Népújság, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-03 / 151. szám

KOSSU'l i 8.20 Opcrarészlcttik. 9.04 A Hanság élővilága. 9.29 Könnyűzenei híradó. 10.0ä Mozart-müvek. 10.57 Forgószinpad Darvas József műveiből. 12.30 Meiódlakoktél. 13.10 Igazmondás, nem ember­szólás, 13.57 Pierre Monteux vezényel. 11.30 Népdalok, néptáncok. 13.10 Énekkari híradó. 15.40 üperettdalok. 16.05 Három triószonáta. 16.38 Berlini memorandum. 17.15 Operacsillagok, opera- slágerek. 17.45 Ami a júniusi sajtó- konferenciából kimaradt. .. 18.13 Magnósok, figyelem! 19.25 A rádió szimfonikus zene­karának hangversenye. 20.05 Szép magyar vers. Kb. 21.08 A gaulle-izrnus évtizede. Kb. 21.38 Mahalia Jackson és Paul Robeson énekel. 22.20 A dzsessz világa. 23.10 Csehov három jelenete. 23.47 Nóták. Pfarrei* 8.05 Népi zene. 8.34 örsi napló. VII. rész. 9.06 Zenekari hangverseny. 9.42 Riportműsor. 11.45 Arcok munka közben. 12.00 Verbunkosok, katonadalok. 12.20 Beethoven-szerenád. 12.47 Régi táncok. 3 3.21 Örökszép áriák. Ifjúsági randevú kettőtől — hatig. 18.10 Vendégségben. 18.30 Bartók-hegedüverseny. 19.06 A lőcsei fehér asszony. 21.51 „írások” az emigrációból. 22.01 Hangversenynaptár. 22.16 Körösi Marianne énekel. 23.32 Vonósnégyes. 23.10 Operarészletek. MAGYAR 17.58 Hírek. 18.05 Vaszjukovkai torreádorok. 18.40 Göcsej, 1969. (Riportfilm.) 19.00 Esti mese. 19.10 Tv-szŐttes. 19.25 Aktuális riportműsor. 20.00 Tv-híradó. 20.20 Századunk. XII. rész. > 21.20 A Tv Galériája. 22.00 Tv-híradó. — 2. kiadás. POZSONYI 16.55 Sklounion Teplice—-Inter Bratislava, kupamérk. közv. 19.00 és 21.45 Tv-híradó. 19.50 Tv-film Svédországról. 20.55 Dorottya királynő nyila. 21.15 Prágai tavasz, 1969. wrfi*T\ EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33.) Kleopátra I.—IT. rész (Dupla helyárral!) EGRI BRÓDY: (Telefon: 14-07.) A veréb is madár EGRI KERTMOZI: Egy férfi kétszobás lakással HATVANI VÖRÖS CSILLAG: A rezidens jelentkezik GYÖNGYÖSI PUSKIN: Alfa Rómeó és Júlia GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: A kis katona és a fehér ló (Nyári ifjúsági mozibérlet, kötöttszelvények beválthatók.) GYÖNGYÖSI KERTMOZI: A kőszívű ember fiai l.—II. (Dupla hely árral!) FÜZESABONY: Átutazók paradicsoma IHM ÜByELET Egerben: 19 órától péntek reg­gel 7 óráig a Baicsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. > iuiIumww | A ionról nétfsserüen Házkutatás, szeméiymotozás Az állampolgároknak fontos érdekük fűződik otthonuk tiszteletbentartásához, sérthetetlenségéhez. A magánlakás tiszteletben tartását az Alkotmány is védi. és magánlakás megsértését a Bűntető Törvénykönyv is bünteti. Vannak azonban esetek, mikor a magánlakás „megsér­tésére” a törvény is lehetőséget ad, hiszen nem lehet aka­dálya büncselekmnéyek felderítésének, a nyomozás lefoly­tatásának, végső soron a bűnözők bíróság elé állításának, hogy a tettes a saját vagy más lakásán rejtőzik el, itt rej­tette el az ügy felderítéséhez feltétlenül szükséges bizonyí­tékokat. — Mikor tartható házkutatás — A magánlakás sérthetetlenségére tekintettel azonban a házkutatásnak fontos törvényi garanciái vannak, arra csak kivételes esetekben kerülhet sor. A lakásnak, háznak, vagy egyes helyiségek nyomozó hatóság által történő átkutatá­sára akkor van lehetőség, ha alaposan feltételezhető, hogy ez az intézkedés a tettes kéziekentésére, a bűntett nyomai­nak felderítésére vagy valamilyen tárgyi bizonyíték meg­találására vezet. Ezeken az eseteken kívül házkutatást le­het tartani, ha ez valamilyen bűncselekmény megakadá­lyozása céljából szükséges. Az „alapos feltételezés”-hez objektív körülmények szükségesek, „gondolom” alapján, „kísérletképpen” a nyo­mozóhatóságok nem tarthatnak, és nem tartanak házku­tatást. A házkutatáshoz nem szükséges, hogy a nyomozást korábban elrendeljék, mert ha a késedelem veszéllyel jár­hat a házkutatást végre lehet hajtani. Vagy nem szükséges a keresett személyazonosságának israrértetése sem. A ház­kutatás törvényes, ha például a tetten kapott tolvaj vala­hova bemenekül, és kézrekerítése érdekében a helyiséget a nyomozóhatóságok — más megoldás nem lévén — átku­tatják. A házkutatást nem lehet csak a lakás vagy a ház és a hozzátartozó helyiségek átkutatására érteni. A kutatás kiterjedhet a házban talált tárgyakra, megengedett a kert, udvar átkutatása is, és a kutatásnak nem akadálya az sem, ha a helyiséget nem a házkutatást szenvedő, hanem pl. al­bérlője használja. Szfjlistfíre? befőüesüvegben Alighanem a legkülönösebb „saölőskertet” mondhatja magáénak Döme Sáníjpr a dél- baranyai Markóc község tsz - n y u g d í j asa. A 70 éves gazda családjában hagyomány, hogy februárban, Vince napkor néhány szőlővesszőt metszenek és azt egy befőttesiivégben vízbe állítják. Ezek a meleg szobában rügyet és levelet hoznak. Ebből pedig — szerintük — megállapítható a várható szőlőtermés. A Vince-napi szokás az idén különös eredményre vezetett. A levágott szőlővesszők egyike gyökeret fejlesztett, majd virágot, később pedig gyümölcsöt hozott. A szabályos, de miniatűr töke még abban is hasonlít a természetes tő­kéhez, — mivel permetezni nem lehetett —, hogy megjelent rajla a peronoszpóra. Döme Sándor és felesége a nem mindennapi jelenségei szemlélik. (MTI foto: — Bajkor József felv.) — A szeméiymotozás — A terheltet és azt, akiről alaposan feltételezhető, hogy a bizonyításhoz fzükséges tárgyat magánál rejti, a nyomo­zóhatóság intézkedésére meg lehet motozni, de előtte fel kell szólítani, hogy a keresett tárgyat adja át. Az elrendelt személymotozást két hatósági tanú jelen­létében kell elvégezni. A törvény külön rendelkezik arról, hogy a házkutatást, személymotozást az érintett személyek lehetőség szerinti kíméletével kell folytatni. Ügyelni kell arra, hogy az érin­tettek magánéletének olyan körülményeit, amelyek a bűn­üggyel nem állnak összefüggésben, ne kerüljenek a nyilvá­nosságra. A házkutatást és személymotozást lehetőleg nap­pal kell elvégezni ami már az említett kíméletből folyik. Mindkét kényszerítő intézkedésnél vigyázni kell arra, hogy az érintetteknek felesleges kárt ne okozzanak a nyo­mozóhatóságok. így például: helyiségek feltörésére, zárai? felnyitására csak akkor kerülhet sor, ha a keresett dolog előadását megtagadják, vagy sem az érintett, sem megbí­zottja nincs jelen. A személymotozás fontos szabálya, hogy csak azonos nemű személy motozhat, illetve lehet jelen, mint a meg­motozott. E szabály alól csak az orvos kivétel, ha például kötés alatti testrészt kell megvizsgálni, nincs-e ott a kere­sett tárgy. A házkutatáshoz általában a nyomozóhatóság írásbeli határozata szükséges, amelyet az érintett személy részére ki kell kézbesíteni. Ez alól kivétel: ha a késedelem veszély- lyel jár, és nincs idő a határozat beszerzésére. Ha bűntett megakadályozás céljából szükséges a házkutatás, szintén oktalan dolog lenne írásbeli határozatot megkövetelni. Mint a személymotozásnál, itt is jelen kell lenni két ható­sági tanúnak és lehetőleg a házkutatást szenvedőnek vagy megbízottjának is. Ha ez nem lehetséges, érdekeinek védel­mére az eljáró szerv hivatalból rendel ki képviselőt. Dr. Eötvös Pál Az autóbusz és a rugalmasság Elsősorban nem arra a ru­galmasságra gondolok, ame­lyet az autóbusztól, mint közlekedési eszköztől elvár­nak az utasok. Akik ugyanis ülőhelyhez jutnak, általában örülnek a ténynek és eszük­be sem jut panaszkodni az ülés rugóira, huzatára. Akik pedig csak állva utazhatnak, első örömük abban áll, hogy egyáltalán felfértek az autó­buszra és sok-sok évi gya­korlattal kétoldalra kapasz­kodva; lábfejük megfeszíté­sével, vagy elernyesztésével eentírozzák ki a zötvkölődést. rázást. Másféle rugalmasságról szeretnék szót ejteni az autó­buszok ürügyén az elgondol- kodtatás, s a változtatás re­ményében. Az utóbbi időben több olyan szomorú tapasz­talatot sikerült szerezni, ame­lyeknél szinte érezte az em­ber, hogy elütnek az új gaz­Hallottam., hogy egy egy világhírű mér­legképes könyvelő szabad idejében liszt­kukacok idomításával foglalkozik. Állítólag oly sikerrel, hogy há­rom lisztkukac már megtanult fütyülni, ami tekintettel a lisztkukacok ajkai­nak sajátos berende­zésére, nem éppen lebecsülendő teljesít­mény, sem a világ­hírű mérlegképes könyvelő, sem a liszt­kukacok számára. Hallottam arról is, hogy egy orvos me­teorológus szabad idejében uborkából és puszpángfüböl sa­látákat készít. Eddig már hétszázötven faj­ta salátát készített, a legkülönbözőbb ve­gyítéssel, olajjal, cu­korral. ecettel, bor­ecettel, mézzel, ba­racklekvárral és ezek kombinációjával. Ku­tatásai célja, hogy be­bizonyítsa, — salá­tái egyrészt növelik az ellenállást a front­átvonulásokkal szem­ben, másrészt, ha nem növelik, ott van ő, mint orvos, a saját készítésű hashajtójá­val. Arról is hallottam, hogy egy nagy gyár kazánkovácsa pókhá­lóból készít halasi csipkét, s eddigi te­vékenységét számos új pókfaj felfedezése, még több pókcsipkés fr fei: egif-rmúzeutn** v*­Hobhytalanság ló csipke, valamint egy nagy szekrényre való, egykoron ideg­nyugtatókat tartal­mazó üres gyógysze­res doboz fémjelzi. Mindezek onnan jutottak eszembe, hogy nekem nincs hobbym. Sok minde­nem nincs, aminek olykor-olykor érzem a hiányát, de lyek hiánya hogy e számkivetett- ség hovatovább a társadalomtól való teljes elszigeteltség­hez fog vezetni. Mert mit kezdjenek velem az emberek? Mert miről lehet velem be­szélgetni? Semmiről. Néha egy-egy új ma­gyar, vagy egy régi televíziós filmről, né­ha a foci, még né- hábban egy regény, nem. kísér embertár­saim megvetése, ame­lyek hiánya miatt nem érzem magam hovatovább kiközö­sítve abból a társa­dalomból, mélynek tagjai kisvasutat, gyufacimkét gyűjte­nek és gyufából épí­tik fel az osztyakí- nói televíziós tornyot. Többek közölt. Szomorú és szám­kivetett sors az enyém, » M0V0* töl«. valami kis himi-hu- mi külpolitikai ese­mény, mondjuk a le­szerelésről, vagy nem leszerelésről, — és kész. De például micso­da hősi eposzt me­sélhetne nekem az a világhírű mérlegké­pes könyvelő a liszt­kukacairól, ha mond­juk én akvarista len­nék. Hogy tudnánk veszekedni, gimyolód- m, gyűlölni, hogy amit ő szeret, azt én megetetem a halaim­mal, — például. Vagy micsoda nagyszerű témáink lennének az orvos meteorológus­sal, aki salátát készít én meg mondjuk izékelygulyást, amely­hez tudvalevőleg úgy illik a saláta, mint kiöregedett ele­fánthölgyre a biki­ni. A kazánkovácsról nem is beszélve, aki imádja a pókokat a hálóival együtt, én meg mondjuk gekkó- gyikok nevelésével foglalkoznék, amelyek tudvalevőleg meg­örülnek a gyönyörű­ségtől egy egészen kis vacak pók láttán is. így azonban... Hogy semmi hóbym nincs... Szóval... Re­ménytelennek tűnik a helyzet. Talán, ha kitalálnék maga in számára egyet. Ami másnak úgy tűnhet­ne, mintha ez az én hobbym lenne, pedig nekem nincs is hob­bym, csak úgy tün­tetném fel. Mi lenne mondjuk... mond­juk... igen, ha a hu­moreszkeket írnék? Megértő mosoly a társadalom részéről. Nagy marhaságokat ír — mondanák, — de sebaj, neki ez a hob­byja. Meg kellene próbálni. Csak még félek egy kicsit. Hátha nem veszik hobbynak? f<Vri) dasági mechanizmus szelle­métől, nagyobb rugalmassá­got, mielőbbi változtatást sürgetnek, éppen a kulturál­tabb közlekedés megvalósítá­sára. Arról lenne szó, hogy a meglevő igen szerény számú autóbusszal lehetne-e jobbá tenni a közlekedést egy kis rugalmassággal, a központtól távollevő autóbusz személy­zetének nagyobb önállóságá­val. Addig is... amíg az AKÖV egyeduralma tart az autóbusz-közi eked és ben, amíg nem jelentkeznek más cégek is akár a Volán, akár más vállalat, hogy autóbu­szaikkal — egészséges és hasznos versengést teremtve száműzhetik legalább a zsú­foltságból eredő panaszokat. Szeretném néhány példá­val is érzékeltetni ennek a lehetőségét, a változtatás időszerűségét. Jön a busz Mátraházáról. Már ott zsúfolásig megtömik az utasok. Parádfürdőn már majd kipukkad a busz olda­la, annyian ülnek, állnak benne. Lent várakozók soka­sága. Ez az utolsó busz Egerbe. Aki erre nem fér fel, az csak hosszú kerülővel, sok-sok órás éjszakai utazás­sal, többszöri átszállás árán juthat el a megyeszékhelyre. A gépkocsivezető és a kalauz haditanácsot tart, majd föl­szednek annyi utast, ameny- nyi emberileg lehető, aztán beírják, hogy ennyi és ennyi utazni vágyó lemaradt. Miközben’ ez az aktus zajlik, néhány méterre tőlünk üres autóbuszok várakoznak. Egyikben-másikban ott ül a személyzet is. Amikor az uta­sok kérdezik, hogy nem le­hetne-e ezekből legalább egyet beállítani az ottmaradt utasok elszállítására... hatá­rozott nem a Válasz. Aztán meditáció kezdődik arról, hogy ha az ott várako­zó üres autóbuszok egy ma­gánvállalkozó tulajdonában lennének, vagy a benne ülő személyzet érdekeltté lenne téve abban, hogy a kénysze­rű várakozás idejét hasznos fuvarozással töltsék el, akkor is így zajlott volna-e le a parádfürdői esemény? „Nem! ... Biztos azonnal indulna valamelyik kocsi, mentesítő járatként, természetesen ér­tesítve a központot az új fu­varról.” Más ... Pétervásárán szin­tén állnak az autóbuszok, két járat között néhány órahosz- szat, amelyet például arra szeretnének felhasználni a helybeliek, hogy helyijára­tokként közlekedtessék a vá­rakozó autóbuszokat, Erdő­kövesd, Kisfüzes, Ivád, Vár­aszó, Pétervására között. Ám mint mondták, nagyon fél­nek, hogy ez a kezdeménye­zés nem válik majd könnyen valósággá, hiszen mint ők is tudják, eddig kevés példa akadt az ilyesféle megoldás­ra. Ök is a rugalmasságot, a gépkocsivezetők, kalauzok, vagy az oda kirendelt for­galmi megbízott nagyobb önállóságát emlegették, amellyel lehetővé válna az autóbuszok jobb kihasználá­sa s a váratlan- helyzetekben a gyors intézkedés. Ilyen óhaj nemcsak a vi­déki járatoknál mutatkozik, de Egerben is elkelne néha a gyorsabb intézkedés, na­gyobb rugalmasság. Bejön az éjszakai vonat, helyi járat nincs. Bent áll ugyan a vasútállomás előtt a szomolyai és még egy másik busz. Odarohannak az uta­sok. A személyzet közli, hogy ez nem helyi járat — ami igaz is. Javasolják, hogy menje­nek ki a Lenin út sarkára, onnét majd beviszik őket. Nem vitték be. A mintegy százfőnyi várakozó, csoma­gokkal terhelt, fáradt, fél éj­szakát átutazott sokaság mellett szinte kárörvendően robogott el a két kivilágított autóbusz, amelyen mindösz- sze négyen utaztak. Az autó­busz-pályaudvar forgalmi irodájában a szudikálásban megzavart egyenruhás alkal­mazott egyetértett abban, hogy a két üres busz nem hozta be az ott várakozókat, mert az „a helyi járat profil­ja”. A lóvátett utasok viszont majdnem fél egyig vártak a Lenin út sarkán, miután or­ruk előtt elhajtottak a kivi­lágított, üres autóbuszok. Mindezek a példák gondo­lom körülbelül megvilágít­ják, hogy hol is lenne szük­ség változtatásra s a cikk ele­jén említett rugalmasságra. Kovács Endre 1969. július 3., csütór4ifet

Next

/
Oldalképek
Tartalom