Népújság, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-01 / 98. szám

Rövid várakozás után ajtócsukóűást, LÉPTEKET HALL. áZtáN ÜGY ÉRZI, MINTHA mellbevágták volna. Megszólal egy ISMERŐS. HANG. KÉSZÍTSEK VACSORÁT —7 GÁBOR ? Nem, szívem. Sietnünk kell rotyraau/^ Gábornak szólította. Együk elmentek A Dorottya utca négy szyímu házba , a tere/ ott, lakik dr. Horváth íamas néven, al/ito­NEK NEVÉT VERONIKA ANNAKIDEJÉN K/KOTV- TYAN TOKA," GONDOLJA KAJNAV. MOST MAR NEMCSAK FÉLTÉKENYSÉG GYÖIRI. HANEM FÉLE­LEM IS. VERONIKA AZ EUENÁUOK KÖZÉ KEVERE­DETT. EBBŐL NEKI MAGÁNAK IS BAJA SZÁRMAZHAT! Rövid vÁrarozas után ajtócsukóűást, lépteket hall. Aztán úgy érzi, mintha MELLBEVÁGTÁK volna. MEGSZÓLAL EGY ISMERŐS. HANG. KÉSZÍTSEK VACSORÁT —7 GÁBOR ? Nem, szívem. Sietnünk kell fOiyrAUOK Könyv helyett bor! Az egyik kilenctagú közössé­get, avagy hivatalosan fogal­mazva: négyszeres szocialista brigádot, értékes könyvjuta­lomban részesítette a gyár szakszervezeti bizottsága. A szakszervezeti titkár felhivatta a brigád vezetőjét, és nagy örömmel közölte vele, hogy a kollektíva jó munkájáért az oklevélen és a szóbeli dicsére­ten kívül még mintegy 500 fo­rint értékű könyvjutalmat is kap a brigád. A brigádvezetö visszaballa­gott az üzembe, majd néhány perc múlva ismét bekopogta­tott a szakszervezeti titkár aj­taján, és röviden előadta, hogy mi járatban is tért vissza ... — A többiekkel együtt ma­gam is sokkal jobban örülnék, ha a könyveket átváltanák pénzre. Egyiken sem vagyunk olyan nagy olvasó emberek, a pénzből meg elmehetnénk va­lahová. Egy jó brigádvacsorá­ra, borozgatásra, tovább emlé­keznénk mint a könyvekre . . . Az szb-titkár hajthatatlan maradt, a brigád pedig meg­sértődött és a jutalomnak szánt értékes könyvek még ma is ott fekszenek az szakszervezeti iro­da könyvespolcán .. • A történet a kirívó példák legszélsőségesebb gyűjteményé­ből való, hiszen a szocialista munkaverseny létét, küldeté­sét, munkáját s eredményeit egészen más: lelkes szocialista kollektívák összefogása, a min­dennapos munkában való helyt­állás, a rend, a fegyelem, a példamutatás és száz, ezer hu­mánus, emberséges, nemes tet­tek, cselekedetek jellemzik. De hogy a fényben árnyék is van. azt a fenti példa is bizonyítja, és a közelmúltban megrende­zett szocialista brigádvezetők országos tanácskozásának kül­döttei is hangoztatták: egyre erősödnek, terebélyesednek a forintból gyökerező vadhajtá­sok a mozgalomban, és egyre kevesebb a mérhető a szocia­lista módon élni, tanulni jel­szavakban, ígéretekben. Csök­kent a könyv, a több, az új tudás értéke, kevesebb az igény a könyv, a tudás iránt, és megnőtt a forint, a pénz ér­téke. Hangsúlyozni kell: a példa kirívó, szélsőséges eset, de megtörtént, a brigád ma is sértve érzi magát, mert aho­gyan a brigádvezető fogalmaz­ta: „Mi csak könyvet kap­tunk”. , Nem az eset, hanem a szem­lélet az árnyék. Nem szabad hagyni, hogy követőkre talál­jon. Mert egy kollektíva, mint a fenti példa is bizonyítja, at­tól még nem lesz szocialista közösség, ha csak a szocialista brigádcímeket igazoló érde­mekkel gyarapodik. Még akkor sem, ha már négy van belőle. De ezt azoknak is tudniuk kel­lene, akik javasolják, odaítélik ezeket az okleveleket, kitünte­téseket. — koós — A MUNKA KITÜNTETETTJEI Élüzem címet, emlékplakettot kapott az Izzó gyöngyösi gyáregysége A munka ünnepét április 30-án délután köszöntötték az Egyesült Izzó Gyöngyösi Félvezető és Gépgyárának dolgozói a feldíszített nagy­csarnokban. A vendégek kö­zött megjelent Mudriczki Já­nos, az SZMT vezető