Népújság, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-21 / 141. szám

4 ': V Primőr nélkül Furcsa vonása a Gyön­gyösön és a környékén mű­ködő tsz-ek gazdálkodásá­nak, hogy zöldségféléből primőrt nem termelnek. En­nek következménye az, hogy a gyöngyösi fogyasztók ké­sőbb és drágábban jutnak primőr áruhoz, mint más­hol. De még az is a követ­kezmények közé tartozik, hogy a szóban forgó gazda­ságok elesnek egy tekinté­lyesnek vehető jövedelem­től éppen azért, mert zöld­ségfélével csak akkor jelent­kezhetnek a piacon, amikor az már nagy mennyiségben terem, amikor már dömping áru. Mindezek ellenére is van primőr zöldség Gyöngyösön. Erről úgy is gondoskodnak, hogy Pestről szállítják ide. Kicsit körülményes megol­dás, nem is a legkedvezőbb a vevő számára, hiszen a szállítás költsége is drágít­ja az árut. A másik pedig, hogy a Pestről érkező gép­kocsi már aránylag későn adja le a rakományát a gyöngyösi piacon. A korán kelő háziasszonyok tehát nem vehetnek ebből az áru­ból. Még a minőségi rom­lást is hozzászámíthatjuk az elmondottakhoz, és akkor érthetővé válik, hogy a gyöngyösi piac ellátása mi­ért olyan nehézkes. Mit tesz a MÉK és a fo­gyasztási szövetkezet ennek a helyzetnek a javításáért? A MÉK az idén határozta el először, hogy kimondot­tan a városi fogyasztók ér­dekében, ellátásának foko­zásáért felvásárló telepet lé­tesít a város belső részén, ahonnan az árut azonal a piaci elárusítóhelyeire szál lítja ki. A fogyasztási szövetkezet úgy igyekszik segíteni, hogy engedélyezi a boltvezetői­nek: kis tételben, maguktól a termelőktől is megvehes­sek a zöldségfélét, és azt a legkisebb árréssel, egyes esetekben árrés nélkül ad ják el a vevőknek. Mindezek a módszerek azonban a lényegen mit sem változtatnak. Csak enyhítik a hiányt, de nem szüntetik meg. A legfonto­sabb az lenne, hogy a gyön­gyösi egyesült termelőszö­vetkezet akarjon primőr áruval is kimenni a piacra. Akarjon olyan kertészetet, amelyben a primőr áru megtermesztése nem gond. Persze, ezt nem lehet be­ruházás nélkül csinálni. Elr sősorban tehát pénzkérdés a tsz részéről. Kár, hogy az eltelt évek során a tsz-ek erre nem fordítottak gon­dot. Pedig üzletnek sem látszik rossznak a primő­rökkel való foglalkozás. Gyöngyös elég jó felvevő­piac. még fokozódik is a vásárlóereje, hiszen a hő­erőmű és a bánya teljes fel­építése és üzemelése után a város lakossága számban is megnő. Arra meg szinte fölösle­ges hivatkozni, hogy a mát­rai üdülőhelyek és gyógvin- tézmények is szívesen lát­nának minél több primőrt vendégeik, gondozottjaik részére. Mindez olyan egyszerű, világos, magától értetődő, mégsem történik semmi — évek óta. Miért? (—ár) Az MF-et már jegyzik Bemutatkoztak a világnak Mint olvasóinknak már be­számoltunk róla: a Mátravi- déki Fémművek reprezenta­tív termékbemutatót rende­zett a közelmúltban a Tech­nika Házában. Az új gazda­ságirányítási rendszer „korá­ban” nem nehéz kitalálni, hogy milyen célok is vezet­ték a fémművek vezetőit, amikor négy napra a világ elé tárták a gyár termékeit. A kiállításnak sikere volt: nagyon sok hazai, külföldi üzletember, kereskedelmi szakember kereste fel, de ami még ennél is fontosabb — ahogyan Szabó Pál, a gyár értékesítési osztályvezetője elmondotta — több „ismer­kedésnek” üzletkötés lesz a vége.., Vein vásár, bemutató volt — Hangsúlyozni szeretném, hogy a kiállításunk nem vá­sár, hanem bemutató volt. Ezt azért szükséges elmon­dani, mert nagyon sokan kérdezték már tőlünk, mit adtunk el, milyen üzletet kö­töttünk. A célunk az volt, hogy megismertessük termé­keinket a világgal, a hazai és a külföldi kereskedelmi vállalatok, a magyar és a világkereskedelem szakem­bereivel. Mert az az igazság, hogy idehaza mindenki tudja gyárunkról: Közép-Európa egyik legjelentősebb fémcso­magolóeszközöket gyártó vállalata, Magyarországon Pvessxó a tetőteraszon Kereskedelmi üzemág az egerbaktai termelőszövetkezetben Amikor meghallottam, hogy egy mezőgazdasági üzem va­lóságos kereskedelmi üzlet- hálózatot tart fenn, kissé meglepődtem. A termelőszö­vetkezetek ugyan rengeteg új ötlettel, többségében élet­revaló elgondolással tették eredményesebbé elgondolá­sukat az új gazdasági mecha­nizmus bevezetése óta, de kereskedelmi üzemágról ed­dig még nem hallottam. — Mit is jelent tulajdon­képpen a kereskedelmi üzem­ág fogalma? — kérdezem Szalai Miklóst, az egerbak­tai Dobó István Termelőszö­vetkezet kereskedelmi üzem­ágának vezetőjét, aki egyben a tsz párttitkára is. — Röviden annyi, hogy a termelőszövetkezet sajat ere­jéből üzletet épít és alkal­mazottaival a falu lakosai­nak rendelkezésére áll az áruellátásban. — Tulajdonképpen hogyan született meg az üzemág lét­rehozásának gondolata? — A községnek sok éven keresztül egyetlen üzlete volt. A falu „kinőtte” a régi boltot. Szerettük volna Egerbakta lakosainak jobb áruellátását megszervezni. Első lépésként tavaly meg­nyitottuk zöldségesboltun­kat, amelyet 15 holdas kerté­szetünk lát el friss áruval. Ma már két vegyesbolt, egy büfé, szikviz-bambiüzem tar­tozik az előbb említett üz­leten kívül a kereskedelmi üzemághoz. Május elején ad­tuk át az új élelmiszer-ház­tartási boltot, amely nagy forgalmat bonyolít le. A község lakói hamar megked­velték ezt az üzletet is. El kell mondanom', hogy üzem­águnk létrehozása körül nagy vita folyt. Egyesek két­ségbevonták létjogosultságát. Azt hiszem, mindennél töb­bet bizonyít, hogy a vásár­lók , szívesen látogatják bolt­jainkat-, s a falunak valóban szüksége volt új üzletek lét­rehozására. Megemlítem, hogy az építkezéseket a ter­melőszövetkezet építőbrigád­ja végzi, hat kőműves való­sítja meg a brigád tervezőjé­nek elképzeléseit. A falu fia­talságának biztosan tetszeni fog az az új presszó, amelyet az élelmiszerboltra épített emeleten szeretnénk beren­dezni. A tetőteraszon zene várja majd azokat, akik itt­hon, a faluban keresnek szó­rakozást. — Megfér-e egymás mel­lett a mezőgazdasági terme­lés és a kereskedelmi üzem­ág? — Feltétlenül. Nem elvte­len konkurrenciát folytatunk. A tsz-en belül nem szorít­juk háttérbe a fő vonalat, a növénytermesztést. Ezt egy­szerűen a számok is igazol­ják. A tsz évi 12 milliós be­vételéből 250 ezer forint az a tiszta haszon, amit üzem- águnk hoz. Ez fedezi a tag­ság egy havi bérét. A ke­reskedelemben pedig úgy akarunk versenyezni az érintett vállalatokkal, hogy abból a falu lakossága lássa a hasznot. Ha kiváncsi leg­közelebbi tervünkre elmond­hatom, hogy a jövőben hús­boltot szeretnénk nyitni, amelynek ellátását a tsz ser­tésállománya fedezi majd. — Sokat olvasok a falu és város közti különbség meg­szűnéséről — mondja a párt- titkár. — Nos, a falu és a város közti különbséget sze­rintem nem emeletes házak­kal kell elsősorban áthidalni. Mindenekelőtt a falusi la­kosság ellátását kell városi szintre emelni, hogy a köz­ség lakosai semmiben ne szenvedjenek hiányt. (sz. a.) pedig egyedüli gyártója a különböző alumínium tubu­soknak, dobozoknak. De ez már kevés: a hazai piacaink bővítésével párhuzamosan ki kell lépnünk a nagyvilágba. Bemutatni, megismertetni s eladni termékeinket Európa szocialista és kapitalista pia­cain. Ez a kiállítás nem a kezdet volt, hiszen Ausztriá­ban, Hollandiában, Norvé­giában, Svédországban, az NDK-ban, a Szovjetunióban, Lengyelországban, Bulgáriá­ban, Albániában már évek óta ismerik és vásárolják ter­mékeinket. De ez is kevés: újabb piacokra van szüksé­günk, és nem árulok el tit­kot. ha azt mondom: a jelen­legi piacaink megtartása mellett az egyik fő irányunk: a kapitalista piac. Nem esély­telenül indulunk a verseny­ben, hiszen szerénytelenség és túlzás nélkül mondhatom: az FM-et, gyárunk nevét már jegyzik Európában. És ha még ehhez azt is hozzá­vesszük, hogy szerte a világ­ban megnőtt az alumínium dobozok iránt az érdeklődés,, akkor joggal lehetünk opti­misták. — Aligha a véletlen müve volt az időzítés: bezárt a BNV, és ugyanazon a napon megnyílt a siroki kiállítás. — Természetesen szándé­kos volt az időzítés és min­den úgy is történt, ahogyan terveztük. A nemzetközi vá­sárra érkezett külföldi szak­emberek, tulajdonosok vala­mennyien meglátogatták ki­állításunkat. Több csehszlo­vák konzerv-, gyógyszer-, il­latszergyár. s külkereskedel­mi vállalat vezetőivel, kép­viselőivel tárgyaltunk. Aján­latokat kért tőlünk az egyik francia társaság vezérigaz­gatója, nyugatnémet keres­kedelmi utazó, svéd kereske­dő, libanoni üzletkötő. Az ajánlatokat már elküldtük, és most már mindennap vár­juk a választ. Több tárgya­lást folytatunk és nem egy úgy néz ki: sor kerül az üz­letkötésre is. Soha ennyi kül­földi nem érdeklődött még gyárunk termékei iránt, mint ezekben a napokban ... C'J termékek. új piacok — Többcsatornás tárgyalá­saink még nem jelenti.* a fix piacokat, ezért keresni, ku­tatni kell az újabb lehetősé­geket. S hogy mennyire ezt is tettük, azt bizonyítja, hogy gyárunk műszaki igaz­gatóhelyettese jelenleg is nyugat-európai körúton van, Dániában. Hollandiában, Svédországban folytat tár­gyalásokat. Az igazgatónk pedig rövidesen Olaszország­ba utazik, egy másik „társa­ság” — gazdasági igazgató- helyettes. főtechnológus, és én — Ausztriát keresi fel. és próbál új üzleteket kötni. Nagy a sürgés-forgás most nálunk: utasaink, tárgyalunk, jövünk-megyünk. de ezek nélkül ma már nem lehel megélni. — Az új piacok szerzésé- hr s megtartásához új ter­mékekre is szükség lesz. — Természetesen. Az új formájú fűszerdobozaink, az alumínium „söröző”, a ba- garolos-tubus máris az ér­deklődés középpontjában áll. Egyébként muszáj is újítani, újabbnál újabb termékekkel jelentkezni, mert a világpia­con nagyon erős a konkur- rencia, és csak úgy lehet versenyben maradni, ha van mivel konkurrálni, verse­nyezni. A jövőt illetően az máris biztató: megismert bennünket a világ, és remél­jük, hogy ez a kapcsolat egy­re szélesedik, tovább bővül. Gyárunk mindent elkövet,' hogy így is legyen. — koós — Terméskilátások — peronoszpóraveszély Június közepén a mezőgaz­dasági nagyüzemekben fel­méréseket tartottak a szántó­földi zöldségnövények ter­méskilátásának tisztázására. Az elmúlt hetek esőzései után kedvező a kép: jónak mondható a zöldségek fejlett­sége. A korai szabadföldi nö­vények betakarítása folya­matos és a növényápolási munkáknál sincs jelentősebb lemaradás. A gyümölcstermelők befe­jezték a korai cseresznye szü­retét, most már a későd fajták szedésére került sor. A sza­mócatermést a csapadékos időjárás növelte, a minőséget ellenben rontotta. A málna várható termése az előző évek átlagánál kevesebb lesz, a ribizke ellenben bő termé­sével kárpótolja majd a ki­esést. A szőlőültetvények tel­jes virágzásban vannak és egyelőre kedvezőek a ter­méskilátások. A csapadékos időjárás miatt azonban na­gyobb mérvű péronoszpóra fertőzés várható; a növényi kórokozó támadásának kivé­désére azonban van elég nö­vényvédőszer. A zöldség- és gyümölcs­árak összességükben megkö­zelítően az előző évihez ha­sonlóan alakultak. A kedve­ző júniusi időjárás miatt a terméskilátások a zöldség­növényeknél jelentősen ja­vultak és ez várhatóan ked­vezően befolyásolja majd az árak alakulását. (MTI) A Parádi Fogyasztási Szövetkezet azonnali belépéssel, képesítéssel és 3 évnél több gyakorlattal rendelkező könyvelőt keres Fogyasztási és értékesítő szövetkezeti gyakorlat­tal rendelkezők előnyben. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet írásban, vagy személyesen. Cím: Parádi ÁFÉSZ Iroda Párád, Kossuth L. út 11. sz. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. Igazgatóság.-i. Három országon át Utazás az épületek körül Közel háromezer kilométe­res utazás után hazaérkezett az egri építők tizenhárom ta­gú csoportja, amely .Cyetvai Béla vállalati igazgató, az Építőipari Tudományos Egye­sület Heves megyei csoport­ja elnökének vezetésével ta­nulmányutat vett Romániá­ban, Bulgáriában és Jugo­szláviában. A beruházó,, ter­vező és kivitelező vállalato­kat egyaránt képviselő mér­nökök és technikusok négy személygépkocsival indultak a tapasztalatszerzés sajátos, de mindenképpen célraveze­tő útjára. Az ismeretlen tájakon ha­tározott úticél felé tartottak; a három ország fővárosában a testvérszervezet képviselői fogadták a magyar építésze­ket, s messzemenő segítséget adtak ahhoz, hogy útjuk eredményesen végződjék. A tíznapos tanulmányút első állomása Bukarest veit. mely sok új épPftwzéaével igazi „csemegét” jelentett az egri szakembereknek. Au újjászü­lető fővárosból a tengerparti szállodaépítés helyére veze­tett útjuk. Ez annyiban je­lentett számukra nagy él­ményt, hogy a nyugati szak­emberek bevonásával épült szállodák sora sok új techno­lógiai ismeretet nyújtott. A romániai korszerű úthálózat a csoporttal utazó két mély­építő ismereteit gyarapította. Várnában a bolgár szakem­berek látták vendégül az egri építőket, s nem kis büszke­séggel kalauzolták vendé­geiket a hazai építészetet di­csérő alkotások között. A Druzsba-part szállodasorát húsz kilométeres hajóút és autóutazás alkalmával ta­nulmányozhatták. Vendéglá­tóik az érdekesebb építmé­nyek belső részeit is bemu­tatták. Szófiában mikrobusz- ra szálltak és a helyi kolléga a régi és új lakótelepeket mutatta be. Láthatták a mo­dern, feszített betonszerkeae- tű Universiade stadiont. Tér. vezőirodákban tanulmányoz­hatták a külföldi szakembe­rek munkamódszerét, a ké­szülő új építkezések egyéb „műhelytitkait”. Belgrad volt a harmadik főváros, s egy­ben a külföldi utazás utolsó nagy állomása. Amikor hazaértek Egerbe, a gépkocsik kilométerszám­láló műszere pontosan 2778-at mutatott. A tíz nap program­jának zsúfoltságára jellemző, hogy naponként legkeveseb­bet, 170 kilométert utaztak, s a rekord ötszáz kilométer volt. A modem „világjárók” szí­nes és fekete-fehér mozgó filmeken, fényképfelvételeken örökítették meg a szakem­berek számára nagyon sokat mondó lakó. és középületek százait. Ami az utazás ered­ményességét illeti, remélhe­tőleg rövidesen magunk is lemérhetjük a megyénkben folyó építkezéseken, mert ta­pasztalataikat gyümölcsöz- tetai szeretnék, azotv túl, hogy Itthon maradt kollégáikat is „beavatják titkaikba”. ÍP. «•>-űz egri Finommechanika'. Vállalat Kocsis Bénát uii te­lepén egy új részleg létesüli, ahol orvosi műszereket ké­szítenek. Ez óv márciusában kezdtek az új gyártmányok készítéséhez, ma már 30 léié különböző műszer kerül ki az üzemből. A gyártmányok egy része nagy sikerrel szerepelt a Budapesti Nemzetközi Vá­sáron is. A műszergyártók közül mutatunk be négyet olvasóinknak. Fekete Pál szerszámkészí­tő. • Erdélyi Mihályné az olló- részlegnél dolgozik. Varga Sándor fecskendő és tűtartó dobozokat szerel. Mészáros József né orvosi csipesz présgépkezelő . (Foto: Kiss Béla) lityi), júniu* 21., siómba«

Next

/
Oldalképek
Tartalom