Népújság, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-01 / 98. szám
JÚLIUS HATODIKA Szovjet film Á „mérkőzés" egy évig tart mi kutatások eredményeképpen — írta meg ezt az igen sűrű július hatodikát. Az idő és a történelem által feledésre ítélt nevek és arcok, jóindulatú és hataloméhes emberek kelnek életre, itt, ahol a néző számára a feltámadt történelmi szituáció okoz izgalmat. Érdekes végignézni, hogyan működik egy társadalmi gépezet és annak idegrendszere, hogyan követik egymást az események, milyen logikával és milyen megbízhatósággal áll a döntés pillanatában a megfelelő oldalra a munkásság. A filmnek tehát egyik legnagyobb tanulsága: jól átgondolt taktika szükséges ott, ahol a frontok éppen a szavak és a szándékok szenvedélyessége miatt nem mindig ellenőrizhetők. Julij Karaszik, a film rendezője, nagy tömegeket mozgat, amelyek az utolsó pillanatig elszántan küzdenek. Kajurov alakítja Lenint. A törékeny és állandóan mozgásban levő férfi nemcsak akkor magasodik a kongresszus fölé, amikor híres beszédét elmondja a bresztlitovszki békéről, de akkor is, amikor a meggyilkolt német nagykövet miatt részvétlátogatásra megy. Szverdlov megszemélyesítője Tatoszov, hűen hozza a külsőségekben is emberi magatartásában is a szervező- készségéről ismert államférfit. Ez a film nemcsak a korról mond el izgalmas részleteket, de patetikus romantika nélkül felújítja emlékezetünkben a küzdelmet, amely nagy áldozatokat követelt. 'Farkas András Térképet a Napokon át kutattam Egerben egy megyei térkép után. Felkerestem minden könyvesboltot, érdeklődtem minden hírlappavilonnál, bekukkantottam a megye- székhely összes dohányboltjába. Mindenütt azonos választ kaptam: — Nincs, kérem, ki tudná azt megmondani, mikor lesz... Térkép nélkül távoztam, az IBUSZ-tál és az Idegen- forgalmi Hwatalból is. Áthidaló megoldást ugyan ajánlottak. Vegyek turista- térképet a Mátráról vagy a Bükkről. Esetleg össze is illeszthetem őket. ' Csak hát ez nem az igazi. Mert ügye hol lesz az én két asztallapnyi térképemen a megye alföldi része? Mi hát a megoldás? Erre Az egri Ady Endre közép- kolás fiúkollégium igazgatói irodájában fiatalok fogadnak, ök a diáktanács képviselői. — Csak öten ? — így csak fél „csapat". Egyébként 11-en vagyunk tanácstagok. Aktív „edzői” — igazgatói — instrukciók alapján „játszunk”. — Meddig tart egy „mérkőzés” ? — Legalább egy tanévre nyúlik. — öngól volt? Egyöntetűen tagadják. Nem papírforma — tartalom Hamar szót értünk. Firtatom, hogy milyen is a diáktanács munkában. Őszintén szólva, először sablon mondatokat vártam. Nem így történt. Nagy Géza, a harmadik ginmazista tanácselnök a „/csapatkapitány”. — Mi szervezzük a kollégiumi munka minden területét. Tennivaló akad bőven. • Eszmei nevelés, a tanulmányi tevékenység serkentése és értékelése, a kulturális és sportmunka mind ránk tartozik. A negyedikes Nagy Gábor nemhiába szakközépiskolás, mert gyakorlati szemlélettel tényeket villant fel. — Szervezni kell a sajtóbeszámolókat, a reggeli s az esti hírhallgatást? Jöjjön a diáktanács! Akadnak, akik megyéről! vonatkozólag nem kaptam tanácsot. Lehetőség csak egy maradt: fedezzem fel magam Heves megyét. Esetleg fel is térképezhetem. Igen ám, csakhogy ez pénzt és szakismeret igényel. S az is tény, óhajommal nem állok egyszál magam. Ezért kérdem: nem lenne egyszerűbb, ha egy olyan idegenforgalmi centrumban, mint Eger, térképhez juthatna a turista, az érdeklődő? Ez egyébként üzletnek sem lenne rossz, hiszen igény van, csak az illetékesek ezt nem óhajtják érzékelni. ,, Azt hiszem a térkép ügyében rajtuk