Népújság, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-05 / 127. szám

A nagy tanácskozás A nemzetközi kommu­nista mozgalom fon­tos esemény elé érkezett: az a nagy munka, amelyet a különböző pártok tavaly februárban hazánk fővá­rosában kezdtek el, elveze­tett a kommunista és mun­káspártok nagy nemzetközi tanácskozásához. Ennek az értekezletnek a legfőbb célja valamennyi kommunista párt és min­den haladó erő érdekében összehangolni az imperia­lizmus elleni harcot. Két­ségtelen, hogy a nemzetközi munkásmozgalomban kelet­kezett nézeteltérések ezt megnehezítik. Az is kétség­telen azonban, hogy vala­mennyi kommunista párt legfontosabb érdeke az an- tiimperialista akcióegység. Ilyenformán a nagy tanács­kozáson együtt jelentkeznek megosztó és egyesítő ténye­zők. Az a körülmény, hogy a tanácskozásra egyáltalán sor került, hogy mintegy hetven párt képviselői együtt ülnek, azt mutatja, hogy eleve az egyesítő té­nyező az erősebb. Természetesen illúzió len­ne olyan feladatot állítani az értekezlet elé, hogy előbb küszöbölje ki a pártok közti valamennyi nézeteltérést, s csak azután, az így létre­jött alapon hozza létre az imperialistaellenes akció­egységet. Az előkészítő pe­riódusból már nyilvánvaló, hogy itt másik folyamatról van szó: az imperialistaelle­nes akcióegységre való tö­rekvés kedvező atmoszférát teremt a pártok közötti né­zeteltérések kiküszöbölésé­hez is. A kommunista mozgalom sorait megosztó elvi problé­mákat nem elvtelen komp­romisszumok, hanem türel­mes vita alapján kell meg­oldani. Ennek a vitának mindenképpen csak a javá­ra válik, ha a kommunista és munkáspártok össze tud­ják hangolni a tőkés orszá­gokban a kizsákmányolás ellen, a munkásság jogaiért, a nemzetközi tőkés mono­póliumok ellen vívott küz­delmet. Az akcióegységre való tö­rekvés természetesen kiter­jed majd a nemzetközi élet­nek olyan súlyos problé­máira is, mint a vietnami háború, a Közel-Kelet, vagy például az európai bizton­ság problémái. A nemzetközi kommunis­ta mozgalom ellenségei rég­óta azt jósolták, hogy a nagy tanácskozásra egyál­talán nem kerül sor. Ké­sőbb már változtattak állás­pontjukon és azt hangoztat­ták, hogy a pártok csak kis számban küldik el képvise­lőiket Moszkvába. Nos, a nagy tanácskozás 70 párt részvételével ma megkezdő­dik. A tények tehát újra ar­ról tanúskodnak, hogy is­mét rossz jósoknak bizo­nyultak. A mi pártunk évtizedek történelmi leckéiből tudja, hogy a haladás, a hazafisás, a nemzeti felemelkedés ér­dekei elválaszthatatlanok a proletár internacionalizmus­tól, a Szovjetunióhoz és a többi testvérországhoz fű­ződő megbonthatatlan ba­rátságtól. Ezeknek az esz­méknek a jegyében vállal- kozptt a Magyar Szocialista Munkáspárt csaknem más­fél esztendővel ezelőtt az előkészítő konzultatív talál­kozó házigazdájának szere­pére, s tett erőfeszítéseket azóta is szüntelen a mosta­ni nagy tanácskozás létre­jöttéért. Méltán vagyunk büszkék arra, hogy ezeket az erőfeszítéseket a testvér- pártok nagyra értékelik. Pártunk képviselői a most kezdődő moszkvai tanács­kozáson ugvanolyan elvi szilárdsággal, s az egység kikovácsolása érdekében végzett fáradhatatlan mun­kával vesznek majd részt, mint amilyen elviséget és szilárdságot az előkészüle­tek során tanúsítottak. (K. S.) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK? JgjjWl AZ MSZMP HEVES MEG VEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XX. évfolyam, 127. szám 8 OLDAL: ARA 80 FILLER 1969. június 5., csütörtök Az Örvény-völgy titka ★ Válasz — bizalmi ügyben ★ Szót kérnek — tetteket ígérnek ★ Tudósítóink jelentik ★ Három a kislány Gyöngyösön Budapestre érkezett az indiai iparüayi miniszter Szerdán délután Budapest-' re érkezett Fakhruddin Ali! Ahmed indiai iparügyi mi- ■ niszter. Fogadására a Feri-! hegyi repülőtéren megjelent; dr. Bíró József külkereske-; delmi miniszter, dr. Kovács ; István, a kohó- és gépipari' miniszter első helyettese. Ott ; volt Sumal Sinha, India bu-! dapesti nagykövete is. PR AGA (MTI): Svoboda köztársasági elnök a prágai várban fogadta Fock Jenői, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnökét, akit Kovács Imre prágai magyar nagykövet kísért. A baráti légkörben lezajlott megbeszélésen jelen volt Oldrich Cernik miniszterelnök is. Érintettek néhány időszerű poli­tikai kérdést, valamint a két ország közötti együttműködés problémáit. A magyar vendégek szálláshelyén ezután Fock Jenő külön nyilatkozott a csehszlovák televízió, a csehszlovák rádió, a Rudé Právo és az Üj Sző munkatársának. Csehszlovákiai látogatásá­nak céljáról elmondotta: kí­séretében lévő magyar sze­mélyiségekkel együtt öröm­mel tett eleget a csehszlovák kormányelnök meghívásának, •— majd a csehszlovák állam­férfiakkal folytatott tárgya­lásáról szólt. Ezek a két or­szág kapcsolatainak vala­mennyi területét felölelik és céljuk olyan megállapodások előkészítése, amelyek hatha­tósan elősegíthetik az együtt­működés elmélyítését, széle­sítését. A megbeszélések főbb témái közé tartoznak továb­bá a nemzetközi politika olyan időszerű kérdései, mint a vietnami helyzet, a közel- keleti kérdés, az európai biz­tonság problémája, stb. Az utóbbival kapcsolatban meg­jegyezte, hogy ezt még rész­letesebben is megbeszélik majd a kétoldalú tárgyaláso­kon, mert ez a téma nap­jainkban Európa valamennyi országát — természetesen Csehszlovákia és Magyaror­szág népeit is — a legközvet­lenebbül érinti. Mindezekről a kérdésekről — mint mon­dotta — őszinte, nyílt eszmecse­réket folytatott a cseh­szlovák vezetőkkel, s ez a baráti légkör jellemez­te az olyan problémákról folytatott eszmecserét is, amelyekben még nem alakult ki teljes egyetér­tés. Ezeket a kérdéseket továbbra is napirenden tartják. A gazdasági kapcsolatokat illetően Fock Jenő rámuta­tott: országaink kereskedelmi forgalma 1968-ban — a meg­előző néhány évi stagnálás után — 12 százalékkal növe­kedett, s az idén is körülbelül 12—13 százalékkal bővül majd a magyar—csehszlovák árucsere. Ennek ellenére gazdasági együttműködé­sünket nem tartom kielé­gítőnek — hangoztatta — s ezen a téren újabb, fő­leg pedig tartós előrelé­pés csak akkor következ­het be, ha a külkereske­delem fejlődését megfe­lelőbb ipari együttműkö­dés támasztja alá. Mostani tárgyalásainkon gaz­gazdasági vonatkozásban ez a kérdés van előtérben. Egyéb irányú kapcsolataink örvendetesen fejlődnek, — tette hozzá. — Talán a kul­turális és tudományos terü­let az egyetlen kivétel, ahol csehszlovák részről bizonyos nehézségek mutatkoznak. Ez a probléma azonban remél­hetőleg néhány hónap alatt rendeződik. Miniszterelnökünkhöz több kérdést intéztek a gazdasági életünkben bevezetett új irá­nyítási rendszerrel kapcsolat­ban, továbbá, hogy a magyar üzemek megnövekedett ön­állósága milyen lehetősége­ket ad a csehszlovák és a magyar vállalatok közötti kooperációra. Fock Jenő hangsúlyozta: mi már egy teljes esztendőt töltöttünk el az új gazdasági mechanizmus; körülményei között, s a rö­vid, de meggyőző tapasztalat; az, hogy számításaink bevál­tak. Ezt jól példázza, hogy az idei esztendő első négy hó­napjában a gazdasági reform hatékonysága erőteljesebben érvényesült, mint a múlt év­ben, amely bizonyos mérté­kig még az átmenet időszaka volt. Egyébként az új gazda­ságirányítási rendszer egyik legfőbb jellemzője, hogy az; üzemek jóval nagyobb önálló- ; Sággal rendelkeznek, mint; korábban. Miniszterelnökünk kifejtet­te még, hogy már a múlt év­ben konkrét egyezmények jöttek létre magyar és cseh­szlovák üzemek közötti ko­operációs formák kialakítá­sáról, a kérdésben azonban jelentősebb előrehaladást mind ez ideig nem sikerült el­érni. Hozzátette, mostani lá­togatásuktól, valamint a két ország gazdasági együttmű­ködési bizottságának a kö­zeljövőben sorra kerülő ülésé- ; tői, s a tervhivatali szakem­berek találkozójától azt re­mélik, hogy főleg ezen a té­ren még .a* idei év során-5 konikrét eredmények szülét-; nek majd. A továbbiakban; Fock Jenő hangoztatta: a! gazdasági kapcsolatokat ille­tően feltétlenül optimisták < lehetünk. Ugyanezt lehet < elmondani a két ország tudó-; mányos és kulturális kapcso-; latairól is. A magunk részé-; ről legfeljebb annyit tehe-; tünk hozzá — jegyezte meg; Fock Jenő, hogy , ha ezen a téren is nor­mális, a szocialista orszá­gok viszonylatában meg­szokott közös munkát akarunk kialakítani, fel­tétlenül szükség van a csehszlovák kormány na­gyobb határozottságára. Egyébként mostani tárgyaié-; sainkon megegyeztünk abban, hogy még ebben a hónapban; kétoldalú vegyes bizottsági! tárgyalások indulnak kultu­rális kérdésekről is, amihez! természetesen szükség van az; illetékes csehszlovák szervek, < köztük a művészeti szövetsé­gek hatékony támogatására.; A magunk részéről a legna- J gyobb készséggel segítjük elő! ilyen irányú kapcsolataink < bővítését, erősítését — men- < dotta a magyar miniszterei- < nők. Érettségizők nagy/ pillanatai ; Előtte: Kovács Margit és Sulyok Mária „félkészig?. Közben: Bartha Károly felel, következik Zelei Edit. Utána: Bartuska Margit a kíváncsiskodók gyűrűiében. (Foto: FUmüI Ősxinte, nyílt eszmecserét folytattam Csehszlovákia vezetőivel Fock Jenő nyilatkozata — Folytatódnak a csehszlovák —magyar megbeszélések

Next

/
Oldalképek
Tartalom