Népújság, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-05 / 127. szám
KÖSS Ul h 8.15 Kamarazene 9.00 Tudományos körkép 9.25 Tánczene 10.05 Kamarazene 10.59 Jókai: Erdély aranykora. Kádióváltozat 12.20 Ki nyer ma? 12.20 Melódiakoktél 13.40 A magyar hősepikáról 14.00 Csajkovszkij: V. szimfónia 14.43 Könnyűzene 15.10 Zengjen dalunk 15.40 Chopin-művek 17.15 Magnósok, figyelem! 18.00 Nyitott stúdió — 18.28 Operacsillagok, operaslágerek 19.25 Müsorösszeállítás 20.15 Nóták 21.00 Beszélgetés a közel-keleti háborúról 21.39 Beszélgessünk a zenéről 22.30 Bartók: A csodálatos mandarin 23.00 Elbeszélés 23.24 Opcrettrészletek PETŐFI 8.05 Népi zene s.OO Versenyművek 9.43 Tanácstagi beszámolók tapasztalataiból 11.45 Arcok, munka közben ... 12.00 Cherubini: Medea: A II, és III. felv. 13.30 Munkásmozgalmi dalok 14.00 Ifjúsági randevú — kettőtől — hatig .., 18.10 Operettrészletek 18.30 Vendégségben ... 18.50 Csángódalok 19.02 Hangverseny 19.42 Könyvismertetés 20.28 Tóték. Tragikomédia két részben. Közvetítés a Thália Színházból 22.49 Táncdalok 23.10 Operarészletek MAGYAL ’7.38 Hírek 18.05 Ezer mester, vagy ezor- , mestert? 8.40 Robert Kennedy utolsó hadjárata. (Filmosszeállí- tás) 19.05 Esti mese 19.15 Show-hivatal 20.00 Tv-hiradó 20.20 Engedjék meg, a nevem Cox. III. rész 21.15 A tv galériája 21.55 Ml újat tudunk a Tanácsköztársaságról? 2230 Tv-hlradó POZSONYI 9.50 Belie halala. (Francia bűnügyi film) 19.00 Tv-híradó 20.05 Egy esztendő kilenc napja. (Szovjet film) 22.10 Tv-híradó EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az oroszlán ugrani készül EGRI KERTMOZI: Milliáráokat érő ember EGRI BRODY: Telelőn: 14-07) Búcsúzás (Nyári ifjúsági mozibérlet, kötöttszelvények beválthatók.) GYÖNGYÖSI PUSKIN: Szeszélyes nyár GYÖNGYÖSI KERTMOZI: Ujjlenyomat GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Én szeretlek, te szeretsz HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Megfagyott villámok (Nyári ifjúsági mozibérlet, kötöttszelvények beválthatók.) FÜZESABONY: 39-es dandár ) lonnm ÜGYELET Egerben: 19 órától péntek reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: U-lQ.) Rendelés gyermekek réia. A ÍíOI'/Jíy/í A. r/f„#fí A Szovjetunió legtávolabbi, északkeleti területe- Sm V f li£tsS.S SvPctte a ameiyen vagy tíz európai ország is elférne, a közlekedés egyik elterjedt formája a repülőgép. A levegőben szállítanak itt összeszerelhető házakat, belongyárakat, olajkútakat, nyersanyagot, tartalékészleteket, élelmet, állatokat egyaránt. Észak életében a légi közlekedés ma már elfoglalta az őt megillető helyet, nélküle elképezelhetetlen lenne ennek a nagyon gazdag tájnak a fejlődése. AZ ŐRVÉNWŐLCV TITKA A Mátra és a Bükk között hatalmas erdótakaró. Néhol fehérük ki közülük a hegyek meztelen sziklafala. Az Egerbakta—Bátor—Bükkszék határán képzeletben meghúzott háromszög vonalai között, ahol a sziklakibúvások megsokasodnak — található az Örvényvölgy. Csak igen kevesen ismerik. Varázsos, romantikus, festői szépsége rejtett a szemek elöl. Aki csak egyszer is áthaladt erre, annak számára a látvány felejthetetlen. A Mátra és a Bükk nem rejt ilyen szépséges völgyet, ahol eny- nyire egységes az erdőesztétikum, s ilyen meg nem bolygatott „életrend” fogadÖrök-homályos, szűk, sziklákba vájt, szeszélyesen kanyargó „örvénylő” völgykatlan — az Örvényvölgy. Két oldalról magas, erdővel borított, meredek hegyek gerince övezi és védi a szelek ellen. S a hegyektől védett völgyfenéken a kristályos víznek ezüstös szalagja kanyarog, kövek és sziklák csonkjai között, ritka lombú gyertyánok hűvös, kötegpil- lérként induló törzsei, mocsári tölgyek, cserek és égerek, több évszázados határfák, famatuzsálemek között. Két éve alakult meg a „Mátra Múzeum Vadásztársaság” s tízezer holdas birtokának része lett az Örvényvölgy is. Már a terület első bejárásakor felfigyeltek a 2 km-nyl hosszúságban elnyúló völgykatlan különleges adottságaira (növényzet, állatvilág, stb.), s e helyet jelölték tudományos elképzeléseik megvalósítására. A festői völgyet Rozsnyói Mártonnal jártuk végig. Rozsnyói muzeológus, ős- lé.nyiankutató (palaeontoló- gus), s egyszersmind a vadászterületnek gondnoka, vadászmester. Ismeri a völgy minden tenyérnyi darabját, szinte az év minden szakában itt tölti vasárnapjait, szabad idejét. Rendezgeti az ösvényeket. a patakmedret, mini gátakat, csorgókat emel. s figyeli. tanulmányozza az erdei világot. Készíti a terepet kutatótársai számára. — Az Örvényvölgyben biológiai, zoológiái kutató— gyűjtő munkát végzünk majd. Sor kerül növény-, állat- és kőzetbegyűjtésekre, geológiai megfigyelésekre. A völgy kristálytiszta patakja rendkívül alkalmas halki- sérletek folytatására• S remek vadászterület nyílik itt a lepkészek, rovarászok számára is. — És a saját munkaterület, a palaeontológia? — őslénytani kutatásokra is sort kerítünk, erre ugyancsak jó terep kínálkozik. A völgyön végig látható kőzetkibúvások a föld ókorából valók. Sejtésem szerint karbonkoriak. Egész pontosan a későbbi részletkutatások alapján állapíthatjuk majd meg ezek „életkorát”. A vízparti sóder őstengeri üledék. Bízom benne, hogy előkerül majd innét jó néhány fosz- szilia is. Minden lépésnél új, meg új meglepetés. A hegyoromzaton fekete hollók fészkelnek. Átellenben jókora kányafészek, teljesen belelátni a gyöngyvirágos meredekről. A kánya-familia tagjai hamarosan filmszerepet kapnak, celluloidszalagra rögzítik a fészek titkait, a szárnyas ragadozók hétköznapjait. Gondoskodással veszik körül a kisebb madarakat is. Fészkelő helyet készítenek számukra, egész oduvárost. S a hegyi patak parányi rétjein a nemes vadnak — őzeknek, szarvasoknak — etetőket, nyalatókatLövés nem dörren, puska hangja nem riasztja az erdő élővilágát az Örvényvölgyben. A múzeumi vadásztársaság a tudós kutatómunkának készít itt nyugodt környezetű „rezervátumot”. Helyes lenne, ha a völgyet hivatalosan is védetté nyilvánítanák. Ehhez az Örvényvölgynek minden adottsága megvan. (pataky) Jogássunk válaszol K. István füzesabonyi olvasónk felmondott munkahelyén. A kilépéssel egy időben nem kapta meg munkakönyvét, sőt azt többszöri sürgetésre sem küldték utána, ezért nem tudott a munkakönyv hiányában új munkaviszonyt létesíteni. Kérdése: jár-e régi munkahelyétől valami kártérítés? A Munka Törvénykönyve szerint ha a munkaviszonyt a vállalat szünteti meg felmondással, köteles a felmondás közlésével egy időben a dolgozó részére a már ledolgozott időre, valamint a felmondási időre járó munkabért kifizetni, és a munkakönyvét kiadni. Ha a munkaviszonyt a dolgozó szünteti meg felmondással, az őt megillető munkabért munkaviszonyának megszűnésekor ki kell fizetni, és a munkakönyvét ki kell adni. Az a munkáltató, amely a munkakönyv kiadására vonatkozó szabályokat megsérti, a munkaviszonyát megszüntető dolgozót indokolatlanul és jogellenesen hátrányos helyzetbe hozza, köteles a dolgozó kérelmére a munkakönyvben a munka- viszony megszűnésének időpontját a munkakönyv kiadásának időpontjára helyesbíteni, és köteles a dolgozónak a munkakönyv késedelmes kiadásával okozott kárát megtéríteni. A dolgozó kárigénye viszont nem lehet több, mint az eredeti bejegyzés és a helyesbített bejegyzés közötti időre esedékes munkabér. Ez az összeg is csak altkor jár a dolgozónak, ha elhelyezkedésében a munkakönyv kiadása gátolta. Amennyiben a vállalat nem tesz eleget kérésének, első fokon a vállalati döntőbizottsághoz kell for-- dúlni, elutasítás esetén másodfokon a területi döntőbi-J zottsághoz lehet fellebbezni. A társadalmi bíróság tárgyalta ügyemet — írja Gyöngyösről H. I-nc. \ társadalmi bíróság határozata az volt, hogy alacsonyabb munkakörbe helyezzenek. Ezt tül súlyos büntetésnek tartom, bár elismerem, hogy mulasztás terhel. Van-e lehetőség arra, hogy a társadalmi bizottság határozata ellen fellebbezést nyújtsak be? A társadalmi bíróság határozata ellen is van helye fellebbezésnek, amennyiben saját hatáskörében szóbeli feddés vagy írásbeli megrovás büntetést szab ki. E határozatok ellen a munkaügyi döntőbizottsághoz lehet fellebbezni. Az alacsonyabb munkakörbe helyezésre a társadalmi bíróság javaslatot tesz a vállalat igazgatójának, s bár ez is határozat, jogorvoslásnak nincs helye, mert a dolgozóra nézve ez a határozat csak akkor válik jogerőssé, ha az igazgató a társadalmi bíróság javaslatát elfogadva határozatot hoz az alacsonyabb munkakörbe helyezésre. Ilyen esetekben az igazgató határozata ellen, szintén a munkaügyi döntőbizottsághoz lehet fellebbezést benyújtani. A továbbiakban a többi ügyekhez hasonlóan, első fokon a vállalati, másodfokon a területi munkaügyi döntőbizottság hozhat határozatot. Régészeti leletek az előidőkben Tudjuk, hogy a történelem zivatarai ötvöskincseinknek, textLiremekeinknek zömét külföldre sodorták. így került Prágába az ún. Szent István- kárd, Becsbe a három tucatnyi aranyedény, New Yorkba Nagy Lajos anyjának ezüst házioltára, Konstamtinápoly- ba pedig — ezer más kincs mellett — a Mátyás-templom kandaláberei. Corvináinknak elkótyavetyélését már a Mohács előtti időkben megkezdték. Am nemcsak az ellenség, a tudatlanság is segített a pusztításban. Pedig már az Árpádok korában is volt egyfajta műemlék- és műkincsvédelem! Ugyanis 1210 körül felróják, hogy a Kupa faluból való Árpád és két fia, Csika és Monos „kincset találtak, de nem jelentették, s ezzel meglopták a királyt”. A föld kincse — akár régéKRÓNIKA BALESETVÉDELEM Igéző mosolyú, monokinis, csinos ifjú nőt ábrázoló plakátokat készíttetett a Ross Trawlers Croup, a legnagyobb angol tengerhalászati cég. A hatalmas falragaszon a következő szöveg olvasható: „Suzy elővigyázatos férfit szeret! Ne kockáztass! Suzy visszavár!...” A tengerhalászati vállalat úgy véli, e csiklandós plakáttal sikerül majd csökkentenie a hajóin előforduló balesetek számát... IGAZMONDÁS A tucsoni bíróság egy fiatal hölgyet idézett meg tanúnak egy bűnperben. Amikor a bíró felszólította, hogy mondja el a szokásos esküt — esküszöm, hogy csak az igazat mondom, mindig csak az igazat —, a hölgy így felelt: — Nem tehetem, bíró úr. Egész életemben hazudtam, most sem tehetek mást! A bíróság sértegetése miatt őt is elítélték. GYERMEKRABLÁS — Elrabolták a kisfiámat! — rohant" rémülten a római rendőrállomásra Mario Rosolci római lakos. Elpanaszolta, hogy a négyéves kisfiút az autójában hagyta, s amikor alig tíz perc múlva visszatért, sem az autót, sem a gyereket nem találta. A rejtélyre csakhamar fény. derült. M%áo Rosolci a tilosban parkolta gépkocsiját, a rendőrök emelödaru- val elszállították, s észre sem vették, hogy a kocsiban egy gyermek alszik... TOJÁSOK Hét revolverlövéssel súlyosan megsebesítette feleségét és anyósát Vincenzo Viscione rendőrfelügyelő a délolaszországi Beneven- tóban, mert már nem bírta tovább- cukét aasszony állandó zaklatá. sát. Tettének közvetlen oka az volt, hogy Viscionét, amikor a napokban elcsigázva hazatért szolgálatából, felesége és anyósa el akarta küldeni ötven tojás bevásárlására... HASONLATOSSÁG Albert Marbutti, egy dél-franciaországi kisváros szállodatulajdonosa nagyon hasonlít Johnson volt amerikai elnökre. Megtudta ezt Castellani olasz filmrendező, és Franciaországba utazott, hogy kisebb szerepet kínáljon fel Marbuttinak egy filmben, amelyben a volt amerikai elnököt kellene megörökítenie. A szállodatulajdonos, hiú ember lévén, el i* fogadta a szerepet, de vendégei, akik körében Johnson nem éppen rokonszenves, szállodájának bojkottálásával fenyegették Am&eot. Mssbetii megjelent szállodája éttermében, gúnyosan kérdezték tőle: — Mi újság van Vietnamban? Marbutti expressz- levélben lemondta filmszerepét... Ismail Ahcay, ismert török maratoni futónak orvosai tanácsára naponta negyven kilométert kell futnia, hogy ezáltal biztosítsa rendszeres normális szívműködését. Ahcay naponta Ankarából a várostól távol fekvő rendőrlaktanyába fut. ahol testnevelő tanárként működik... Krónikás: Késsem Tibs*. j szetá lelet, akár bányakincs — uralkodói monopólium! E jámbor kincsásókat Nagyváradon tüzesvas-próbának vetették alá. Utóbb azonban műtárgyak tolvajai, rongálói több sikerrel kerülték el az istenitéleteket. Az 1770-es években Széless György történetíró emlékiratban figyelmezteti az esztergomi pri- másérseket: I. István király megkeresztelése helyét, az ottani Szt. István vértanúkápolna romját az érsekség zöldségesveremnek, kocsiszínnek használja. (Utóbb, az esztergomi bazilika építésekor e romnak még alapfalait is eltüntették.) Ma így megy tönkre, szemünk láttára, hazáink s Európa egyik nevezetes technikatörténeti emléke: a budai Béla király úti Városkút. Ezt a kútházat, melynek vize — a közlekedőedények törvénye alapján — a budai várat látta el hegyi forrásvízzel, még az 1460— 70-es években emelték. De „több is veszett Mohácsnál”! 1868-ban a Sáros megyei Vörösvágás opálbányában egy olyan tömegű opáldarabot találtak, mint 18 tyúktojás. Bécsbe küldték. Ott a Császári Ásvány gyűjtemény megállapította: értéke kétmillió aranyforint. (Az opált elfelejtették 1868 után Magyarországnak, majd 1920 után Csehszlovákiának visz- szaküldeni!) Régi leleteink sorsára — s az emberi ostobaságra — legjellemzőbb egy 1808-ban kelt levél. Papp Mihály kasznár Bélapátfalván kétezer régi pénzt talált. Egy érmet mellékelve leveléhez, arra kéri a bélapátfalvi apátot: mivel ezek a pénzek régiek, engedje meg, hogy felesége kafia’akat öntessen azokból. Két „ezüstkalán” éppen futná belőlük! 1969, június 5., csütörtsda □ Tanúk a lú ókorából □ Hollók az oromzaton □ Évszázados határfák □ E| kánya-család lilmszorepe