tit­kára, Vadász József, a vá­rosi pártbizottság titkára, Dienes Béla, az Egyesült Iz­zó vezérigazgatója és Selyem András, az Egyesült Izzó pártbizottságának titkára. Pampuk Imre t megbízott szb-titkár megnyitó szavai után Klippáti József, a gyár pártbizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Ki­fejtette, hogy május 1 milyen lehetőséget adott a munká­soknak az osztályharc meg­vívásban, hogyan • se­gíti ma is a proletárok in­ternacionalista összefogását. A tavalyi gazdasági ered­ményekről is szólott. Az el­múlt évben közel 50 száza­lékos termelési felfutás mel­lett a 89 milliós gyáregység­tervüket 124 százalékra tel­jesítették, a termelékenysé­get pedig 22 százalékkal nö­velték. Egy munkás egy na­pon 140 forinttal termelt többet 1963-ban, mint egy évvel azelőtt. Sikerült a norma feletti költségeket is csökkenteniük a felajánlott 300 ezer forint helyett 700 ezer forinttal. A gyártásfej­lesztési intézkedésekkel kö­zel 58 ezer normaóra meg­takarítására határozták el magukat, ezt az elképzelésü­ket több minit tízezer norma­órával múlták felül. A mun­kaversenyben sokat tettek a szocialista brigádok. A 110 brigád majdnem 1300 sze­mélyt fog össze, három üzem pedig már többször elnyerte a szocialista munka üzeme címet. A nagy Izzón belül legjobb három brigád között ott találjuk a tmk Petőfi- brigádját Csia Béla vezeté­sével. Most már másodszor sikerült nekik az 1300 szo­cialista brigád közül ezt a kitűnő helyezést elérniük. Az Ady Endre és a Lenin-brigád most kapta meg az arany­plakettot, két brigád az ezüstplakettot, a három üzem legjobb bronzplakettos szo­cialista brigádja is ezen az ünnepségen vette át a pla­kettot. A vezérigazgatóság dicsérő oklevelét pedig a szerszámüzem Kossuth- és Vörös Hajnal-brigád vette át, mivel mindkét brigád ki­lencedszer érdemelte ki a szocialista címet. A gyöngyösi gyár az idei első negyedéves tervét is túl­teljesítette, ami a további lendületes munka bizonyíté­ka. A jubileumi munkaver- senyben elért kiemelkedő eredményeiért a megyei pártbizottság emlékplakettal tüntette ki a gyöngyösi gyá­rat. Ugyancsak ezen az ün­nepségen kapta meg a gyár az élüzem címet és a nagy Izzó pártbizottságának a vándorzászlaja a legjobb gyár minősítéséért. (ffrnf.) Kiváló vállalat lett az Eger—gyöngyösvidéki Állami Pincegazdaság Kettős ünnepet ült szer­dán a vállalat székházában az Eger-gyöngvösvidéki Ál­lami Pincegazdaság. Bensősé­ges hangulatú rendezvényen emlékeztek meg május else­jéről, a munka és a munkás- osztály nemzetközi ünnepé­ről és arról, hogy jó munká­ja alapján a pincegazdaság elnyerte a „Kiváló vállalat” megtisztelő címet. Az ünnepségen, amelyen megjelent Holló Endre, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője és Kiss Kálmán, az országos vállalat iparági szakszervezeti bizottságának titkára is, Dane Pál, a pin­cegazdaság igazgatója szá­molt be elmúlt évi munká­jukról, eredményeikről. Elmondotta, hogy az új gazdaságirányítási rendszer­ben feladataik nemcsak nö­vekedtek, hanem minőségi­leg is változtak. Ez arra késztette a vállalat vezetőit, do'gozóit, hogy még lelkiis­meretesebben végezzék mun­kájukat. Arra törekedtek, hogy munkájukban megva­lósuljon a termelés, a felvá­sárlás és az értékesítés össz­hangja. Tevékenységük sikerrel járt, jelentős műszaki fej­lesztést valósítottak meg, ja­vították a minőséget, bővült lakik dr. Horvath tamas > LAG TANÁR. VERONIKA,.KILENCKOR HAGYTA . EL A HÁZAT. AZ AKEATASKA MÁR NEM VOLT NAlA. A SVÁJCISAPKÁS LA'NY KOVÁCS ETEL. GYÁR! MUNKÁS. 