Népújság, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-18 / 164. szám

KOSSUTH 8.20 Operettrészletek. 9.00 Aszályos évek régen és napjainkban. D.10 Operafinálék. 10.05 Gyermekszerelem. 10.35 Népi zene. 11.00 Édes anyanyelvűnk. 11.05 Liszt: Dán te-szimfónia. 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Tanczene. 13.15 Népi zene. 13.45 A kibernetikus portréja. 14.00 Prokctfjev: V. zongora- verseny. 12.24 Rádiójáték gyermekeknek. 15.10 Kentner és Menuhin szonátafelv. 16.05 Dokótimen tűm játék. 17.05 Genfi cikkelj’ek — amerikai fenntartások. 17.20 De Falla: Pedro mester bábszín háza. 17.56 Mikfolórum. 18.13 Magnósok, figyelem! 19.25 A Kádiószínház bemutatója. 20.41 Népi zene. 21.19 Láttuk' hallottuk. 21.39 Bcsfcétgesstölik a zenéről. 22.20 Mahlert Az ifjú varázs- kürtje. 23.10 Meditáció. 23.20 Szimfonikus könnyűzene. PETŐFI 8.05 R. Strauss: Don Quijote. 8.50 Időszerű nemzetközi kérdések. 9.00—10,00 Ezeregy délelőtt. Közben: 9.40 Óvodások műsora. 11.45 Hernádi György emlékezete. 12.00 Kamarazene. 12.50 Balázs Béla és Bródy Sán­dor írásaiból. 13.05 Karmester úr, kérem ... 13.35 Fúvósesztrád. Kettőtől — hatig ... 18.10 Áriák. 18.30 Joga, ha mondom! 19.00 Könnyűzene. 19.25 Zenekari hangverseny. 21.04 A Társadalmi Szemle új számáról. 21.17 Onerettrészletek. 22.04 Kodály-mfivek. 22.20 Verbunkosok. 23.10 Századunk kamarazenéjéből. MAGYAR 17.38 Hírek. 18.05 Játék a szabadban. 18.35 Közv. a Miskolci Üveggyár­ból. 19.10 Nézzük meg együtt... 19.20 Esti mese. 19.30 Flamenco-szvit. n. 20.00 Tv-híradó. 20.20 Petőfi Mezőberényben. Tv-játék. 21.10 Családtervezés ... II. Nők fóruma. 22.00 Tv-híradó. — 2. 17.30 A természet csodái. 18.00 Tenger és álom. (Tv-fllm.) 18.30 Filmhíradó. 19.00 és 21.35 Tv-híradó. 19.35 Búcsúdalok. 8. 21.50 Irene Oliver néger spirituálékat énekel. EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33.) (Az előadások kezdete: */2 6 és 8 órakor.) A beszélő köntös (Nyári ifjúsági mozibérlet) (Kötöltszelvények beválthatók) EGRI BRODY: (Telefon: 14-07.) (Az előadások kezdete: ya 6 és V2 8 órakor.) Az éjszaka rablásra való EGRI KERTMOZI: (Az elöadas kezdete: 8 órakor.) DorelUk jön FELNÉMET: A tiltott terület HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Brancaleone ármádiája GYÖNGYÖSI PUSKIN: Az utolsó éden (Nyári ifjúsági mozibérlet) (Kötöttszelvények beválthatók) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Kalimagdóra kedvese GYÖNGYÖSI KERTMOZI: Hajókkal a bástyák ellen FÜZESABONY: Azt csinálok, amit akarok! (50 százalékos helyár) HEVES: Alfa Rómeó és Júlia PETERVÁSÁRA: Minden dalom a Tied IJÉYEÍLET Egerben: 19 órától« szombat reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinsz- fcy utcai rendelőben. (Telefon: U-10). Rendeles gyermekek ré- Ifflirr is. Dohog a kotró, a , kis folyón Szederkénypuszta felett, hat kilométernyire az ország­határtól, egy S—1-es kotró­gép dohog a ceredi Tárná partján. Már hogy is ne! Hi­szen vájhatna akár új csa­tornát, dolgozhatna nagy és jelentős munkán, ott, ahol bámész szemek sokasága kísérné minden mozdulatát — s most mégis itt, az „isten háta mögött” kell zaboláznia, tisztogatnia, rendre szoktatnia ezt a rakon­cátlan, „slampos” kis fo­lyócskát. .. A pilótája, a klsfüzesi Ko­vács György, persze moso­lyog mindezeken s jóféle üzemanyaggal — bokrok alá rejtett hűs olajjal — kímé­letes bánásmóddal, figyelmes barátsággal vigasztalja, biz­tatja naphosszat a masinát. Jókedvével próbálja megér­tetni a morcos géppel, hogy a feladat mindenütt fontos, a megbízásnak bárhol eleget kell tenni, ha megfizetik. Cégükkel, a Felső Taxna- völgyi Víztársulással pedig igazán elégedettek lehetnek! Ha nem így állna a dolog — beszél a kotrós a gépe felé — bizony rég tovább ment vol­na innen jómaga is! Am úgy érzi, hogy kacskaringós, változatos munkáspályáján eddig altkor választott a leg­jobban, amikor ennek a ma­sinának a nyergébe kéredz- kedett... Szól, s hogy túlságosan le ne maradjon a munkájával, a gép puttonyát belemeríti néhányszor a gazzal, lombbal benőtt, iszappal rakott patak­ba. — Mikor indult? — kér­dem gépére felkapaszkodva. — Két és fél hónapja ■HM .......................................... A fametszetnek Kína volt az őshazája. Az első európai, évszámmal is ellátott famet­szet 1423-ban készült és Szent Kristófot ábrázolta. A famet­szet szélesebb körű elterje­dése a könyvnyomtatás fel­fedezése után kezdődött; az ősnyomtatványok (az 1500-ig megjelent nyomtatott köny­vek) illusztrációi mind fa­metszetek. A legrégibb ma­gyar fametszetek dúcait Varga Nándor Lajos, a ma­gyar grafika múltjának ki­váló kutatója fedezte fel az esztergami Keresztény Mú­zeumban. ★ 1656-tól napjainkig a fa­metszet szerves része a ma­gyar grafika művészetének. A XIX. században, mint il­lusztráció, a mai klisé és a fénykép szerepét töltötte be. Legtöbbét a kor vezető isme­retterjesztő lapja, a Vasárma * ji Újság használt fel belő­lük. -Jelentős illusztrátoruk: Pollák Zsigmond és Rusz Károly. Morelli Gusztáv va­lóságos fametsző műhelyt tartott fenn. Rengeteget alko­tott, fametszeteinek felsoro­lása köteteket tenne ki. Fa­metszeteihez a korabeli fény­képészet eredményeit is' fel­használta. A képes Petőfi kiadás, a Honvéd-album, az Osztrák Magyar Monarchia írásban és képben és még sok más munka a nevét fenn­tartja a magyar könyvilluszt­ráció történetében. ★ A grafikai képregény Túlexponálás haladunk felfelé a vízparton. Végig jöttünk az istenmezeji kertek alatt, elhagytuk Szederkénypusztát s Ceredre akarunk jutni az ősszel. .. Érdekes, izgalmas vállalkozás, mondhatom. Százszor szebb, mint amikor a salgótarjáni építőknél ku- bikoltam, iparőr voltam Óz- don, a borsodnádasdi gyár­ban dolgoztam, vagy éppen­séggel Erdőkövesden daru- munkásként segítkeztem a farakásnál... Felelősségtel­jes, komoly feladat: ismeret­len a patakmeder és a part alja. A múltkor Sírok mellett aknát találtam a puttonyban. Számíthatok még ilyenre. Ha pedig nem akad az utunkba hasonló, akkor egy-egy távvezeték alatt kell ügyeskednünk, hogy a hosszú gémmel baj nélkül átjuthassunk. Különben a pa­takot tisztítjuk, szélesítjük, látszólag egyforma munkát végzünk, de mégis, szinte minden nap valami újat hoz. S ezt élvezzük ebben a szak­mában mindannyian: én is, a „kenőm’, Bodon István, meg a váltótársak is... Közvetlen társa, az Ivádi kenő — az egyetlen „segéd- személyzet” — mohó