Népújság, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-14 / 108. szám

MAI MŰSOROK1 Rticßf­KOSSUTH 8.15 8.45 8.10 9.28 10.05 ÍUOO 11.30 12.20 12.30 13.15 13.45 14.00 14.14 14.29 13.10 15.20 10.05 10.33 17.20 17.45 18.00 19.23 20.20 21.03 21.15 22.20 22.40 23.00 0.10 Könnyűzenei híradó. Liszt-zongoraművek. Elbeszélés. Népi zene. Zenekari muzsika. Iskolarádió. A Szabó-család. Ki nyer ma? Tánczene. Népi zene. Válaszolunk hallgatóinknak! Járdányi: Fantázia. Könnyűzene. Operarészletek. Kóruspódium. Zenés album. Operettrészletck. A történelem tanúi. Schubert- és Wolf-d&lok. A francia politika és a forradalmi Magyarország. Ili. Mérkőzések percről percre. Népdalcsokor. Gondolat. Könnyűzene, Hallgassuk együtt! Tánczene. A hazai táradalomkutatás- ról. Zenekari muzsika. Könnyűzene. PETŐFI | 1.05 Pergolesi: A zenemester. Egyfelv. opera. 8.45 A vietnami tárgyalások egy éve. 0.00—10.00 Ezeregy délelőtt. 11.55 Néhány perc tudomány. 13.00 Zenekari muzsika. 13.55 Orvosi tanácsok. 1S.04 Kari Böhm Írásaiból. III. — Kettőtől — hatig ... Zenés délután. 10.10 Utak, terek, emberek ... 11.54 Ritmusturmix. 13.30 Beethoven vonósnégyesei. V. 31.08 A székesfehérvári levél. tárban. II. 31.38 Nóták. 33.12 Könyvismertetés. 23.40 Lemezgyüjtők húsz perce. 33.10 Daljátékrészi. MAGYAR 17.38 Hírek. 18.05 Ipari vitamüsor. 18.40 Radnóti emlékmüsor, 19.10 Esti mese. 19.20 Újra a tejről. 19.40 Nótasző. 20.00 Tv-híradó. 20.20 Mr. McGill... Három szem­pillantás. 21.10 Egy hanglemez Európának. (Euróvizió-müsor.) 21.40 Tudósklub. 22.30 Tv-híradó. POZSONYI 10,25 Az Union Teplice—Slavia Praha labdarúgó-mérk. köz­vetítése. 19.00 és 21.30 Tv-híradó. 19.35 Ausztráliai expedíció. 20.05 Fogadás a halott zsokéra. Tv-játék. 21.00 Kisíilmek. EGK I VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 23-33.) Vigyázat, hekust . EGRI BRODY: (Telefon: 14-07.) A fal EGRI BÉKE: Vörös rózsák Angelikának GYÖNGYÖSI PUSKIN: Mindenre emlékszem, Richard HATVANI KOSSUTH: Kati és a uadmacska DEMI GYEIET Egerben: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig a Bajcsi-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. Heves megyei Iparcikk Kisker. Vállalat, Eger, Széchenyi u. 16. Mun- kaügy. KORUNK GYERMEKE Nagyobbra nő, hamarabb érik Az orvosi és statisztikai kutatások bizonyítják, hogy a legtöbb fejlett országban napjainkban sokkal előbb megy végbe a gyermekek nö­vekedése, a serdülők nemi érése, mint az elmúlt évszá­zadban. Kapitalista és szo­cialista országokban — ha­zánkban is — több tudo­mányág szakemberei fog­lalkoznak ennek a jelenség­nek a vizsgálatával, okainak feltárásával. A tudomány akcelerációnak nevezi ezt a jelenséget, s lényegét a legál­talánosabban úgy fogalmaz­hatjuk meg: az emberi fej­lődés felgyorsult ritmusa. Mit jelent ez? A nemzet­közi vizsgálatok először is azt mutatják ki, hogy a mai 8— 14 évesek átlagosan 10 centiméterrel magasabbak, mint amilyenek 1880—1900-ban az ugyanilyen életkorúak voltak. A maiak általános fejlődésükben is mintegy két évvel megelőzik az említett évtizedek gyerme­keit. A gyorsabb fejlődésre több európai országban jel­lemző a gyerekek és serdülők mellbőségének, testsúlyának, termetének állandó növeke­dése (leszámítva a háborús éveket). A hazai kutatások is ki­mutatják: 1955—65-ben a 16—17 évesek átlagos testma­gassága 5—6 centiméterrel, égyes évjáratokban még en­nél is többel meghaladta az 1928-as évjárat testmagassá­gát. Más hazai adatok arra szolgáltatnak bizonyítékot, hogy 1958—65 között az álta­lános iskolába lépett gyerme­kek 8—10 centiméterrel vol­tak magasabbak, mint 1907— 14 között a hasonló korúak. Az akcelergcióra . jpllemző további nemzetközi megfi­gyelés az iskolai sportered­mények növekedése is. A ma­gasugrás, távolugrás, a súly­lökés eredményei a 15 éves fiúknál az 1910-es években alacsonyabbak voltak, mint az 1950-es évek végén, s a 60-as évek elején. A tudomány egyik vitaté­mája : melyik időszakban kezdődik az akceleráció, a fejlődés „megugrása”? Egyes vélemények szerint a mai 2 • évesek általában nyolc-tíz centiméterrel, (mások sze­rint 5—10 centiméterrel) nő­nek nagyobbra, mint az 1910- es évek kétévesei. Ebből ar­ra következtetnek, hogy a gyorsabb növekedés már az élet első két esztendejére jel­lemző, s a következő 8—10 évben lényegében változat­lan. Eszerint a mai tizenegy- néhány évesek csak azzal a 8—10 centiméterrel magasab­bak, amit már 2 éves korukig elértek. E felfogásokkal némileg el­lentétben az állandóan vég­bemenő változások a legér­dekesebb periódust, a ser­dülőkort egy 1965-ben meg­tartott nemzetközi tanácsko­zás a mai fiúknál 13—16, a lányoknál 12—15 éves korra tette. A mai gyerekek serdü- lési viszonyai (például a lá­nyoknál az első menstruáció) az 50—70 évvel ezelőttinél mintegy két évvel korábban következnek be. Egyes kuta­tók tehát itt, ennél a kornál jelölik meg a minden eddigi­nél intenzívebb növekedési szakaszt, amely ugrásszerű minőségi változásokat is eredményez a gyerekeknél. Akár hogy is van, annyi tény, hogy napjainkban ná­lunk is előbbi© került a serdülés időpontja. A folyamat nem lebecsülen­dő tartalma, hogy megnőtt a gyerekek, a fiatalkorúak szel­lemi teljesítőképessége is. Az iskolai követelmények ma minden fejlettebb ország­ban, hazánkban is, jóval na­gyobbak, mint 30—50—70 év­vel ezelőtt. Mégis — az ará­nyok összehasonlítása bizo­nyítja —, emelkedett azok­nak a tanulóknak a száma, akik az előírt korban, jobb eredménnyel, nagyobb tudás­sal fejezik be az iskolát. Nap­jaink fiataljai tehát szellemi­leg is előbbre vannak, leg­alább két-három évvel, mint az 50 évvel ezelőttiek. Egy berlini pszichológus szerint általában is javult a 10—14 éves fiatalok „finom-moto- rikája”. Ez azt jelenti, hogy kifinomultabb a végtagok mozgása, e korosztályok fo- ' gékonyabbak, érdeklődőbbek a külvilág iránt, nagyobb a vállalkozó kedvük, s az önér­tékelő képességük is. Az akcelerációt, mint komplex élettani (biológiai, szellemi) jelenséget kétségte­lenül a lakosság széles köré­nek életkörülményeiben be­állott változások okozták. Nem csupán a jobb táplál­kozás, hanem a lakás-, a táp­lálkozási, az öltözködési fel­tételek összessége, az élet­mód, a nevelés, a közegész­ségügy általános fejlődése, sőt, korunk „ingerösztöne” is: a rádió, a televízió, a film, az olvasnivaló elterjedése. Említést érdemel ugyanakkor az a megfigyelés, hogy a szo­cialista országokban az akce­leráció minden réteg, a város és a falu gyermekeinél csak­nem egyformán jellemző, mig a kapitalista országokban elég lényeges különbségek mutatkoznak a vagyonos osz­tályok gyermekeinek előnyé­re, ezek az átlagosnál is gyorsabb fejlődésében. Az emberi fejlődés felgyor­sult ritmusából számos prob­léma adódik, amelyek mind­inkább túllépik a családi kö­telékeket. Foglalkozni a je­lenséggel, következtetéseket, tennivalókat levonni belőle egyaránt feladata az élettan, a pedagógia, a lélektan, a társadalomtudomány műve­lőinek. Csak jellemzésül, hogy milyen horderejű kér­désekről van szó: a fiatal nemzedék a régebbi generá­ciónál korábban válik éretté, biológiailag, szexuálisan. A társadalmi érettség, az egyé­ni önállóság viszont a leg­több esetben később követke­zik be, például azért is, mert több idő kell a képzettség megszerzéséhez. A nemi és társadalmi érés közötti sza­kadék valamennyi fejlett ipari országban mélyül. A nevelés és társadalomtudo­mány azonban — a mi körül­ményeink között is — még adós a válasszal: hogyan le­hetne s kellene intézménye­sen és a családban is áthi­dalni ezt a szakadékot. Sz. S. ÉSZAKI MADONNA A Szovjetunió a KW-u A HAGYOMÁNYOS Bu­dapesti Nemzetközi Vásáron idén 16. alkalommal k iszik fel a Szovjetunió zászlaja a főbejárat előtti zászlórúdra. A szovjet pavilonban idén is, mint tavaly, szakosított kiállítást láthatnak vendé­geink. Magyar barátaink kí­vánságára és javaslatára ez­úttal elsősorban mezőgazda- sági gépeket, mindenekelőtt traktorokat mutatunk be. A pavilon több mint két- , ezer négyzetméteres szabad téren 19 szovjet külkereske­delmi egyesülés mutatja be áruit, amelyeket a magyar piac igényei szerint válogat­tak össze. Az egész kiállítás négy alapvető részre oszlik: a bejárati, az ipari, a szov­jet emberek életszínvonalá­nak emelkedését bemutató, valamint a mezőgazdasági technikát felölelő részre. A pavilon bejáratánál el­helyezett térkép a Szovjet­unió külkereskedelmi kap­csolatait ismerteti, amelyet több mint száz országgal tart fenn. Azt is megtudjuk itt, hogy a jelenlegi ötéves terv során (1966—79) a szov­jet—magyar kereskedelmi forgalom 70 százalékkal emelkedik. Minthogy ezúttal a mező­gazdasági technika kerül előtérbe, így a „Traktoroex- port” külkereskedelmi egye­sülés helyet kap a pavilon­ban, de különösen a szabad téren. A világhírű szovjet traktorgyárak közül is ki­emelkednek a Volgográdi Traktorgyár termékei. Külkereskedőink nem alap­talanul remélik, hogy Buda­pesten is nagy érdeklődést vált majd ki a szakemberek körében e gyár K—700, T— 25 és T—40 típusú traktora. A szovjet földeken elisme­d’Hfúsa betegség A betegségnek, *miely tegnap kitört rajtam, még a legtu- dósabb orvosok sem ismerik a nevét. Csu­pán a tünetek ismerő­sek, ezek is csak az én kórlapomból. Tegnap végigpofoz­tam a hivatalt. Reggel fogfájósán ébredtem, azt hiszem, a napfoltok is foko­zottan tevékenyked­tek, a cipőfűzőm is leszakadt, és busz sem jött. Így késve érkeztem a hivatalba. A portás gúnyosan vigyorgott a kapu­ban. És ekkor tört ki rajtam a betegség. El­lenállhatatlan kény­szert éreztem, hogy képen töröljem a por­tást. A csattanástói egy pillanat alatt kijóza­nodtam, már éppen bocsánatot akartam kérni, amikor a por­tás megszólalt: — Nem kell ebből ilyen nagy ügyet csi­nálni. Én csak, azt mondtam, hogy min­den este együtt men- 1 nek el Micikével..i Kettesével ugráltam fel a lépcsőkön. Az első emeleten talál­koztam Babanyeccel. Újra rámjött. Ütöt­tem! Babanyecz: — Igazságtalan vagy, öregem. Az én szavazatom úgysem változtatta volna meg a döntést: nem te kapod a vidéki ki- rendeltséget! En csak azért szavaztam elle­ned, mert egyedül maradtam volna.'., A következő pofont hetenyeinek adtam; azonnal bocsánatot kért, és becsületsza­vára kijelentette, hogy a menyasszonyomra azt a bizonyos jelzőt, tréfából tette, és szent meggyőződése, hogy Julika a világ legtisztességesebb leá­nya, aki őszintén sze­ret engem. Csak az irigyeim terjesztik, hogy viszonya van Kemenessel. Kemenes éppen ka­póra jött. Ütöttem. — Nézd, kérlek, — mondta — tulajdon­képpen igazad van. Rongy ember vagyok, de mentségemre szol­gáljon, hogy nem én kezdtem! Julika so­sem volt hűséges sen­kihez. Engem is meg­csalt azóta... Mint a tébolyult ro­hantam végig a folyo­són. És akkor feltűnt Bényei. A kór már teljesen elhatalmaso­tudomásul, én nem mondtam, hogy telje­sen alkalmatlan vagy a beosztásodra. Vala­mi olyasmit említet­tem egyszer, hogy mintha mostanában egy kicsit hanyagabb lennél, de ezt an­nak tulajdonítottam, hogy sok a problé­mád. Rendbe kellene hoznod az idegeidet, öregem... — mondta keserűen és ottha­gyott. dott rajtam. Szájon vágtam szegény Bé­nyei Jancsit is, pe­dig a legjobb bará­tom. Szemrehányóan, fájdalmas tekintettel nézett rám: — Hát ennyit ér a mi barátságunk? Te felülsz minden szóbeszédnek’. Vedd Furcsa betegségem hire hamar elterjedt a hivatalban. Így tör­tént, hogy többen el­szaladtak előlem. Ki­véve Zoltánt. — Ide figyelj — lépett hozzám, — lá­tom, le akarsz szá­molni az ellenségeid­del. Helyeslem. Ez a férfias megoldás. Ezért figyelmeztetlek, hogy ne hagyd ki Ha­vast. Azt terjeszti ró­lad, hogy lopod a vállalat benzinjegyeit! Képen töröltem, mert a betegség nem válogat. Ellenállhatat­lan kényszer vitt a pofozkodásra. — Nézd, én csak azért mondtam, hogy elhiszem, mert ki akartam ugratni a nyulat a bokorból — méltatlankodott Zol­tán. — De ezután én is biztos vagyok ben­ne, hogy Havasinak igaza van. Ekkor egy hatalmas pasas toppant elém és szó nélkül, úgy vágott szájon, hogy három fogamtól bú­csúztam el köszönés nélkül. És ebben a pillanatban rejtélyes betegségem is elmúlt. Megtöröltem a szá­mat, és mielőtt a másodikat üthette volna, igy szóltam a bősz idegenhez: — ön nyilván a Micike férje. Nézze uram, beszéljük meg a dolgot. Az egész ügy csak a portás és néhány intrikus aljas pletykája... Őszi Ferenc rést szerzett a kényelmes és biztonságos üzemeltetési „Herszonovec—7” típusú ku- koricabetakarítő kombájn. Európa, Ázsia, Afrika és Amerika cégei vásárolnak mezőgazdasági gépeket a Szovjetuniótól. Legfőbb kereskedelmi part­nereink között szere­pel Magyarország, Franciaor­szág. Bulgária, Afganisztán Hollandia, Kuba az EAK, Algéria, Szudán, és így to­vább. A világ 64 országában mintegy 200 ezer szovjet traktor dolgozik. A szovjet­unióban szívesen alkalmaz­zák a „Vihr” típusú silókom­bájnt, az „ÓVSZ—A” öntö­zőberendezést a „DDN—70” esőztető berendezést és egy sor más mezőgazdasági gépet, amellyel a BNV látogatói is megismerkedhetnek. A SZOVJETUNIÓ a világ legnagyobb szerszámgép- gyártó állama. Több tucat ország több száz cége vásá­rol rendszeresen különböző rendeltetésű és méretű gé­pet. A Szovjetunió jelenleg másfél ezer fémforgácsoió géptípust gyárt, amelyek a legkülönfélébb gépek gyár­tásához szükségesek — mini­atűr óráktól a legnagyobb méretű turbogenerátorokig. Ezt az iparágat a BNV-n a „SztankDimport” képviseli. Nem hiányoznak idén sem a közszükségleti cikkek, me­lyek iránt nemcsak az üzle­ti körök, de minden láogató érdeklődik. Magam is sokáig éltem Budapesten, ezért jól tudoni, milyen türelmetlenül várják már az új földalatti meg­nyitását. Gondolom, pavilo­nunk látogatói szívesen meg­ismerkednek majd a föld­alatti új kocsijaival, EGY RÖVID cikkben per­sze lehetetlen volna teljes képet adni a BNV szovjet kiállításának gazdag anyagá­ról. Ezért ismertetőmet az­zal szeretném befejezni: Sze­retettel várjuk minden ked­ves látogatónkat a kiállítás­ra. , N. Zabelkin a szovjet pavilon sajtóirodá­jának vezetője 1969. május 14., szerda

Next

/
Oldalképek
Tartalom