Népújság, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-15 / 136. szám

/ A jogról népszerűén Megvertek egy kisfiút A csendes kis város főutcáján a hirtelen keletkezett 20— 30 főnyi csődület közepéből a szolgálatot teljesítő rendőrőr­szem „emelt ki” egy 10—12 év körüli síró kisfiút. Mint csak­hamar kiderült: a fiúcskát megverte egy idősebb ember. Nemcsak a siránkozás volt a bizonyíték, hanem a gyerek fel­dagadt, vércsíkos szája is. „Esküszöm — hebegte a síró kis­fiú —, hogy nem loptam a vasat. Gyűjtöttem a házunkban és a MÉH-be akartam vinni a mamám szatyrában. Az a bácsi fogta rám, hogy tolvaj vagyok és mindjárt agyba-főbe ütött...” Sajnos, az ilyen eset nem egyedülállói. Nemrég Budapes­ten, a 25-ös villamoson — amely hirtelen indult el a meg­állóból — néhány középiskolás fiú megingott, s egyikük a kapaszkodó helyett véletlenül a csengőt kapta el. A kocsi le­állt, a vezető megfordult, hogy megtudja, mi a baj. A fiú — ez is bizonyítja, hogy nem bosszantás volt a célja — még min­dig kezében tartotta a csengő szíját. Hiába: a távoli kis falu­ban, ahonnan a diákok Pestre jöttek víkendezni, nincs vil­lamos ... Elég az hozzá, hogy a villamos jól megtermett ve­zetője hátrarohant a kocsiba, akkora pofont adott a gyanút­lan diáknak, hogy annak nyomban eleredt az orra vére, fel­dagadt az arca. Aztán — mint aki a világ legtermészetesebb dolgát cselekedte — a vezető visszaült a helyére és indított. Törvényeink szigorúan üldözik az önbíráskodást, még akkor is, ha valaki bűnös emberrel szemben alkalmazza. A szóbanforgó példák szenvedő alanyai joggal követelik az elégtételt. Miután a diákra támadt villamosvezető személye ismeretes, a hatóságok felelősségre vonták: 2000 forintra bün­tették a pofonért. (Súlyosabb esetekben le is csukják azokat, akik a testi sértés eszközeihez folyamodnak.) De a kisfiú ott maradt az utcai csődület közepén, jogos igazságérzetével a szívében, s egy durva ember pofonjainak nyomaival az ar­cán, a támadója pedig elmenekült. Mindenkinek volt véleménye az utcai csődületben. Csak egy dologról feledkeztek meg, hogy a jogtalan verekedőt ott tartsák addig, amíg nem jön a rendőr. Természetesen a jog­talan pofonok nem mindig az utcán csattannak. Távoli tele­püléseken, tanyákon, eldugott kis falvakban, kint a mezőn, ahol nincs kéznél a rendőr. Tanúja azonban rendszerint akad az ilyen ügyeknek is. Ha két tanú bizonyítja, ráadásul az or- voái látlelet meg is erősíti, hogy valakit megütöttek, megver, tek a többi már a hatóság dolga. A hatóságé, amely 5000 fo­rintig terjedő pénzbírsággal vagy 30 napi elzárással is bün­tetheti az önbíráskodókat. Kőszegi Frigyes A több gyermekkocsi is bizonyíték...! ,ÍLT lamint a miskolci Vasipari és Gyermekkocsigyártó Vállalat készít ilyen kedves „járműve, két” az országban. A hazai szükséglet egyharmadát a miskol ci vállalat biztosítja. Amióta bevezették az anyasági segélyt — jó bizonyíték! — az 1966- os évhez képest csaknem két­szeresére, 14 ezerre nőtt a készítendő gyermekkocsik száma a vállalat idei tervében. (MTI foto: Kunkovács László felv.) Reprezentatív borozó Egerben Az egri székesegyház alatt hónapok óta folyó építkezés­ről az érdeklődő kívülállók, a városbeliek jobbára csak meglehetősen homályos in­A tárgyalóteremből m Gyorsított eljárással P Aki a börtönajtót kinyitotta Tolvaj SIS! Súlyos balesetek okozója az ittas vezetés, nemhiába, hogy mindenkor szigorúan bünte­tik. Ebben az esetben szeren­csére baj nem történt: Bartók István csányi lakost egy el­lenőrzésen „árulta” el a szonda. Már Hatvanban járt személygépkocsijával, ami­kor megállították a rendőrök. Szonda, majd véralkohol­vizsgálat: körülbelül 11,5 de­ci, 10 százalékos bor-alkohol­tartalomnak megfelelő, s il­ly o s fokú alkoholos befo­lyásoltságot állapítottak meg! Bartók ügyét — akit nem sokkal régebben közle­kedési szabálysértésért már súlyosan megbírságolták — gyorsított eljárással tárgyal­ta az Egri Járásbíróság dr. Medgyesi Iván tanácsa. Ittas vezetésért 5 hónap javító- nevelő munkára ítélték, 20 százalékos bércsökkentéssel. ★ A következő eset arról ta­núskodik, hogy a javító—ne­velő munka nem valami fél­vállról kezelendő büntetés ... Esze Tamást, egri gépkocsi- vezetőt az elmúlt év novem­berében foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszé­lyeztetés és társadalmi tu­lajdont károsító kisebb súlyú gondatlan rongálásért a já­rásbíróság 10 hónapi javító nevelő munkára ítélte. A munkafegyelem mindenkép­pen 'fontos, betartása — ha szabad ezt a kifejezést hasz­nálni — különösképpen köte­lező javító—nevelő munkára Ítéltek számára. Esze Tamás nem vette ko­molyan a büntetést. Soroza­tosan megsértette a munka- fegyelem előírásait — kinyi­totta maga előtt a börtön aj­taját ... Munkahelye jelentette a fegyelmi vétségeket, s ügyét újra tárgyalta az Egri Járás- bíróság. A tavaly novemberi ítéletet megváltoztatták: a hátralevő hat hónap, 23 na­pi javító—nevelő munka he­lyébe 3 hónapi és 11 napi sza­badságvesztés „lépett’. Sza­badságvesztését büntetés­végrehajtási munkahelyen kell letöltenie. A csattanó nem csak ennyi! Amikor ez m Ítélet mpgez)ilflpli1 BfcU­vo nap — zott — • újra karambolo­A családtagokban sem le­het mindig megbízni, erre a szomorú tapasztalatra jutott az egri N. B.-né és özvegy édesanyja. N. B.-né megkér­te édesanyját, hogy váltson a számára bemutatóra szóló takarékbetétkönyvet. A takarékbetétkönyv kezelését is az anyjára bízta, odaadva neki időnkint megtakarított pénzét. Az özvegyasszony másik lányának férjét, Sere­gély Istvánt is megkérte né­ha, hogy segítsen a betét­könyv kezelésében... És Se­regély — „segített”. Mint családtagnak — természete­sen —, szabad bejárása volt a lakásba. S ő úgy kezelte a betétkönyvet, hogy — a meg­takarított pénzt vagy kivette, vagy be sem tette. Egyszerű­en elköltötte sógornője pén­zét — majd három esztendőn keresztül. Hogy ne keltsen gyanút, meghamisította a be­tétkönyvet: a benne levő hat­van forint helyett 36 ezer fo­rintot tüntetett fel... Amikor maga az özvegyasszony ment a postára, hogy pénzt vegyen ki, akkor jött rá a lo­pásra. Seregély addigra már körülbelül 39 ezer 500 fo­rintnak hágott a nyakára. Az Egri Járásbíróság személyi tulajdont károsító s lopásért Seregély Istvánt egy év — szigorított börtönben letöl­tendő — szabadságvesztésre ítélte, súlyosbító körülmény­ként mérlegelve korábbi bűn- cselekményeit. Mindkét ítélet jogerős. (kátai) formációkat kaptak, s ez idő­közben a legkülönfélébb — olykor meglepően fantaszti­kus — találgatásokra adott okot. E bizonytalanság eloszla­tása végett kerestük fel szombaton a munkák bonyo­lításával megbízott Heves megyei Beruházási Vállala­tot. Gábor Ede műszaki osz­tályvezető elmondotta, hogy a Szabadság téren a Heves megyei Vendéglátóipari Vál­lalat új pinceborozót, falato­zót építet. Idáig, a kivitelező Heves megyei Állami Építőipari Vállalat — 4.7 millió forin­tos programon belül — állag­megóvási munkát végzett, miután a régi pincék hosszú szolgálatuk alatt erősen meg­rongálódtak, helyenként ve­szélyessé váltak. Szükség sze­rint nagy mennyiségű földet emeltek ki a labirintus fö­lül, hogy a kívánatos erősí­téseket, szigeteléseket elvé­gezhessék, s megvessék alap­jait a későbbi építkezésnek is. Jó hónapja váratlan aka­dályok miatt szakadt félbe a munka: építkezés közben ugyanis eddig ismeretlen pincerendszerre akadtak, emeletes vágatok húzták ke­resztbe az eddigi számításo­kat. Ezek után a már meglevő vasbetonterveket át kellett dolgozni, s természetesen az újabb feladatok megoldásá­nak előkészítése vált szüksé­gessé. Előreláthatóan a hónap vé­gén, de legkésőbb július ele­jén folytatják a kivitelezési munkákat. Ennek során szi­getelt alapot készítenek, er­re védőfalat húznak — ami­re kerül majd a hatalmas, úgynevezett szigetelt beton­födém. Jellemző a vállalkozás nagyságára, hogy csupán a központi tartópillérbe 52 köb­méternyi anyag kerül, s ezen kívül mintegy 400 köbméter betont és 600 mázsa vasat használnak fel másutt. Egyik sürgős feladat a székesegy ház előtt álló Szt. István szobor alapzatának megerő­sítése, mivel az óriási súly alátámasztása jelenleg meg­lehetősen bizonytalan, veszé­lyezteti az értékes művészeti alkotás épségét. Ami egyébként a továbbiakat illeti: újabb 3,2 millió forint felhasználásával kétszintes, hangulatos, modern borozót alakítanak ki a Szabadság té­ren. Az „emeletre” két ajtó nyílik majd a jelenlegi pince bejárata helyén, illetve mel­lette. Az egyik a gazdasági helyiségek kiszolgálására ké­szül, a másik pedig a vendé­geké lesz. A csigalépcsőkkel összekötött két szint lénye­gében hasonló elrendezést kap: légszívásos, légfűtéses, rejtett világítású helyiségek­ben, boksz-rendszeres meg­oldású fogyasztóteret képez­nek ki, kemény, tölgyfabú­torzattal. Ugyanekkor alul kialakí­tanak még egy söntésrészt is. Mindezekhez különféle rak­tárak, tárolók, kiegészítő he­lyiségek, szociális létesítmé­nyek — mosdó, ruhatár — csatlakozik. S ami talán még említésre méltó: az alul el­helyezkedő kazánház gázzal fűt majd. A terveket a KÖZTI készí­tette Szabó István irányításé val. A kivitelezés 1970. II. negyedévében ér véget. Az új borozó megnyitására: jövő nyáron számíthat a vendég­sereg... (gy.) Zola, a Dreyfus-per és az egri fiatalok 1897. novemberében fel­hívja valaki Emile Zola fi­gyelmét egy Dreyfus nevű francia vezérkari tűzérkapi- tányra, aki árulásáért élet­fogytiglani fegyházbüntetését a hírhedt Ördögszigeten töl­ti. Magas rangú politikusok, generálisok és hadbírák fog­tak össze Dreyfus kapitány ellen, Zola nyomban áttanul­mányozza a Dreyfus-per ha­talmas iratanyagát s napról napra tisztábban látja: a tű- zérkapitány teljesen ártatlan és aljas összeesküvés áldoza­taként kapott életfogytiglani ítéletet a párizsi hadbíróság­tól. ' 1898. január 12-én, késő éj­jel az Aurore c. lap szerkesz­tőségében már készen teszi Zola az asztalra azt a bom­bát, amellyel az első döntő csapást kívánta mérni a Dreyfus-per hamisításaira. A redakció baráti légkörében ol­vassa fel a később világhírre jutott röpiratát Dreyfus ka­pitány érdekében. A leleple­ző, frappáns hatású írás fel­olvasása után a társaság egyik tagja, egy nagybajuszé férfi, akit baráti körben már csak „Tigris”-nek nevezget- tek, George Clemenceau ve­szi kezébe az iratot. Rábök a címre. — Ez nem jó! S a következő pillanatban már serceg is a toll Clemen­ceau kezében, amikor átírja a címet: „J’accuse!” — Vá­dolom! Amikor megjelent a ké­sőbb szirtié történelemmé vált című röpirat, felfigyelt rá az egész művelt világ, s a megindult, elszánt de ered­ményes harc végül is meg­nyitja Dreyfus börtönének ajtaját. S ki gondolná, hogy a hí­res és oly irgalmatlan vihart kavart röpirat szövege Eger­be is eljut és itt akadnak fia­talok, akik bátor, szinte tün­tető kiállással tesznek tanú- vallomást Zola és Dreyfus igaza mellett. 1898. január 28-a előtt, te­hát alig néhány nappal a fel­rázó írás megjelente után, a következő táviratot adják fel Egerben: „Zola Emilnek PÁRIZS A legnagyobb lelkesedéssel üdvözöljük önt, mint az igaz­ság rendíthetetlen bajnokát, kiben századunk legnagyobb hősét ismerhetjük fel. Az egri kereskedő ifjúság nevében W. 1.” Az egri polgárfiataloknak nyomban a „J’accuse” bom­bájának robbanása utáni na­pokban megnyilatkozott ha­tározott állásfoglalása orszá­gosan példamutató, — de aki ismeri e korszak egri társa­dalmát, nem csodálkozik raj­ta: abban a hosszú emberöl­tőben a bigottsäg, az elmara­dottság. a militarista hatal­maskodás elleni zászlót a haladó polgárság vitte. S a Zola melletti levél \tüntetés volt a hatalom helyi expo­nensei ellen is. Sugár István Az Esti Hírlapban olvastuk, hogy sikeres bauxitkutatás folyik Fenyőfán. „...Több mint 1300 kutatófúrást végeztek sikerrel és 1971-ben megkezdődnek az aknafúrások is... Nagy feladat lehet olyan Fenyőfán fúrni 1300-at, mely­nek helyét nem tudjuk... Reméljük mire az aknafúrások megkezdődnek, visszamennek a fúrással Fenyőfőre... Mert ilyen nevű helység van a híres bauxit-lelöhelyek környékén a Bakonyban... Mint ahogy Fűzfő is van arrafelé a fűzfákon kívül... •fr A Kossuth rádió a múlt pénteki hírekben az „idei cse­csemő” és a „tavalyi tinédzser” (teenager) oroszlánoknak ne­vezte az állatkerti oroszlánkölyköket... Ez az angolból fris­sen átvett szavunk a tizennéhány éves fiatalok neve... az em. bereknél... Az egyéves oroszlánkölykök nem lehet tinédzser, mert a tizenegynéhány éves oroszlán már erősen felnőtt.-. Még csak nem is kiskorú, under-age, azaz andöedzs... Ezt az oroszlánhírt persze nem lehetett volna a Televí­zióhíradóban bemutatni, mert a közönség mindjárt észrevet­te volna, hogy valami baj van az életkorokkal. Legfeljebb abba a Tv-híradóba fért volna bele, amely<: a Népújság hirft detett a műsorában 29 óra 35 percre.L. Arról még nem tudato hogy ez a híradó hogy fért bele a napi 24 órába?... kgvi fácáncsibék Fennállása óta először az idén, fácántojások kerültek az egri baromfikeltető állomás keltetőszekrényeibe. A Mátra Múzeum vadásztársaság 3000, az egri Gárdonyi Géza Vt pedig 900 tojás keltetését bízta a gépek „anyai” gondjaira. Az első egri fácáncsibék „megszülettek”. A kikelt csibék a keltetöszekrényekből az előnevelőbe kerülnek, majd folytatják útjukat a vadászterüle­tekre, ahol — a nevelőládákban — tollas kottások vigyáznak rájuk, amíg meg nem erősöd­nek, s elkezdhetik önálló, szabad életüket. Lesz rpít puskavégre kapni, s remélhetőleg a mai csibékből az őszi vadászidényben jó néhányon aggatékra is kerülnek. Képünkön Leprea Súndorné az „újszülött” fácáncsibékkel. i {Kiss Béla felvételti ó

Next

/
Oldalképek
Tartalom