Népújság, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-04 / 126. szám
Válaszol az illetékes: ■»■■*'■ 111 ui« mm « ii nt / Az egri Centrum Aruház 1972-ben készül el Nem „második földosztás** Sikeresen végrehajtották az új földtörvényt a füzesabonyi járásban Amikor nyilvánosságra került az új földtörvény — amely arról intézkedik, hogy a termelőszövetkezeten kívüliek közül kik juthatnak föld- használathoz, vagy kiknek a földjei mentesülnek az alól, hogy termelőszövetkezeti tulajdonba kerüljenek — sokan úgy vélték és hangoztatták: „itt a második földosztás”. Pedig nem erről volt szó. Azóta már a rémhírterjesztők, rosszindulatú, vagy rosz- szul tájékozódott emberek is meggyőződhettek arról, hogy — bár e törvény betűi életre keltek — szó sincs „új földosztásról”. Az viszont tény, hogy e törvény nyomán rend lett, a régebbinél nagyobb rend a föld körül s nagyjából mindenki tudja, van-e joga és mennyi föld műveléséhez? Érthető, hogy igen sok embert érintett ez a törvény. A füzesabonyi járás földhivatalához 1245 földhasználati kérelem futott be. A kérvényt írók között voltak egykori tszpártoló tagok, idős emberek, akik az átszervezésnél beadták a földjüket a tsz-be. S olyanok is szép számmal, akik azt hitték, hogy most csak be kell adni a kérvényt és minden további nélkül kaphatnak egy hold földet. — Teljesült a kérésük? A választ Birkás István, a füzesabonyi járási földhivatal műszaki csoportvezetője adta. — A kérelmezőknek több mint fele jutott földhöz. Számukra már ki is mértük a 243 holdnyi területet. — A többi kérelmet miért kellett elutasítani? — Mert nem feleltek meg a törvény előírásainak. Ezt bizottság mérlegelte, amelyben a községi tanácsok, a tsz- ek vezetői, a földhivatal szakemberei vettek részt. Nem volt könnyű a munkájuk, hiszen csak itt Füzesabonyban 374 kérelmet kellett elbírálni, Mezőszemerén 165-öt, Szi- halmon 200-at. Üjlőrincfal- ván volt a legkönnyebb a bizottság dolga. Ott mindössze ketten kértek földhasználati jogot, s ráadásul egyikük sem kaphatta meg, mert távol laknak, illetve korábban nem volt földjük. — S kik kaphattak földet? — A földtörvény ezt világosan körülhatárolja. Azok, akiknek földje 1969. január 1-ével szövetkezeti tulajdonba került s akik már 1967-ben is használtak szövetkezeti földet, illetve háztájit. A döntéseknél figyelembe vették_a szociális helyzetet, valamint azt a tényt, hogy a kérelmező helyben, vagy a szomszéd községben lakik-e. — A számokat nézve elég nagy volt a „szórás", hiszen az 1245 jelentkezőből 673-an kaptak elutasító választ kérelmükre. — őszintén szólva... több reklamációra számítottunk. Szerencsére a földtörvény elég világosan kimondja, hogy ki kaphat földet azok közül, akik nem a termelő- szövetkezet tagjai. Így a százat sem érte el a „protestá- lók” száma. — Ezek jogosak voltak? — Körülbelül egyharmada. Ugyanis vagy kifelejtették őket az 1967-es háztáji felsorolásánál, vagy szociális körülményeik indokolták, hogy mégis kapjanak fél holdnyi földet művelésre. Ezek nagy része idős ember volt, akik számára sokat jelentett, hogy ezt a kis parcellát „birtokolhassák”. — A földtörvény megismerése után nemcsak a kérelme, zőknél, de a közös gazdaságok vezetőinél, tagjainál is fokozódott a „földéhség’’. Lecsillapodtak-e már a kedélyek? — Nagyrészt igen. Kezdetben ugyan akadt egy-két vita a termelőszövetkezeteknél, Feldebrőn, Mezőtárkányban, Szihalmon, de ezek hamar elcsendesültek. Volt, ahol nem akartak földet adni az egykori pártoló tagoknak, öregeknek, vagy távol a falutól gyenge földeken jelölték ki a felosztandó területet. Aztán A Hungexpo rendezésében négy magyar külkereskedelmi vállalat vesz részt a június 30-án megnyíló kinsha- sai vásáron. Afrikának ezen a rangos kereskedelmi találkozóján ezúttal első alkalommal mutatkoznak be a magyar áruk. A 100 négyzetméteres fedett bemutatóhelyen a Hungarotex a Kongóban is sikerre számot tartó gyártmányokat, textilméterárumégis sikerült megegyezni. — Nem késett-e a földek kiosztása? — A földhasználatra jogosultak már mindenhol megkapták parcelláikat. Sőt a termelőszövetkezet előzőleg fel is szántotta, be is vetette kukoricával. Ezt főleg az öregek miatt tették, akik aggódtak, hogy fogat híján nem tudják megművelni a földet. Ez a gond a következő években biztos jelentkezik majd, hiszen traktorokkal nemigen lehet megművelni ezeket a kis parcellákat. Maszek fogatos kevés van, így nem marad más hátra, mint a „mini-szövetkezés” a most kiosztott földeken. — Vagyis ezeken a parcellákon alakul majd meg a szövetkezeteken kívüliek szövetkezete. — Valószínű. A füzesabonyi Szabad Nép Tsz-nél már f választottak is egy összekötőt, aki a közös gazdaság és az „új földhöz jutottak” között tartja a kapcsolatot s intézkedik a szántási, vetési, vetőmag-, műtrágya-beszerzési és más ügyekben. — Dűlőre jutott tehát a földhasználat és a mentesítés ügye a füzesabonyi járás községeiben? — Itt a járásban igen. Mentesítési kérelem mindössze 15 érkezett s ebből öt esetben döntöttünk úgy, hogy nem jut szövetkezeti tulajdonba a kérelmezők földje. A félezernél is több földhasználatra jogosult idős ember, volt pártoló tag már javában dolgozik parcelláin. .. és ez a lényeg. A földtörvényt ezzel sikeresen végrehajtottuk. Kovács Endre kát, konfekcióipari termékeket és háztartási textíliákat mutat be. A Ferunion edényeket, kézi szerszámokat, zárakat és lakatokat küldött a kinshasai vásárra. A harmadik kiállító, az Elektroimpex hőpalackokkal és egyéb termékekkel jelentkezik. A kiállítás 100 négyzetméteres szabad területén a MOGÜRT terepjáró gépkocsit, és új típusú dömpert állít ki. A Népújság május 25-i számában ismertettük Heves megye kereskedelmi helyzetével, a lakosság áruellátásával foglalkozó „kerekasztal”- vitán elhangzott észrevételeket és javaslatokat. Különösen éles vitát váltott ki az, hogy az egri Centrum A ruházat 1968-ban lebontották és az új áruház építésére nincs elegendő pénz, bizonytalan, hogy mikor nyitják meg az új üzletet. Tarján István, a Centrum Áruházak budapesti vezér- igazgatója a vitatott kérdéssel kapcsolatban levélben tájékoztatta szerkesztőségünket. A levél rövidített tartalmát közöljük, mert Eger és a környező községek vásárlóit a közérdekű kérdésről tájékoztatni szeretnénk. A Centrum Áruházak vezérigazgatója elismeri, hogy miután a régi áruházát Egerben lebontották, nekik erkölcsi kötelességük újat építeni. Ha a vállalatnak saját erőforrásból kell építkeznie, akkor az új áruház építéséhez 1971-ben tudnak hozzákezdeni és 1972-ben befejezik. A Centrum Áruházak vezetősége felajánlotta Heves megye Tanácsának, illetve Eger Város Tanácsának, hogy hatmillió forinttal társuljanak az áruház "költségeihez és akkor 1970-ben kezdték és 1971. végére befejezték volna az építkezést. Az újságcikk felvetette, hogy Miskolcon hamarább elkészül az új áruház, Szolnokon és Zalaegerszegen is megelőzik Egert. Ezzel kapcsolatban a Centrum Áruházak vezérigazgatója azt válaszolja, hogy Miskolcon korábban kezdődött ~az építkezés, ebben az évben be is fejezik. Szolnokon leégett az áruház, az építkezést ott sem kezdik 1971. előtt- Zalaegerszegen tízmillió forinttal betársult a tanács és ezért már 1970-ben hozzákezdenek az új áruház építéséhez. ★ Eger Város Tanácsának vb- elnöke kérdésünkre azt* válaszolta, hogy a tanácsnak nincs sem 10, sem 6 millió forintja, ezért az üzleti vállalkozáshoz társulni nem tud. Éppen ezért nyomatékosan feljegyezzük a Centrum Áruházak vezérigazgatójának megállapítását, hogy Egerben az új áruház építése erkölcsi kötelességük, saját erőből az építkezéshez 1971-ben hozzákezdenek és 1972-ben befejezik. Eger és környéke vásárlóinak kielégítő, megnyugtató a Centrum Áruházak válasza? Ügy véljük, hogy nem, mert Eger üzlethálózata rendkívül fejletlen, Eger áruellátása olyan rossz, hogy Füzesabonyba, Verpelétre és Gyöngyösre járnak vásárolni az egriek. A régi áruház lebontása és az új megnyitása között négy év telik el és ez még tovább rontja az eddig is kedvezőtlen áruellátást. Vajon a lakosságnak mennyi bosszúságot jelent ez az áldatlan helyzet, a Centrum Áruház négy éven keresztül hány millió haszonMár több ízben foglalkoztunk olvasóink kérésére az egri Népkert rendezési problémáival. Interpeliációs kérdésünkre a városi tanács építési osztálya adott választ, azonban a Népkertben folyó munkák változatlanul az ér- deiklődés középpontjában állnak, hetenként érkeznek bíráló hangú levelek a tervekről. Többek kérésének teszünk eleget, amikor válaszolunk — az illetékesek levele alapján — néhány kérdésre. Mezey Ferenc, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola kerttervezési tanszékének tudományos munkatársa azoknak válaszol, akik aggódva kérdezték, nem megy-e tönkre a Népkert egyik dísze, az évszázados platán a cementlapok miatt. „Helyszíni szemlét tartottunk a nevezett területeken — írja többek között, — s megállapítottuk, hogy a burkoló lapok „szárazon”, azaz betonágyazat nélkül lettek lerakva, így annak ellenére, hogy nagy felületek kerültek burkolás alá, azok sem a lehulló csapadékot a talajtól el nem zárják, sem a talaj levegőzését nem akadályozzák. A fák egészséges életműködését semmilyen formában nem zavarják.” ról mond le? Az erkölcsi kötelezettségen felül az üzleti érdek nem diktálja, hogy minél hamarább árusítsanak az új áruházban? A Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnak, az egri, vagy a gyöngyösi szövetkezetnek nem fize- tődne ki, hogy a Centrum Áruháznál rugalmasabban és gyorsabban intézkedjenek? Nemcsak négy év forgalmának megszerzéséről van szó, hiszen évente hét—nyolc százalékkal emelkedik a forgalom és mire elkészül, a Centrum Áruház már nem fogja kielégíteni az igényeket. Egerben szaküzletekre, közepes nagyságú ABC-áruhá- zakra, jól vezetett boltokra már ma szükség van. F. L. A Középülettervező Vállalat munkatársai a tervei: készítéséről adtak bővebb felvilágosítást az érdeklődőknek. „ ... A beruházási programterv elkészítése idején sikerült a Heves megyei Levéltárból és a vármúzeumból a Népkert XVIII. század végi állapotáról térképmásolatot szerezni. Ennek megfelelően a tervezés idején hiteles adatokra tudtunk támaszkodni. A felújítási munkák megkezdése előtt a Népkert jellegét tekintve külterjesen fenntartott közpark volt, korszerűtlen utakkal és elvadult növényzettel. Az épülő lakótelep és a korszerűsödő fürdő környékén szükségszerűvé vált egy kulturált zöldterület kialakítása. A tervezés során arra törekedtünk, hogy a barokk úthálózat rekonstrukcióján túlmenően korszerű, a mai igényeknek megfelelően használható zöldterületet alakítsunk ki. Az utak tekintetében a tervet két részre lehet osztani, a XVIII. század eleji állapotot rögzítő sugárirányú útvonalra és a belső kerti terek gyalogútjaira. A rekonstruált úthálózat tekintetében nemcsak az előkerült térképekre támaszkodhattunk, hanem a régi kert megmaradt főtengelyeire, illetve a kert használata folyamán kialakult utakra. Ez utóbbiak főképp kitaposott ösvények voltak. A sokak által kifogásolt aszfaltút építésére azért került sor, mert ennek fenntartási költsége gyakorlatilag nincs és minden időben járható. Természetesen a park jelenlegi építés közbeni állapota nem nyújtja azt a képet, amelyet elkészülte után nyújtani fog. Meg vagyunk győződve arról, hogy a megvalósult terv az egriek megelégedésére szolgál majd...” S valóban így lesz. Mert ahogy épül, formálódik a kert új arculata, még a legtöbbet bírálóktól is elhangzik néha: „azért most már kezd alakulni, lehet, hogy valóban szép lesz ...” Ifjú mesterek A Mátravidéki Fémművek KISZ-bizottságának szervezésében, a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsának segítségével sikeresen vizsgáztak A szakma ifjú mestere mozgalomba benevezett ifjú szakmunkások. A versenyen részt vevő 24 fiatal közül tizenhatan feleltek meg, négyen nyertek arany, hatan ezüst, és hatan bronz fokozatú jelvényt, amellyel ötven, negy_ ven, illetve 30 fillér órabéremelést kaptak a vállalat vezetőségétől. 1969. június 4,, szerda Á valóságkutatás műhelye I» Látogatás az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetében M odem vonalú, új épületben kapott otthont az MSZMP KB Társadalom- tudományi Intézete Budapesten, a Városliget árnyas csöndjének szomszédságában. Az újszerű modem vonások azonban nemcsak az intézet külsejét jellemzik, hanem munkájának tartalmát is. Ennek a tudományos kutatóintézetnek még alig van múltja: imndössze két éve működik. Tevékenységének sajátos vonásai azonban érdeklődést keltenek nemcsak a szakmai, tudományos körökben, hanem mindazokban, akik érdeklődnek a közügyek, a társadalmi problémák iránt. Az intézet legfőbb feladata ugyanis a társadalom mai jelenségeinek, mindennapi életünk pozitív és negatív tapasztalatainak mélyreható elemzése, a társadalom mozgásának tudományos vizsgálata. Más tudományos intézetek is foglalkoznak hazánkban társadalomtudományi kérdésekkel, ezek azonban általában a társadalomtudomány egy-egy ágát — a filozófiát, a szociológiát, a jog és közgazdaság problémáit, stb. — vizsgálják. A Társadalomtudományi Intézet komplex módon törekszik elemezni társadalmi fejlődésünk átfogó kérdéseit, a kiválasztott problémakör különböző (filozófiai, szociológiai, jogi, közgazdasági, stb.) aspektusokból tett megfigyeléseinek tudományos szintézisét adva. A társadalmi jelenségeknek ez az újszerű komplex vizsgálata a módszerek tekintetében is újat követel. Nem követik például más tudományos intézetek szervezeti felépítésének elvét, a tudományos osztályok rendszerét. Ezek helyett „alkalmi” tudományos csoportok működnek. A csoport kutatóinak egy része nem az intézet állandó munkatársa, hanem' más intézetektől párt- és tanácsi szervektől „kölcsönkért” szakember, arra az időre, amíg be nem fejezik az adott téma vizsgálatát. így érik el, hogy általában a kérdéshez legjobban értő, azt a legkülönbözőbb aspektusokból vizsgáló kutatókból állnak a témacsoportok. A fennállása óta eltelt rövid idő ellenére máris jelentős társadalmi kérdések vizsgálata, elemzése fűződik az intézet nevéhez. Olyanok, mint például a gazdasági mechanizmussal kapcsolatos elméleti kutatások, a szövetkezet-elméleti kérdések vizsgálata, a demokratikus fejlesztésének problémái, a lakáskérdés, a munkásosztály helyzetének feltérképezése, vagy a tanácsok tevékenységének és jövőbeni helyzetének vizsgálata. Jól mutatja az intézet kutatásainak sokoldalúságát, komplexitását, hogy például a tanácsokról készült elemzéshez több megyéből gyűjtötték össze a tanácsok működésének kritikai elemzését, sok párt- és tanácsi vezetőkkel konzultáltak, mielőtt összegezték volna következtetéseiket. Mint dr. Varga József kandidátus, a vizsgálatokat végző és irányító tudományos csoport vezetője elmondta, ezenkívül feldolgozták a korábbi években készült hazai és külföldi szakkönyvekel, tanulmányokat és értékelték a külföldi ■tanulmányutakról készült feljegyzéseket is. A vizsgálatok alapján arra a következtetésekre jutottak, hogy a tanácsok egészében véve jól teljesítették feladataikat a létrehozásuk óta eltelt csaknem húsz év alatt. Széleskörűen bevonták a dolgozókat tevékenységükbe, megfelelő helyet és szerepet vívtak ki maguknak a proletárdiktatúra mechanizmusában. Ugyanakkor azonban a szocializmus építésének új szakasza, az állam funkciójának, a hatalom jellegének változásai, a gazdasági reform hatása, a közgondolkodás fejlődése — mind olyan tényezők, amelyek szükségessé teszik a tanácsrendszer továbbfejlesztését. A kutatóik ügy látják, hogy a jelenlegi állami, társadalmi és gazdasági követelményeknek megfelelően kell meghatározni a tanácsok jövőbeni szerepét és jellegét. Az eddigi definíció szerint a tanácsoknak hármas — államhatalmi, állam- igazgatási és tömegszervezeti — funkciójuk van. A gyakorlati tapasztalatok alapján viszont ma már nem látszik megalapozottnak a tömegszervezeti funkció, s megkérdőjelezhető a tanácsok államhatalmi jellege is. Ezért a képviseleti jelleg erősítésében kell keresni a tanács- rendszer fejlesztésének útját. Elképzelhető a mostani területi képviseleti elv szakmai és egyéb képviselettel történő kiegészítése is. Mindenesetre megalapozott az a törekvés, hogy az önkormányzati jelleg növelése legyen a tanácsok továbbfejlesztésének iránya. E gy időben olyan elképzelések voltak, hogy a kommunizmus elérését hozza közelebb, a szocialista demokráciát fejleszti, ha az állami feladatok egy részét a társadalmi szervezeteknek adják át. A mostani vizsgálódások alapján azonban mindjobban erősödik a kutatóknak az a felfogása, hogy a közhatalom gyakorlásának ez az átadása csak egyszerű cégtábla-csere, mert a képviseleti szerv, a tanács helyett ezentúl egy másik szerv végzi ugyanazt a feladatot. A Társadalomtudományi Intézet kutatóinak vizsgálódásai arra is fényt vetettek, hogy a tanácsok államiképviseleti jellegének fejlesztése nem képzelhető el gazdasági szerepük erősítésé nélkül. A tanácsok alapvető gazdasági feladata jelenleg a községfejlesztés, valamint a kommunális ellátás. Indokolt lenne azonban kiterjeszteni a tanácsi gazdaságot az ipari szolgáltatásokra, s a helyi gazdaság fejlesztésének erőteljesebb koordinálására. Arra lenne szükség, hogy a tanácsok közgazdasági módszerekkel befolyásolhassák a lakosságot közvetlenül érintő munkát végző vállalatok tevékenységét. Ehhez azonban az eddiginél több saját gazdasági eszközre lenne szükségük. Az egyik elképzelés a tanácsok pénzügyi bázisának növelésére az úgynevezett önfinanszírozás fokozatos bevezetése. Ezenkívül olyan vélemények is vannak, hogy a tanácsok bevételeit kapcsolják össze a központilag irányított, de a területükön működő egyes gazdasági egységek nyereségének alakulásával. Ez érdekeltté tenné a tanácsokat a területükön lévő vállalatok fejlesztésében és jó gazdálkodásában. Egyébként a vizsgálódások egyik eredményeként a Kossuth Könyvkiadó gondozásában hamarosan megjelenik egy részletesebb tanulmány, amely összefoglalja a tanácsi szervek továbbfejlesztésének alapkérdéseit. A z intézet másik nagy kutatási témájáról, a munkásosztáy helyzetével kapcsolatos felmérésektől, s az egyéb tudományos analízisek által feltárt következtetések, gondolatok további sorsáról cikkünk második részében szólunk. Saathmári Gábor Magyar áruk a kinshasai vásáron Még egyszer az egri Népkertről
