Népújság, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-21 / 141. szám
4 ': V Primőr nélkül Furcsa vonása a Gyöngyösön és a környékén működő tsz-ek gazdálkodásának, hogy zöldségféléből primőrt nem termelnek. Ennek következménye az, hogy a gyöngyösi fogyasztók később és drágábban jutnak primőr áruhoz, mint máshol. De még az is a következmények közé tartozik, hogy a szóban forgó gazdaságok elesnek egy tekintélyesnek vehető jövedelemtől éppen azért, mert zöldségfélével csak akkor jelentkezhetnek a piacon, amikor az már nagy mennyiségben terem, amikor már dömping áru. Mindezek ellenére is van primőr zöldség Gyöngyösön. Erről úgy is gondoskodnak, hogy Pestről szállítják ide. Kicsit körülményes megoldás, nem is a legkedvezőbb a vevő számára, hiszen a szállítás költsége is drágítja az árut. A másik pedig, hogy a Pestről érkező gépkocsi már aránylag későn adja le a rakományát a gyöngyösi piacon. A korán kelő háziasszonyok tehát nem vehetnek ebből az áruból. Még a minőségi romlást is hozzászámíthatjuk az elmondottakhoz, és akkor érthetővé válik, hogy a gyöngyösi piac ellátása miért olyan nehézkes. Mit tesz a MÉK és a fogyasztási szövetkezet ennek a helyzetnek a javításáért? A MÉK az idén határozta el először, hogy kimondottan a városi fogyasztók érdekében, ellátásának fokozásáért felvásárló telepet létesít a város belső részén, ahonnan az árut azonal a piaci elárusítóhelyeire szál lítja ki. A fogyasztási szövetkezet úgy igyekszik segíteni, hogy engedélyezi a boltvezetőinek: kis tételben, maguktól a termelőktől is megvehessek a zöldségfélét, és azt a legkisebb árréssel, egyes esetekben árrés nélkül ad ják el a vevőknek. Mindezek a módszerek azonban a lényegen mit sem változtatnak. Csak enyhítik a hiányt, de nem szüntetik meg. A legfontosabb az lenne, hogy a gyöngyösi egyesült termelőszövetkezet akarjon primőr áruval is kimenni a piacra. Akarjon olyan kertészetet, amelyben a primőr áru megtermesztése nem gond. Persze, ezt nem lehet beruházás nélkül csinálni. Elr sősorban tehát pénzkérdés a tsz részéről. Kár, hogy az eltelt évek során a tsz-ek erre nem fordítottak gondot. Pedig üzletnek sem látszik rossznak a primőrökkel való foglalkozás. Gyöngyös elég jó felvevőpiac. még fokozódik is a vásárlóereje, hiszen a hőerőmű és a bánya teljes felépítése és üzemelése után a város lakossága számban is megnő. Arra meg szinte fölösleges hivatkozni, hogy a mátrai üdülőhelyek és gyógvin- tézmények is szívesen látnának minél több primőrt vendégeik, gondozottjaik részére. Mindez olyan egyszerű, világos, magától értetődő, mégsem történik semmi — évek óta. Miért? (—ár) Az MF-et már jegyzik Bemutatkoztak a világnak Mint olvasóinknak már beszámoltunk róla: a Mátravi- déki Fémművek reprezentatív termékbemutatót rendezett a közelmúltban a Technika Házában. Az új gazdaságirányítási rendszer „korában” nem nehéz kitalálni, hogy milyen célok is vezették a fémművek vezetőit, amikor négy napra a világ elé tárták a gyár termékeit. A kiállításnak sikere volt: nagyon sok hazai, külföldi üzletember, kereskedelmi szakember kereste fel, de ami még ennél is fontosabb — ahogyan Szabó Pál, a gyár értékesítési osztályvezetője elmondotta — több „ismerkedésnek” üzletkötés lesz a vége.., Vein vásár, bemutató volt — Hangsúlyozni szeretném, hogy a kiállításunk nem vásár, hanem bemutató volt. Ezt azért szükséges elmondani, mert nagyon sokan kérdezték már tőlünk, mit adtunk el, milyen üzletet kötöttünk. A célunk az volt, hogy megismertessük termékeinket a világgal, a hazai és a külföldi kereskedelmi vállalatok, a magyar és a világkereskedelem szakembereivel. Mert az az igazság, hogy idehaza mindenki tudja gyárunkról: Közép-Európa egyik legjelentősebb fémcsomagolóeszközöket gyártó vállalata, Magyarországon Pvessxó a tetőteraszon Kereskedelmi üzemág az egerbaktai termelőszövetkezetben Amikor meghallottam, hogy egy mezőgazdasági üzem valóságos kereskedelmi üzlet- hálózatot tart fenn, kissé meglepődtem. A termelőszövetkezetek ugyan rengeteg új ötlettel, többségében életrevaló elgondolással tették eredményesebbé elgondolásukat az új gazdasági mechanizmus bevezetése óta, de kereskedelmi üzemágról eddig még nem hallottam. — Mit is jelent tulajdonképpen a kereskedelmi üzemág fogalma? — kérdezem Szalai Miklóst, az egerbaktai Dobó István Termelőszövetkezet kereskedelmi üzemágának vezetőjét, aki egyben a tsz párttitkára is. — Röviden annyi, hogy a termelőszövetkezet sajat erejéből üzletet épít és alkalmazottaival a falu lakosainak rendelkezésére áll az áruellátásban. — Tulajdonképpen hogyan született meg az üzemág létrehozásának gondolata? — A községnek sok éven keresztül egyetlen üzlete volt. A falu „kinőtte” a régi boltot. Szerettük volna Egerbakta lakosainak jobb áruellátását megszervezni. Első lépésként tavaly megnyitottuk zöldségesboltunkat, amelyet 15 holdas kertészetünk lát el friss áruval. Ma már két vegyesbolt, egy büfé, szikviz-bambiüzem tartozik az előbb említett üzleten kívül a kereskedelmi üzemághoz. Május elején adtuk át az új élelmiszer-háztartási boltot, amely nagy forgalmat bonyolít le. A község lakói hamar megkedvelték ezt az üzletet is. El kell mondanom', hogy üzemágunk létrehozása körül nagy vita folyt. Egyesek kétségbevonták létjogosultságát. Azt hiszem, mindennél többet bizonyít, hogy a vásárlók , szívesen látogatják boltjainkat-, s a falunak valóban szüksége volt új üzletek létrehozására. Megemlítem, hogy az építkezéseket a termelőszövetkezet építőbrigádja végzi, hat kőműves valósítja meg a brigád tervezőjének elképzeléseit. A falu fiatalságának biztosan tetszeni fog az az új presszó, amelyet az élelmiszerboltra épített emeleten szeretnénk berendezni. A tetőteraszon zene várja majd azokat, akik itthon, a faluban keresnek szórakozást. — Megfér-e egymás mellett a mezőgazdasági termelés és a kereskedelmi üzemág? — Feltétlenül. Nem elvtelen konkurrenciát folytatunk. A tsz-en belül nem szorítjuk háttérbe a fő vonalat, a növénytermesztést. Ezt egyszerűen a számok is igazolják. A tsz évi 12 milliós bevételéből 250 ezer forint az a tiszta haszon, amit üzem- águnk hoz. Ez fedezi a tagság egy havi bérét. A kereskedelemben pedig úgy akarunk versenyezni az érintett vállalatokkal, hogy abból a falu lakossága lássa a hasznot. Ha kiváncsi legközelebbi tervünkre elmondhatom, hogy a jövőben húsboltot szeretnénk nyitni, amelynek ellátását a tsz sertésállománya fedezi majd. — Sokat olvasok a falu és város közti különbség megszűnéséről — mondja a párt- titkár. — Nos, a falu és a város közti különbséget szerintem nem emeletes házakkal kell elsősorban áthidalni. Mindenekelőtt a falusi lakosság ellátását kell városi szintre emelni, hogy a község lakosai semmiben ne szenvedjenek hiányt. (sz. a.) pedig egyedüli gyártója a különböző alumínium tubusoknak, dobozoknak. De ez már kevés: a hazai piacaink bővítésével párhuzamosan ki kell lépnünk a nagyvilágba. Bemutatni, megismertetni s eladni termékeinket Európa szocialista és kapitalista piacain. Ez a kiállítás nem a kezdet volt, hiszen Ausztriában, Hollandiában, Norvégiában, Svédországban, az NDK-ban, a Szovjetunióban, Lengyelországban, Bulgáriában, Albániában már évek óta ismerik és vásárolják termékeinket. De ez is kevés: újabb piacokra van szükségünk, és nem árulok el titkot. ha azt mondom: a jelenlegi piacaink megtartása mellett az egyik fő irányunk: a kapitalista piac. Nem esélytelenül indulunk a versenyben, hiszen szerénytelenség és túlzás nélkül mondhatom: az FM-et, gyárunk nevét már jegyzik Európában. És ha még ehhez azt is hozzávesszük, hogy szerte a világban megnőtt az alumínium dobozok iránt az érdeklődés,, akkor joggal lehetünk optimisták. — Aligha a véletlen müve volt az időzítés: bezárt a BNV, és ugyanazon a napon megnyílt a siroki kiállítás. — Természetesen szándékos volt az időzítés és minden úgy is történt, ahogyan terveztük. A nemzetközi vásárra érkezett külföldi szakemberek, tulajdonosok valamennyien meglátogatták kiállításunkat. Több csehszlovák konzerv-, gyógyszer-, illatszergyár. s külkereskedelmi vállalat vezetőivel, képviselőivel tárgyaltunk. Ajánlatokat kért tőlünk az egyik francia társaság vezérigazgatója, nyugatnémet kereskedelmi utazó, svéd kereskedő, libanoni üzletkötő. Az ajánlatokat már elküldtük, és most már mindennap várjuk a választ. Több tárgyalást folytatunk és nem egy úgy néz ki: sor kerül az üzletkötésre is. Soha ennyi külföldi nem érdeklődött még gyárunk termékei iránt, mint ezekben a napokban ... C'J termékek. új piacok — Többcsatornás tárgyalásaink még nem jelenti.* a fix piacokat, ezért keresni, kutatni kell az újabb lehetőségeket. S hogy mennyire ezt is tettük, azt bizonyítja, hogy gyárunk műszaki igazgatóhelyettese jelenleg is nyugat-európai körúton van, Dániában. Hollandiában, Svédországban folytat tárgyalásokat. Az igazgatónk pedig rövidesen Olaszországba utazik, egy másik „társaság” — gazdasági igazgató- helyettes. főtechnológus, és én — Ausztriát keresi fel. és próbál új üzleteket kötni. Nagy a sürgés-forgás most nálunk: utasaink, tárgyalunk, jövünk-megyünk. de ezek nélkül ma már nem lehel megélni. — Az új piacok szerzésé- hr s megtartásához új termékekre is szükség lesz. — Természetesen. Az új formájú fűszerdobozaink, az alumínium „söröző”, a ba- garolos-tubus máris az érdeklődés középpontjában áll. Egyébként muszáj is újítani, újabbnál újabb termékekkel jelentkezni, mert a világpiacon nagyon erős a konkur- rencia, és csak úgy lehet versenyben maradni, ha van mivel konkurrálni, versenyezni. A jövőt illetően az máris biztató: megismert bennünket a világ, és reméljük, hogy ez a kapcsolat egyre szélesedik, tovább bővül. Gyárunk mindent elkövet,' hogy így is legyen. — koós — Terméskilátások — peronoszpóraveszély Június közepén a mezőgazdasági nagyüzemekben felméréseket tartottak a szántóföldi zöldségnövények terméskilátásának tisztázására. Az elmúlt hetek esőzései után kedvező a kép: jónak mondható a zöldségek fejlettsége. A korai szabadföldi növények betakarítása folyamatos és a növényápolási munkáknál sincs jelentősebb lemaradás. A gyümölcstermelők befejezték a korai cseresznye szüretét, most már a későd fajták szedésére került sor. A szamócatermést a csapadékos időjárás növelte, a minőséget ellenben rontotta. A málna várható termése az előző évek átlagánál kevesebb lesz, a ribizke ellenben bő termésével kárpótolja majd a kiesést. A szőlőültetvények teljes virágzásban vannak és egyelőre kedvezőek a terméskilátások. A csapadékos időjárás miatt azonban nagyobb mérvű péronoszpóra fertőzés várható; a növényi kórokozó támadásának kivédésére azonban van elég növényvédőszer. A zöldség- és gyümölcsárak összességükben megközelítően az előző évihez hasonlóan alakultak. A kedvező júniusi időjárás miatt a terméskilátások a zöldségnövényeknél jelentősen javultak és ez várhatóan kedvezően befolyásolja majd az árak alakulását. (MTI) A Parádi Fogyasztási Szövetkezet azonnali belépéssel, képesítéssel és 3 évnél több gyakorlattal rendelkező könyvelőt keres Fogyasztási és értékesítő szövetkezeti gyakorlattal rendelkezők előnyben. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet írásban, vagy személyesen. Cím: Parádi ÁFÉSZ Iroda Párád, Kossuth L. út 11. sz. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. Igazgatóság.-i. Három országon át Utazás az épületek körül Közel háromezer kilométeres utazás után hazaérkezett az egri építők tizenhárom tagú csoportja, amely .Cyetvai Béla vállalati igazgató, az Építőipari Tudományos Egyesület Heves megyei csoportja elnökének vezetésével tanulmányutat vett Romániában, Bulgáriában és Jugoszláviában. A beruházó,, tervező és kivitelező vállalatokat egyaránt képviselő mérnökök és technikusok négy személygépkocsival indultak a tapasztalatszerzés sajátos, de mindenképpen célravezető útjára. Az ismeretlen tájakon határozott úticél felé tartottak; a három ország fővárosában a testvérszervezet képviselői fogadták a magyar építészeket, s messzemenő segítséget adtak ahhoz, hogy útjuk eredményesen végződjék. A tíznapos tanulmányút első állomása Bukarest veit. mely sok új épPftwzéaével igazi „csemegét” jelentett az egri szakembereknek. Au újjászülető fővárosból a tengerparti szállodaépítés helyére vezetett útjuk. Ez annyiban jelentett számukra nagy élményt, hogy a nyugati szakemberek bevonásával épült szállodák sora sok új technológiai ismeretet nyújtott. A romániai korszerű úthálózat a csoporttal utazó két mélyépítő ismereteit gyarapította. Várnában a bolgár szakemberek látták vendégül az egri építőket, s nem kis büszkeséggel kalauzolták vendégeiket a hazai építészetet dicsérő alkotások között. A Druzsba-part szállodasorát húsz kilométeres hajóút és autóutazás alkalmával tanulmányozhatták. Vendéglátóik az érdekesebb építmények belső részeit is bemutatták. Szófiában mikrobusz- ra szálltak és a helyi kolléga a régi és új lakótelepeket mutatta be. Láthatták a modern, feszített betonszerkeae- tű Universiade stadiont. Tér. vezőirodákban tanulmányozhatták a külföldi szakemberek munkamódszerét, a készülő új építkezések egyéb „műhelytitkait”. Belgrad volt a harmadik főváros, s egyben a külföldi utazás utolsó nagy állomása. Amikor hazaértek Egerbe, a gépkocsik kilométerszámláló műszere pontosan 2778-at mutatott. A tíz nap programjának zsúfoltságára jellemző, hogy naponként legkevesebbet, 170 kilométert utaztak, s a rekord ötszáz kilométer volt. A modem „világjárók” színes és fekete-fehér mozgó filmeken, fényképfelvételeken örökítették meg a szakemberek számára nagyon sokat mondó lakó. és középületek százait. Ami az utazás eredményességét illeti, remélhetőleg rövidesen magunk is lemérhetjük a megyénkben folyó építkezéseken, mert tapasztalataikat gyümölcsöz- tetai szeretnék, azotv túl, hogy Itthon maradt kollégáikat is „beavatják titkaikba”. ÍP. «•>-űz egri Finommechanika'. Vállalat Kocsis Bénát uii telepén egy új részleg létesüli, ahol orvosi műszereket készítenek. Ez óv márciusában kezdtek az új gyártmányok készítéséhez, ma már 30 léié különböző műszer kerül ki az üzemből. A gyártmányok egy része nagy sikerrel szerepelt a Budapesti Nemzetközi Vásáron is. A műszergyártók közül mutatunk be négyet olvasóinknak. Fekete Pál szerszámkészítő. • Erdélyi Mihályné az olló- részlegnél dolgozik. Varga Sándor fecskendő és tűtartó dobozokat szerel. Mészáros József né orvosi csipesz présgépkezelő . (Foto: Kiss Béla) lityi), júniu* 21., siómba«