Népújság, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-22 / 167. szám

A pár írnunk a IdŐMerű témái NAPJAINKBAN NEM KÖNNYŰ eligazodni a világ dolgaiban. Bonyolult és el­lentmondásos a nqjnzetkózi helyzet, gyorsan peregnek az események. Sokszor kevés vagy nem elég megbízható az mformaciósanyag vagy eppen olyan sok, hogy nehéz osztályozni a lényeket, érve­ket, törekvéseket. Előfordul, hogy nenézségekbe ütközik egy-egy orási dokumeütum feldolgozása, rendszerezése, erdemi megállapításainak ki­gyűjtése és értékelése. Fárad­ságos munka nyomon kö­veim az akciókat és a reak­ciókat, a választ és a viszont­választ, kideríteni, jól meg­különböztetni az okokat és az okozatokat. Nem vitás, hogy a tájékoz­tatástól sok függ. Amit nem ismerünk, arról nem tudunk véleményt mondani, amit nem követhetünk nyomon, orrnak összefüggéseit sem tárhatjuk fel. Valóban infor- máltnak kell lennünk. Ezt az igényt — amelyet szerencsé­re már egyre kevesebben te­kintenek illetlen vagy ille­téktelen kíváncsiságnak — a hírközlő eszközök és a tájé­koztatás egyéb csatornái igyekeznek mind jobban ki­elégíteni. Bár — ahogy mon­dani szokták — „az informá­cióból sohasem elég”, nem kétséges, hogy ma a külpoli­tikával „nem profi” módra foglalkozók is egyre több és jobb ismereteket kapnak a nemzetközi eseményekről. Ám bizoriyos határon túl hiá­ba zúdítjuk az emberekre a tények özönét, nem tudják elraktározni és főleg meg­emészteni azokat. Ez történt például a kínai „kulturális forradalom” első időszaká­ban, amikor már összefolyt a rémisztő pekingi események­ről szóló, lényegében azonos típusú jelentések végtelen so­ra. Érdemes ezen elgondolkod­ni, mert akkor kiderül, hogy ma — a tájékoztatás további javítása mellett — egyre in­kább előtérbe kerül egy má­sik gond: mit kezdjünk az információkkal, miként dol­gozzuk fel, csoportosítsuk, értékeljük azokat, vagyis röviden: hogyan politizál­junk velük? A GYAKORLAT AZT MU­TATJA, hogy napjainkban egy-egy esemény megítélésé­nél nagy segítséget nyújt a világpolitikai helyzet helyes értékelése. Annak a ténynek a szem előtt tartása, hogy napjainkban történelmi pár­harcot vívnak a haladás és a reakció, a szocializmus és az imperializmus erői. Ebben a harcban a forradalmi világ­mozgalom — egyes osztagai­nak nehézségei ellenére — folytatja támadását, amit leginkább a szocialista épí­tés előrehaladása, a tőkés or­szágokban folyó osztályharc éleződése, a gyarmati rend­szer szakadatlan bomlása, s az a tény bizonyít, hogy a bé­ke erőinek összefogása ré­vén sikerült megakadályozni a világháború kirobbanását. Az imperializmus, bár mint világrendszer nem lett erő­sebb, helyenként ellentáma­dással próbálja útját állni ennék a számára kedvezőtlen folyamatnak. Mindebből két következtetés adódik: az egyik, hogy a forradalmi erők offenzíváját, történelmi té­nyek bizonyítják, amelynek nem mond ellent, hogy az imperializmus helyenként és átmenetileg támadásba len­dülhet a kor tendenciáit te­kintve, akkor is csak defen- , ziv, védekező hadműveletre kényszerül a forradalmi erőkkel szemben. A másik következtetés, hogy az impe­rializmus sorozatos ellentá­madásai egyik vagy másik országban, időlegesen érhet­nek és érnpk is el sikereket, ettől még az általános erő­viszonyok nem változnak a javára. Ezekkel az alapvető moz­zanatokkal függ össze az a gyakorta hallott kérdés is: hol húzódnak ma a nemzet­közi osztályharc fő frontjai, pontosabban, milyen erők állnak szemben az imperia­lizmussal. Nos, a front egyik oldalán három erő áll: a szo­cialista világrendszer, a nem­zetközi munkásosztály és a •tnemzeti felszabadító mozga­lom. ök alkotják ma az anti- imperialista derékhadat. A szocialista világrendszer nem az egyetlen, hanem a döntő erő ebben a küzdelemben. AZ ESEMENYEK vizs­gálatánál elengedhetet­len a gazdasági indítékok elemzése. Sajnos, ezeknek az összefüggéseknek nem min­dig tulajdonítunk kellő je­lentőséget. mintha a nemzet­közi politikát el lehetneszía- kítani a világgazdaságtól. Pedig nem lehet, s ha erről elfeledkezünk, akkor egye­bek között a harmadik világ egy-egy jobboldali fordula­tánál (vagy azt megelőzően!) nem mutatunk rá a kapita­lista világgazdaság sokszor áttételes, mégis meghatározó befolyására, nem világítjuk meg az adott puccs Imélyebb okait. De más példák is arra intenek, hogy a gazdasági háttér és indítékok vizsgála­ta nem nélkülözhető a nem­zetközi események jó meg­értéséhez. Nagy segítséget nyújthat a nemzetközi tájékozódásban a saját erőink mellett a szem­benálló fél alapos ismerete. Az imperializmus állandó jellegzetességein kívül szám­ba kell venni új vonásait, hi­szen egyebek között — ál­lammonopolista jellegének erősödéséből látható alkal­mazkodási törekvése a két rendszer harcának feltételeid hez, a tudományos-műszakj forradalom következményei­hez. Nem téveszthető szem elől taktikája sem, amellyel bomlasztani próbálja a szo­cialista országok belső rend­jét és szövetség} kapcsolatait. A TISZTÁNLÁTÁS FEL­TÉTELE még, .hogy világo­san álljanak előtfünk harci céljaink, amelyeket a nem-, zetközi küzdőtéren el aka-* runk érni. A gyakorlati poli­tizálásban például sokat se­gít annak a felismerése, hogy napjainkban az impe­VIDEOTON RÁDIÓ- ÉS TELEVÍZIÓGYÁR felvesz: most végzett gépésztechnikusokat valamint • híradósipari technikusokat •Jelentkezni lehet: VIDEOTON Rádió- és Tv-gyár, munkaerő-gazdál­kodási osztályán. Székesfehérvár, Berényi n. h»------------------------------------------------------­-----------------------------­r ialistaellenes akcióegység elsőrendű célja változatlanul a hős vietnami nép sokolda­lú támogatása, alapvető lánc­szeme a,háborús veszély el­hárítása, s a leghaiaszthafcat- lanabb feladat elejét venni az atomfegyverek tovaterje­désének. A kommunista és munkás­pártok nemzetközi tanács­kozása nagy nyilvánosságot kapott. Mégis: aki nemcsak ismerni akarja, mi történt Moszkvában, hanem önálló következtetésekre is kíván jutni, annak végig kell men­nie az alapkérdéseken: mit mondtak a testvérpártok a világhelyzetről, milyen képet festettek a imperializmusról, hogyan vették számba saját erőinket, miben látják az összefogás lehetőségét, mi­ilyen harci célok felé töre­kednek, mit tartanak a kom­munista és munkáspártok legfontosabb feladatainak. Pálos Tamás A fantázia — Meg szerencse, hogy a naprendszerben töbo, meghódításra váró bolygó van, s ha ezek­kel is végeztünk, újabb naprendszerek állnak, rendelkezésre — jegyezte meg ismerősöm, amikor az Apolló 11. útjáról beszélgettünk lelkesen. — A Hold megfogható közelségbe ke rúlt, tehát Verne könyvét félretehetjük. Meg Ciolkovszkij kisebb írásait is. — Nem értem... — Itt már nincs sziikég fantáziára. A fav- táziálgatás helyett jöttek a tudósok, és kió- kumlálták ezt a Hold-utazást. Aztán 'jön a Mars, majd a Venus, és a többiek, s akkor még kevesebb „rentábilis” fantázia áll az em­beriség rendelkezésére. S majdan a többi nap­rendszer,,. Kissé egyéni következtetés ez, de nem egyedi. Vajon valóban, s az idők folyamán véglegesen elválaszthatjuk a fantáziát a tudo­mánytól? Aláírom, a tudomány magasztos, hideg szépség, alkotói a vaslogika eszközével formálják — s mégis... Az ember egy-egy óri­áslépte valami kellemes, melengető érzést kelt az emberben. A látóhatár egyre szélesedik, de a pillantás a jelen horizontján képes túlkalan­dozni, s némi önkontrollképpen vissza is néz. Hányszor olvasturik sok helyütt bevezetéskép­pen Verne álmáról, mikor az űrkutatás egy- egy jelentősebb lépését kommentálták! Vernei fantázia — emberi fantázia. S ki tagadná, •hogy éppen a Fantázia adott és ad táptalajt a tudománynak? A „scifi” nagy amerikai mes­tere. Ray Bradbury kissé borúlátóan nyilatko­— marad... zott egy interjúban, amikor a fantasztikus re• gények szükségességét boncolgatta, mondván, hogy az emberi tudás hatalmas gépeket szer­keszt, de e gépek irányításához nélkülözi 4 szükséges — fantáziát. Példának említette nzt az embert, aki bár békés életmódot folytat, szó­szólója a nyugalomnak, mikor gépkocsiba ül, beletapos a gázpedálba, és hajt veszettül... A fantázia — nem hal meg soha! Elegendő bizonyíték, ha az ember azon kapja magát, hogy szeretettel gondol ezekre a bonyolult, ér­dekes masinákra, melyek engedelmesen re­pítették az első embereket a Holdra. Elegendő bizonyíték, hogy az űrhajózás atyja, Ciolkovsz- kij is írt regényeket. Vagy napjaink tudósát, Isaac Asimovot említsük? Regényei népsze­rűek. S ha a tudóst nemcsak a magába szívóit tudomány, hanem az ismeretlent megismerni óhajtó, egészséges fantázia is ösztökéli, s így lesz ez mindenkor, már nincs mit aggódnunk, hogy kései utódjaink a számok bűvkörében élő gép- rabszolgák lesznek, s egy esetleges kérdésre: vajon eljut-e valaha az ember a Ceti egyik bolygójára, bonyolult gyökvonásba kezde­nek... A fantázia mindig előőrs marad, kedves, vidám, s egy kicsit töprengő előőrs, „aki” ka­landozásából visszatérve hívja magas homlokú rokonát, a tudományt, hogy: Rajta, Öreg! 'Mehetünk együtt!... És elindulnak, és egyszer­re lépnek az ismeretlen világba. Az Apollót tudósok küldték hódító útjára. S akadt-e valaki, aki nem utazott velük?... Ugye, hogy nem. A fantázia — marad... (kátai) ■■«■■«■■BBzmaaaiiiwiiii'iWMiffiiiiii'iniwiina—1^— Újabb „edényóriások” telnek meg bikavérrel Borkombinátot építtet a Magyar Állami Pincegazdaság Eger—Gyöngyös vidéki üzeme 56 ezer hektoliteres bortároló Egy óra alatt 4000 palack az egri borokból Milliók, ­(Laczik János tudósítónk­tól.) — Száz kezünkre is akad­na munka bőven...! — hal­lani a visontai Thorez Kül- fejtéses Bánya javító és szol­gáltató üzemében. És ez nem frázis, mert e mondás mö­gött sok munka és milliós termelési érték húzódik meg, — és csak úgy... melléke­sen. Miként adódik lehetőség ilyen „mellékesre”? Egysze­rű a recept; egy hasonló profilú üzem felméri a mun­kaerőt, a rendelkezésre álló gépparkot, és egyszerű mate­matikai művelettel kiszámít­ják, hogy milyen erő szüksé­ges a hazai célmunkák el­végzésére. "így mutatkozott Visontán szabad kapacitás. — Ezután megrendelőt ke­restünk és találtunk, — magyarázza Koródi László, a javító és szolgáltató üzem vezetője. — A Csepeli Vas- és Fémiműveknek ebben az évben 1 millió 200 ezer fo­rint értékben gyártunk tmk- hoz szükséges alkatrészeket.. De dolgozunk a Bányászati Kutató Intézetnek is. — Érkezett eddig rekla­máció? Megütközve néz rám. — A kivitelező becsületét csak a precíz munka fémjel­Berényi Zsigmond 1956- ban lépett be a sarudi Dózsa Termelőszövetkezetbe, nemsokára elnökké választot­ták. A faluban négy tsz volt akkor, s a Petőfiben az apa, a Dózsában a fia töltötte be az elnöki tisztséget. — Milyen érzés, ha egy családban két tsz-elnök van, — kérdeztem Berényi Zsig- mondot. — Semmi különös, mind a ketten végeztük a munkán­kat, keveset találkoztunk, sok volt az elfoglaltság. — Egymás véleményét, ta­nácsát meghallgatták-e. ha valamiben dönteni kellett? — Nemigen. A problémá­ink annyira sajátosak vol­tak, hogy abba nem nagyon tudott br’---ólni a másik. Apám szövetkezetében kö­zépgazdák voltak, az enyém­ben meg vékonypénzű embe­rek. Másképpen kellett gon­dolkodni mindkettőnknek. Aztán apám nyugdíjba ment, amikor egyesült a; négy tsz, és én elnökhelyettes lettem. 1965-ben megválasztottak el­nöknek. Jó érzés, boldogító érzés volt a tagok bizalmát magam mögött érezni. De nem sokáig örülhettem neki. Az az esztendő, amikor elő­ször voltam a nagy Tisza- menti Tsz elnöke, olyan rossz volt, hogy a legöregebbek mellékesen zi. Mi pedig kényesek va­gyunk a becsületre. És a partner jövőre is kell... Mivel az előbbi megjegy­zés érzékeny pontot érintett, másfelé fordítjuk a beszélge­tést. — Csak pesti cégeknek dolgoznak? Tiltakozik. — Aki rendel. Ezt bizo­nyíthatják a hatvani vagy a domoszlói termelőszövetkeze­tek. De kompresszor-henger­fej megmunkálásában, önté­sében. nem, együttműködünk a gyöngyösi Vas- és Fémipa­ri Vállalattal, de említhet­ném az Agromeehanikai Ktsz-t is. — További kilátások? — Ebben az évben közel 2 millió 500 ezer forint ter­melési értéket adunk a kür lönböző vállalatoknál szabad kapacitásból. Ezt fokozni már nem tudjuk, mert kapunk anyagot, és itthoni szükség­letre kell dolgoznunk. Nos, ez nem azt jelenti, hogy elzárkóznak a „külső” partnerektől- A környék ter­melőszövetkezeteinek a ja­vítóműhelyei bármikor meg­rendeléssel fordulhatnak hozzájuk. Jövőre is szép summa nyereséget szeretnének ha­zavinni a visontaiak. közül is kevesen emlékeztek hasonlóra. Nem elég, hogy belvíz borította földjeinket, a Tisza is kiöntött. 1500 hold állt vetetlenül. Hatmilliós kár érte a-gazdaságot. A munka­egység 22 forint volt. Nem lehet azt elmondani, milyen dolog odaállni az emberek elé és kijelenteni, hogy most nem tudunk fizetni, mert rossz volt az év. Nagy nehe­zen sikerült meggyőznöm a tagokat, és megnyerni őket a közös munkának, én azonban elvesztettem’ a kedvem. Rossz hangulatban nekikeseredve vágtam az új évnek. Az sem lett sokkal jobb. • Jártam a határt, beszéltem az embe­rekkel, dolgoztunk. Nagyon keményen dolgoztunk. Ta­valy 35 forint volt a munka­egység. Ügy hiszem, megérte az eddig végzett sok munkát. — Maga szerint milyen a jó elnök? — Két szóban: szigorú, igazságos. — Mit ért szigorúság alatt? — Ha kelj, büntetek. Pénz­zel, vagy kedvezmény-elvo­nással. Csak egy a fontos, kö­vetkezetesen, személyre való tekintet nélkül kell felelős­ségre vonni, vagy jutalmazni mindenlát. — Mennyi szabad ideje van egy tsz-elnöknek? — Szabad időről nem na­Az Élelmezésipari Terve­ző Vállalat, az ÉLTERV 1970. januárjára készíti el a Ma­gyar Állami Pincegazdaság Eger—Gyöngyös vidéki üze­me által a Heves megyei Gyöngyösön' felépülő bor­kombinát komplett tervdo­kumentációját. Kaposi Imre, az ÉLTERV bortechnikai osztályának vezetője szerint a 41 millió forintos költség­gel felépülő borkombinát szőlőfeldolgozóval, 56 ezer hektoliteres — 3 szintes — bortárolóval és Valószínűleg palackozóival is rendelkezik majd. A borkombinátban a szőlő leszedésétől a bor kereske­delmi forgalomba való jutá­sáig, minden műveletet a leg­korszerűbb eljárásokkal vé­geznek majd el. A Vegyi­géptervező kísérleti szólő- törköly-feldolgozót is a bor­kombinátba épít. A Gyön­gyösön, a II. számú pincénél felépülő kombinát alkalmas lesz 40 ezer mázsa szőlő fel­dolgozására és ez a gyöngyö­gyon lehet beszélni. Este ha hazamegyek, tanulok. Éjsza­kánként' nemegyszer zörget­nek fel, ha beteg van, kérik a tsz autóját. Hát hogyne kelnék fel ilyenkor. Aztán hajnalban indulok munkába. — Nem volna ésszerűbb valamivel többet, pihenni? — Az sem jó. Ha otthon vagyok, akkor nincs egy perc- nyugtom sem. Mindig az jár az eszemben, hogy vajon mj történhet kint a határban. Múltkoriban volt egy halálos baleset. aratás közben. Hiába volt a véletlen műve, vala­hol az emberekben él az a gondolat, hogy mindenért én vagyok a felelős. Hogy pi­henhetnék nyugodtan: . — Sokszor fáradt.? — Nem, illetve lehet, hogy az'vagyok, de már nem ve­szem észre. Elnézését kérem az udvariatlanságért, de nem maradhatok tovább. Megyek ki a határba. Tízezer holdas a területünk, s a tagok úgyis szememre vetik, hogy keve­set járok ki közéjük. (Az elnök nekiindul motor­jával a poros útnak. Miért siet? Hova siet állan­dóan? Csak az tudja, akinek nap mint nap számot kell vetnie magával, mert nem­csak magának, de a tagság­nak. az embereknek tartozik felelősséggel. * (sz. a.) sí szőlőtermés korszerű hasz­nosítását teszi lehetővé. Az építkezés, a berendezések, gépek felszerelése és üzembe helyezése az 1971. évi szüret­re várható. Milyen technológiával dol­gozik majd a kombinát be­rendezése? ... A beérkezett szőlőt a fo­gadó garatba öntik, ahonnan szállítócsiga juttatja a zúzó —bogyózó gép garatjába, On­nan a cefrét dugattyús szi­vattyú a statikus léelvá­lasztó tartályokba, a ko­csányi kaparólánc a kocsány- •sajtolóba továbbítja. A léte- lenített cefre gravitációs úton a horizontúi 'sajtókba kerül. A berendezés legjel­lemzőbb adata: .20 nap alatt 40 ezer mázsa szőlőt képes magán átbocsátani. A 40 ezer mázsa szőlőből 23 540 hekto­liter, kétszer fejtett bor nyerhető. Nem maradnak el a fej­lesztésben az egri feldolgo­zók sem. Egerben is nagy­arányú programok valósul­nak meg. Az egri palackozó és bortároló bővítésének ter­veit nemrég szállították le. A tervek szerint a bortároló újabb 11 300 hektoliteres ka­pacitással bővül, mi)*, a Vasút utcai épületben egy francia mintájú palackozót szerel­nek fel. Kapacitása óránként 4 ezer palack. Az egri beru­házás költsége eléri a 19—20 millió forintot. Nem lesz hát gond a kö­zeljövőben, hogy a gyöngyö­si és egri borok iránt meg­növekedett igényeket a pin­cegazdaság kielégítse. Több rizling, bikavér és Médoc noir kerül majd a borkedvelők poharába. A mezőgazdasági üzemek szőlőtermése, az új telepíté­sek termőre fordulása és a terméshozam növekedése ré­vén állandóan emelkedik. Az ország meglevő szőlőfeldol­gozó és bortároló kapacitása a növekvő igényeket nem elégíti ki. A Magyar Állami Pincegazdaság Eger—Gyön­gyös vidéki üzemének beru­házásai nagyban enyhítenek majd a gondokon. Szüts l. Dénes 1969; július 22., kedd Két elnök, egy esaládfoan i világ dolgairól — világosan

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom