Népújság, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-18 / 164. szám
KOSSUTH 8.20 Operettrészletek. 9.00 Aszályos évek régen és napjainkban. D.10 Operafinálék. 10.05 Gyermekszerelem. 10.35 Népi zene. 11.00 Édes anyanyelvűnk. 11.05 Liszt: Dán te-szimfónia. 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Tanczene. 13.15 Népi zene. 13.45 A kibernetikus portréja. 14.00 Prokctfjev: V. zongora- verseny. 12.24 Rádiójáték gyermekeknek. 15.10 Kentner és Menuhin szonátafelv. 16.05 Dokótimen tűm játék. 17.05 Genfi cikkelj’ek — amerikai fenntartások. 17.20 De Falla: Pedro mester bábszín háza. 17.56 Mikfolórum. 18.13 Magnósok, figyelem! 19.25 A Kádiószínház bemutatója. 20.41 Népi zene. 21.19 Láttuk' hallottuk. 21.39 Bcsfcétgesstölik a zenéről. 22.20 Mahlert Az ifjú varázs- kürtje. 23.10 Meditáció. 23.20 Szimfonikus könnyűzene. PETŐFI 8.05 R. Strauss: Don Quijote. 8.50 Időszerű nemzetközi kérdések. 9.00—10,00 Ezeregy délelőtt. Közben: 9.40 Óvodások műsora. 11.45 Hernádi György emlékezete. 12.00 Kamarazene. 12.50 Balázs Béla és Bródy Sándor írásaiból. 13.05 Karmester úr, kérem ... 13.35 Fúvósesztrád. Kettőtől — hatig ... 18.10 Áriák. 18.30 Joga, ha mondom! 19.00 Könnyűzene. 19.25 Zenekari hangverseny. 21.04 A Társadalmi Szemle új számáról. 21.17 Onerettrészletek. 22.04 Kodály-mfivek. 22.20 Verbunkosok. 23.10 Századunk kamarazenéjéből. MAGYAR 17.38 Hírek. 18.05 Játék a szabadban. 18.35 Közv. a Miskolci Üveggyárból. 19.10 Nézzük meg együtt... 19.20 Esti mese. 19.30 Flamenco-szvit. n. 20.00 Tv-híradó. 20.20 Petőfi Mezőberényben. Tv-játék. 21.10 Családtervezés ... II. Nők fóruma. 22.00 Tv-híradó. — 2. 17.30 A természet csodái. 18.00 Tenger és álom. (Tv-fllm.) 18.30 Filmhíradó. 19.00 és 21.35 Tv-híradó. 19.35 Búcsúdalok. 8. 21.50 Irene Oliver néger spirituálékat énekel. EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33.) (Az előadások kezdete: */2 6 és 8 órakor.) A beszélő köntös (Nyári ifjúsági mozibérlet) (Kötöltszelvények beválthatók) EGRI BRODY: (Telefon: 14-07.) (Az előadások kezdete: ya 6 és V2 8 órakor.) Az éjszaka rablásra való EGRI KERTMOZI: (Az elöadas kezdete: 8 órakor.) DorelUk jön FELNÉMET: A tiltott terület HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Brancaleone ármádiája GYÖNGYÖSI PUSKIN: Az utolsó éden (Nyári ifjúsági mozibérlet) (Kötöttszelvények beválthatók) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Kalimagdóra kedvese GYÖNGYÖSI KERTMOZI: Hajókkal a bástyák ellen FÜZESABONY: Azt csinálok, amit akarok! (50 százalékos helyár) HEVES: Alfa Rómeó és Júlia PETERVÁSÁRA: Minden dalom a Tied IJÉYEÍLET Egerben: 19 órától« szombat reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinsz- fcy utcai rendelőben. (Telefon: U-10). Rendeles gyermekek ré- Ifflirr is. Dohog a kotró, a , kis folyón Szederkénypuszta felett, hat kilométernyire az országhatártól, egy S—1-es kotrógép dohog a ceredi Tárná partján. Már hogy is ne! Hiszen vájhatna akár új csatornát, dolgozhatna nagy és jelentős munkán, ott, ahol bámész szemek sokasága kísérné minden mozdulatát — s most mégis itt, az „isten háta mögött” kell zaboláznia, tisztogatnia, rendre szoktatnia ezt a rakoncátlan, „slampos” kis folyócskát. .. A pilótája, a klsfüzesi Kovács György, persze mosolyog mindezeken s jóféle üzemanyaggal — bokrok alá rejtett hűs olajjal — kíméletes bánásmóddal, figyelmes barátsággal vigasztalja, biztatja naphosszat a masinát. Jókedvével próbálja megértetni a morcos géppel, hogy a feladat mindenütt fontos, a megbízásnak bárhol eleget kell tenni, ha megfizetik. Cégükkel, a Felső Taxna- völgyi Víztársulással pedig igazán elégedettek lehetnek! Ha nem így állna a dolog — beszél a kotrós a gépe felé — bizony rég tovább ment volna innen jómaga is! Am úgy érzi, hogy kacskaringós, változatos munkáspályáján eddig altkor választott a legjobban, amikor ennek a masinának a nyergébe kéredz- kedett... Szól, s hogy túlságosan le ne maradjon a munkájával, a gép puttonyát belemeríti néhányszor a gazzal, lombbal benőtt, iszappal rakott patakba. — Mikor indult? — kérdem gépére felkapaszkodva. — Két és fél hónapja ■HM .......................................... A fametszetnek Kína volt az őshazája. Az első európai, évszámmal is ellátott fametszet 1423-ban készült és Szent Kristófot ábrázolta. A fametszet szélesebb körű elterjedése a könyvnyomtatás felfedezése után kezdődött; az ősnyomtatványok (az 1500-ig megjelent nyomtatott könyvek) illusztrációi mind fametszetek. A legrégibb magyar fametszetek dúcait Varga Nándor Lajos, a magyar grafika múltjának kiváló kutatója fedezte fel az esztergami Keresztény Múzeumban. ★ 1656-tól napjainkig a fametszet szerves része a magyar grafika művészetének. A XIX. században, mint illusztráció, a mai klisé és a fénykép szerepét töltötte be. Legtöbbét a kor vezető ismeretterjesztő lapja, a Vasárma * ji Újság használt fel belőlük. -Jelentős illusztrátoruk: Pollák Zsigmond és Rusz Károly. Morelli Gusztáv valóságos fametsző műhelyt tartott fenn. Rengeteget alkotott, fametszeteinek felsorolása köteteket tenne ki. Fametszeteihez a korabeli fényképészet eredményeit is' felhasználta. A képes Petőfi kiadás, a Honvéd-album, az Osztrák Magyar Monarchia írásban és képben és még sok más munka a nevét fenntartja a magyar könyvillusztráció történetében. ★ A grafikai képregény Túlexponálás haladunk felfelé a vízparton. Végig jöttünk az istenmezeji kertek alatt, elhagytuk Szederkénypusztát s Ceredre akarunk jutni az ősszel. .. Érdekes, izgalmas vállalkozás, mondhatom. Százszor szebb, mint amikor a salgótarjáni építőknél ku- bikoltam, iparőr voltam Óz- don, a borsodnádasdi gyárban dolgoztam, vagy éppenséggel Erdőkövesden daru- munkásként segítkeztem a farakásnál... Felelősségteljes, komoly feladat: ismeretlen a patakmeder és a part alja. A múltkor Sírok mellett aknát találtam a puttonyban. Számíthatok még ilyenre. Ha pedig nem akad az utunkba hasonló, akkor egy-egy távvezeték alatt kell ügyeskednünk, hogy a hosszú gémmel baj nélkül átjuthassunk. Különben a patakot tisztítjuk, szélesítjük, látszólag egyforma munkát végzünk, de mégis, szinte minden nap valami újat hoz. S ezt élvezzük ebben a szakmában mindannyian: én is, a „kenőm’, Bodon István, meg a váltótársak is... Közvetlen társa, az Ivádi