'QfgoR? fz BIZONYBA SULYOK GÁBOR, AKI­VEL TÉTELEZÉSE nem alaptalan. A KŐVET­KEZŐ NAPOKBAN EMBEREI NYOMOT KÖVET­VE ILLEGÁLIS CSOPORTOK EGÉSZ HÁLÓZATÁT térítik fel. Időközben a műszaki cso­port A ŰR. Horváthéval 8ERKES1 ANDRÁS- KARDOS GYÖRGY REGÉNYÉBŐL P ELDOLGOZTA1 ÍS. HORVÁTH TIBOR RAJZOLTA: SEBÖK IMRE a választék, növekedett az exporttevékenység és még jobb kapcsolatot alakítottak ki a termelőszövetkezetekkel. Elmondotta, hogy termékeik és munkájuk jó hírneve ar­ra kötelez mindenkit, hogy a továbbiakban még inkább megfeleljenek a fokozott kö­vetelményeknek. Külön ör­vendetes, hogy a vállalat pa­lackozóüzeme országos első lett munkája nyomán. Az ünnepi beszéd után Kiss Kálmán átadta a pin­cegazdaság igazgatójának a címmel járó oklevelet, majd Holló Endre fejezte ki a me­gyei párt- és tanács végre­hajtó bizottságának elisme­rését. A következőkben ki­tüntetések, jutalmak átadá­sára került sor. — Te — i Milyen nehéz fölfele menni, ha az emelkedő nem a csillagokhoz, pusztán hazafelé vezet A legmálészájubb volt, félszeg, túlzottan szerény, szégyenlős tekintetű emberke. Minden viccnek céltáblája, s olyan, akit kedvére terrorizálhatott mindenki. Emlék­szem, egyszer egy ötkilónyi Lakatot kapcsoltam fel a ka­bátja övére, két háromszögű vonalzóval együtt. És mint­ha „ki lett volna csinálva”: éppen őt szólította ki a tanár­nő, s mindenki röhögött rajta... Középtermet, dús, fekete haj. Az arca alig változott. S mégis mennyire más ember áll most előttem: szavaiban, mozdulataiban keménység, határozottság, férfias energia. Az elszállt idő, s az élet jelentkező terhe véstek homloká­ra, szája köré mély barázdákat. — Tudod, hogy az érettségi vizsgám csak másodjára sikerült?... — Az okát nem tudom ma sem...! — Apám... Büszke tartású, komoly és szigorú ember volt Janda apja. Szerény vasutas keresetéből négy gyermekeit nevelt, Jandát, a legidősebbet gimnáziumban iskoláztatta; de ta­nult embert akart faragtatni a többiből is. Télen, éjjeli to­latásnál, a szerelvény alá esett, bal lábát, térd alatt, le­vágták a kerekek. Dolgozott továbbra is, rokkantán, meg­feszítettebben, mint annakelőtte. Am a baj nem jár egye­dül: szeme világát zöld hályog támadta meg... Nem mondok nagyott: a szülő tragédiája mindany- nyiszor a gyerek tragédiája is, az apa fájdalma a fiú fáj­dalma is. A fiú ekkor tizenhét éves. fél eszten­dővel érettségi előtt Férfias tartással, elnyomott, csaknem rosszulléttel határos szorongással foglal helyet a vizsgáló orvosnál. Fogát összeszorítja, jöhet a kegyetlen valóság: a kór megállíthatatlan, apja lassanként megva­kul. Hacsak... Más nincs, mint megkapaszkodni ebben a bizonytalan „hacsak”-ban, kitámolyogni a rendelőből, és sűrűn nyelni a fájdalmat, az aDához fűződő emlékeket, rágyújtani az első ízetlen cigarettára. Sikertelen operáció. Apja szemébe soha nem költözhetnek vissza a színek és az arcok. S ami parány még maradhatott, azt is kioltot­ták végképp a testet is megcsonkító, síneken robogó ke­rekek. Egyszerre betoppant életébe az igazi Gond! Tgy: nagy G-vel, felkiáltójellel. A család gondja az ő gondja is lett, beteges édesanyja, három kisebb testvére csak tőle vár­tak segítséget. — Szerettem volna én is tanulni. Két öcsémnek, hú­gomnak kenyér kellett az asztalra... És ő előteremtette a kenyeret, a cipőt, ruhát, s min­den más egyebet is, ami a családnak kellett. Személyi ér­dekből, „csak nekem jó legyen”, sohasem cselekedett. So­ha egy mozi, kocsmázás, semmi szórakozás. —.. .A csillagokba akartam menni, fölfelé menni. És csak dolgoztam, különösebbet nem tettem... Füst gomolyog az alacsony mennyezet alatt Mutató­ujja sárga a nikotintól, szaporán szív, egyik cigarettát a másikról gyújtja. Az ágy fölött a falon, bekeretezve az érettségi tabló. Alatta kinagyítva a tablókép, kamaszport­ré, félszeg mosollyal. A kamaszarckép alatt a tíz évvel idősebb fiatalember ül, s mély-monoton hangon mesél... — Sok az a tíz év, s hogy elrepült. Kishúga felsőfokú tanítóképzőt végzett, egyik öccse technikumot, a másik az egyetemet is kijárta. Kitaníttat­ta valamennyiüket, mint édesapja akarta. Csak önmagá­ról feledkezett meg. — Sok az a tíz év... Bármilyen sok is az a tízszer háromszázhatvanöt nap, mégsem mutathat fel mindenikünk meghökkentő eredmé­nyeket, mélynyomású diplomákat. Janda is tudja mindezt. Nem tud felmutatni meghökkentő, irigylésre méltó eredményeket, s nincs mélynyomású diplomája sem. De hátra van még annyi sok év, és ezután ő is nekivághat... S bizony elhiszem Jandának, hogy semmi világrengető siker nem ér fel az ő egyszerű örömével, hogy talpon ma­radt a család, hogy valaha volt, szorongva és szép re­ménnyel álmodó apja helyett is láthatja most, két öccse és húga, maga megteremtette jövőjét... Pataky Dezső Az első hazai tervezésű betongyár Üzembe helyezték Nyíregy­házán az ország első, teljesen hazai konstrukciójú és kivi­telezésű, nagyteljesítményű programvezérlésű automati­kus Transzport Betongyárát. Az új betongyárat az Épí­tőgépgyártó Vállalat műszaki gárdája tervezte és a beren­dezések a vállalat gyáraiban készültek. Precíz elektronikus mérlegrendszerét a Hódme­zővásárhelyi mérleggyár ké­szítette. Az új BR—60 típusú automata betongyár az orszá­gos transzport-beton hálózat egyik fontos állomása, az építkezések legkorszerűbb ki­szolgálója, amelynek gazda­ságosságát bizonyítja, hogy 3—5 év alatt megtérül a be­ruházási összeg. Az új gyár idei tervében 40 ezer köbmé­ter transzportbeton elkészíté­se szerepel. Képünkön: Az új betongyár a cementsilókkal. (MTI foto: — Mező Sándor felvétele — KS) Zúzó zúzalék A 3. számú főközlekedési úton mostanában gépjár­művel haladókat különös „hangverseny", kellemetle­nül zajos dobszóló „szóra­koztatja” — jóllehet koránt­sem ennek kedvéért utaz­nak. S egyébként is: csupán a zenét élvezik szívesen olykor, a zenebonáért ko­rántsem rajonganak... No, de ha az útépítők ezt már akarva, akaratlanul „mellé­kelik” s nincs menekvés előle, talán kényszerűségből elviselnék. Nem úgy viszont a pattogzó zúzalék okozta jelentős károkat, amelyek teljesen jogosan lobbantjdk haragra a leajámborabb autóvezetőket, utasokat is! A kerekek alól szertepat­togó s láthatóan az út ja­vítására használt zúzalék ugyanis nem kíméli a jár­műveket, gyakran bezúzza a gépkocsik szélvédő üve­gét, amelyet viszont megle­hetősen körülményes és költséges „szórakozás” új­jal pótolni. Többen is mondták a kár­vallottak közül, hogy a múltkorriban például két nap alatt nem kevesebb mint hat autó szélvédő üve­ge lett az „enyészeté” — az emlegeti zúzalék „jóvoltá­ból”. Feltételezhető azonbin, hogy rajtuk kívül még so­kan estek hasonló áldozatul a 3. számú fő közlekedési úton. Éppen ezért szeretnénk megjegyezni: az útépítők igazán okulhatnának már a történtekből, felelősségtel­jesebb, alaposabb, tökélete­sebb munkával elejét ve­hetnék az ablaktörések és a kellemetlen zenebona is­métlődésének! Ha délután 4 órakor Divatbemutató EGERBEN a Szépasszony Kertvendéglőben A bemutatásra került ruhák a NŐI RUHA szaküzletben és a Gyermek Készruhabolt- ban várolhatók meg. \ Köszönjetek előre, Jandának1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom