Népújság, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-03 / 151. szám
KOSSU'l i 8.20 Opcrarészlcttik. 9.04 A Hanság élővilága. 9.29 Könnyűzenei híradó. 10.0ä Mozart-müvek. 10.57 Forgószinpad Darvas József műveiből. 12.30 Meiódlakoktél. 13.10 Igazmondás, nem emberszólás, 13.57 Pierre Monteux vezényel. 11.30 Népdalok, néptáncok. 13.10 Énekkari híradó. 15.40 üperettdalok. 16.05 Három triószonáta. 16.38 Berlini memorandum. 17.15 Operacsillagok, opera- slágerek. 17.45 Ami a júniusi sajtó- konferenciából kimaradt. .. 18.13 Magnósok, figyelem! 19.25 A rádió szimfonikus zenekarának hangversenye. 20.05 Szép magyar vers. Kb. 21.08 A gaulle-izrnus évtizede. Kb. 21.38 Mahalia Jackson és Paul Robeson énekel. 22.20 A dzsessz világa. 23.10 Csehov három jelenete. 23.47 Nóták. Pfarrei* 8.05 Népi zene. 8.34 örsi napló. VII. rész. 9.06 Zenekari hangverseny. 9.42 Riportműsor. 11.45 Arcok munka közben. 12.00 Verbunkosok, katonadalok. 12.20 Beethoven-szerenád. 12.47 Régi táncok. 3 3.21 Örökszép áriák. Ifjúsági randevú kettőtől — hatig. 18.10 Vendégségben. 18.30 Bartók-hegedüverseny. 19.06 A lőcsei fehér asszony. 21.51 „írások” az emigrációból. 22.01 Hangversenynaptár. 22.16 Körösi Marianne énekel. 23.32 Vonósnégyes. 23.10 Operarészletek. MAGYAR 17.58 Hírek. 18.05 Vaszjukovkai torreádorok. 18.40 Göcsej, 1969. (Riportfilm.) 19.00 Esti mese. 19.10 Tv-szŐttes. 19.25 Aktuális riportműsor. 20.00 Tv-híradó. 20.20 Századunk. XII. rész. > 21.20 A Tv Galériája. 22.00 Tv-híradó. — 2. kiadás. POZSONYI 16.55 Sklounion Teplice—-Inter Bratislava, kupamérk. közv. 19.00 és 21.45 Tv-híradó. 19.50 Tv-film Svédországról. 20.55 Dorottya királynő nyila. 21.15 Prágai tavasz, 1969. wrfi*T\ EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33.) Kleopátra I.—IT. rész (Dupla helyárral!) EGRI BRÓDY: (Telefon: 14-07.) A veréb is madár EGRI KERTMOZI: Egy férfi kétszobás lakással HATVANI VÖRÖS CSILLAG: A rezidens jelentkezik GYÖNGYÖSI PUSKIN: Alfa Rómeó és Júlia GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: A kis katona és a fehér ló (Nyári ifjúsági mozibérlet, kötöttszelvények beválthatók.) GYÖNGYÖSI KERTMOZI: A kőszívű ember fiai l.—II. (Dupla hely árral!) FÜZESABONY: Átutazók paradicsoma IHM ÜByELET Egerben: 19 órától péntek reggel 7 óráig a Baicsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. > iuiIumww | A ionról nétfsserüen Házkutatás, szeméiymotozás Az állampolgároknak fontos érdekük fűződik otthonuk tiszteletbentartásához, sérthetetlenségéhez. A magánlakás tiszteletben tartását az Alkotmány is védi. és magánlakás megsértését a Bűntető Törvénykönyv is bünteti. Vannak azonban esetek, mikor a magánlakás „megsértésére” a törvény is lehetőséget ad, hiszen nem lehet akadálya büncselekmnéyek felderítésének, a nyomozás lefolytatásának, végső soron a bűnözők bíróság elé állításának, hogy a tettes a saját vagy más lakásán rejtőzik el, itt rejtette el az ügy felderítéséhez feltétlenül szükséges bizonyítékokat. — Mikor tartható házkutatás — A magánlakás sérthetetlenségére tekintettel azonban a házkutatásnak fontos törvényi garanciái vannak, arra csak kivételes esetekben kerülhet sor. A lakásnak, háznak, vagy egyes helyiségek nyomozó hatóság által történő átkutatására akkor van lehetőség, ha alaposan feltételezhető, hogy ez az intézkedés a tettes kéziekentésére, a bűntett nyomainak felderítésére vagy valamilyen tárgyi bizonyíték megtalálására vezet. Ezeken az eseteken kívül házkutatást lehet tartani, ha ez valamilyen bűncselekmény megakadályozása céljából szükséges. Az „alapos feltételezés”-hez objektív körülmények szükségesek, „gondolom” alapján, „kísérletképpen” a nyomozóhatóságok nem tarthatnak, és nem tartanak házkutatást. A házkutatáshoz nem szükséges, hogy a nyomozást korábban elrendeljék, mert ha a késedelem veszéllyel járhat a házkutatást végre lehet hajtani. Vagy nem szükséges a keresett személyazonosságának israrértetése sem. A házkutatás törvényes, ha például a tetten kapott tolvaj valahova bemenekül, és kézrekerítése érdekében a helyiséget a nyomozóhatóságok — más megoldás nem lévén — átkutatják. A házkutatást nem lehet csak a lakás vagy a ház és a hozzátartozó helyiségek átkutatására érteni. A kutatás kiterjedhet a házban talált tárgyakra, megengedett a kert, udvar átkutatása is, és a kutatásnak nem akadálya az sem, ha a helyiséget nem a házkutatást szenvedő, hanem pl. albérlője használja. Szfjlistfíre? befőüesüvegben Alighanem a legkülönösebb „saölőskertet” mondhatja magáénak Döme Sáníjpr a dél- baranyai Markóc község tsz - n y u g d í j asa. A 70 éves gazda családjában hagyomány, hogy februárban, Vince napkor néhány szőlővesszőt metszenek és azt egy befőttesiivégben vízbe állítják. Ezek a meleg szobában rügyet és levelet hoznak. Ebből pedig — szerintük — megállapítható a várható szőlőtermés. A Vince-napi szokás az idén különös eredményre vezetett. A levágott szőlővesszők egyike gyökeret fejlesztett, majd virágot, később pedig gyümölcsöt hozott. A szabályos, de miniatűr töke még abban is hasonlít a természetes tőkéhez, — mivel permetezni nem lehetett —, hogy megjelent rajla a peronoszpóra. Döme Sándor és felesége a nem mindennapi jelenségei szemlélik. (MTI foto: — Bajkor József felv.) — A szeméiymotozás — A terheltet és azt, akiről alaposan feltételezhető, hogy a bizonyításhoz fzükséges tárgyat magánál rejti, a nyomozóhatóság intézkedésére meg lehet motozni, de előtte fel kell szólítani, hogy a keresett tárgyat adja át. Az elrendelt személymotozást két hatósági tanú jelenlétében kell elvégezni. A törvény külön rendelkezik arról, hogy a házkutatást, személymotozást az érintett személyek lehetőség szerinti kíméletével kell folytatni. Ügyelni kell arra, hogy az érintettek magánéletének olyan körülményeit, amelyek a bűnüggyel nem állnak összefüggésben, ne kerüljenek a nyilvánosságra. A házkutatást és személymotozást lehetőleg nappal kell elvégezni ami már az említett kíméletből folyik. Mindkét kényszerítő intézkedésnél vigyázni kell arra, hogy az érintetteknek felesleges kárt ne okozzanak a nyomozóhatóságok. így például: helyiségek feltörésére, zárai? felnyitására csak akkor kerülhet sor, ha a keresett dolog előadását megtagadják, vagy sem az érintett, sem megbízottja nincs jelen. A személymotozás fontos szabálya, hogy csak azonos nemű személy motozhat, illetve lehet jelen, mint a megmotozott. E szabály alól csak az orvos kivétel, ha például kötés alatti testrészt kell megvizsgálni, nincs-e ott a keresett tárgy. A házkutatáshoz általában a nyomozóhatóság írásbeli határozata szükséges, amelyet az érintett személy részére ki kell kézbesíteni. Ez alól kivétel: ha a késedelem veszély- lyel jár, és nincs idő a határozat beszerzésére. Ha bűntett megakadályozás céljából szükséges a házkutatás, szintén oktalan dolog lenne írásbeli határozatot megkövetelni. Mint a személymotozásnál, itt is jelen kell lenni két hatósági tanúnak és lehetőleg a házkutatást szenvedőnek vagy megbízottjának is. Ha ez nem lehetséges, érdekeinek védelmére az eljáró szerv hivatalból rendel ki képviselőt. Dr. Eötvös Pál Az autóbusz és a rugalmasság Elsősorban nem arra a rugalmasságra gondolok, amelyet az autóbusztól, mint közlekedési eszköztől elvárnak az utasok. Akik ugyanis ülőhelyhez jutnak, általában örülnek a ténynek és eszükbe sem jut panaszkodni az ülés rugóira, huzatára. Akik pedig csak állva utazhatnak, első örömük abban áll, hogy egyáltalán felfértek az autóbuszra és sok-sok évi gyakorlattal kétoldalra kapaszkodva; lábfejük megfeszítésével, vagy elernyesztésével eentírozzák ki a zötvkölődést. rázást. Másféle rugalmasságról szeretnék szót ejteni az autóbuszok ürügyén az elgondol- kodtatás, s a változtatás reményében. Az utóbbi időben több olyan szomorú tapasztalatot sikerült szerezni, amelyeknél szinte érezte az ember, hogy elütnek az új gazHallottam., hogy egy egy világhírű mérlegképes könyvelő szabad idejében lisztkukacok idomításával foglalkozik. Állítólag oly sikerrel, hogy három lisztkukac már megtanult fütyülni, ami tekintettel a lisztkukacok ajkainak sajátos berendezésére, nem éppen lebecsülendő teljesítmény, sem a világhírű mérlegképes könyvelő, sem a lisztkukacok számára. Hallottam arról is, hogy egy orvos meteorológus szabad idejében uborkából és puszpángfüböl salátákat készít. Eddig már hétszázötven fajta salátát készített, a legkülönbözőbb vegyítéssel, olajjal, cukorral. ecettel, borecettel, mézzel, baracklekvárral és ezek kombinációjával. Kutatásai célja, hogy bebizonyítsa, — salátái egyrészt növelik az ellenállást a frontátvonulásokkal szemben, másrészt, ha nem növelik, ott van ő, mint orvos, a saját készítésű hashajtójával. Arról is hallottam, hogy egy nagy gyár kazánkovácsa pókhálóból készít halasi csipkét, s eddigi tevékenységét számos új pókfaj felfedezése, még több pókcsipkés fr fei: egif-rmúzeutn** v*Hobhytalanság ló csipke, valamint egy nagy szekrényre való, egykoron idegnyugtatókat tartalmazó üres gyógyszeres doboz fémjelzi. Mindezek onnan jutottak eszembe, hogy nekem nincs hobbym. Sok mindenem nincs, aminek olykor-olykor érzem a hiányát, de lyek hiánya hogy e számkivetett- ség hovatovább a társadalomtól való teljes elszigeteltséghez fog vezetni. Mert mit kezdjenek velem az emberek? Mert miről lehet velem beszélgetni? Semmiről. Néha egy-egy új magyar, vagy egy régi televíziós filmről, néha a foci, még né- hábban egy regény, nem. kísér embertársaim megvetése, amelyek hiánya miatt nem érzem magam hovatovább kiközösítve abból a társadalomból, mélynek tagjai kisvasutat, gyufacimkét gyűjtenek és gyufából építik fel az osztyakí- nói televíziós tornyot. Többek közölt. Szomorú és számkivetett sors az enyém, » M0V0* töl«. valami kis himi-hu- mi külpolitikai esemény, mondjuk a leszerelésről, vagy nem leszerelésről, — és kész. De például micsoda hősi eposzt mesélhetne nekem az a világhírű mérlegképes könyvelő a lisztkukacairól, ha mondjuk én akvarista lennék. Hogy tudnánk veszekedni, gimyolód- m, gyűlölni, hogy amit ő szeret, azt én megetetem a halaimmal, — például. Vagy micsoda nagyszerű témáink lennének az orvos meteorológussal, aki salátát készít én meg mondjuk izékelygulyást, amelyhez tudvalevőleg úgy illik a saláta, mint kiöregedett elefánthölgyre a bikini. A kazánkovácsról nem is beszélve, aki imádja a pókokat a hálóival együtt, én meg mondjuk gekkó- gyikok nevelésével foglalkoznék, amelyek tudvalevőleg megörülnek a gyönyörűségtől egy egészen kis vacak pók láttán is. így azonban... Hogy semmi hóbym nincs... Szóval... Reménytelennek tűnik a helyzet. Talán, ha kitalálnék maga in számára egyet. Ami másnak úgy tűnhetne, mintha ez az én hobbym lenne, pedig nekem nincs is hobbym, csak úgy tüntetném fel. Mi lenne mondjuk... mondjuk... igen, ha a humoreszkeket írnék? Megértő mosoly a társadalom részéről. Nagy marhaságokat ír — mondanák, — de sebaj, neki ez a hobbyja. Meg kellene próbálni. Csak még félek egy kicsit. Hátha nem veszik hobbynak? f<Vri) dasági mechanizmus szellemétől, nagyobb rugalmasságot, mielőbbi változtatást sürgetnek, éppen a kulturáltabb közlekedés megvalósítására. Arról lenne szó, hogy a meglevő igen szerény számú autóbusszal lehetne-e jobbá tenni a közlekedést egy kis rugalmassággal, a központtól távollevő autóbusz személyzetének nagyobb önállóságával. Addig is... amíg az AKÖV egyeduralma tart az autóbusz-közi eked és ben, amíg nem jelentkeznek más cégek is akár a Volán, akár más vállalat, hogy autóbuszaikkal — egészséges és hasznos versengést teremtve száműzhetik legalább a zsúfoltságból eredő panaszokat. Szeretném néhány példával is érzékeltetni ennek a lehetőségét, a változtatás időszerűségét. Jön a busz Mátraházáról. Már ott zsúfolásig megtömik az utasok. Parádfürdőn már majd kipukkad a busz oldala, annyian ülnek, állnak benne. Lent várakozók sokasága. Ez az utolsó busz Egerbe. Aki erre nem fér fel, az csak hosszú kerülővel, sok-sok órás éjszakai utazással, többszöri átszállás árán juthat el a megyeszékhelyre. A gépkocsivezető és a kalauz haditanácsot tart, majd fölszednek annyi utast, ameny- nyi emberileg lehető, aztán beírják, hogy ennyi és ennyi utazni vágyó lemaradt. Miközben’ ez az aktus zajlik, néhány méterre tőlünk üres autóbuszok várakoznak. Egyikben-másikban ott ül a személyzet is. Amikor az utasok kérdezik, hogy nem lehetne-e ezekből legalább egyet beállítani az ottmaradt utasok elszállítására... határozott nem a Válasz. Aztán meditáció kezdődik arról, hogy ha az ott várakozó üres autóbuszok egy magánvállalkozó tulajdonában lennének, vagy a benne ülő személyzet érdekeltté lenne téve abban, hogy a kényszerű várakozás idejét hasznos fuvarozással töltsék el, akkor is így zajlott volna-e le a parádfürdői esemény? „Nem! ... Biztos azonnal indulna valamelyik kocsi, mentesítő járatként, természetesen értesítve a központot az új fuvarról.” Más ... Pétervásárán szintén állnak az autóbuszok, két járat között néhány órahosz- szat, amelyet például arra szeretnének felhasználni a helybeliek, hogy helyijáratokként közlekedtessék a várakozó autóbuszokat, Erdőkövesd, Kisfüzes, Ivád, Váraszó, Pétervására között. Ám mint mondták, nagyon félnek, hogy ez a kezdeményezés nem válik majd könnyen valósággá, hiszen mint ők is tudják, eddig kevés példa akadt az ilyesféle megoldásra. Ök is a rugalmasságot, a gépkocsivezetők, kalauzok, vagy az oda kirendelt forgalmi megbízott nagyobb önállóságát emlegették, amellyel lehetővé válna az autóbuszok jobb kihasználása s a váratlan- helyzetekben a gyors intézkedés. Ilyen óhaj nemcsak a vidéki járatoknál mutatkozik, de Egerben is elkelne néha a gyorsabb intézkedés, nagyobb rugalmasság. Bejön az éjszakai vonat, helyi járat nincs. Bent áll ugyan a vasútállomás előtt a szomolyai és még egy másik busz. Odarohannak az utasok. A személyzet közli, hogy ez nem helyi járat — ami igaz is. Javasolják, hogy menjenek ki a Lenin út sarkára, onnét majd beviszik őket. Nem vitték be. A mintegy százfőnyi várakozó, csomagokkal terhelt, fáradt, fél éjszakát átutazott sokaság mellett szinte kárörvendően robogott el a két kivilágított autóbusz, amelyen mindösz- sze négyen utaztak. Az autóbusz-pályaudvar forgalmi irodájában a szudikálásban megzavart egyenruhás alkalmazott egyetértett abban, hogy a két üres busz nem hozta be az ott várakozókat, mert az „a helyi járat profilja”. A lóvátett utasok viszont majdnem fél egyig vártak a Lenin út sarkán, miután orruk előtt elhajtottak a kivilágított, üres autóbuszok. Mindezek a példák gondolom körülbelül megvilágítják, hogy hol is lenne szükség változtatásra s a cikk elején említett rugalmasságra. Kovács Endre 1969. július 3., csütór4ifet