Népújság, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-11 / 106. szám

Ka Brrr! Rossz ize van ennek a szomuv. S felettébb gyanús, vagy legalábbis hosszú ideig gyanús volt, aki karriert akart" csinálni. Nálunk. A szocializmusban. Mert hol él az ilyen ember? Az ilyen ember kar­rierista, s elég baj, hogy itt él. Az ilyen ember törtető, az ilyen ember nyíltan bevallja, hogy mind feljebb és feljebb akar kerülni, vezetni akar, keresni akar, sőt: akarni akar. — Mondja, jó ember, mi akar ma­ga lenni? — Szeretnék egy nagy üzem fő­mérnöke lenni... — Na ne mondja Egy nagy üzem. Főmérnök. Nem is valamilyen üzem­ben mérnök, hanem egyenesen egy nagy üzemben főmérnök. Szóval kar­riert akar? — Igen. Karriert. — És ezt nem szégyelli csak így, szemrebbenés nélkül, hangosan, min­denki előtt kijelenteni? Nálunk! — Nem, miért szégyellném. Hiszen így van... És, aki karrierre vágyik nálunk, az megütközve nézi, hogy miért ütköz­nek meg azon, hogy ő karriert akar csinálni — nálunk. Hát a szocializ­musban nincs karrier? Hát ez a fo­galom már eleve a tőkés világ szótá­rába való? Burzsoá beütés? önzés, társadalomellenesség, kispolgáriság? A kérdésekre kérdés lehet a vá­lasz: miért lenne az? Nekünk fogalmakkal, szavakkal nincs bajunk. A karrier szóhoz való­ban reminiszcencia tapad. És képez­hető szó: karrierista, karrierizmus. viszonyai között, aki karriert csinált, az rendszerint kénytelen volt ehhez sok nem rendes dolgot is csinálni. Csalni, hazudni, törtetni, könyörte­lenül átgázolni mások lelkén, nem egyszer a testén, megalkudni és megalkuvásra késztetni, megvásá­roltatni önmagát, hogy drágább áron adhassa tovább ugyancsak ön­magát. Vagy elbukni, — ha minden­re nem volt hajlandó. Általában ez volt és ez a jellemző. Természetesen voltak és vannak kivételek, mert kivételes egyéniségekről és tudásról van, volt szó. S egy adott társadalomban, a szo­cializmust építő társadalomban is van karrierizmus, van karrierista. Aki általában előrejut. Talpnyaló és furdancs, hazug és képmutató, önző, akit nem a nagyobb tetteik le­hetősége, hanem egyedül és csakis a nagyobb beosztás lehetőségei hajta­nak előre, mindig csak előre, — mígnem általában elbuknak e törfce- tésben. Általában. Nem mindig. A legügyesebbje, a legszfvósabbak, vagy a legszerencsésebbek nyugdíj­ként is élvezhetik karrierizmusuk gyümölcseit i Am ez mégsem jellemző ránk! A mi társadalmunkra az egészsé­ges karriervágy a jellemző. Ezt tá­mogatni kell és elismerni, sőt felis­merni és elválasztani tudni a tölte­tő karrierizmustól. Mondjuk csak ki nyíltan, szégyenkezés nélkül, hogy igenis van szocialista karrier. Használjuk csak fintorgás nélkül e szót hogy karrier, mert nincs ne­künk e fogalommal, e szóval semmi bajunk, legfeljebb csak az, hogy kevesen használják, illetőleg merik még használni. Mert miért volna baj, ha egy fia­tal ember vágyainak netovábbja, hogy egy tudományos intézet veze­tője legyen. Ezt ki is mondja. Ezért sokat tanul is. Szakmát, nyelveket. Hogy majdan, amikor karriert csi­nált és nálunk csinált karriert, min­den megszerzett tudásával szolgálja maga vágyait és ezzel együtt az egész nép érdekeit. Miért lenne ez baj? Vagy miért lenne baj, ha valaki szövetkezeti elnök, gyárigazgató akar lenni? Orvosból főorvos, mér­nökből főmérnök, brigádvezetőből üzemvezető, vagy hajóskapitány, űr­hajós, világjáró ... Miért? Ha ezért nem foggal és körömmel, taposó lábbal, de tanulással, tudással, rá­termettségének kialakításával, sok és szorgalmas munkával küzd. Hogy kitűnjön! Egy adott világban, a tőkés rendszer Hát mi azt akartuk és azt akar­juk, hogy ebben az országban min­denki kibontakoztassa képességei legjavát, hogy lehetőségeinken be­lül, mindenki elérhesse vágyait, megvalósíthassa álmait. Mi nemcsak az egész társadalomnak építjük a szocializmust, hanem az egyes em­berek számára is: hogy ami jó az egyes ember számára, az legyen jó a társadalom részére és megfordítva is. A karrierre vágyók nélkül elkép­zelhető lenne a szellem, a tudás, a munka egészséges versenye? A leg­jobbak állandó és szakadatlan kivá­lasztódása? És egyáltalában elkép­zelhető lenne az emberi boldogság? Aligha. Van, igenis van a szocializ­musban is karrier. Nem volt helyes a megfogalmazás: valójában csak a szocializmusban lehet igaz, emberi nem lealacsonyítja az embert, de karrier. Ahol az érte való küzdelem felemeli, nem szembeállítja ember­társaival, a társadalommal, de ép­pen összeköti, mert csak velük, ér­tük és segítségükkel valósítható ez meg. — Mondja, jó ember, mi akar ma­ga lenni? — Szeretnék egy nagy üzém fő­mérnöke lenni... — Gratulálok. Ügy legyen, maga is megtanulja . . . Ha Merre tart Adács? Ezen a késői „kora tavaszi” napon, amely szinte átmenet nélkül zuhant ránk, a naptár ugyan május elejét mutat, de a hőség már kánikulai. Adács utcái kihaltak. Még az artézi kút mellett sem álldogál sen­ki. Csupán az iskolából hal. latszik ki az egyik osztály éneke, és a községi könyvtár épületéből indul el sietősen egy kislány. Tíz év körül le­het a kora, a hóna alatt egy csomó könyv. Hol vauinak az adácsiák? Utazik a falu I Vasutasköz­ség. A tanács­_____________ elnök,, Gyónt L ászló azt mondja, nincs az országban olyan állomás, ahol ne köszönne rá ismerős adácsi emberre. A falu fele naponta ül a vonatra, uta­zik a munkahelyére és tér vissza onnan. De a messzi tá­jakra is elvetődik adácsi munkás. Így volt ez évtize­dekkel ezelőtt is. így van ez ma is. Adács lakossága világ­életében utazott. Mégis, csak maradnak itt­hon is néhányan ? Persze, hogy maradnak, bólogat a tanácselnök. Akik a tsz-ben dolgoznak. Ezek lehetnek vagy háromszázan. Közülük száz az asszony. A nők olyan „másodállásnak” tekintik a tsz-t, mivel a család más tag­jai máshol jutnak keresethez. Nyolc-tíz olyan asszony se­rénykedik a közösben, aki­nek csakugyan innen kell megélnie. És bár az asszo­nyok jó részének a téli hóna­pokban nem jut munka a szövetkezetben, a családot el­tartó özvegy- vagy elvált asz- szonyok tíz hónapon keresz­tül dolgozhatnak a tsz-ben. A kétszáz férfinek január 1-től december 31-ig tart az esztendő — munkával kitölt­ve minden napja. Gondoltak már mellék­üzemágra is. Tésztát csinál­hatnának telente az asszo­nyok, mondjuk. De honnan vegyék a tojást? Nincs ba­romfitenyésztés a közös gaz­daságban. A különleges szá­rítóberendezés is sokba ke­rülne, de még helyiség sincs, ahová az üzemet be lehetne telepíteni. A munkaegység értéke jó, tavaly is hatvan forintot ért. Azt sem lehet mondani, hogy kiöregszik az adácsi tsz, mert a férfiak átlagban negyven, a nők pedig 35 év körüliek. Közös I Két saéP’ ... I mutatós épü- pénzbol _j jet egymás " mellett a község közepén. Az egyik a