a sor. p—i Hunkában a diáktanács tanulmányi versenyben az utolsó helyre pályáznak. Fel kell „rázni” őket? Oldja meg az önkormányzat! — Nem könnyű munka — érvel Liktor József — hiszen szabad időnk egy része az ára. De ha már megválasztottak, kutyakötelesség tartalmasán csinálni. — Viták akadnak? — Egymás közt nemegyszer — válaszol nyíltan B. Kiss András. — főleg módszerekről. Mindig a józan elv győz, a túlszervezés ellenében. A fiúkért — velük együtt — Nem könnyű vezetni — bizonygatja Malik István, s mindjára példákkal szemléltet. — Tizenegy ember két tűz között. „Lentről” kétszáz társunk figyel árgus szemekkel és sarkall: Külön moziengedély kellene, szeretnénk a tv éjszakai előadását megnézni. Ti vagytok a tanács, intézzétek! „Fentről” meg a neveléstestület vár a kért kedvezményekért eredményeket. A „csapatkapitány” optimista: — Hosszú távon azért megvalósítható az eredményes egyensúly. A fiúk megértik, hogy értük és velük együtt akarunk dolgozni. A jogtalan zsörtölődés másnapra már a múlté. Nagyobb önállóságot! Amint a tanácsi jogkör, a gondok kérdése kerül terítékre, alig győzöm ötleteiket, elképzeléseiket jegyezni. Liktor József a bonyolult adminisztrálást sokallja. — Itt ez a sok papír. Ezenkívül kimutatások, grafikonok, kisközösségi, stúdiurvú kiértékelések, csoportnaplók. Lehetne ezt egyszerűbben is. Elgondolkodtató Nagy Gábor megjegyzése. — „Slágerkérdés” nálunk a dohányzás ügye. Pillanatnyilag sem itt, sem az iskolában nem cigarettázhatunk. Régebben a kollégiumban megengedték a felelősöknek. Más megyékben nekik mos! is „törvényes”. Jó lenne ezt a kérdést parlamentárisán megvitatni, mert tilalom ide, mert tilalom oda, azért aki akarja, csak füstöl, kijátszva a nevelői ellenőrzést. Megéri ez, jó ez így? Szerintünk a tiltás csak fokozza az ér- V deklődést. Igaz, akit leleplez, nek, egyhavi kimenőelvonák kap. Szerintünk ez nem meg oldás. Valóságos vita kerekedik a jogkör kérdésében. Akad konzervatívabb is, mint a „csapatkapitány”. — Javaslati jogunk van jutalmazás terén. A büntetés, mint bonyolultabb ' ügy!~--a nevelők jogköre. Malik István radikálisabb. — Ha vezetünk, ha önkormányzat vagyunk, akkor miért ne lehetne szélesebb körű a,jogkör. így nőne a te- kintélyürilT'Ts társaink előtt. A nevelőtestület akkor is vétózhatna. A többség Malik Pista véleményét támogatja s mellette érvelnek, bizonyítanak. El kell hinnem: bízni kell bennük, számítani lehet rájuk. Négy óra elmúlt, amikor távozom. A kollégiumkapu- nál szemfüles, tizenöt éves „Cerberus”. — A tanács megbízásából vagyok itt, hátha akad késő, kimaradó. Rendnek kell lenPécsi István IM POSZTOK Szóval, ezért kell neked mindig új húr!.,. (A Schweizer Illustrierte karikatúrája.) 71. A villa bejárata szegényes, aránytalanul szűk. A földszinti lakó együttműködése — akinél az őrség másik tagja megtelepedett — abban áll, hogy a házkapu nincs bezárva. Különben ez a lakó nem sokat tudott mondani a fekete Falfarról — éppen csak látásból ismerte. Az egész ház szenvedélyes fotoamatőrnek tartja Falfart. Gyakran eljött hozzá egy fiatal, szép lány. Falfar autóján járták. Mindezt Karlicek közölte velem útközben. Csendesen beosonunk a házba. Én megyek elől. Szétválunk. A csoport egy része a pince felé vesz irányt. Mi többiek nekivágunk a lépcsőnek. A lehető legóva- tosabban bánunk a zseblámpával, árnyékot vetünk rá a kj&zCinkk&l A szűk csigalépcső sehogy sincs összhangban az épüleit villajellegével. Az első emeleten szerény, de névjegyekkel teli ajtó. Jan Kostler. Kamii Kostler. Anita Kostler. El sem olvasom valamennyit. A második emeleten ugyanaz. Ha látok is más nevet, az alighanem olyan valakié, akihez feleségül ment egy Kostler lány. A harmadik emelet voltaképpen már a tetőtér. Mindössze egy lakásajtó van itt. A sárgaréz névtáblán Hugo Falfar nevét olvasom. /Egyedül neki sikerült betolakodni a Kostlerek közé. Egy kissé izgatott vagyok. Vagy rendkívüli módon hat rám, hogy végre célba érek, vagy — s valószínűbben — túlfeszíti idegeimet az orvos drogja. Az ajtóra szorítom a fülemet. Semmi nesz belülről. Csend van, mint a sírban. __ Mindeddig olyan vigyázatosak voltunk, hogy még csak egy lélegzetvétellel sem árultuk el magunkat. Hátralépek, hogy helyet adjak a lakatosunknak. Bámulatosan ügyes fickó. Már a kezében tartja a szerszámot. A zseblámpa keskeny fénysugarában a csavarra helyezi a csavarhúzót, amelynek nyele különlegesen, az öszszezárt ujjak markolásához alkalmazva készült. Zajtalanul dolgozik, mint egy betörő. A legcsekélyebb nesz nélkül kiszabadítja az alsó csavart, majd forgatni kezdi a felsőt. Kihajlítja a rögzítőt. Alatta feltűnik a merőlegesen elhelyezett apró henger, átmérőjén mély barázdával Előhúz a zsebéből egy másik, nagyobb csavarhúzót, és a lyukba illeszti. Kérdőn rám pillant. Bólintok. Ha be van zárva az ajtó, nem jutunk be azonnal. Ez esetben gorombán felszólítjuk Falfart, hogy nyisson ki, s egyidejűleg minden oldalról a lakásra támadunk. Kezemben pisztoly, számban síp. Lakatosunk erélyesen fordít egyet a csavarhúzón. Áruló kattanás hallatszik. A feltevés helyesnek bizonyult, nincs bezárva az ajtó. A lakatos a lábával meglöki az ajtót, hogy sarkig tárja, félreugrik, én pedig berontok a kisebb fajta, hosszúkás hallba. Mellettem, mögöttem felcikáznak a fénysugarak. Szemben üvegajtó, mögötte villanykörték világa. Odafutok. A csend egyszeriben megtörik. Hallom a tisztek vezényszavát, az erkélyajtó csapó- dását, lábak dübörgését, amit most nem tud letompítani a cipőtalp gumija. , Mindez egyetlen pillanat alatt játszódik le. Egy ugrással az úriszobának berendezett, kivilágított helyiségben termek. Baloldalt a szomszéd szobába vezető, nyitott ajtó. Ott nincs világos. Földbe györekerezik a lábam. A középső helyiség ajtaja és ablaka között, a távolság egyharmadában, arccal a földnek egy halott férfi fekszik. Tarkóján, a kisagy alatt lőtt seb tátong. 12. Egy dolog hamarosan világos: senkin sem sikerült itt rajtaütnünk. — Karlicek... — egyenesedem fel végül, s az ismét beállt csendben valahogy furcsán kong a hangom. — Vezesse ide Kostler urat a földszintről. A halott férfi körülbelül negyvenéves, közepes termetű, sötét hajú, simára borotvált. Szürke civilruha van rajta. Lehetne Hugo Falfar is. Hanem a napbarnított bal keze gyűrűsujján egy világosabb, körös-körül egyenletes csík látszik. Tehát kő nélküli gyűrűt viselt, valószínűleg jegygyűrűt. Az ilyen gyűrűbe általában belülről belevésik a nevek kezdőbetűit és a házasság dátumát Ezen az úton gyorsan megállapíthatnánk az azonosságot, ha a tettes — valószínűleg éppen ez okból — el nem tüntette vof- na a gyűrűt. Falfar nem nős. Falfar meggyilkolta ezt az embert. Ez egyszerűen és logikusan következik a helyzetből. Eltette láb alól egy további cimboráját, vagy egy másképpen kényelmetlen személyt. A meggyilkolt ember öltönye jobb minőségű, kevéssé hordott Trepinsky a civil csoport egyik tagja segédletével átkutatja. Semmit a világon nem találtak nála. A szabó jelzését durva módon lefejtette, jobban mondva letépte valaki a szivarzsebről. Az ing zefír. Nem nagyon illik az öltönyhöz. A részletesebb vizsgálatot persze csak a halottszemle után ejthetjük meg. Ezek csupán első benyomások. De egy vad gondolatot ébresztenek bennem. Benézek a szomszéd helyiségbe. Körülbelül ugyanakkora, mint a középső. Széles rekamié, modern olvasósarok, egyáltalában, mintha kiállításról hozták volna ide a berendezést. A szobából ajtó vezet a fürdőszobába és egy afféle öltöző helyiségbe. A jelekből Ítélve nő lakott itt — nyilván Jitka Serák. Közvetlen bizonyítékot — például fényképet — egyelőre sehol sem látok. Talán előkerül majd valami. Természetesen igen alaposan átkutatunk itt mindent. — Hívják össze a ház összes lakóját — mondom. — Kérdezzék meg tőlük, hogy nem hallottak-e valamit, ami lövésre emlékeztetne, s ki ismeri közülük esetleg a halottat Karlicek befelé tuszkol egy ócska házikabátba öltözött öreget. Részvevőén mondja neki. — Gyilkosság a házban, Kostler úr, mit tegyünk. Csak megnézi és nyilatkozik. Hiszen annyit segített már nekünk, ezt a csekélységet még kibírja. Nem hallom, hogy Kostler úr valamit is felelne. Izgatott, de igyekszik elszánt képet vágni. Remeg a hangja. — Nem! Nem ismerem! Sohasem láttam! Biztosan nem Falfar úr. Amint egyszer ránézett a halott férfire, többé nem tudja elfordítani róla a tekintetét. Ügy helyezkedem hát, hogy eltakarjam előle a vigasztalan látványt. — Rendben van, Kostler úr, köszönöm. Elmehetnek... Karlicek, vezessék ide a körzetparancsnokot! Karlicek elmegy az öreggel. A kocsik most a ház előtt parkolnak. Behajtottak a kertkapun. Az egyikben a hallgatag sofőr mellett ott ül az ötvennyolcas körzet parancsnoka. A hátsó ülésen egy másik emberünk pihen. Itt, Falfar lakásában, orvosi szak- vélemény nélkül is rájöhetek, hogy a gyilkosságot már sok órával ezelőtt követték el, nagyon valószínű, hogy még mielőtt megállapítottuk Falfar címét. Falfar ezzel bizonyságát adta, hogy idejekorán aktív védekezésbe ment át. Kezdetét veszi a rendszeres házkutatás. Az első felfedezés, elém tesznek egy férfiszandált, s azt mondják, szemlátomást ugyanaz, amelyik otthagyta a nyomát Halik lakásának udvarán, a hamuládák mögött. Az első emeleti folyosón ott áll, sebtében felkapott ruhában a ház öt lakója, három férfi és két nő. A lakások nyitott ajtajai mögül továbbiak érkeznek. Nyugtalan, ijedt ábrázatok. Az embereim nem néznek rájuk a kelleténél barátságosabban. Loubal és Trepinsky olyan, mint két szfinx. (Folytatjuk) A forradalom látványos, történelmileg Is szemetkápráztató eseményeinek filmszerű megörökítése után most olyan epizódhoz nyúltak a szovjet filmművészek. amely fontosságát tekintve nem marad el semmiben sem az 1917-es események mögött. Az V. Összoroszországi Szovjet Kongresszusán 1918- ban még az eszerek a legerősebb frakció a bolsevikok mellett. Ukrajna a német imperializmus csizmája alatt hever, s a küldött szenvedéllyel beszél a megalázó bresztlitovszki béke ellen. Mi most a legfontosabb teendő? Hogyan kell megértetni az emberekkel a történelmi szükségszerűséget? Van-e érv ilyenkor a józan ész oldaláról. amikor a szenvedélyek, a hirtelen tenni akarás és a hatalmi tudat félre- csűsztathatja a legfontosabb célt is, meg is semmisítheti azt? Sokan hisznek a forradalomban, hiszen az életüket tették rá, de nem veszik észre, mit és hogyan kell cselekedni a döntő pillanatokban. A szónoklatok úgyahogy vezetik — irányítják az eseményeket, a forradalom óriása igazi nagy tekintélye, Lenin stratégiailag is átfogja az eseményeket, de a frakciók kezében a viszonyokhoz képest jelentős katonai erő összpontosul. A demokrácia gyakorlata, a hatalom biztosításáért folyó küzdelem keresztezik egymást. Mihail Shtrov, a film írója — nyilván alapos történél-
