdonosnak, de jó a szerviznek is. A szerviz­iek azért, mert egyelőre a nagyobbik gondja a meglévő igények minél teljesebb kié­Az apci tsz nyara A napokban tartott s meg- nyugató eredménnyel zárult műszaki szemle után, a szarvasgedei határrészben a héten munkához látott az apci Béke Tsz három kom­bájnja, hozzávaló „legénysé­ge” s ebben a Zagyva-mel- léki közös gazdaságban is megkezdődött az őszi árpa aratása. Mint Faira József, a terme­lőszövetkezet főkönyvelője ez alkalommal elmondotta, az előbbi termény 210, a búza pedig összesen 430 katasztrá- lis holdon vár betakarításra s ezen kívül még a magrep­ce húsz holdnyi területén lesz dolga a gépek „kaszái­nak”. Különben árpából 18—20, kenyérgabonából 15—16 má­zsás átlagtermésre számíta­nak. A nyár nagy feladatára kellően felkészültek: tavaly óta 30 vagonos tárolóépüle­tet emeltek, kitakarították, fertőtlenítették a magtára­kat s a kombájnosokat meg­felelő prémiumokkal serken­tik a tarlómagasság, a szem­veszteség csökkentésére. Ami az egyéb mezei mun­kákat illeti, túl vannak már a lucerna első kaszálásán — ami máris teljesen biztosí­totta a tsz állatállományának egész évi szükségletét s így — a megkezdet második „vá­gást” értékesíthetik. A hat­van holdas borsótáblán úgy­szólván már az utolsó ter­mények „kinyűvését” végzik s a hüvelyek fejtésénél csu­pán egy másik szövetkezettel közösen használt cséplőgép „szűk kapacitása” okoz gon­dot. Harmadszor kapálták már a cukorrépát s másodszor a kukoricát. Eddig még nem volt jégkár. Szépen fejlődik a paradicsom, a paprika s öt­ven holdon a sárgarépa. A gyümölcsösben, hatvan hol­das területen éppen most fordul először termőre áe őszibarack, amelynek szedé­sét előreláthatóan július ti­zediké táján kezdik. Jól halad az állatértéke- sítés is. Ennek során a tsz segíteni akar á község jobb húsellátásán is s. ezért a kö­zelmúltban szerződést kötött a helyi fogyasztási és értéke­sítő szövetkezettel. Így a kö­zös gazdaság 1843 kilogramm élősúlyban összesen 15 ser­tést szállít az apci hentes­boltba. Eredményesnek ígérkezik a melléküzemági tevékeny­ség is. Az útépítő brigád a járási tanács programjából részel s jelenleg éppen Csá- nyon dolgozik, a Monostori út felújításán. Az eddigi kilátások megle­hetősen biztatóak. Ha a ter­melőszövetkezetet a hátralé­vő időben sem éri számotte vőbb kár, bizonyára nen lesz baj a tagság jövedehn vei. C— Csonszánszki Ottó a műszerről (Foto: Kiss B.) légitése, minél rövidebb idő alatt A magyar gyártmányú El- kon—S—100-as műszer alkal­mas a gyújtás, az elektromos berendezés teljes elemzésére. Az optikai futómű-beállitó műszer pedig a kerékössze­tartás, a kerékdőlés, csapter- pesztés a kormányelfordu­lási szög mérésére alkalmas. Teljesen megbízható gép a kerék-kiegyensúlyozó, amely megjelöli körfokban a kerék súlykülönbözetét, azt is, hogy az adott helyen hány gram­mal könnyebb a kerék, mint a többi részén. Ahogy Bártházi István, a szerviz vezetője elmondta, a korszerű műszerektől azt vár­ják, hogy egyre több autó vizsgálatát és javítását vé­gezzék el, egyre rövidebb idő alatt, ami a költségeket is csökkenti, a szerviznek pedig a termelékenységét fokozza. Az autóklub tagjai annyi előnyt élveznek a többi autó- tulajdonossal szemben, hogy ők árengedményt kapnak a különböző. karbantartási és javítási munkákból. Az elmondottakból kitűnik, hogy a gyöngyösi szemp» munkája egyre korszerűál dik, ennek pedig az autósoV látják a legtöbb hasznát. (gmf) enter Egerben és Gyöngyösön Diagnózis autóknak

Next

/
Oldalképek
Tartalom