Népújság, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-21 / 141. szám

---­-----­­---­;; __ Mit eszünk 2000-ben ? Különös megrendelés Különös megrendelésen dol­gozik a leningrádi „Leonov” villamosjármű-telep. A hol­land vasúttársaság ugyanis nemzetközi villamosmúzeum lé­tesítését tervezi, és egy ki mustráit, régi szovjet villamos­kocsit kért a múzeum részére. Mivel ez^ a múzeum a világ egyik legnagyobb ilyen jellegű létesítménye lesz, a leningrádi ,,Leonov” villamosjármű-telep dolgozói elhatározták, hogy 1928-beli tervrajzok alapján el­készítenek egy MSz-típusú, két­tengelyes villamoskocsit. Mozgólépcsők ufón mozgójárdák A hamburgi Nemzetközi Élelmiszer- és Delikatessz Kiállítás megnyugtatja lá­togatóit: 2000-ben sem fo­gunk tablettákkal táplál­kozni, és a jó öreg konyha, meg a kamra sem megy ki a divatból. Teljesen kimegy viszont a divatból a háziasszonyok rengeteg munkája: a tisztí­tás, az előkészítés, az órá­kon át tartó főzés. Egyre több lesz az előkészített, tisztított és félkész étel, sőt egész menüket is lehet majd készen kapni. A mik­rohullámmal működő „tűz­hely” pillanatok alatt elké­szíti az ételt. Módosítja majd étkezé­si szokásainkat az a felis­merés is, hogy a táplálék­nak állati és növényi fehér­jékben gazdagnak kell len­nie. Nem algából és ásvá­nyi olajból készülnek még az ételek, de komputereket vesznek igénybe annak megállapítására, hogy csa­ládoknak, vagy akár egyes embereknek milyen nemes tápanyagokból, mekkora mennyiségre van szüksé­gük. Nem lesz gond, hogy „mit is főzzek ma”: a kom­puter a kor, foglalkozások,- esetleges betegségek stb. fi­gyelembevételével választ fog adni. Egyszerű lesz a mosoga­tás: már a mosogatógép is túlhaladott lesz, a cél: az eldobható edény. Iszak-Európa klímaváltozása Geofizikusok, meteoroló­gusok és biológusok együt­tesen adtak most' hangot azon aggodalmunknak, hogy Észak-Európában a kiírna olyan változása mégy vég­be, amely súlyosan érinti Inland egész gazdasági éle­tét Az utolsó nagy hideg­periódus — hosszú, kemény telekkel és a sziget északi és keleti partvidékét elzá­ró jégtáblákkal — 1870-től 1920-ig tartott. Ezekben az években sok ezer izlandi Amerikába vándorolt, mert a termés állandóan tönkre­ment, a hering, amelynek exportjának fedeznie kell a sziget importját — messze elkerülte a túlságosan hi­deg vizet. 1920-tól felmelegedés kö­vetkezett be: a sziget gáz­Biológia és istenhit kitolják a munkabírás határát, Doppingszerek a sportban A „kémiai gyilkosságról" Nemrégiben közvetítette a tv az ökölvívó Euró­pa Bajnokság bukaresti döntőjét, abol a magyar ökölvívók szépen szerepeltek. A tv-riporter el­mondta, hogy a szúrópróbaszerű doppingvizsgálat­ra a magyar Orbánt választották ki, s hamarosan hallhattuk azt is, hogy a próba nem mutatott ki doppingszert Orbán szervezetében. Miért tiltják a szabályok á sportolók mesterséges felajzását, mi­ért ellenőrzik ezt olyan szigorúan? Napjainkban kétségtele­nül a "gyógyszerek korát él­jük. Gyógyszert szed az ál­matlanságban szenvedő idős ember, a munkahelyén felidegesített fiatal, a hosz- szú távra induló gépkocsi- vezető, az érettségiző diák, stb. Sajnos az utóbbi idő­ben a sportolók is csatla­koztak a gyógyszert szedők táborához, hogy erőszakot véve a természeten, ezek segítségével, egyre kápráza­tosabb eredményekkel ejt­sék bámulatba a világot. Nehéz eldönteni, hol kezdődik a sportban a dop­ping. Ma természetes, hogy a sportolók a kondíciójaví­tás érdekében vitamintab­lettákat szednek, vagy ver­seny előtt megisznak egy erős feketét. Kevéssé ter­mészetes, hogy a súlyeme­lők, súlylökők, birkózók férfi nemihormon-készít- ményeket szednek, hogy rö­vid idő alatt elérjék a súly­csoportjuk maximális ha­tárát, vagy gyógyszerekkel fogyasztják magukat, ha túllépték azt. A gyógysze­rek használata azonban itt sem rekedt meg, hanem ki­fejezetten a versenyeredmé­nyék fokozását kívánja be­folyásolni. Már a háború előtti futó­versenyek történetéből is­mert Rudolf Harbig neve, aki az első „kémiai atléta” volt. Később a doppingsze­rek legjobban a kerékpá­rosoknál terjedtek el. Köz­ismert az 1967-es Tour de i'rance-on Tom Simpson tragikus végű balesete. Jú­lius 13-án érte el a mezőny a legnehezebb szakaszt. A versenyzőknek át kellett kelniük egy csaknem 2000 m-es magaslaton. Nagy volt a hőség: árnyékban 45°C. A csúcstól mintegy 2 km-re a 7. helyet tartó Simpson egyre lassabban haladt. Fe­jét ingatta, kezei önkénte­lenül szorították a kor­mányt, szemei üvegesek lettek. Látszott, hogy erejé­nek a végéhez közeledik. Néhány perc vívódás után lezuhant a nyeregből, ha- nyatt esett a kavicsos lej­tőn. Előkerült az orvos, de Simpson pulzusa már alig volt tapintható. Az oxigén- belégzés sem hozott ered­ményt. Helikopteren azon­nal kórházba szállították, de ott sem sikerült életre kelteni. Az orvos ragaszkodott a boncoláshoz, amely kimu­tatta, hogy szervezetében Amphetamin nevű dopping­szer volt. A tragédiát fokoz­ta, hogy éppen a tehetséges Simpson volt, aki többször is felemelte szavát a dop­pingszerek ellen — ered­ménytelenül. Ha továbbra is az élhez akart tartozni, sodródott az árral, bár elő­re látta az elkerülhetet­lent ... * Simpsonon kívül több tragikus példa igazolja, hogy a szervezetet nem le­het büntetlenül a végsőkig „feldobni”. De az egyéni tragédián kívül a sportnak is sokat ártott a vegyszeres hajsza; a tiszta, nemes küzdelem idegfeszítő, nemcsak erköl­csi, de jelentős anyagi ja­vakért is folyó, emberte­len, gyilkos küzdelemmé vált. A versenyzők sokszor a kerékpárnyergen ülve adták be maguknak az in­jekciót. A doppingszerek emelik a vérnyomást, növelik a pulzusszámot, pupillatágu- latot okoznak, fokozzák az anyagcserét. Ugyanakkor szűkítik a bőrereket, ezért hőemelkedést okoznak. El­képzelhető tehát Simpson testhőmérséklete a 45°C- os hőségben! A szerek szel­lemi élénkítő hatása két­ségtelen. Kisebb adagjuk kellemes vidámságot, köny- nyedséget, beszédességet, nagy munkakedvet okoz. Megszüntetik az álmossá­got: ebben a tekintetben tízszer erősebben hatnak a koffeinnél. Növelik az agy befogadóképességét, az újonnan tanultakat azon­ban hamar elfelejti az em­ber. A fizikai fáradtságra gyengébben hatnak, mégis használják, meid *44 Nemrég ad­ták át azt az érdekes komp­lexumot (12 km-re Stock­holm központ­jától), melynek rendeltetése 250 000 lakos valamennyi be­vásárlási szük­ségletének, sport- és kultu­rális igényének fedezése, egész­ségügyi ellátá­suk biztosítása. A létesítményt Stockholm kö­zéppontjával földalatti köti össze. A Skär- íiolmen elneve­zésű „város­mag” világvi­szonylatban egyedülálló, az egész komple­xum valameny- lyi létesítmé­nyét kitörött koncepciók alapján egyidejűleg tervez­ték és kivitelezték. Éppen a különböző közintézmé­nyek nagyfokú koncentrált­sága miatt hallatlan nagy gyalogossűrűségre kell szá­mítani. Ugyanakkor az ösz- szehangolt tervezés már előzetesen átgondolt for­galomirányítás alapját te­remtette meg; Ez adott az­után módot arra (s egyben meg is kívánta), hogy a nagyfokú, koncentált gya­logos forgalom lebonyolítá­sára 18 mozgójárdát léte­sítsenek. A mozgójárda személyek tömeges szállítására alkal­mas, a vízszinteshez ké­pest 15 százalék emelke­désig. A szalagot mindkét végén szilárdan elhelyezett fel- és lelépősíkok hatá­rolják; ezek fésűs kiképzé- sűek és a fésű fogai a szál­lítószalag bordázott felüle­tébe nyúlnak be. A szállí­tószalag meredekségétől (emelkedési szögétől), uta­zósebességétől és szalagszé­lességétől függően egy- vagv két mozgó, esetleg ál­ló, kézpihentető kíséri két — Mozgójárda egy önkiszolgál 6 áruházban. oldalról a mozgójárdát. ' A szállítófelületet ki lehet ké­pezni gumiszalagból, gumi­val bevont acélszalagból, vagy bordázott alumínium- lemezből. Gyakorlati tapasztalatok alapján a mozgójárdák emelkedési szögét maximá­lisan 15 fokban szabják meg. Ahol ez elégtelen lenne, megoldható a mozgó­lépcső és a járda kombiná­ciója is. A járdaszélességet álta­lában 1S0 cm és 100 cm kö­zött szokták megválasztani, a mozgólépcsők lépcsőszé­lességének megfelelően. A biztonsági előírások 8 fok hajlásszög alatt és 0,71 m/mp-nél kisebb utazóse­bességnél megengednek 100 cm feletti szélességet is, el­lentétben a mozgólépcsők­kel, ahol a maximális szé­lesség a 100 cm-t ritkán ha­ladja meg. A szállítási teljesítmény az utazási sebességtől és szélességtől függ. Az elmé­leti számításoknál azonban ere a kihasználtsági fokra nem nagyon lehet támasz­kodni, mert a gyakorlatban ez széles határok közt vál­tozhat, milyen bizonytalan­kodva lép fel a járdára a használó, van-e nála na­gyobb csomag és még egyéb körülményektől is. A kö­vetkező irányértékeket le- he figyelembe venni, 0,65 m/s járdasebesség mellett: 60 cm szélesség: kb 6000 személy/óra, 80 cm széles­ség: kb. 8000 személy/óra, 100 cm szélesség: kb. 10 000 személy/óra. A mozgójárdákat áltálé; báh 15 méter vízszintes hosszúságig meg lehet ol­dani közbenső alátámasz­tások nélkül. Ezt megha­ladó hosszúságoknál, kb. 10 méterenként egy vagy több közbülső félfekvést kell al­kalmazni. Európában Svédország után egyre több országban hódít a mozgójárda, egyre több önkiszolgáló üzlet, áruház, bevásárlóközpont alkalmazza. A tervezőknek azonban még rendszerint kevés tapasztalatuk van a beépítést illetően és ez a mozgójárdák bevezetését a kétségtelen előnyök ellené­re fékezi. dagságát adó hering a me­legebb és állandó hőmér­sékletű tengervízben bősé­ges lett, a jégtáblák nem jutottak a sziget közegébe. Ez a felmelegedés általáno­san jellemző volt az északi sarkvidék egész térségére. Egy évvel ezelőtt azonban újabb klímaváltozás állott be. 45 év múltán ismét el­jegesedtek a sziget partjai, s a helyzet azóta is évről évre rosszabbodott. Izlandon úrrá lett a ré­mület: sok jelből arra kö­vetkeztetnek, hogy egy újabb jégkorszak kezdődött, ötven tudós ült össze — történészek, tengerkutatók, geofizikusok, geológusok, biológusok, meteorológusok —, hogy a jövő kilátásait elemezzék, de bár sok tör­ténelmi adat és más északi államok adatai is rendelke­zésre állnak, nehéz előre látni a tengeri és a légkö­ri viszonyok alakulását. A tudományok XIX. század óta általában gyorsan fejlődnek, de talán egyik sem ment át olyan for­radalmi változáson, mint az élet tudománya: a biológia. Ha a múlt század természettudományos tevékenységét vizsgáljuk, arra a — kevesek által ismert — felfedezésre jutunk, hogy akkoriban a tudósok több mint fele a bioló­gia valamelyik területén folytatta kutatásait. Ennek kö- ( szűnhető, hogy a XIX. század hatvanas éveire többé-ke- vésbé egységes biológiai világkép alakult ki, szemben a korábbi századok életszemléletével, mely görcsösen ra­gaszkodott az élőlények teremtettségének tanához. Ekkor rakták le a kísérletes biológia alapjait, mely napjainkban is a haladás gerincét képezi. A XIX. századi kísérleti biológia az életfolyamatok kemizmusát, az élőlények sej­tes felépítését, az egyedfejlődést és az idegműködés mechanizmusát vizsgálta. Ezek a kutatások jelölték lei a nagy eredmények útját, a maguk idejében, azonban még nem éltek eléggé az elvonatkoztatásban rejlő lehetősé­gekkel. A biológia fejlődéstörténetének egyik fontos állo­mása volt az erjedések vizsgálatának megkezdése, ez ve­zetett el két fontos tudományág, az enzimológia és a bak­teriológia megszületéséhez. Ugyancsak döntő befolyással volt a fejlődésre az a felismerés is. hogy állatok legfőbb energiaforrása a glikogén, az állati keményítő. Időközben rájöttek, hogy a növénysejtekben is keményítő keletkezik a széndioxid közbejöttével, mely viszont a növények köz­vetlen energiáforrása. E felfedezések világítottak rá az élőlények két nagy világa közötti kapcsolatra, s lettek alappillérei a századvégen kialakult tudományágaknak: a biokémiának. Louis Pasteur hasonló kulcs-szerepet töltött be a mikrobiológia történetében, mint korábban Darwin a származástan felépítésében. Kutatásai derítették fényt az erjedések, rothadások, fertőzések titkaira, a tudomány fé­nyével világítva be e homályos és misztikus területekre. Szívós [kísérletezések eredményeként, az időközben töké­letesedett mikroszkópok segítségével rájöttek, hogy az állatok szervei és szövetei ugyanúgy apró, egyforma egy­ségekből — sejtekből — épülnek fel, mint a növények. Így indultak el a később sok meglepő felfedezéssel szol­gáló sejttani, Szövet- és fejlődéstani kutatások. A biológia, melynek fejlődéstörténetéből csak néhány fontosabb epizódot villanthattunk fel, tehát mintegy „ha­dat üzent” a tetszetős és a tudományos alapokat nélkülö­ző elméletnek az élővilág teremtettségéről. Ma már anv- nyira ismerjük a mikroszkóppal láthatatlan sejttarto­mányt és annak sok titkát, a bonyolult életfolyamatokat, hogy a vallás passzív álláspontját, mely kísérleti tények helyett a misztifikáció pilléreire támaszkodik, a legtöbb kérdésben cáfolni tudjuk. Persze az egyházi tanok képvi­selői sem adják fel egykönnyen „állásaikat”. Megkisérlik kimutatni, hogy az organizmusok nem magyarázhatók ki­zárólag a fizika és a kémia fogalmaival, s hogy az anyag nem képes szerves struktúrák kialakítására, ebből követ­kezően a sejtosztódást egy nem anyagi hatóokra próbálják visszavezetni. Jól tudják azt, hogy a természettudomá­nyok közül csak a biológia az, amely az istenbizonyítási kísérletekhez pillanatnyi reményeket nyújthat, persze csak addig, amíg a tudomány újabb lépéseket nem tesz előre s megcáfolhatótlanul fel nem tárja a sejtosztódás és a morfogenezis titkait. S ez csak idő kérdése. T ény, hogy a vallás nem rendelkezik természettudo­mányos istenérvekkel, s ha olykor mégis tudomá­nyosnak tűnő érvekkel lép fel, azok a kísérleti kutatások pillanatnyi „fehér foltjaira” támaszkodnak. Ezalatt a ku­tatók lépésrő lépésre adják meg a választ az organizmu­sokon és az anyagi világon belül összerendezetten végbe­menő folyamatokra. Közben az életprobléma filozófiai vonatkozásai is felszínre kerülnek, széles körű vitákat váltva ki, melyekben az idealista tendenciák — a mindin­kább cáfolhatatlan tudományos tények hatására — egyre '-'-nbb visszavonulásra kényszerülnek. V. O. erős fáradtságérzés esetén azonban nagy adag szüksé­ges belőlük. Mivel hatásuk erős és hosszan tartó, a doppingszereket szedő sportoló este altatóval kénytelen elaludni. Ettől természetesen rosszul éb­red és megszokott mozdu­lattal nyúlt a doppingszer után ... E szerek mérgező adag­ban mániás állapotot hoz­hatnak létre. Mint érdekes­séget tartják nyilván annak a súlydobónak az esetét, akin 1962-ben dühöngő őrület tört ki: kis híja. hogy meg nem ölt egy ver­senybírót és szobájában fal­hoz veregette a fejét. A sportolók életében leg­fontosabb a rugalmas al­kalmazkodóképességű szer­vezet. Ezt öli meg a dop­ping. Nem véletlenül ne­vezik tehát a stimuláló sze­rek használatát „kémiai gyilkosságának. rSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSffS/WS4££**XSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSSSSSSSSSfSjySS/&^SSSSrSSSSf/SfSS//SSfSSSS/SSSSSS/’SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSf//SSSSSSSSSSSSSS/SSS/rSSSS/SSSSS/SSSSSSSSSSSSJV/SSSSSSS/SS/SSSSSSSSS*S^^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom