Népújság, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-26 / 145. szám

Nemes vetélkedő lesz Mire költik a tsi-ek és az fmsz-ek a kulturális alapjukat? Megkezdődtek a felvételi vizsgák Ülést tartott Heves megye Népművelési Tanácsa Szerdán délelőtt Egerben «z SZMT Székházban Die- nej Tibornak, az, MNT titká­rának elnökletével üléwt tar­tott Heves megy? Népmű­velési Tanácsa. Lénái Ferenc, az MSZMP Heves megyei Bizottságának osztályvezető­je tájékoztatta a népműve­lési tanácsot, a megyei púrt- végreha jtóbizottságnak azok­ról a határozatairól, amelye­ket hazánk felszabadulásá­nak közelgő 25. évfordulója megünneplésével kapcsolat­ban hoztak. Lévai Ferenc hangsúlyozta, hogy az átla­gosnál gazdagabb tartalom­mal, színvonalasan és Össze­hangoltan kell megszervezni megyénkben is felszabadulá­sunk negyedszázados évfor­dulójának ünnepségeit. A nagyszabású ünnepség- sorozat már ez év novembe­rében kezdetét veszi: Saru­don és Tiszanánán — amely községek 1944. novemberében elsőként; szabadultak fel me­gyénkben — emlékünnepsé­geket rendeznek. Kiemelke­dő programot készítenek Heves községben Is; Mali- novszkij marsall egykori fő­hadiszállásán emléktáblát lepleznek le, s szovjet—ma­gyar baráti találkozón em­lékeznek majd a dicsó har­cosokra. Az ünnepségsorozat —• számtalan színes kulturális műsorral, a negyedszázad fejlődést, dokumentáló kiál­lításokkal — természetesen megyénk községeiben, váro­saiban és járásaiban is 1970. április 4-én éri el a csúcs­pontját. * Az első napirendet' köve­tően Dienes Tibor, a megyei tanár» népművelési csoport­jának vezetője ismertette a Heves megyei tanács 1969. március lö-l ülésén a nép­műveléssel kapcsolatos hatá­rozatait. Ezután Kántor Im­re, a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának csoportvezetője tájékoztatta az MNT tagjait megyénk termelőszövetkeze­tei szociális és kulturális alapjainak mértékéről és fel­használáséról. — Mintegy 50 millió forint volt az elmúlt évben me­gyénk termelőszövetkezetei­nek a szociális és kulturális célokat szolgáló anyagi alap­ja — hallottuk a tájékozta­tóból. Természetesen az ösz- szeg nagyobbik felét, közel 44 millió forintot szociális célokra (SZTK, betegségi és egyéb segélyek stb.) használ­ták fel. Azonban — s ezt a két területi tsz-szövetség képviselői is hangoztatták — a legtöbb termelőszövetkezet dz alap kulturális hányadát alig használta fel, vagy ha felhasználta, akkor sem ■ténylegesen kulturális célok­ra .. .1 (Kollár Lajosnak, a MÉSZÖV szövetkezetpoliti­kai főosztálya vezetőjének tájékoztatójából kiderült, hogy az fmsz-ek területén bár némileg kedvezőbb a helyzet, de hasonló problé­mák ott is vannak!) A megyei népművelési ta­nács ülésén olyan állásfogla­lás született, hogy a hívatá­sos népművelők egyik leg­fontosabb feladatává kell tenni a termelőszövetkezeti, illetve az fmsz-i kulturális bizottságokkal való szoros munkakapcsolatok kialakítá­sát. Az anyagi erők éssze­rűen összehangolt felhaszná­lása érdekében a hívatásos népművelőknek kell gyakor­lati segítséget nyújtaniuk a tsz kulturális bizottságok veze­tői számára. Ehhez azonban feltétlenül szükséges a szö­vetkezetek gazdasági vezetői­nek a népművelői segítséget igénylő támogatása, vagyis egy olyan egyöntetű, új szemlélet, amely a gazdasági feladatok ellátásához nélkü­lözhetetlennek tartja a tag- Iség műveltségi színvonalá­nak állandó fokozását is. (faludi) jehvtíl^ Petőfíbányóról Hatvanból Visontáról Megkötötte új szerződését a Mátraalji Szénbányászati Tröszt gépészeti osztályának komplex brigádja. Vállalták, hogy maxi­mális segítséget adnak a csöve- zeték-építő üzem gépesítéséhez, hogy az mielőbb megkezdhesse munkáját. A törőmü villamos szerelésénél 150 ezer forint meg­takarítás elérését tűzték ki célul. A brigád tagjai rendszeresen részt vesznek továbbra is a po­litikai oktatásban és jelentkez­nek közülük a marxista esti egyetem esti tagozatára is. Ki­dolgozta a brigád a feladatokat azzal kapcsolatban, hogyan le­het a következő fél évben ered­ményesebben irányítni a vison- tai gépészeti beruházásokat. Pluszként vállalták, hogy a kö­vetkező időben felveszik a kap­csolatot a lőrinci fiúnevelő in­tézettel és megpróbálnak segít­séget nyújtani a fiataloknak gondjaik megoldásához. Tóth Lajos A Tanácsköztársaság 50. évfor­dulójának tiszteletére ,,50 év caBmenpe^* címmel vetélkedőt rendezett a hatvani MÁV állo­más egyik szocialista brigádja, s ez alkalommal elhatározták, hogy a következő időben min­den negyedévben rendeznek ve­télkedőt különböző kérdésekről, a többi brigádokkal együtt. A második vetélkedőre a XIX. vasutasnap előtti napokban ke­rül sor, az utazó, forgalmi, és kereskedelmi szolgálat dolgo­zóinak részvételével. A vetélkedő tárgya a munka- védelem. Azért határoztak így, mert a legutóbbi értékelés so­rán aé állomás a baleketek miatt nem nyerte el a.z éltízem cl met. A vetélkedőn hat brigád 5—5 ta­gú csapattal vesz részi. A kérdé­seket a közlekedés jellegének megfelelően dolgoztak ki. Szűcs Ferenc Június elsejére szerelték be a gépüzem dolgozói Visontán a törőgépet. A próba alatt a gép kifogástalanul s a várakozásnak megfelelően üzemelt. A törőgép elkészítését hosszadalmas tárgya­lások előzték meg, ugyanis ilyen berendezést angol vagy francia cégtől lehetett volna vásárolni. Az ajánlatok beérkezése után kiderült, hogy az ajánlott törő­gépek lignitre nem megfelelőek, s emellett komoly devizamennyi­séget vett volna igénybe vásárlá­suk. A Mátraalji Szénbányák ve­zetősége Javaslatott tett magyar törőgép elkészítésére. A tervezett törőgépet az ecsédi külfejtésen próbálták ki, a tervezők és a gé­pészeti osztály dolgozói. A 000 tonna/óra teljesítményű gépet a jászberényi Aprítógépgyár ké­szítette el. Tóth Lajos Ma kezdődnek az Egri Pe­dagógiai Főiskolán a felvéte­li vizsgák. Ezekben a napok­ban dől el, hogy ki nyer be­lépőt, s kinek kell majd új­ra rajtolni. Jelentkezők s szüleik egyaránt izgalommal vegyes reménykedéssel vár­ták ezeket a napokat. A tét a belepő. De hogyan zajlanak a vizsgák? Milyen esélyekkel indulnak a fiata­lok? Ki kerülhet ki győzte­sen? Milyen szakokon sok­szoros a túljelentikezés? Tár­gyilagos-e az elbírálás? Ezek a kérdések foglalkoztat­ták s foglalkoztatják az ér­dekelti fiatalokat s a szülő­ket. Ma a rajt első napján nem érdektelen erről beszélni... Kétszázkét helyre 727 pályázó Ebben az évben is több mint háromszoros a túlje­lentkezés a főiskolára. Ké­pességek vetélkedője lesz így a felvételi vizsga. Né­hány szak különösen vonzot­ta a jelentkezőket. Tizenkét magyar—-történelem szakos férőhelyre 65 fiatal pályá­zik. Ostromlott a magyar— rajz szak is, hiszen 27 je­lentkező vetélkedik majd négy férőhelyért. Slágerszak a földrajz—testnevelés 1«, mert 4» pályázó közül kerül majd ki hat tanárjelölt. A statisztika érdekessége, hogy nagy érdeklődés mutat­kozik a matematika és fizika szakok iránt is: 94 fiatal szeretne majdan oklevelet szerezni, ám csak 24 felvett­nek lesz erre lehetősége. Ez a jelenség azért is figyelem­re méltó, mert erre a szakra hosszú éveken át úgyszólván verbuválni kellett a pályázó­kat. A megugrott jelentkező- létszámot elsősorban e taná­ri szak igen jó elhelyezkedési lehetőségei indokolják. Közhiedelem, hogy a bioló­gia—mezőgazdasági ismere­tek szak nem igényel nagy erőkifejtést. Ezért pályáztak 12 férőhelyre 65-em. Ez ter­mészetesen téves elképzelés, hiszen ezen a területen is nívós képzés folyik, s a kö­vetelményrendszer sem ala­csonyabb mint rrfás tanéri szakokon. Akadnak kevésbé ostrom­lott szakok is. Ilyenek az orosz—ének, a biológia—rajz és a matematika—rajz páro­sítások. Itt sikert csak a spe­ciális készségekkel és képes­ségekkel rendelkező pályá­zók remélhetnek. Ez a való­színű magyarázata annak, hogy mindhárom szakon alig vagy éppen kétszeres a túljelentkezés. Évről-évre egyre többet beszélünk a pedagógus-pálya elnőiesedéséről. Az egri sta­tisztika is azt igazolja, hogy nem érdektelen ennek elő­nyeit ég hátrányait latolgat­ni. A 727 pályázónak ugyanis több mint hetvenöt százaléka nő. Ügy hisszük az eredmé­nyes nevelő- és oktatómunka legalább fele-fele arányt kí­vánna. Korszerűbb módszerek — objektív elbírálás Divattéma a felvételi rend­szer objektivitását kétségbe vonni s korszerűbb, tárgyiia- gosabb elbírálási, megítélési módszereket sürgetni. Ezek­ben a napokban mindez megvalósul a főiskolán. Mi újat ígér a felvételi — lebonyolítása? Mindenekelőtt megvalósítja a korszerű kí­vánalmakat. A felvételi tár­gyak többségében újszerű Közlekedés a Az európai szocialista or­szágok közül — Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK, Románia, a Szov­jetunió és Magyarország köz­lekedési és postamúzeumai­nak vezetői, szakemberei el­ső ízben Budapesten jöttek össze, hogy tárgyaljanak a bel- és külföldi együttműkö­dés fejlesztésének lehetősé­geiről. A nemzetközi tanácskozást szerdán a Közlekedési Mú­bélyegeken zeumban rendezett alkalmi bélyegkiallítás vezette be. Az 1924-ben megjelent első Ika­rus bélyegsorozattól az űr­hajós bélyegekig kiadott va­lamennyi magyar közlekedési témájú bélyeget bemutató kiállítás ünnepélyes megnyi­tásával. A kiállítás megte­kintése után ugyancsak a Közlekedési Múzeumban megkezdődött a múzeumve­zetők és szakvezetők munka- értekezlete. (MTI) metódus szerint szervezik az írásbelit. Érdemes ezt egyet­len pregnáns példával il­lusztrálni. Korábban történe­lem-írásbelin egyetlen meg­adott tételt fejtettek ki rész­letesen a felvételizők. Ezek elbírálásánál akaratlanul is szubjektív motívumok játsz­hattak közre. A dolgozatokat értékelő tanár számára szim- patlkusabbnak tűnhetett egy tömören s jó stílusban meg­formált dolgozat. Az űj rendszer ezeket az akarat- talan tényezőket is kiiktatja. A pályázók ma közel htísz ténykérdésre fognak tömö­ren iválaszolni. Ezeket pont- rendszerrel értékelik s a részeredmények összegezésé­ből születik meg a valóban objektív érdemjegy. Évről évre akadnak csaló­dottak, akik szubjektív ér­zelmektől vezérelve protek­ciós lehetőségeket emleget­nek. Nos, ezeket a főiskolai felvételi rendszer nem teszi lehetővé. Az írásbeli dolgo­zatokat nem név, hanem szám szerint értékelik, s csak ez­után történik meg az azono­sítás. így minden jelentkező produktuma csak értékében lehet megnyerő Milyen lesz a szóbeli ? Sokakat izgat, hogy milyen lesz a szóbeli? Akik írásbe­li dolgozatuk értéke alapján erre belépőt nyertek, itt el­sősorban rátermettségüket, ideológiai tisztánlátásukat, kombinatív készségüket kell, hogy bizonyítsák. Humán tárgyak esetén természetesen szükség van biztos tényis­meretre is. Ez azonban ön­álló véleményalkotás, egyéni olvasmányélmények, sajáto­san értékelt ismeretanyag nélkül nem elég a sikerhez. Csak az egyéni meglátással ötvözött lexikális tudás ígérhet főiskolai belépőt. Ma kezdődnek az Egri Ta­nárképző Főiskolán a felvé­teli vizsgák. A napokban dől. el, hogy a 727 pályázó közül ki nyer belépőt s kinek kell újra rajtolni. A jelentkezők és szüleik egyaránt izgalom­mal, vegyes reménykedéssel várták ezeket a napokat. Hogy a belépőket kik kapják az egyénenként dől el. Az azonban megnyugtató tény, hogy a felvételi vizsgák ne­mes vetélkedők lesznek, ahol győz a sikerre érdemesebb. Pécsi István Szihalomról Kijavított kombájnokkal maga­sítókkal felszerelt pótkocsikkal vártak a tsz vezetői a meghívott tanácsi vezetőket az aratás előtti gépszemlére. A szemlén meggyő­ződhettek róla, hogy a tsz gép­szerelő műhelyének dolgozói de­rekas munkát végeztek, a javí­tás minősége kifogástalan. Kü­lönösen elégedett volt Vona László m/Jhelyvezető, mert sike­rüli időre, pontosan és jól vé­geznie a létszámhiánnyal küzdő szerelöbrigádnak a javításokat. A jól megjavított gépekre nagy szüksége van a szövetke­zetnek. mert a közeljövőben két­ezer hold kalászos learatásra vár. A terméskilátások jónak mondhatók, a bő termés egy ré­szét a kombájn alól értékesítik, más részét a szövetkezet raktárá­ban tárolják. Különösen szép eredményt várnak a szövetkeze­tiek a Mironovs zka ja búzától. melyet kísérletképpen vetettek az idén. Joó Sándor Hevesről Különleges alkalommal szólalt meg a hevesi I-es számú iskola öreg csengője. Az osztályfőnöki órát Németh Magdolna tanárnő tartotta, aki külön erre az alka­lommal utazott el ide. Hevesre. Az osztály létszáma 17 öreg diák volt. akik 20 évvel ezelőtt ke­rültek ki az Iskolapadokból 1949-ben fejezték be általános Is­kolai tanulmányaikat. Az öreg diákok beszámoltak az elmúlt húsz év eseményeiről egymás­nak. A találkozó megkezdése előtt koszorút helyeztek el volt osz­tálytársuk Straub Ferenc sírján. A ritka találkozóra eljöttek a re­gi nevelők Is. Hevesi Józsefet az iskola akkori Igazgatóját táv­iratban köszöntötték a találkozó résztvevői. Tóth Mária f£69. június 26., csütörtök [MOLNÁR KÁROLYJ: 13. Rommel páncélosai ellen A 13. félbrigádot kivéve, a többi légiós alakulat is Vichyhez húzott. A baloldali érzelmű alaku­lat viszont miután a 6. ez­red 1900 katonája csatlako­zott hozzá, jelentősen meg­erősödött. Amilakvari ezre­des, az egykori grúz herceg Vette át a félbrigádot. Átszer­vezte,-három zászlóaljat ala­ki tottőbelőle. Ekkor már heves harcok dúltak Észak-Afrikában. Vál­takozó sikerrel. Először az olaszok tettek kísérletet, hogy Líbiából keletre nyomulva megpróbálják elvágni az an­golok fontos közlekedési út­vonalát, a Szuezi-csatomát. A küzdelem első szakaszában Graziani tábornok csapatai­nak sikerült is előrenyomul­niuk, később azonban ellen- támadásba lendültek az an­golok, és 1941 februárjában Bengázi-ig hatoltak előre. Ekkor jelentek meg Afriká­ban a németek. Világhódító tervük egyik fontos részeként Egyiptomot akarták elfoglal­ni. Felállították az _ Afrika hadsereget. Parancsnokuk Rommel tábornok az egyik legügyesebb német hadvezér volt. Ellentámadásra csopor­tosította a parancsnoksága alatt álló olasz, német erőket. 1942 májusában előrelen­dültek Rommel alakulatai. 525 harckocsi és 90 rohamlö- veg támadta meg az angolo­kat, akik a túlerővel szem­ben megkezdték a visszavo­nulást. Csapataik az JSlgaza- la-Bir Hakein terepszakaszon helyezkedtek el, gyalogosaik támpontszerű védelemre ren­dezkedtek be. lg}' próbálták megállítani az előrenyomuló ellenséget. A németek meg­kerülték az angolok déli szár­nyát, és megtörték az ottani csapatok ellenállását. A siva­tagi háború e kritikus szaka­szában fontos szerepet kapott a 13. félbrigád, amely Ami­lakvari ezredes parancsnoksá­gával érkezett Egyiptomba. Az angolok a légiósokra bíz­ták Bír Hakeim védelmét. Ez a támaszpont Tobrouktól nyolcvan kilométerre feküdt délre. Május 27-én a támaszpont előterében német csapatok jelentek meg, az angolok azonban feltartóztatták őket. Ez reggel fél nyolckor tör­tént. Fél órával később újra változott a helyzet. Az angol előőrsök jelentették; — Páncélosok és rohamlö- vegek jelentek meg déli és dél-keleti irányból. Még nem tudjuk, hogy a mieink, vagy pedig ellenséges csapatok. Kilenc órakor már nem volt kétséges, hogy nagyará­nyú német és olasz alakula­tok törnek előre. Az erődít­ményben a tüzérség felké­szült és a híres svéd Bofors ágyúkat, amelyek elsősorban légvédelmiek voltak és a re­pülők ellen alkalmazták, most készenlétbe helyezték, hogy célbavegyék a páncélo­sokat. Bír Hakeim betonállásai mögött a spanyolok, amikor megpillantották az ellensé­get, így bíztatták egymást: — Vámos como a Madrid! Madrid felé megyünk, har­coljunk úgy, mintha Madrid felé menetelnénk! ' Heves tűz fogadta a közele­dő páncélosokat. Tíz órakor harmincöt égő. füstölgő roncs állt a támaszpont előtt. Ve­zetőik és a benne ülő katonák kiugrattak és a légió fogsá­gába kerültek. Feltartott kéz­zel közeledtek az erődhöz. Száz foglyot ejtettek a légió- köztük egy ez: .lest. Visszavonultak az ellensé­ges erők, Bir Hakeim felől eiharuit m közvetlen veszély. A védők azonban jól tudták, hogy csak rövid pihenő kö­vetkezik. Mindaddig, amíg az ellenség nagyobb erőket nem von össze. Május 30-án Lanmnat tá­bornok megtekintette az erő­döt, és megérkezett König tábornok üzenete is, aki gra­tulált a légiósoknak a hősies harchoz. — Még két napig ki kell tartaniok — üzente a tábor­nok. Nagy jelentőséget tulajdo­nítottak az angolok is Bir Hakeim ellenállásának, mert tudták, hogy az idő az életet jelenti a számukra a Szuezért folytatott harcban. Június 1-én magas rangú angol tisz­tek is meglátogatták az erőd védőit. Nyugtalanitó jelentések érkeztek az előőrsöktől és a felderítő repülőgépektől is. Rommel jelentős erőket vont össze, a küzdelem a fontos támaszpontért, bármely pilla­natban folytatódhat. Este hét óra után húsz perccel új je­lentés érkezett Bir Hákeim parancsnokától: , — Ez az éjszaka döntő lesz. Bevált a jóslat, a sötétség leple alatt az olaszok és a né­metele a május 31-ről június 1-re virradó éjszaka Rommel tábornok személyes vezetése alatt elfoglalták Gott-el Qua- leb községet. Háromezer fog­lyot ejtettek, 124 ágyút és száz páncélozott járművet lőttek szét vagy zsákmányol­tak. Az ellenség elérkezett­nek látta az időt Bir Hakeim elfoglaláséra. Heves légitá­madások előzték meg a csa­patok megjelenését. Az erőd parancsnoka felderítőket kül­dött ki, akik nem sokkal ké­sőbb jelentették; — Megtámadtak bennün­ket. Üjabb hullámokban dübö­rögtek a német repülőgépek Bir Hakeim fölött. Szirénáz­va egész alacsonyra ereszked­tek le. zuhanó bombázóik. Nagy veszteségeket szenved­tek a védők, mert nem volt elegendő fedezékük, jó néhá- nyukat nyílt terepen értek a repeszek. Rommel igyekezett megfélemlíteni Bir Hakeim védőit. A pusztító légitáma­dások után két olasz tisztet küldött König tábornokhoz. Fehér zászlóval érkezett a parlamenterek autója. A tisz­tek átadták Rommel tábor­nok személyes üzenetét, ame­lyet Könighez intézett. A né­met Aírika-hadtest parancs­noka ezt írta: — Céltalan minden továb­bi ellenállás. Megsemmisítet­tük Gott-el—Qualeb védőit, két angol brigádot. Hasonló sors vár azokra is, akik Bír Hakeimben küzdenek. Fehér zászlóval és a fegyver letéte­lével jelezzék, ha nem akar­nak további felesleges véron­tást. Rommel, vezérezredes. König tábornok elolvasta az üzenetet és igy szólt a par­lamenterekhez : — Mondják meg, hogy le van sz..., de ezt valahogy más formában közöljék vele. — F.rtjük — válaszolták a parlamenterek és tisztelegtek. Amikor elhagyták a parancs­noki állást, az egyik olasz tiszt így szólt: — Nagy katonák Bir Ha­keim védői. Autóba szálltak a parla­menterek, visszatértek Rom- melhez. Jelentették, hogy König visszautasította a fegy­(Folytatjuk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom