Népújság, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-15 / 109. szám
Tények és tanulságé* Automatizált bosszúságaink Ä fülsértőén recsegő, alig néhány napja vásárolt mosógépet a tulajdonos beszállította a szervizbe. A szerelők a zaj hallatán, azonnal tudták, mi a hiba. Dörzspapírt dugtak a műanyagból öntött keverőtárcsa mögé, néhányszor megforgatták a motort, s a zaj megszűnt A zaj oka: öntés után a tárcsáról nem tisztították le az ún. • sorját. Ez karcolja a lemezt, ez adja a csikorgó hangot. Idő veszett el, szállítóeszközt vettek igénybe, adminisztrálni kellett — mindezt egy apró, gyári mulasztás miatt. Az elmúlt hetekben, amikor lapunk is, akárcsak többi megyed laptársunk, a háztartási eszközök és készülékek piacának problémáit vizsgálta, sok hasonló panasznak adhattunk hangot Nem elég gyártani Napjaink háztartásában döntő szerepük van a gépeknek. Az ipari termelés adatai imponálóak. 1968-ban 167 ezer mosógépet, 91 ezer centrifugát, 154 ezer hűtőszekrényt, 64 ezer porszívót 35 ezer padlókefélő gépet gyártottak hazánkban. 1969. első negyedévében a többi között 36 ezer mosógép, 49 ezer hűtőszekrény, 23 ezer centrifuga készült el. Ahogy mondani szokták: gyártani nem elég. El is kell adni, amit termeltek. A kereskedelmi forgalomra sem lehet panasz. Az ún. vegyes iparcikkek forgalma a múlt évben 35,6 milliárd forint volt, két és fél milliárd- dal több, mint 1967-ben. 1969 első negyedében sem mérséklődött a vásárlói érdeklődés, hiszen például márciusban nagyobb volt a forgalom ezekből a cikkekből, mint 1968 bármely hónapjában! Gyártani s eladni sem elég azonban. Jó minőségű terméket kell — kellene — eladni, s megteremteni a műszaki cikkeknél, a gépeknél ele'n- gedhetetlen javítás, karbantartás feltételeit. Sajnos, annak ellenére, hogy az elmúlt években sok minden történt — bővítették a GELKA-há- lózatot, felvevőhelyek sokaságát létesítették, rendelet látott napvilágot a javítások határidejéről, a cserekészülékek kiadásának kötelezettségéről stb. — napjainkban sem megnyugtató a helyzet. Ma már — eltérően a korábbi évektől — elsősorban nem az a kérdés, hol lehet megjavíttatni valamelyik háztartási gépet, hanem hogy mikorra javítják meg, s hogy megjavíthatják-e, egyáltalán, lesz-e alkatrész hozzá. A hűtőszekrények aggregátjainak krónikus hiánya, a hőszabályozás, importból származó vasalók fűtőbetétjeinek pótol'hatatlan- sága, a kávéfőző-alkatrészek utáni futkosás, mint példa, sajnos nem egyedülálló. A háztartási gépek gyártásának számszerű növekedésével nem tartott lépést sem az alkatrészgyártás, sem a javító hálózat. Ez tény. Tény azonban az is, hogy a kereskedelem túl megértőén fogadja a gyári mulasztásokat. Átveszi a hibás, már a vevő előtti kipróbálásakor csődöt mondó gépeket, forgalomba hoz olyan árakat, amelyek alkatrész-utánpótlásáról semmiféle biztosítéka nincsen — sok esetben importára is így kerül forgalomba, — tehát az ipar vétkeit áthárítja a fogyasztóra. Ez pedig nem korrekt magatartás. A vevőnek védelem kell, s ezt a védelmet elsősorban a kereskedelem adhatja meg. Bábák kerestetnek 1969 március végén több mint 11 milliárd forint értékű vegyes iparcikk volt a kereskedelem pultjain. Mégis, e tekintélyes árutömeg ellenére sok esetben nemhogy a gyermek körül lenne baj, hanem még — bábák sincsenek. Rengeteg olyan, ún; apró cikk van, melyek a háztartásban nélkülözhetetlenek, de amelyek gyártásával nem foglalkozik senki. A burgonyahámozótói a kényén.'ágó késen át a műanyag fali akasztóig, ezerféle apró, ötletes termékre lenne szükség, ám ezeket csak képeslapok hasábjain, a televízió híradójában, vagy — bemutatókon láthatjuk. Az üzletekben nem, vagy csak elvétve. A vevő ilyen eseteikben bosz- szankodik, mert furcsának tartja a merevséget, az üzleti szellem hiányát, hiszen szabad árformába tartozó termékek ezek, s ha néhány magánkisiparosnak megéri az előállításuk, a nagy tömeget produkálni képes tanácsi vagy állami iparnak miért ne érné meg? A vevő az előbbi esetben még csak bosz- szankodott, de már értetlenül áll, ha nem kap szöget — márpedig sűrűn nem kap —, s egyenesen dühöng, amikör arról értesül, hogy a gyártómű termelne elegendő alkatrészt, de a kereskedelem nem rendel. Mint például az AUTOFÉM kávéfőzők esetében. A példák száma tetszés szerint növelhető, hiszen mindenki napról napra vásárol valamint a háztartáshoz, s éppen ezért napról napra azt is tapasztalhatja, hogy szinte automatizálta az ipar és a kereskedelem azokat a bosz- szúságokat, melyek évek óta borzolják a vevők idegeit. Mert vajon érthető-e, miért csak készletként árusítják az import rozsdamentes evőeszközöket, hatszemélyes készletet vásároltatva meg a kétKözségfejlesztés Domoszlón A Mátra alji községek között mind rangosabbá, vonzóbbá válik Domoszló —, s ebben nem kis része van az idevalósiaknak, akik időt és áldozatot nem kímélve segítik a szép fekvésű, kellemes környezetű település fejlesztését. Az utóbbi években jókora mesterséges tavat „varázsoltak” a falu szélére, ahonnan kitűnő lehetőség nyílt így az öntözésre, a jövedelmezőbb mezőgazdaság megteremtésére. Űj éttermet, presszót is avattak már —többi között — a községben. A körzeti orvos után házvásárlással fogorvost telepítettek Domoszló- ra, s legújabban messzi környék legtakarosabb gyógyszertárát, szolgálati lakását készítették el úgy, hogy a létesítmény úgyszólván csak az ünnepélyes átadásra vár. A karácsondi, szövetkezeti tüzelő- és építőanyagtelep új fiókot nyit a közeli hetekben részint a domoszlóiak, másrészt pedig a környező községek. Márkáz, Kisnána .jobb ellátására. Hozzákezdtek már a tör- pevízmű-társulás szervezéséhez is, hogy mielőbb eloszlassák a falu régi gondját. A mostani 33 víznyerőhely kőiül ugyanis csupán a nemrég fúrt ártézi kút ideális, az ásott kutakra kevésbé lehet számítani. Ha majd megalakul a társulat, az eddigi jelentkezőkhöz a község kisebb fele is csatlakozik: mintegy 12 kilométernyi csőhálózatot építenek Domoszlón, ahol a jelenlegi tervek szerint 35, később pedig 55—60 „közkifolyó”, városias csap adja majd a kitűnő ivóvizet. Emeletes, korszerű, nyolctantermes iskolát is akarnak a domoszlóiak, 80 férőhelyes napközi otthonnal, tágas, jól felszerelt konyhával, étkezdével. Két nagyobb ütemben szeretnék felépíteni, s ami jó hír: az első „lépcső” megvalósításához még az idén hozzákezdenek. Ugyanekkor, természetesen gondolnak a legkisebbekre is: nekik 80 személyes óvodát szánnak. Megtörtént már a terület helyszíni szemléje, rövidesen elkezdik a tervdokumentáció készítését, s jövőre indulhat ez az építkezés is. Így változik hónapról hónapra, évről évre a Mátra alji község — lakóinak őszinte örömére. Ha talán lassan is, de mind közelebb kerülnek a domoszlóiak is a városias élethez... t—vr) vagy háromtagú családdal is? Érthető-e, hogy porcelán áruból hol csak herendi készletet, hol meg ízléstelen ócskaságot kapni? Érthető-e, menthető-e, hogy tucatjával hordják garanciális javításra a Baby kávéőrlőket, hogy az alumínium edények műanyag füle az erősebb meleg hatására elporlik, hogy — a patront most ne is említsük — ^hol szúrótű, hol tömítőgyűrű nincs az autoszifonok- hoz? Ezek a jól és fáradhatatlanul működő, vásárló bosz- szantó „automaták” bizonyítják, hogy minden erőfeszítés ellenére sincs igazi gazdája a fogyasztási cikkek e szférájának, hogy nem sikerült megteremteni a szervezeti összhangot, az igények, a kereskedelmi kínálat s az ipari alkalmazkodás kózóti. Csináld magad —- de mivel? A barkácsmozgalom; vagy ahogy hétköznapion nevezik, a csináld magad időtöltés is, de: kényszerű alkalmazkodás is. Más híján az ügyesebb kezű ember elvégezné a lakásban, a ház körül az apróbb javításokat, ha: kapna anyagot, s eszközöket hozzá. A mosógép ékszíjának cseréje, az ajtózár törött rugójának pótlása, a lötyögő székláb, a rosszul záró ablak helyrepof ozása nem igényel különösebb szakértelmet. Am házunk táján hiába ezermesterkednénk, ha az üzletekben szerszámot, szöget, fúrót, rugót, gyalultéit keresve újra és újra azt felelik: nincsen, nem tudjuk, mikor lesz. A háztartások korszerűsége, a sokat emlegetett környezeti kultúra fejlődése ma már nem csupán óhaj, hanem egyre reálisabb valóság. A városokban éppúgy, mint a falvakban igényesebbek lettek az emberek, nemcsak gépeket akarnak, hanem működő gépeket, nemcsak díszként szolgáló eszközöket, hanem olyanokat, amiket használni is lehet, környezetünkben is tükröződik a változó világ, nemcsak gondolkozásunkban. A fakanállal valaha a lányokat ijesztgették a búcsúban. Ma az ételt kevernék vele. Ha lenne... Persze, túlzás. Ám a példában rejlő mondandót tekintve nem az. aWM*** (KS) Táj kutatás helyett országos témák feldolgozása Látogatás Kompolton Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésének kezdetén sokan tartottak attól, hogy az új mechanizmusban szűkülnek a tudományos kutatómunka lehetőségei, nem lesznek meg a kellő anyagi és erkölcsi feltételek a hatékony kutatáshoz. Azóta több mint egy esztendő elteli s most arról beszélgettünk dr. Szalay Györggyel, az Északkelet-magyarországi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatójával, hogy ezek az aggályok mennyire bizonyultak helyénvalónak. — Égy évvel ezelőtt valóban szélsőséges vélemények alakultak ki. Felvetődött például az is, hogy intézetünk saját magát tartsa élj rendelések alapján végezzük a kutatásokat s a befolyt összegből fedezzük költségeinket. Ez persze megvalósíthatatlan, hiszen egy-egy termelőszövetkezet vagy állami gazdaság nem rendelkezik olyan anyagi erővel, hogy például egy új búzafajta előállítását egyedül fedezze. A kérdés egyébként eldőlt: legfőbb megrendelőnk! az állam. Ez teljesen logikus, hiszen a kutatás nem kis pénzbe kerül, másrészt pedig a tudományos eredményeket országosan hasznosítják. — Változott-e az intézet '„profilja”? — Nemcsak málunfc, hanem a többi mezőgazdasági kutatóintézetben is folyamatban van ez a profil változás. Eddig főként tájjelegű kutatásokat végeztünk, most pedig országos témákat dolgozunk fel s ezeknek mi vagyunk az országos felelősei is. — Milyen előnnyel jár ez? — Főként azzal, hogy kiküszöbölődnek a párhuzamosságok, másrészt azzal, hogy az egyes témában folyó kutatásokat egy intézet irányítja, szervezi és a tapasztalatokat egy helyen gyűjtik össze, dolgozzák fel. Régebben több intézetben is foglalkoztak hasonló témával, anélkül, hogy tudták volna, hogy máshol milyen eredményeket értek el. A kutatás most szervezettebb s hatékonyabb is. — A kompolti intézet milyen megbízásokat kapott? — Mi foglalkozunk a pillangósvirágú szálas takarmányok nemesítésével, új fajták előállításával. Mi biztosítjuk az országos vetőmagellátást, mi dolgozzuk ki az agrotechnikai módszereket, sőt a betakarítási módszerek kialakításával is intézetünk van megbízva. Mi kaptuk meg a kender és rostlen termelésének, nemesítésének témáját és mi vagyunk a talajvédelmi kutatások országos fő felelősei is. — Hogyan folynak a kutatások? — A témákra kutatási programok készülnek, melyek Részletesen tartalmazzák a teendőket. A programok általában öt-hét évre rögzítik a feladatokat. Minden témának megvannak a felelősei, az úgynevezett programbizottságok, melyek félévenként döntenek a további munkáról. — A tájkutatások megszűnése nem jelent hátrányt a megye mezőgazdasági üzemeinek? — Fő feladatunk az országos témák feldolgozása. Emellett azonban kisebb mértékben a tájkutatásokkal is foglalkozunk. Továbbra is dolgozunk a búza- és kukoricafajták nemesítésén, a Miskolcon épülő sörgyár kérésére pedig tavasziárpa kísérleteket is folytatunk. A mezőgazdasági üzemek tehát továbbra is nyugodtan hozzánk fordulhatnák kéréseikkel. — Az új mechanizmusban javultak-e az intézet anyagi lehetőségei? — Feltétlenül. Egy új rendelet feloldotta a költségvetési merevségeket s ezzel lehetőség nyílik úgynevezett terven felüli munkák vállalására. Az ebből eredő pénzösszeg egy részét az intézet fejlesztésére, másik részét munkabérre fordíthatjuk. A közelmúltban így több mérnököt és technikust vehettünk íel. A termelő üzemek egyébként élnek a lehetőséggel és több munkát megrendeltek tőlünk. Többek között így folytatjuk a vison- tai rekultivációs kísérletet, új termésbecslési eljárások kidolgozásán munkálkodunk s így készítettük el a kiskörei vízlépcsővel kapcsolatban a környező szövetkezetek helyzetfelmérését, távlati terveit. — A gazdaságirányítási reform bevezetése tehát nem gátolja a kutatási munkát? — Nem gátolja, sőt elősegíti. A kutatás szervezettebbé, hatékonyabbá vált s az anyagi lehetőségek is kedvezőbbek, mint régebben. Reméljük, mindez elősegíti, hogy még jobb munkát végezhessünk a jövőben — fejezte be dt. Szalay György. Kaposi Levente Jogászunk válaszol 1966. szeptember 1-én léptem munkába. Ezt megelőzően sehol sem dolgoztam. 1967. január 4-én született meg a kislányom. Miután nem volt meg az előírt munkaviszonyom, nem kaphattam meg a gyermekgondozási segélyt, ezért fizetés nélküli szabadságot vettem ki gyermekem gondozására. Most ismét gyermeket várunk. Jár-e részemre ebben az esetben szülési szabadság, milyen szülési segélyt kaphatok, és jogosulttá válok-e ezek után a 600 forintos gyermekgondozási segélyre? .— kérdezi olvasónk, L. S.-né, Kerecsend- ről. Megyei borverseny Egerben Egerben 234 borminta vetélkedik két napon át a megyei borversenyen. A szerdai megnyitón részt vett dr. Tamás László, a megyei pártbizottság titkára és a zsűri tagjaként Tóth Mihály, a MÉM Kertészeti Főosztályának előadója, Katona József, az Országos Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet igazgatója és Rohonczi Lajos, a Magyar Állami Pincegazdaság igazgatóhelyettes főmérnöke. Kós Viktor, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának helyettes vezetője megnyitójában elmondotta: a megyei borversenynek különös jelentőséget az ad, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta az új művelési rendszerben telepített és új tőkeművelési móddal művelt közel 10 ezer holdról származó borok kerültek előtérbe. Ezen a versenyen válik majd el, hogy ezek az új telepítések milyen termést adtak, megfelelnek-e a várt követelményeknek. Különös jelentősége van az ez évi megyei borversenynek azért is, mert július második felében Egerben kerül sor az országos versenyre. Ez a kétnapos verseny egyben a megyei borok selejtezője is, az arra érdemesek vetélkednek az ország különböző borfajtáival. Szín, tisztaság, illat, íz és zamat — ezek a szempontok döntik el, hogy melyik bor hány pontot kap, érdemes-e a bronz-, ezüst-, illetve aranyéremre. A húsztagú zsűri szigorúan bírálja el a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, a kutatóintézet. a pincegazdaság, valamint a háztáji borok minőségét, tükörképet adva arról, hogy az átszervezés óta megyénkben a 10 ezer holdnyi nagyüzemi szőlőtermelés beváltotta-e a hozzáfűzött reményeket. ' A kétnapos borverseny eredményhirdetésére május 19-én kerül sor. fK. B.) A Munka Törvénykönyve értelmében a gyermek gondozása céljára kivett fizetés nélküli szabadság időtartama (a 600 Ft-os gyermekgondozási segély időtartama is) munkaviszonyban töltött időnek számít. Ennek alapján a szülés óta eltelt időszakot is figyelembe véve, mgr megszerezte a jogosultságot a gyermekgondozási segélyre. Üjabb szülés esetén a fizetés nélküli szabadság megszűnik, és a szülést megelőző 28 napra a szülési — illetve terhességi segély illeti meg. A szülési szabadság 20 hete után, amennyiben fizetés nélküli szabadságot kér gyermeke gondozására, megilleti a 600 forintos gyermekgondozási segély. A terhesállományba vételt igazoló könyvével együtt kérjen vállalatától egy igazolást az SZTK részére, és azzal jelentkezzék kezelőorvosánál. Munkáltatójának, amennyiben fix fizetése volt, az utolsó három hónapi kerese- tések átlagát kell igazolnia. Menyem munkaviszonyában három nap hiányzik az egy esztendőből, hogy jogosult legyen a 600 forintos gyermekgondozási segélyre. Az érettségi után kezdett dolgozni, munkahelyén azonban nem ismerik el az egyéves munkaviszony híján a gyermekgondozási segélyre való jogosultságát. Jár-e neki az új rendelkezések értelmében, — kérdi B. J. siroki olvasónk. A gyermekgondozási segélyben részesülők körének kiterjesztését célzó rendelkezés kiegészítés értelmében menyének abban az esetben jár a szülési segély, ha az érettségitől számított 90 napon belül munkaviszonyt létesített. A rendelkezés, az iskola elvégzése után 90 napon belül létesített munka- viszonyt folyamatos munka- viszonynak tekinti. Ellenőrizzék tehát az érettségi bizonyítvány dátumát és ha ehhez számított 90 napon belül elhelyezkedett, jogosan kéri a gyermekgondozási segélyt. Amennyiben az üzemben ennek ellenére elutasító választ kapnának, a munkaügyi ' döntőbizottságnál kell jogorvoslatot keresni. 1969. május 15., csütörtök