kenő — az egyetlen „segéd- személyzet” — mohó szemmel, kíváncsi füllel szívja magába „főnöke” szavait s kicsit irigykedve is nézi a kotrómestert, aki magabiztosan vezényli fülkéjéből a nagy testű gépet. Aztán váratlanul megszólal ő is: — Nem sokáig sóvárgok már én sem. A tavasszal tanfolyamra megyek s vizsgát teszek gépkezelésből. Utána pedig — nekem is ott fenn, a nyeregben lesz a helyem...! (gyóni) llj szobor Egerben A szép szobor a szem ünnepe — így tartja a mondás. Ennek tanulsága szerint, a szépet szerető egriek és a történelmi városba látogató idegenek szeme mind többet és mind többször ünnepelhet gazdagodó képzőművészeti értékeink láttán. Kisfaludi Strobl Zsigmond sokalakos, mozgalmas, végvári vitézeket ábrázoló szoborkompozíciója, majd az idén, április 4-én felavatott, az ősi sirtu- mulusz formával szimbolizáló felszabadulási emlékmű után, most újabb alkotással Mikrodokumentáció L. N. Tolsztoj „Háború és béke” című regényének szövegét — amely 1100 könyvoldalt tesz ki, 5 négyzetcentiméter területű, 6 milliméter vastag üveglemezkére lehet rögzíteni. Ez a rendkívüli találmány, amely a mikrofel- vételezés csodáiról tanúskodik, jól bizonyítja, milyen nagy előrehaladást értek el a tudósok a mikrodokumen- tációs eszközök létrehozásában. A New York-i közkönyvtár mikrofilm anyaga 37 millió könyvoldalnyi szöveg (ez körülbelül 100 000 vaskos kötetnek felel meg). Ezt a hatalmas szövegmennyiséget mindössze 26 000 mikrofilm tekercsen őrzik. szaporodott a megyeszékhely közterein és parkjaiban elhelyezett szobrok száma. Hónapokkal előbb a városi tanács adott megrendelést a Képzőművészeti Alapnak, olyan képzőművészeti alkotás elkészítésére, amely méltó emléket állít Eger felszabadulásának, egyszersmind a város munkásmozgalmi múltját is szimbolizálja. Az alkotás — Csontos László szobrászművész munkája — a szabott határidőnél korábban elkészült, s mert szép', sikeres, erőt sugárzó alkotás, megérkeztekor — igen helyesen! — nem dugták raktárba, hanem a Mártírok téri parkban, kijelölt helyén már talapzatára emelték. Az űj képzőművészeti alkotás, a sárkányt letipró, az elnyomást jelképező fenevadra kettős ököllel lesújtani készülő, dinamikus munkást ábrázoló szobor ünnepélyes felavatására Eger felszabadulásának 25. évfordulója alkalmával, november 30-án kerül sor. A tuiexpoi.aias sok esetben okoz tíieticiisegeío Különösen súlyos eseteikben. NÓzzuk, mi ennek az oka? Tudjuk, hogy a fény érzékeny film z forészuül áll: a fényeize- kény rétegből és a hordu^t.- anyágból. Az exponálás iue^e ajatt a külső tárgyakat i fénysugarak behatolnak a fényérzékeny rétegbe. Mégpedig annál mélyebbre, minél erőteljesebbek. Határesetben ezek a sugarak teljesen átmennek a fényérzékeny rétegen és a hordozó réteg felületeiül visszaverődnék. Éppen ezek ellen a fény-udvart Okozó visszavert sugarak ellen véd a horűozoany agra rávitt festékréteg, ami jórészt elnyeli ezeket a sugarakat. Innen a filmek ún. fényudvarmentes tulajdonsága. Igen ám, de mindennek van határa. Igen erős. túlexponálásnál a fényudvar-mentesítő rétegről elég nagy mennyiségű fény verődik vissza. Ez a visszavert fény, mint másodlagos fényforrás, hatással van a fényérzékeny réteg brómkristályaira és rontja az eredeti képet. Nemcsak a nagyon erős fénypontok (mint pl. a képmezőben levő világítótest) közül keletkezik fényudvar, hanem életlenné válik az egész kép. Annál nagyobb mértékben, minél erősebb a túlexponálás. Óvakodjunk tehát ettől a káros jelenségtől! Egyrészt, mert igen fedett és kontraszt nélküli lesz egész filmünk, másrészt, mert életlenS jel is járhat gondat- lanságuiiK. Nem is beszélve a szemcsézet erős durvulásáról, ami szintén a képminőség rovására megy. A helytelen filmhívással tovább fokozódhat a film életlensége. Az előhívóban ugyanis nát- riumszulfit is van, aminek az előhívó romlástól való megóvása a fő feladata. De oldja kis mértékben az ezüstbromidot is. Az olyan előhívók tehát, amelyek nagy mennyiségű nátrium- szulfitot tartalmaznak, elég Jelentős mértékben fejtik ki ezt az oldóhatást, és szemcsefinomítő hatásuk mellett közvetve életlenséget fokozó hatásuk is van. Az elmondottak miatt változott meg a régi „Exponálj bőven és hívj röviden” elv a következőre: „Exponálj minél rövidebben (de persze elegendő mértékben) és hívj olyan hívóban, amilyenben akarsz?»*. Hnsznélhaték így a finomszemcsés hívók is. A túlexponálás különösen a kismértékű bezárás és élgilenre való állítás mellett veszedelmes. Körmendi Károly Zödös László, Nagyréde: Általános szabály, hogy / a szomszédháztól, a sz9mszédos telektől, olyan távolságra kell ültetni a fákat, hogy az a szomszédos házban kárt ne tehessen és a szomszédos kertet ne árnyéA magyar grafika történetéből zárakban csak a XX. században vált divatossá. Legkiválóbb termékei Derkovits Gyula Dózsa-sorozata, Molnár C. Pál. Cyrano ja és G. Szabó Kálmán „Parasztok” című munkája. ★ A rézmetszet ötvösmeste- rek találmánya, alapját a XV. században igen elterjedt fémdíszítési mód, a niello képezi. A legrégibb, évszámmal is ellátott rézmetszet 1446-ból származik s a berlini metszetgyűjteményben őrzik. A magyar rézmetszet a XV,I. században jelentkezett, legrégibb emlékének egy esztergomi missále kötéstáblájába ragasztott (s azóta elveszett) 1518-ból származó és Richardus Atzél által készített lapot tekinthetjük. Sze- lepcsényi György, esztergomi érsek volt a XVII. század legkiválóbb magyar rézmetsző művésze. Hat munkáját ismerjük, amelyek közül önarcképe és Pázmány Pétert ábrázoló portréja a legnevezetesebb. ★ A XVIII. század végén a híres Debreceni Kollégiumban működő „Rézmetsző Társaság” Pest mellett Debrecent a magyar grafika egyik központjává tette. E társaságnak Karacs Ferenc volt a vezető alakja. Leghíresebb alkotásuk az első magyar nyelvű iskolai térkép. A térképmetszés mellett tankönyv-illusztrációkat, arcképeket is készítettek. ★ A rézkarc és különböző változatai már Dürer idejében 'foglalkoztatták a grafikusokat. A műfaj koronázatlan királya mindmáig Rembrandt. Magyar megbízásból az első rézkarcokat Augustin Hirschvogel (1503—1553) készítette. A rézkarc a magyar grafikában csupán a XIX. században jelentkezett; a foltmaratás (akvatinta) első magyar képviselője Rauscher Lajos (1845—1914) volt. Magyar művelői 1870 után emelték ezt a grafikai techni- -kát igazán magas művészi színvonalra. ★ A litográfia (kőrajz) Aloys Senefelder találmánya (1797). Magyarországra is hamarosan utat talált; az első magyar litográfiái intézetet Trentsenszky József alapította 1820-ban Pesten. Kezdetben csak szépírásmintákat, gyógyszercímkéket és egyéb kereskedelmi grafikákat készített. Hazánkban Barabás Miklós, Barra Gábor voltak a litográfia első művészi képviselői. ★ Az acélmetszet, — abban különbözik a rézmetszettől, hogy sokkal több nyomást bir ki, s így igen alkalmas tömegillusztrációs célokra — feltalálása Charles Heath nevéhez fűződik. Magyarországon Fuchsstaller Alajos kezdett vele először foglalkozni a múlt század negyvenes éveiben. A korabeli divatlapok divatképei is acélmetszetek voltak, de ezeket legtöbbször utólag színezték. Fuchsstaller legrégibb acélmetszete, Buda-Pest látképe 1846- ban keletkezett. ★ Az első magyar többszínnyomatú reprodukciót 1864- ben a Mandelio-nyomda készítette. Ujházy Ferenc gyümölcsképe a Falusi Gazda című lap mellékletének készült. ★ A linoleum anyagával először Gollaway (1844) kísérletezett, s 1871-ben Pernacott szabadalmaztatta. Az első magyar linómetszet megalkotása (1895) Olgyai Viktor grafikusművészünk nevéhez fűződik, aki a Képzőművészeti Főiskola grafikai tanáraként sokat tett a magyar művészi sokszorosító grafika megújulása érdekében. G. F. kolja. Vitás cselükben a községi tanács vb-titkarúhoz kell fordulni, aki megvizsgálja a panaszt és a jelenleg érvényben levő Jogszabályok alapján dönt. K. L.-né, Gyöngyös: Hasonló panasszal már több ízben foglalkoztunk. Amennyiben a vállalat nem gondoskodik idejében a munkakönyv kiadásáról, s emiatt a dolgozó nem tud új munkaviszonyt létesíteni, a vállalat köteles a kiesett munkabér arányában kártérítést nyújtani. Kártérítési Igényüket első fokon a vállalat munkaügyi döntőbizottságánál kell benyújtani. Elutasítás esetén a területi döntőbizottsághoz kell fellebbezniük. B. I.-né, Heves: A jelenleg érvényben levő jogszabályok szerint a táppénzt, gyermekágyi-terhességi segélyt a táppénzes állományba vételt megelőző három hónapi átlagkereset alapján kell megállapítani. Az SZTK ügyintézője tehát nem járt el szabálytalanul, amikor figyelmen kívül hagyta az Időközben történt fizetésemelést. Ez akkor számítható be. ha a táppénzes állományba vételt megelőző három hónapon belül történik. Igaz, hogy a gyermekágyiterhességi segély nem táppénz, — de alapja éppen úgy az, állo- mánybavételt megelőző három hónapi kereset. • S. J.. Szihalom: A beküldött vers, sajnos, nem közölhető. A. Benedek, Füzesabony: Sajnos, sok esetben nem tudjuk elejét vennf a sajtóhibáknak. A nyomda ördöge sokszor megtréfálja a nyomdászokat, s a lap készítőit. Mindenesetre szerkesztőségünk igyekszik mindent megtenni a hibák megszüntetésére. Köszönjük figyelmeztetését. Többeknek: A szerkesztőbizottság már foglalkozott azzal, hogyan tudnánk közölni vasárnapi számunkban a hétfői rádióműsort Is, de sajnos, hely hiányában nem tudjuk mindig megoldani. Lapunk pénteki számában azonban a teljes rádióműsor megtalálható. 1969. július 18., péntek