Népújság, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-29 / 173. szám
Rád& KOSáUTH 8.20 Haydn-művek. 9.00 Gyarmekrádló. 9.35 Népi zene. 10.05 Lőrincié Lajos levelekre válaszol. 10.15 Zenekari muzsika. 11.00 Túl az óceánon. 11.25 Anny Schlemm énekel. 12.30 Melódiákok tél. 13.45 DJ Georglkon. 11.00 Rádiójáték gyermekeknek. 15.10 Balettzené. 15.35 Berlini memorandum. 16.05 Magyar nóták. 13.21 Egy képviseld fogadóórája, 16.41 Hibáki hobók, hobbyk ... Zenes karikatúramüsor. 17.05 Hellasz a „műtőasztalon”. Előadás. 17.20 Lemezek közt válogatva. 17.50 Könnyűzenei híradó. 18.20 Hires keringők. 19.25 A Szabó-család. 19.55 Népdalcsokor. 20.27 Esti beszélgetés. 21.00 Házimuzsika. 22.20 Künnyüzene. 22.40 Beszélgetés a személyi jövedelemről. 23.00 Operarészletek. 23.40 Nóták. PETŐFI 8.05 Opercttrészletek, 9.00 Massenet operáiból. 9.46 Örsi napló. 11.45 Versek. 12.00 Zenekari muzsika. 13.05 Törvénykönyv. 13.20 Kórusok, hangszerszólók. Kettőtől — hatig ... 18.10 Előadás. 18.30 Endrédi Mimi énekel. 19.01 Jonata Gábor fagottozlk. 20.28 Daljátékrészl. 22.00 Kár lenne elmulasztani. 23.10 Tánczene. 23.40 A Rádió Énekkara énekel. MAGYAR 17.58 Hírek. 18.05 Készítsünk együtt filmet! 18.35 Munkásfiatalok. 19.25 Esti mese. 19.35 Parabola. 20.00 Tv-híradó. 20.20 Színházi jegyzet. 20.25 Darvas József: Zrínyi. (A Thália Színház előadása felvételről.) 21.45 Tv-híradó. POZSONYI 17.55 Ifjúsági műsor. 19.00 és 22.30 Tv-hiradó. 20.25 Párizs lángjai. (Balett- részlet.) 20.45 Vígjáték nős férfiaknak és férjes asszonyoknak. 21.25 Cannes. 1968. (Tv-film.) I FÜ9>7 1 EGRI VÖRÖS CSILLAG) (Telefon: 22-33.) I (Az előadások kezdete: % 6 és 8 áfakor) r Matgret felügyelő csapdája EGRI BRODY: (Telefon: 14-07.) (Az előadások kezdete: % 6 ' és 'A 8 órakor) Árnyak a Notre-Dame felett EGRI KERTMOZI: (Az előadás kezdete: S órakor) Házasság olasz módra HATVANI KOSSUTH: Két mamám és két papám van GYÖNGYÖSI PUSKIN) A crossbow akció GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Nem félünk a farkastól GYÖNGYÖSI KERT MOZI: Harc a sátánnal FÜZESABONY: Elza, a vadon szülötte (Oroszlánhüség) HEVES: Bajtársak voltunk Egerben: 19 órától szerda reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinsz- ky utcai rendelőben. (Teleiőri: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. r,NésmjMi A tanácselnök monológja A Peters család csaknem 300 évvel ezelőtt hagyta el szülőhazáját. Hollandiát. A nélkülözéstől elkeseredett família jobb sorsot keresve, Minden álom összeomlott, s már-már úgy tűnt: nem is él, csak vegetál. Am Hugo Peters, a saját szavai szerint nem azért született, hogy pilótáival csatázott. És Grej- fer igent mondott, az ő véleményét pedig a többi orvos is tiszteletben tartotta. Petersnek természetesen szágról országra, de sehol sem sikerült gyökeret eresztenie. A Petersek 1783-ban kerültek Oroszországba, ahol végül letelepedtek. A nemzedékek egymást váltották, de megőrizték ősi holland nevüket. 1937-ben született Hugo Peters. Sorsa nem volt könnyű. Gyermekkorától pilóta szeretett volna lenni, de nem vették fel a repülőiskolára, így aztán a mezőgazdasági gépkezelői iskolába iratkozott be, hiszen ez is a technika vonzó világát jelentette számára. Rendületlenül bízott abban, hogy a traktor fülkéjéből előbb-utóbb mégiscsak eljut a pilótakabinba. Azután megtörtént a szerencsétlenség: a traktor alá került, egyik lábát amputálni kellett. kedvének. Két évig könyvelt a kolhozban, majd gépkocsi- vezető lett, de a garázs vezetői közül senki sem sejtette, hogy műlába van. Egy lépéssel közelebb került a repüléshez — motorszerelő lett az egyik sportrepülőklubban. Végre ott állt a repülőgépek mellett, de hasztalan erősködött: az orvosbizottság nem engedélyezte a repülést. Peters nem adta fel a reményt, és Cseljabinszkből Moszkvába utazott, a központi . repülőorvősi bizottság elé. Eleinte itt sem hallgatták meg, Hugo azonban tudta, kihez kell fordulnia. Grigorij Grejfert orvost kereste meg, aki a háború idején műlábbal is repülni engedte Alekszej Mareszje- vet, az ismert pilótát. Ma- reszjev a fasiszták legjobb megküzdenie, többek között a repülősklubok vezetőinek bizalmatlanságával is, de a levegőbe vezető út mégis megnyílt előtte. Hugo ma a tenger mellett, Arszenyevben dolgozik Hivatásos pilóta, a helyi sportrepülőklub vitorlázó repülőit vontatja gépével a magasba. Nyáron hajnaltól estig kint van a repülőtéren. Barátai tréfásan „repülő hollandinak” becézik. (A Szovjet Kultúra) nyomán) — Erdők#/esd kis község, de gondjai»- ha arányaiban kisebbek is — éppolyan sokfélék, mint bármely nagyobb településé. Végeredményben az emberek — lakjanak bár kis vagy nagy községben, illetve városban — egyformán igénylik, hogy lakóhelyük rendezett, egészséges, tiszta és kulturált legyen. Melyik faluban nem töprengenek a tanácsban és a társadalmi szervezetekben egyaránt azon, hogy jó lenne, hogy kell az orvosi rendelő, a vízmű, a korszerű elárusítóhelyiség, a jó úthálózat, a szórakozási, művelődési igényeket tartalmasán kielégítő művelődési otthon? — hogy csak a nagyj át említsem. — Nálunk. Erdőkövesden, 1963-ban — ahogy mondani szokás — több legyet akartunk ütni egy csapásra: új tanácsházra, orvosi rendelőre, mozihelyiségre, klubokra, könyvtárra egyaránt szükség volt és van, mert ezek az objektumok részben hiányoztak. másrészt korszerűtlenek voltak. Ügy gondoltuk, hogy egy amolyan „falukombinátot” építtetünk, amelyben minden együtt lesz. Persze — mint mondtam — kis község vagyunk, és csak a bajunk olyan sokféle. mint egy nagyobb településnek, — a pénzünk már jóval kisebb. Tanácskozás tanácskozást követett itthon is, meg a felsőbb szervek tárgyalóasztalai mellett Is, míg eljutottunk addig, hogy a tervek már készültek. Másfél millió forint! Ennyibe kerül az építkezés — értesültünk a tervezőktől. Nagyobb helyen talán mosolyogni való kis tételnek tűnik, de nekünk bizony nagy összeget jelentett, hiszen mindössze 150 ezer forintunk volt, erre a célra. Mit tehettünk? — Belefogtunk. A tanácstagok, a társadalmi és tömegszervezetek vezetőivel együtt hozzáláttak a társadalmi munka szervezéséhez, Mini Volkswagen A nyugatnémet Volkswagen gépkocsi legfiatalabb „testvérét”, a mini Volkswagent szériagyártásba adták. Az új modell a gyermekek számára készül és óránként 8 kilométeres sebességgel „száguld”. wsssswsm'rwsAmmwMrmrMrsfsmrmmA 'SS-SSSSSSfrSSSSSS/SSSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS//SSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSS/SfSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS A vén betyár fotoriporter volt és elég jól élt. Szerette a családját. Okosan, franciás kedvességgel és szellemességgel vigyázott tizennyolc éves lányára. Idejekorán kezébe adta Fritz Kahn könyvét, mert sokkal helyesebbnek tartotta, ha a lány ebből és nem az ő dagadó szavaiból érti meg a nemek párviadalát. Az asszonyt be sem kalkulálta ebbe, mert az ugyan már húsz éve a felesége, gyereket is szült, de ma is megmaradt ártatlan naivsá- gában, legalábbis ami a dolgok szellemi oldalát illeti. Egyébként jól megfért az asszonnyal. Sok pénzt keresett és ha a felét hazaadta, altkor is többet adott, mint amennyit a házban bármelyik férj tesz fizetése napján az asztalra. Ennek tudatában volt, nem beszéltek róla, de mindannyian tudták, hogy így van. Külföldről is hordta a cuccot, büszke volt, hogy magának semmit — a „nőknek” mindent. — Élvezte, hogy a szomszédok irigylik az asszonyt és a lányt a cipőkért, a kabátokért. Ez az irigység lelki nyugalmat adott neki. Egyébként külföldre nem szeretett járni. Fárasztotta és unta az utakat és utóbbi időben azon kapta magát, hogy fukarkodik, meggondolja a feketét és a narancslevet is. Párizsban a Notre-Dame melletti kis bisztróban határozta el, hogy egy évig nem hagyja el Pestet. Meg- mászta a templom tornyát, fáradtan leült a teraszon egy fonott székbe és kért egv narancsszörpöt. A pincér segítségével meghívta a szomszéd asztalánál ülő fiatal nőt. Az átjött, leült, megivott három abszintet, egy feketét, egy narancslevet, majd elmajszolt egy sós süteményt és elköszönt. Amikor utolérhetetlen párizsi graciőzitással csókra nyújtotta kezét és hősünk leheletfinoman megcsókolta azt. szintén utánozhatatlan pesti gondolatai támadtak a nő erkölcsét illetően. amit végül is tömören, egyetlen szóban fejezett ki, magyarul, de akkor már a nő messze járt. Pénztárcája vékonyabb lett, szájíze keserű. Azért még csinált néhány képet a Sacré Coeurről, a Montmartre bolond öltözetű festőiről és hazajött. — Te, anyukám, borzalmas erkölcstelenség van Párizsban. A nők olyanok, mint a hiénák, mint az alligátorok. Ráúsznak az emberre, férfi legyen a talpán, aki szabadulni tud — mindezt ásítva mondta és unott arccal pakolta az asztalra a sok finom holmit, mintha mindez őt nem Is érdekelné, ezért hálát sem várva. Másnap bement a redakcióba. Örömmel fogadták, jó képeket hozott. Délután kapott egy jó témát, kiküldték egy antialkoholista riportra. A témára „rálőtt” 24 kocka filmet. Jönnek a részegek, mennek a részegek, célprémiu- mos ripcsi lesz — gondolta. Fellelkesedett, elpakolta a gépet és bement ő is a kocsmába. Kiválasztott egy- jó asztalt, a szomszédban egy fiatal nő ült. Megivott egy fél konyakot és minden pincéxi segédlet nélkül meghívta a nőt asztalához. Huszonöt éves volt, szőke. Margitnak hívták, gépíró volt egy vállalatnál. Megivott ő is két konyakot és közben elmondta, az életét. A megfagyott gyermek meséje — gondolta a férfi, — de sajnos, mi gyártjuk a sablonokat, az újságokat ilyesmivel tömjük meg. Némi behelyettesítéssel bármelyik bukott nő elmondhatja ezt a mesét. Vagy talán az esett, zilált családok élete ilyen sablonosán szomorú? Megittak még két konyakot. Közben a; lányára gondolt, az otthon biztonságára, melynek erkölcsi és, anyagi alapját ő teremtette meg. Margit befejezte rövid, de eseményekben gazdag életének történetét, ekkor úgy érezte, neki is kell valamit mondania, beszélt hát munkájáról, sikereiről, a nőkről, külföldi élményéiről, nagyon finoman célzást tett jövedelmére, biztos volt a sikerben. Megnézte az óráját és meghívatta magát a lányhoz. Igen, ez hazai pálya. Ismeri az ember a játékszabályokat. A fizetés után a nő nem a kezét nyújtja csókra. A lépcsőházban bukott le. A kapu alatt kissé sunyítva, gyorsan átsiettek, egyébként is mindössze egy halvány kis szürke fényt terjesztő körte égett fenn, magasan, a meny- nyezeten. A lépcsőnél már biztonságban érezte magát, szinte nekifutottak. Az ötödik lépcsőnél felkiáltott: — Jaj! — A hang fájdalmas volt, éles. A nő semmit sem értett, kérdezte, mi bajod. A férfi beszélni akart arról a borzalmas fájdalomról, melyet immár húsz éve, mint most is, hatalmas kötőtűszúrásnak vélt a derekában, holott csak a reumája tört rá orvul, váratlanuL De lehet, hogy isiász, zsába — az orvos sem tudta megmondani soha biztosan, hogy mi. — Malőr, fiacskám! Malőr — válaszolta, de eszébe jutott, hogy ez a lány nem francia. • ezért megmondta magyarul is. — így bukik le a vén betyár, kedves kislányom. Elkapott a reuma és ahogy én ismerem ezt a dögöt, most nem enged egy lépést tovább a lépcsőn. — Sajnos, nálunk lift nincs, de szívesen hazakísérem Jenő bácsit — fordította egyszerre a lány magázásra is, bácsizásra is a szót. — Csak a kapuig gyere, fiacskám. ; Fájdalomtól meggörnyedi derékkal baktatott hazafelé. Esett az eső. Útközben fogott egy taxit, alig tudott beleülni. Otthon az asszony meleg sót rakott derekára és kétszer is megcsókolta a szenvedő ember arcát. A lánya kissé későn érkezett haza. Gyanús szemekkel vizsgálta, tiszta tekintetében a bűnt kereste. Kérte, csókolja őt meg. De csak azért: érezze a leheletén, nem ivott-e? Megnyugodott, de azért nagyokat nyögött még. (Suha) , meg az építkezéshez. Rövid idő alatt közel kétszázezer fo-. rint értékű munkát végzett a község lakossága önként és ellenszolgáltatás nélkül — azazhogy „ellenszolgáltatás”, fejében mindenki „megkapta” azt a reményt, hogy belátható időn belül élvezheti majd a falukombinát kis intézményeinek szolgáltatásait A tanácsház két iroda- helyisége, meg a díszes házasságkötő, névadó terem, valamint az orvosi rendelő még csak úgy-ahogy időben el is készült, de a többi azóta is „félkész” állapotban van. — Pedig lassan öt éve folyik ez az építkezés... — Azt kérdezi, hogy menynyi pénz kellene még? Amint látja, ezt a könyvtárnak tervezett, tágas szobát már rövidesen berendezheti a Megyei Könyvtár (ahogy megígérte), aztán a színpad alatti két kis klubhelyiséget is lebetonoztuk (ide egyelőre parkettára nem telt), de a nagyterem. — amelyet mozi, tánc, színházi rendezvények céljaira építünk — bizony még „megemészt” vagy 100— 150 ezer forintot. Valahogy azért ez is elkészül már. Ugyanis nemrégiben sikerült a pétervásári termelőszövetkezet vezetőivel egy kölcsönösen előnyös egyezségre jutni: az építőbrigád elvégezte azokat a munkákat, amelyek anyagot nem, csak kivitelezési szakértelmet igényeltek. Ennek ellenére még kellene vagy százezer forint, s abból aztán végre teljesen befejeznénk az építkezést. — A berendezés? Ez sem kis gond. Reménykedünk, hogy a nagytermet a Mozí- üzemi Vállalat berendezi, de a klubba is, meg a színpadra is kell még egy és más, azonban erre a célra a mi kis pénzünkből nem telik mostanában, hiszen közben járdát és utat is kellett és kell építeni. hogy az ugyancsak szükséges és nem kis kiadást jelentő hullaház-építésről ne is beszéljek. . 'Ui-ów Belefogtunk volna egy víz- < vezetók-építósbe isrfi faluszé- li, percenként 800—1000 liter vizet adó — forrás környékét kiköveztettíik. Százezer forintba került ez a forrásfoglalás, de három év óta nem jutottunk tovább. Már a tervezésre sem Volt pénzünk, legalábbis a „hivatalos” terv 60 ezer forintos költségére. Egyezkedtünk, s úgy félig társadalmi munkában, félig „maszek alapon” elvállalta volna egy tervező a tervezést — 12 ezer forintért — de ' ehhez a járási tanács nem járult hozzá, mert szabálytalan. — Mi lesz a falukombináttal, meg a vízvezeték-építéssel? Hogyan merjünk más szükséges, újabb építkezésbe, falufejlesztési munkába fogni? — így bizony nehéz dolog, de közel van hozzánk „Péterke”. Az jóval nagyobb község — legalábbis Erdőkö- vesddel együtt nagyobb lesz.’ És ez nagyobb anyagi erőt jelent majd az egyesülés után... Lejegyezte: Falud! Sándor Földgázüzemű autó Az Egyesült Államokban sikeresen próbáltak ki egy gépkocsit, amelynek üzemanyaga — földgáz. A szakemberek arra számítanak, hogy így csökkenteni lehet majd a levegő szennyeződését. A benzinmotorok átalakítása föld- gázüzemű motorokká darabonként 09—100 dollárba kerül. Az ilyen kocsik a ben-, zint a szabad területen átvezető Utakon, a földgázt pedig kisebb sebesség esetén és a túlzsúfolt városokon átutazva használnák, ahol gyakran kell megállni és újra indítani. Földgázüzem esetén a kipufogógázoknak csupán 10 százalékát teszik ki. a káros szénhidrogének. 1969. július 29., kedd / Hugo Peters, a „repülő hollandi"
