Népújság, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-25 / 144. szám

MAI

MŰSOROK'

RtíOfr

KOSSUTH

8.17 Könnyűzenei híradó.

8.47 Oravecz Paula írásai.

9.05 Versenymüvek.

10.05 Opexarészletek.

11.00 Brazíliai eseményjáték.

II. rész.

11.30 A Szabó-család.

12.10 Ki nyer ma?

12.30 Tánczene.

13.15 Népi zene.

13.45 Vita a korszerű mezó gazdaságról.

14.05 Mozart: g-moll vonósötös.

14.36 Filmzene.

14.45 Válaszolunk hallgatóinknak.

15.10 Táncdalok.

15.20 Riport.

15.30 Az országos diáknapokról.

16.05 Népi muzsika.

16.20 Áriák.

16.38 Ady-versek.

17.20 Víg özvegy. Részletek.

17.49 Világgazdasági figyelő.

17.59 Báthy Anna énekel.

18.28 Made in Hungary.

19.25 Népdalcsokor.

20.03 Bach-hangverseny.

21.20 Gondolat. j

22.20 Könnyűzene.

22.45 A modern filozófia problémái.

23.00 Szimfonikus zene.

0.10 Operettrészletek.

PETŐFI

8.05 Kalauz nélkül.

8.25 Operarészletek.

8.45 Közös felelősség.

9.00 Ezeregy délelőtt.

11.55 Néhány perc tudomány.

12.00 Börtöndalok.

12.20 Mozart: Esz-dúr divertimento.

12.05 Zenekari muzsika.

13.40 Orvosi tanácsok.

Kettőtől — hatig az aktualitások

jegyében.

18.10 Lövészárok és vidéke.

18.45 Áriák.

19.22 Könyvismertetés. 20.28Operettrészletek.

20.55 Riport.

21.10 Verbunkosok.

21.20 Közv. az V. Dózsa—Rába mérkőzésről.

21.50 Bölcső, nyoszolya, koporsó.

III. rész.

22.10 Kár lenne elmulasztani...

23.10 Tánczene. .

MAGYAR

17.58 Hírek.

18.05 Kuckó.

18.25 Közvetítés a Győri Pamutszövő és Műbőrgyárból.

19.00 Esti mese.

19.10 Nótaszó.

19.35 Szívélyes üdvözlet Amszterdamból. (Holland kisfilm.)

20.00 Tv-híradó.

20.20 irodalmi karikatúrák.

21.45 Flamenco-szvit. L r.

22.10 Tv-híradó.

POZSONYI

9.15 Doktor a házban.

(Angol film.)

19.00 és 21.55 Tv-híradó.

20.00 A Gondolán testvérek zenekara játszik.

20.15 Tv-játék.

21.40 A ív. nemzetközi tv-fesztiválról.

EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33)

A rezidens jelentkezik (Nyári ifjúsági mozibérlet kötöttszelvények beválthatók.)

EGRI KERTMOZI:

Tíz kicsi indián

EGRI BRÖDY:

(Telefon: 14-07)

Hölgyek és urak EGRI BÉKE:

Kétszemélyes ketrec GYÖNGYÖSI PUSKIN:

Az oroszlán ugrani készül GYÖNGYÖSI KERTMOZI: Kalandorok

GYÖNGYÖSI SZABADSÁG:

Egy férfi kétszobás lakással HATVANI KOSSUTH:

Egy nyáron ót táncolt (Nyári ifjúsági mozibérlet kötöttszelvényék beválthatók

FÜZESABONY:

Autósok, reszkessetekI

Hogy került Svédországba István király pénze?

Budapesten, a Vajdahu- nyad várban, a Mezőgazda- sági Múzeumban megnyílt a Lótenyésztési kiállítás.

Miként az egész természet- világnak, így a ló törzsfejlődésének is izgalmas története van. A kiállítás feladatául tűzte ki hogy ezt a históriát egészen napjainkig bemutatja a látogatóknak. Már rögtön az első vitrinben meghökkentő kép tárul a látogató szeme elé. Aki nem szakember, tán sohasem hallott róla, hogy a mai sudár termetű, hosszú lábú, karcsú nyakú lovak őse alig érte el egy kis kutya nagyságát. A törzsfejlődés folyamán alakult ki az erősebb testű, de a mainál még mindig sokkal kisebb taki néven ismert „lovacska”. A Taki későbbi őseit viszont már szolgálatába állította az ember és bizony már hátára került a nyereg. Ezt bizonyítják a régészeti leletek, a felszínre került avarkori lócsontvázak. Egy teljesen ép példány most a múzeumba költözött, hogy mindenki személyesen is meggyőződhessen róla.

És nőtt a ló jelentősége. Az ember vadászni kezdeti, de egy-kétszáz lépésnél a legkiválóbb íjaik sem vittek. Tehát szánté magától értetődően kutatták azt a módot, miként érhetik utói a rohanó állatot. A futásra nevelt és kényszerített lovak egyre inkább fejlődtek, magasodtak, s lassanként kialakult

az ősmagyarok, bár a mainál még mindig kisebb, de már gyorsfutásra alkalmas a lova. És aki lekicsinyli a lovak teljesítő képességét, annak érdemes elgondolkodni azon, hogy elődeink, míg a Kárpát-medencéig jutottak, többtízezer kilométert tettek meg lóháton, nyeregben ülve.

És a vadászat után. lassanként eljutunk a maihoz hasonló szerepkörhöz. A me- izőgazdaságban nélkülözhetetlen munkaeszközzé váltak, szinte minden igavonó munkát lónak végeztek, és még a bányákban is dolgoztak.

A ló egyre inkább nélkülözhetetlen társává vált az embernek. De nem volt mindegy, mint ahogy ma sem mindegy, hogy milyen teljesítő képességűek ezek a lovak. Rájöttek, hogy nemesítéssel, tehát a legjobb egyedek szaporításával javítani lehet a lóállományt. Előtérbe lépett a tenyésztés, kezdetben még csak magánerőből, de az 1600-as években, már állami méneseket szerveztek. Egymás után alakultak a bábolnai, lipicai, mezőhegyesi, keszt- hely-fenékpusztai ménesek.

Kevés ember van, s nem kell hozzá lótenyésztőnek lenni — ki ne hallott volna Kincsem-ről, minden idők leghíresebb csodakancájáról, „aki”-ról már szinte személyként beszélnek. A keszt- hely-fenékpusztai ménes szülötte. Anyja, Wa- temymph, apja a kisbéri telivér, Cambuscan. Kincsem

a kiállítás főattrakciója. Teljes életnagyságban eredeti csontváza külön kis sze- paréban kapott helyet. Hitelességét még az is fokozza, hogy a rendezőség nem kiis fáradsággal megszerezte és a közönség rendelkezésére bocsátotta egykori zabos és ivó csészéjét. De kicsinyített szobraikkal megjelentek a kiállításon a későbbi kor ismert lovai, a kocsilóból lett csodaugró Aranyos s a közelmúlt lóbüszkesége, Imperial. Persze Kincsem-en azóta sem tudott túltenni egyikük sem, hiszen 54 versenyen indult, s ötvennégyszer győzött.

A lótenyésztés fejlődéséhez hozzátartozik a kocsik, szekerek, szérszámok és nyergek változása is. A fejlődést itt is figyelemmel kísérheti a közönség a kiállításon.

A lósport is egyre népszerűbb lesz. Már nemcsak szórakozás, hanem egyik legfontosabb tenyészpróba is. A nagyteljesítményű, maximálisan igénybe vett versenyló utódai megfelelő tenyésztéstechnológia mellett kiváló gazdasági lovak lehetnek.

Mi sem bizonyítja jobban a ló reneszánszát, hogy egyre növekvő az érdeklődés a lótenyésztés iránt. Emelkedik lóexportunk. Európa sok országa, nemes lóutódok vásárlására, Magyarországot előkelő helyre sorolja. Ezért nyílt meg éppen ezekben a napokban a lótenyésztési kiállítás.

(R. I.)

,,SfS„SSSSSSSfSSSSSSSSSSSSSfSSfSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSS/SfSSSSSSSS/SSSfSS/SSSSSfSSSfSSSSS/SSSSS/////S/.'/S/SSSSSrfSSSfSSSSSSSfSSSSSSSS,

ystílét

Egerben: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig a Baícsy-Zsilxnsiky utcai rendelőben. (Telefon: U-10.) Ktaaásies gyermekek részér*A szabad szombat mellé beköszöntött a meleg és az érettségi szünet. A nagy melegtől aztán elhatároztam, megtudakolom le- és felmenő családtajaimtól, mit kívánnak a hét végére: kirándulást a hegyek közé, vagy egy jól hűtött mozit, he- verészést a strandon, vagy sétát az állat- kertben. Már szerdán nekiálltam a kérdőív megszerkesztésének és alig huszonöt kérdésben sikerült is összesűrítenem piackutatási szenvedélyemet

leuka legépelte és még aznap este kiosztottam az érdekeltek között. Csütörtökön azután az esti csendben a válaszokat betápláltam a fiam logarlécébe. Megállapítottam, hogy hat kiküldött kérdőívből ötöt küldtek vissza, ami már általánosításra alkalmas lehet. Amíg a léckomputer a golyos számlálóval együtt dolgozott, rájöttem, hogy saját ivemet a zsebemben felejtettem. R mulasztásomat, .piackutatást

körűnek nyilvánítottam.

Megállapítottam, hogy a válaszadók közül S férfi, 3 nő; 2 hatvanévesnél idősebb, 2 húsz évesnél fiatalabb, 2 pedig húsz és hatvan között & világát; továbbá: ~~ nyugdíjas, 2 kereső, eltartott tanuló, 1

egyéb; 4 házas, összesen 3 gyerekük van, 2 pedig később fog családot alapítani.

És hogy ki mit kíván9 Íme: későn kelni, kirándulni a Vörös Csillag kerthelyiségébe, ebéd, trécse- lés, vacsora, lefekvés:; másnap: ugyanaz (nejem). Korán, kelni, kimenni a folyóra pe- cázni, hideg koszt, éj. jel várni harapnak-e, másnap ugyanez (apósom). Szokásos időben kelni, strand, vacsora a Vörös Csillagban, tánc, hajnali vonattal Balaton, ott folytatni az előbbieket, (lányom). Későn kelni, presszó, trécselés, másnap ugyanaz esetleg mozival (anyósom). Azt csinálok, amit akarok (fiam). Nem válaszolt: 1 (én).

A közvélemény-kutatás eredményeként cn későn keltem; a feleségem korán, mert el kellett készítenie a reggelit, az ebédet és a vacsorát. Közben én a fiam táskájából elkobzott krimit el művelődtem. A fiam és a lányom — utasításomra — tankönyveik mellé ültek, ráfér a két taknyodra igy év vége felé. Apósam szunyókált, anyósom mor- gott. Másnap ugyanez. Családi mivollom- ban ugyanis monopolhelyzetet élvezek; én kezelem a kasz- szát,

(—a

A Svédországhoz tartozó Gotland sziget Borsarve nevű falujában, jelentős meny- nyiségű, ezredforduló idejéből származó, kincseket fedeztek fel 1939-ben. Minthogy több ország mintegy 400 pénzérme is szerepelt a leletben, nemzetközi érdeklődést keltett a felfedezés. Az érmék nagyrésze a tudományos világban már addig is jól ismert angol, német, svéd, cseh, bizánci dénár volt. Akadt köztük néhány arab dirkme is. A legnagyobb érdeklődést egy 2 gramm súlyú, 21 mm átmérőjű erősen kopott állapotú ezüst dénár keltette, amelynek eredete évtizedekig tisztázatlan marad. Néhány éve Hamburgban megjelent dr. Vera Hatz német numizmatikus tanulmánya, amely szakmai tudományos körökben nagy érdeklődést és sok vitát váltott ki. Eszerint első királyunk Pozsonyban vert dénárjáról van szó, amely egyben a magyar pénzverő ipar egyik legelső terméke. Verésének ideje 1014, vagy 1015-re tehető.

Ezeket a megállapításokat azóta részletes tanulmányában megerősítette dr. Kristian Turnwald prágai numizmatikus. Megállapítása szerint az érme előlapját díszítő talpas kereszt körirata: „Stephanus Rex”. Hátlapján kápolna látható, négy orommal, körülötte „Preslavva civ” körirattal. Az első betű P vagy B volta sokáig vitatott volt, mert az utóbbi esetben Boroszlóra utalhatott volna. A kérdést sikerült kétséget kizáróan tisztázni, Preslavva a mai Pozony helyén volt ősi városi település neve, amiből német telepesek Press- burgot, emennek akusztikai változataként a szlovákok

Presourk-ot. a magyarok Fo- zonyt formáltak.

Hogyan került Svédországba ez az érme?

Ennek magyarázata elég egyszerű. Abban az Időben, a középkori feudalizmus derekán, a lakosság Európának a Rajnától keletre, az Alpoktól és az Adriától északra eső részében, te át hazánkban is, termékekkel és terményekkel adózott. Legfőbb adótárgy a házilag szőtt vászon volt. A befolyt értékeket az állami főhatóságok hazai vagy idegen pénzekért értékesítették. Az így szerzett pénzért vásároltak külföldi országokban, elsősorban a Balti tenger környékén. Ezt a külkereskedelmi folyamatok többnyire lengyelek közvetítették, akiknek a földrajzi adottságuk erre sok lehetőséget nyújtottak. Ilyen közvetítéssel kerülhetett a sok országból származó kincslelet is a gotlandi faluba,

Életveszélyes

Italbolt

A Heves megyei Vendéglátóipar! Vállalat mátraszentimrei, 267. számú „Hóvirág” italboltja régóta életveszéllyel fenyeget, miután a helyiség beázott, elkorhadt, megrepedt, gyenge tartógerendája úgyszólván bármelyik pillanatban kettéroppanhat, leszakadhat.

Különös, liogy az üzletheliek mindezt már többször is jelezték a vendéglátóipar központjának, ám bejelentésükre még* a mai napig sem kaptak megnyugtató választ.

A népszerű kirándulóhely nagy forgalmú italboltjában így, még ki tudja, hogy meddig, teljes a bizonytalanság, a félelem. Lehet, hogy az alkohol elleni harc új formáját próbálják ezzel bevezetni? Fölöttébb különös módszer lenne..<

így.)

A jogról népszerűén

Szabálysértés — bűntett

A közvélemény értékítélete is megkülönböztetést tesz egy több ezer forintos áruházi lopás és egy tábla csokoládé „elemelése” között. Ha ezt a különbséget tömören meg akarnák fogalmazni, nem lenne könnyű dolgunk, csak azt érzi az ember, hogy az egyik felháborodást, elítélést, megvetést kiváltó büntetést sürgető, veszélyes cselekedet, míg a másik „nem olyan nagy ügy”, amely ugyan szó nélkül nem hagyható, de megbocsájtható botlás, apró kis bűn a másikhoz képest.

Ugyanúgy, mint ahogy ezt a különbséget érezzük, ha valaki tilos helyen parkol, vagy részegen száguldozva vezeti autóját, és majdnem elsöpri a járókelőket a járdáról. Ami különbséget érzünk: a kettő társadalomra való veszélyességének eltérő mértéke.

Közös jellemzőjük ezeknek a cselekményeknek, hogy mindkettő veszélyes a társadalomra, mindkettő magába foglal valami jogsértést. Egy kalap alá mégsem vonható egyik a másikkal, ez indokolatlan lenne. Ezenkívül is megszámlálhatatlan olyan jogsértés van, az engedély nélküli árusítástól az éjszakai csendháborításon keresztül, egészen addig, hogy valaki nem jelenti be a tévé, vagy rádió készülékét, amiket szintén meg kell valahogyan akadályozni, büntetni, de bűncselekménynek nyilvánítani ezeket természetesen nem lehet.

Mindezekre tekintettel a törvények különbséget tesznek a társadalomra enyhébb fokban veszélyes jogsértések a szabálysértések és a büntettek között.

— Mi a bűntett? —■

Bűntett minden olyan társadalomra veszélyes cselekmény, amelyre törvény büntetés kiszabását rendeli. Társadalomra veszélyes viszont minden olyan tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét, vagy jogait sérti, vagy veszélyezteti. ,

A társadalomra veszélyesség mellett a bűntettnek ismérve, hogy a törvény azt a cselekedetet vagy mulasztást bűntetté nyilvánítsa. A törvény viszont sok társadalomra veszélyes cselekményt — az enyhébbeket — nem bűntetté, hanem szabálysértéssé nyilvánít.

— Szabálysértés is, bűntett is —

De számos cselekmény lehet bűntett iS és szabálysértés is bizonyos törvényi kitételektől függően. Természetes, hogy nagyobb összeg eltulajdonítása bűntett. De ugyanígy természetes az is, hogy néhány forintnak, vagy kisebb érte<cnek az ellopása nem éri el azt a társadalmi veszélyességi fokot, hogy bűntettnek kelljen nyilvánítani. Itt a törvények, elsősorban bizonyos értékhatárhoz kötik annak eldöntését, hogy a dolog eltulajdonítása szabálysértés-e vagy bűncselekmény. Így (bizonyos kivételekkel), aki ötszáz forintot meg nem haladó érték tekintetében követ el lopást, sikkasztást, csalást, stb. az szabálysértést követ el és ötezer forintig terjedhető pénzbírsággal sújtható.

Más cselekményeknél a cselekmény jellegétől függ. hogy bűntett-e, vagy csupán szabálysértést valósít meg. így a garázdaság, üzletszerű kéjelgés, lőfegyvererrel való visszaélés és számos más cselekmény lehet az eset körülményeire, a cselekmény kisebb súlyára tekintettel szabálysértés, de súlyosabb esetekben minősülhet bűntettnek ^is.

A szabálysértési eljárás nem bíróság előtt, hanem^ arra illetékes szervek (tanácsi, szakigazgatási szervek, rendőrség, vámhivatal, tűzrendészet! parancsnokság, állami kereskedelmi felügyelőség, stb.) előtt folyik. A szabálysértés miatt alkalmazott büntetés a pénzbírság és kivételes esetben az elzárás. A pénzbírság legalacsonyabb összege — a helyszíni bírság kivételével — húsz, legmagasabb összege pedig 5000 forint. A szabálysértésért kiszabott elzárás legfeljebb 30 napig tarthat.

Szabálysértés esetén intézkedésként alkalmazható mégj figyelmeztetés, elkobzás és a határozat nyilvános közzétá*

10M <0m ■*r^1P¥v-' m, vsam w?

A Takftól az ImperiáligLótenyésztési kióllíKós a Múzeumban