tanácsháza, a másik a könyvtár. Az egyiket vál­lalat húzta fel, a másikat a lakosság maga csinálta. Ez került kevesebbe. Talán azért is olyan büszkék a köz­ségi könyvtárra, mert saját munkájukat látják benne. '0erényi Lajosné a közel tíz- Joer kötetre is nagyon büsz­ke. Szeretnék az ünnepélyes avatást s emlékezetessé ten­ni. A könyv ünnepén író- olvasó találkozót szerveznek, és akkor adják át hivatalo­san is az összefogás emelte könyvtárépületet a rendelte­tésének. A község fejlesztésére már évek óta szívesen vállalkoz­nak önkéntes munkával is az adácsiak. így épült meg ad­dig 4200 méter járda, ami­hoz az idén még 2800 métert toldanak hozzá. De a falu villamosítását is társadalmi segítséggel tudták 1966-ban befejezni. És ha már meg­ízlelték a közösség erejét; az étvágyuk is megnőtt. Vizet akarnak adni minden ház­nak. Ha terveik valóra vál­nak, 1971—72-ben vízvezeték hálózza be a községet, de akkorra megépül a nyolctan­termes új iskola is. A pénz egy része önkéntes felajánlásból jön majd össze. Így határozott a tanácsülés. Ezt követően a tanácstagok kezdték meg a felajánlások összegyűjtését. Főként azok vállalkoztak négy éven át né­hány száz forint befizetésére, akiknek se adójuk, se fejlesz- tésl hozzájárulási kötelezett­ségük nincs. Főként a fiatal családok járnak elöl jó pél­dával. A tsz köz­pontjában Sá­ri István el­Kinf a a földeken nők a hűs irodában is verej­tékezve hajolt a papírjai fölé. — Az ember is alig bírja ezt a nagy hőmérséklet-vál­tozást, hát még a növények! — mondta, miközben zseb­kendővel törölte meg a hóm. lokát. — Már nagyon kelle­ne az eső. Igyekszünk öntö­zéssel pótolni. Az idén hetven holdon locsoljuk a cukorré­pát is. Tavaly 150 mázsa ter­mést adott, most legalább a dupláját várjuk. 1972-re meg akarják építe­ni az 1 200 000 köbméter víz befogadására alkalmas táro­lót. És akkor már 1000—1200 holdat tudnak majd öntözni. Ehhez viszont „csak” 16 mil­lió kellene. Az utóbbi évek időjárása arra inti a közös gazdaságot, hogy az öntözés­re nagyobb gondot fordítsa­nak. Ezen a napon 16 erőgép se­gített az embereknek a föl­deken, a gazdaságban. A közösben á dolgozó ta­gok egyharmada nő. Megkér­deztem a tsz-elnöktől, meny­nyien vannak közülük vezető beosztásban. A 11 tagú veze­tőségben két nő található. Brigádvezető egy sincs, de a női csapatokat nők irányít ják. Ez az arány nem valami példamutató. De hát máshol sem jobb általában. Meg sem le­pődöm, ami- _____________ kor meghal­lom, hogy az 1962-ben épült művelődési ház íz • közös e rőfeszítés eredménye. Füg­getlenített vezetője a fiatal Rákos János, akinek sok se­gítséget ad az iskola igazga­tója, de a többi pedagógus is, hogy vonzó programot tudjanak nyújtani a fiatalok­nak. Igaz, a jó idő beköszön­tővel már csak a hétvégeken nyitják be az ajtót azok az ifjak, akik táncolni szeretné­nek. Sok a tévé a községben, a családok szívesen mennek el együtt kirándulni, így az­tán csak kevesen járnak össze rendszeresen — barát­kozni, szórakozni. — Talán elkülönülnek az értelmiségiek egyes rétegei? — Nem erről van szó — válaszolta a tanácselnök. — Ha valami megmozdulás van, mint legutóbb a tűzoltók mu­latsága, akkor ott van min­denki. Egymás mellett ül a pedagógus, a tsz-vezető, az orvos. Egyébként pedig nem nagyon érünk rá esténként egymást meglátogatni. Más már ez a mai élet, mint ami­lyen