szem­mel, kíváncsi füllel szívja magába „főnöke” szavait s kicsit irigykedve is nézi a kotrómestert, aki magabiz­tosan vezényli fülkéjéből a nagy testű gépet. Aztán váratlanul megszólal ő is: — Nem sokáig sóvárgok már én sem. A tavasszal tanfolyam­ra megyek s vizsgát teszek gépkezelésből. Utána pedig — nekem is ott fenn, a nye­regben lesz a helyem...! (gyóni) llj szobor Egerben A szép szobor a szem ün­nepe — így tartja a mondás. Ennek tanulsága szerint, a szépet szerető egriek és a történelmi városba látogató idegenek szeme mind többet és mind többször ünnepelhet gazdagodó képzőművészeti értékeink láttán. Kisfaludi Strobl Zsigmond sokalakos, mozgalmas, végvári vitéze­ket ábrázoló szoborkompozí­ciója, majd az idén, április 4-én felavatott, az ősi sirtu- mulusz formával szimbolizá­ló felszabadulási emlékmű után, most újabb alkotással Mikro­dokumentáció L. N. Tolsztoj „Háború és béke” című regényének szö­vegét — amely 1100 könyv­oldalt tesz ki, 5 négyzetcenti­méter területű, 6 milliméter vastag üveglemezkére lehet rögzíteni. Ez a rendkívüli ta­lálmány, amely a mikrofel- vételezés csodáiról tanúsko­dik, jól bizonyítja, milyen nagy előrehaladást értek el a tudósok a mikrodokumen- tációs eszközök létrehozásá­ban. A New York-i közkönyvtár mikrofilm anyaga 37 millió könyvoldalnyi szöveg (ez kö­rülbelül 100 000 vaskos kötet­nek felel meg). Ezt a hatal­mas szövegmennyiséget mind­össze 26 000 mikrofilm teker­csen őrzik. szaporodott a megyeszékhely közterein és parkjaiban el­helyezett szobrok száma. Hónapokkal előbb a városi tanács adott megrendelést a Képzőművészeti Alapnak, olyan képzőművészeti alko­tás elkészítésére, amely mél­tó emléket állít Eger felsza­badulásának, egyszersmind a város munkásmozgalmi múlt­ját is szimbolizálja. Az al­kotás — Csontos László szobrászművész munkája — a szabott határidőnél koráb­ban elkészült, s mert szép', sikeres, erőt sugárzó alko­tás, megérkeztekor — igen helyesen! — nem dugták rak­tárba, hanem a Mártírok té­ri parkban, kijelölt helyén már talapzatára emelték. Az űj képzőművészeti al­kotás, a sárkányt letipró, az elnyomást jelképező fenevad­ra kettős ököllel lesújtani készülő, dinamikus munkást ábrázoló szobor ünnepélyes felavatására Eger felszaba­dulásának 25. évfordulója al­kalmával, november 30-án kerül sor. A tuiexpoi.aias sok esetben okoz tíieticiisegeío Különösen sú­lyos eseteikben. NÓzzuk, mi ennek az oka? Tudjuk, hogy a fény érzékeny film z forészuül áll: a fényeize- kény rétegből és a hordu^t.- anyágból. Az exponálás iue^e ajatt a külső tárgyakat i fénysugarak behatolnak a fény­érzékeny rétegbe. Mégpedig an­nál mélyebbre, minél erőtelje­sebbek. Határesetben ezek a su­garak teljesen átmennek a fény­érzékeny rétegen és a hordozó réteg felületeiül visszaverődnék. Éppen ezek ellen a fény-udvart Okozó visszavert sugarak ellen véd a horűozoany agra rávitt fes­tékréteg, ami jórészt elnyeli eze­ket a sugarakat. Innen a filmek ún. fényudvarmentes tulajdon­sága. Igen ám, de mindennek van határa. Igen erős. túlexponálásnál a fényudvar-mentesítő rétegről elég nagy mennyiségű fény ve­rődik vissza. Ez a visszavert fény, mint másodlagos fényfor­rás, hatással van a fényérzékeny réteg brómkristályaira és rontja az eredeti képet. Nemcsak a na­gyon erős fénypontok (mint pl. a képmezőben levő világítótest) közül keletkezik fényudvar, ha­nem életlenné válik az egész kép. Annál nagyobb mértékben, minél erősebb a túlexponálás. Óvakodjunk tehát ettől a káros jelenségtől! Egyrészt, mert igen fedett és kontraszt nélküli lesz egész filmünk, másrészt, mert életlenS jel is járhat gondat- lanságuiiK. Nem is beszélve a szemcsézet erős durvulásáról, ami szintén a képminőség rová­sára megy. A helytelen filmhívással to­vább fokozódhat a film életlen­sége. Az előhívóban ugyanis nát- riumszulfit is van, aminek az előhívó romlástól való megóvá­sa a fő feladata. De oldja kis mértékben az ezüstbromidot is. Az olyan előhívók tehát, ame­lyek nagy mennyiségű nátrium- szulfitot tartalmaznak, elég Je­lentős mértékben fejtik ki ezt az oldóhatást, és szemcsefinomítő hatásuk mellett közvetve élet­lenséget fokozó hatásuk is van. Az elmondottak miatt változott meg a régi „Exponálj bőven és hívj röviden” elv a következőre: „Exponálj minél rövidebben (de persze elegendő mértékben) és hívj olyan hívóban, amilyenben akarsz?»*. Hnsznélhaték így a finomszemcsés hívók is. A túlexponálás különösen a kis­mértékű bezárás és élgilenre va­ló állítás mellett veszedelmes. Körmendi Károly Zödös László, Nagyréde: Általános szabály, hogy / a szomszédháztól, a sz9mszédos te­lektől, olyan távolságra kell ül­tetni a fákat, hogy az a szom­szédos házban kárt ne tehessen és a szomszédos kertet ne árnyé­A magyar grafika történetéből zárakban csak a XX. század­ban vált divatossá. Legkivá­lóbb termékei Derkovits Gyula Dózsa-sorozata, Mol­nár C. Pál. Cyrano ja és G. Szabó Kálmán „Parasztok” című munkája. ★ A rézmetszet ötvösmeste- rek találmánya, alapját a XV. században igen elterjedt fém­díszítési mód, a niello képe­zi. A legrégibb, évszámmal is ellátott rézmetszet 1446-ból származik s a berlini met­szetgyűjteményben őrzik. A magyar rézmetszet a XV,I. században jelentkezett, leg­régibb emlékének egy esz­tergomi missále kötéstáblá­jába ragasztott (s azóta elve­szett) 1518-ból származó és Richardus Atzél által készí­tett lapot tekinthetjük. Sze- lepcsényi György, esztergo­mi érsek volt a XVII. szá­zad legkiválóbb magyar rézmetsző művésze. Hat munkáját ismerjük, amelyek közül önarcképe és Pázmány Pétert ábrázoló portréja a legnevezetesebb. ★ A XVIII. század végén a híres Debreceni Kollégium­ban működő „Rézmetsző Társaság” Pest mellett Deb­recent a magyar grafika egyik központjává tette. E társaságnak Karacs Ferenc volt a vezető alakja. Leghí­resebb alkotásuk az első ma­gyar nyelvű iskolai térkép. A térképmetszés mellett tan­könyv-illusztrációkat, arcké­peket is készítettek. ★ A rézkarc és különböző változatai már Dürer idejé­ben 'foglalkoztatták a grafi­kusokat. A műfaj koronázat­lan királya mindmáig Rem­brandt. Magyar megbízásból az első rézkarcokat Augustin Hirschvogel (1503—1553) ké­szítette. A rézkarc a magyar grafikában csupán a XIX. században jelentkezett; a foltmaratás (akvatinta) első magyar képviselője Rauscher Lajos (1845—1914) volt. Ma­gyar művelői 1870 után emelték ezt a grafikai techni- -kát igazán magas művészi színvonalra. ★ A litográfia (kőrajz) Aloys Senefelder találmánya (1797). Magyarországra is hamaro­san utat talált; az első ma­gyar litográfiái intézetet Trentsenszky József alapí­totta 1820-ban Pesten. Kez­detben csak szépírásmintá­kat, gyógyszercímkéket és egyéb kereskedelmi grafiká­kat készített. Hazánkban Ba­rabás Miklós, Barra Gábor voltak a litográfia első mű­vészi képviselői. ★ Az acélmetszet, — abban különbözik a rézmetszettől, hogy sokkal több nyomást bir ki, s így igen alkalmas tömegillusztrációs célokra — feltalálása Charles Heath ne­véhez fűződik. Magyarorszá­gon Fuchsstaller Alajos kez­dett vele először foglalkozni a múlt század negyvenes éveiben. A korabeli divatla­pok divatképei is acélmetsze­tek voltak, de ezeket legtöbb­ször utólag színezték. Fuchs­staller legrégibb acélmetsze­te, Buda-Pest látképe 1846- ban keletkezett. ★ Az első magyar többszín­nyomatú reprodukciót 1864- ben a Mandelio-nyomda ké­szítette. Ujházy Ferenc gyü­mölcsképe a Falusi Gazda cí­mű lap mellékletének ké­szült. ★ A linoleum anyagával elő­ször Gollaway (1844) kísérle­tezett, s 1871-ben Pernacott szabadalmaztatta. Az első magyar linómetszet megalko­tása (1895) Olgyai Viktor grafikusművészünk nevéhez fűződik, aki a Képzőművé­szeti Főiskola grafikai taná­raként sokat tett a magyar művészi sokszorosító grafika megújulása érdekében. G. F. kolja. Vitás cselükben a községi tanács vb-titkarúhoz kell for­dulni, aki megvizsgálja a pa­naszt és a jelenleg érvényben le­vő Jogszabályok alapján dönt. K. L.-né, Gyöngyös: Hasonló panasszal már több íz­ben foglalkoztunk. Amennyiben a vállalat nem gondoskodik ide­jében a munkakönyv kiadásáról, s emiatt a dolgozó nem tud új munkaviszonyt létesíteni, a vál­lalat köteles a kiesett munkabér arányában kártérítést nyújtani. Kártérítési Igényüket első fokon a vállalat munkaügyi döntőbi­zottságánál kell benyújtani. El­utasítás esetén a területi döntő­bizottsághoz kell fellebbezniük. B. I.-né, Heves: A jelenleg érvényben levő jog­szabályok szerint a táppénzt, gyermekágyi-terhességi segélyt a táppénzes állományba vételt megelőző három hónapi átlagke­reset alapján kell megállapítani. Az SZTK ügyintézője tehát nem járt el szabálytalanul, amikor fi­gyelmen kívül hagyta az Idő­közben történt fizetésemelést. Ez akkor számítható be. ha a táp­pénzes állományba vételt meg­előző három hónapon belül tör­ténik. Igaz, hogy a gyermekágyi­terhességi segély nem táppénz, — de alapja éppen úgy az, állo- mánybavételt megelőző három hónapi kereset. • S. J.. Szihalom: A beküldött vers, sajnos, nem közölhető. A. Benedek, Füzesabony: Sajnos, sok esetben nem tud­juk elejét vennf a sajtóhibák­nak. A nyomda ördöge sokszor megtréfálja a nyomdászokat, s a lap készítőit. Mindenesetre szer­kesztőségünk igyekszik mindent megtenni a hibák megszüntetésé­re. Köszönjük figyelmeztetését. Többeknek: A szerkesztőbizottság már fog­lalkozott azzal, hogyan tudnánk közölni vasárnapi számunkban a hétfői rádióműsort Is, de sajnos, hely hiányában nem tudjuk mindig megoldani. Lapunk pén­teki számában azonban a teljes rádióműsor megtalálható. 1969. július 18., péntek

Next

/
Oldalképek
Tartalom