a régebbi volt. De mennyivel masabb! Elég csak összevetni Adócsőt akár a tíz évvel ezelőtti álla­potokkal is. Hol van már at­tól! És a fejlődés legfőbb mozgató ereje a lakosság ösz- szefogása volt." Büszkék lehetnek az adá­csiak a tetteikre. G. Molnár Ferenc Ü • i* BARÁTKOZÁS (Foto: Kiss Béla) VSSmS*SSSSSSS*SMSSSSSSSSSSSSSSSfSSSf*SSSSSSSSSSSSSSSSSSSySSSSSS*SS/SSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSySSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS*SSSSSSSSSSSS*SffSfJ Nadrágos Egy ifjú egri olvasónk megkérdezte, mi a jelentése, értelme a nadrágos szónak ebben a jellegzetes egri szó- lásban: Szúrd meg, Berci, nadrágos! A nadrágos hangsor alap- jelentése: nadrágot viselő, nadrágba öltözött, nadrágban járó. Átvitt értelemben a nadrágos ember jelzős szer­kezetben megnevezte sza­vunk a lobogós gatyás pa­rasztokkal szemben az úri osztályhoz, a hivatalnoki rendhez tartozó embereket. Használtaik ezt a szót Eger­ben a falusi értelmiséghez tartozók közös megkülönböz­tető neveként is, s így nad­rágos ember volt a pap, a tanító, a jegyző, s általában minden hivatalt viselő sze­mély. Ilyen értelemben sze­repel a nadrágos szóalak az idézett egri szólásban is. Hogy szavunk mennyire sok­szor kapott nyelvi szerepet a régi egri emberek ajkán, bizonyítja ez a mondat Is: A rátarti kapás, paraszt leány már rá sem néz a gatyás legényre, mert nad­rágos kell neki. Az idézett egri szólás vaűil arról is, hogy a régi egri fiatal kapások, parasz­tok vagy egriesen cifcrik gyakran kezdeményeztek ve­rekedést bálokban, mulatsá­gokban. Nadrágos emberek­nek valóban nem volt taná­csos a verekedő legények közé vegyülni. A szólás különben egyút­tal tükrözi a régi egri em­ber élcelődő, tréfás kedvét is. Ezt bizonyítják még a kö­vetkező egri szólások te: Bori, há’ tetted a Berci bun­kóját? — Szidi, add elő a Berci kését! A rövid gyolcs gatyás, fényes gombsoros, karton-mellényes legényeket a mulatságok rendezői az ajtóban megmotozták, kést, bunkót, verekedésre alkal­mas eszközöket nem vihet­tek be magukkal. Bevitték helyettük a lányok, s erre igen alkalmas volt bő, rán­cos szoknyájuk. A régi írások, levéltári fel­jegyzések arról is tudósíta­nak, hogy az egri fiatalság a farsangi tokozásokon túl gyakran rendezett úgyneve­zett ivókat is. Sajnos ezek a táncos ivók ritkán múltak el verekedés nélkül, pedig csak a fertálymester fel­ügyelete alatt, jelenlétében tarthatták meg ezeket az alkalmakat. Az idézeti és ér­telmezett szólás arra is utál, hogy a verekedésben a vá­rosi hatalom emberei is be­le avatkoztak, s így a fel­szólítás, s a nadrágos jelző ezekre a hivatalból küldött emberekre is vonatkozhatott. Dr. Bakos József a nyelvtudományok kandidátusa Emberi kapcsolatok] Mostanában, hogy űrhajók szállnak le nemsokára a Holdra, sőt talán a Marsra, a Venusra is, a legna­gyobb mértékben ért­hető, hogy az e gyö­nyörökből kirekesztett civilek morgolódva bár, de merészen szállnak szokatlan, de legalább földi járművekre. Ol­vasom például, hogy New York és London között háztetőtől ház­tetőig indítottak ver­senyt, amibep. nem a járművek a szokatla­nok, hanem a házte­tők, mint start és cél­pontok. Van, aki egy­maga egy szál vitorlá­son vág neki a Főid megkerülésének, sőt olyanok is akadnak, akik léggömbre száll­nak és úgy szállnak a szelek szárnyán, oda — ahová a szél viszi őket. Olvasom és elme­rengve, kicsit irigyked­ve tűnődök a magam puhányságán, aki eddig csak menetrendszerű vonatva szállt, ami ha manapság nem is ké­nyelmes, s volt példa rá, hogy nem is olyan Homo hast éti ens biztos, de mégis csak konvencionális utazási forma. A 7.15-ös gyors! Mi ebben az izgalom? Ki hallott például olyat, hogy a 8.50-es léggömb? Vagy 9.35-ös expressz, balsafa tutaj? És, ha az ember me­részen nekivág egy IBUSZ-útnak, akkor is a Nyugatiból indul, vagy Keletiből, s nem a háztetőről. Mi lenne, igen, mi lenne, ha én is,.. én is nekivágnék valami egészen meghökkentő, sajátos járművel, neki a világnak, fel észak­nak, vagy le délnek, bátran és dacosan nyu­gatnak, avagy kelet­nek? De lehet délnyu­gatnak is! Például rollerrel. Egy speciális, magam szá­mára készített roller­rel, kis utánfutót szer­kentyűzni hozzá s az­tán felpattanni rá a jobb lábammal és lo­hadni magam országo­kon át a bal lábam­mal. „Skíróval a világ körül”. Ez lenne az útibeszámolóm címe, a könyv borításán az utánfutós roller, rajta én, benne sok pompás élmény, ára fűzve 15, kötve 20 forint. Utána kellene nézni, gyárta­nak-e nálunk speciális rollert? De az is nagyszerű ötlet lenne, hogy út­hengerrel megkerülni az öreg Földet. Nem a korszerű, a gyors nyers­olajtüzelésű úthenger­rel, hanem a pöfögő, hatalmas régi gőzhen­gerrel. Jaj, de pompás is lenne. A henger hen­gerelné maga előtt az utat, én csak állnék fenn a parancsnoki ál­lásban, forgatnám a kormány kér eket órá­kig. míg egy felet is fordulna a dög, s kö­rülöttem évről évre változna a tájék. Ma itt, holnap még mindig itt, de egy hónap múl­va már odább lennék, s néhány évtized alatt megkerülném először a fővárost, mert ott tilos gőzhengerrel közleked­ni, majd három-négy­száz év múlva az egész Földet... Ráérek. Mi­nek sietni? Mi az a né­hány évszázad. Ha az ember ultrakozmikus sebességgel halad! Erről is írnék egy könyvet, „Gőzhengerrel a világ körül”. A könyv borításán egy hosszú kéményű gőzhenger, benne én, belül pom­pás élményék, fűzve 20, kötve 25 forint. A gőz­henger ugyanis na­gyobb befektetést igé­nyel. Esetleg meg lehetne próbálni fürdőkádban átvágni az óceánokon, tengereken, beltenge­reken, folyókon. Ügy tudom, hogy fürdőkád­ban még senki sem vá­gott neki a világ ten­gereinek. Az ember beül a kádba, s mire megkerüli a Földet, már meg is fürdött. Nemcsak exkluzív öt­let, de praktikus is. Ha becsap a hullám a kád. ba, az ember csak ki­húzza a lefolyó dugó­ját és már semmi vész. A tus a kémény, a boy- ler, a kazán jó szél ese­tén törülközőből vitor­lát lehet készíteni és az ember csak hever, csak hever a fürdőkádban, időnkint beszappanozza magát, néha szundit is egyet, s közben meg- fürödve megkerüli a világot. Fűzve 25, kötve 30 forint. Elég drágák ná­lunk a fürdőkádak, és úgy tudom, Casco sincs rájuk. Lám, csak e néhány egyszerű példa is iga­zolja, hogy koránt sin­csenek kimerítve azok a lehetőségek, ame­lyekkel az ember világ­hírt szerezve megke­rülheti a Földet. Az emberi elme találé­konysága kimeríthetet­len. Ilyenkor büszke vagyok. Melyik ma­jomnak jutna például eszébe, hogy háztetők között rendezzen gyor­sasági versenyt? Érre csak az ember képes. Aki lejött a fáról és felment a háztetőre. Homo hastetiens! (egrit Karrier és karrierizmus

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom