Népújság, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-25 / 118. szám
t " ' .■ i - - • ff« Emlékezés az egri várban A hősi időket idéző környezetben nagyszerű látvány fogadta a fiata'ok több ezres seregét: a várfalakon korhű jelmezbe öltözött s'a- tiszták „strázsáltak”, kezükben fáklyát lobogtatott a szél, egy-egy fáklyatartó között kürtösök hangszere csillogott. A harsány akkordok vágighuliámzottak a fejek felett, s elvesztek az esti fénybe burkolózott város fölött A várudvaron fényszórókat gyújtottak, s mintha ugyanez a láthatatlan kéz négy évszázadot fordított volna az idő kerekén ... 1552 nyár végi napjai elevenedtek meg a természet, s az ősök alkotta „színpadon’’. Dobó István, Mekcsey István, Bornemissza Gergely jött a kör közepére Varsányi Imre a Makiáron tanyázó török előőrsökről hozott aggasztó híreket. A vár népe már készen áll az ütközetre. A vár hős kapitánya és főtisztei az erőket veszi számba: — Az egri vár erős... de á falak ereje nem a kőben vagyon, hanem a védők lelkében. Mindenki a haza védelmére készül. Ha vér kell, vérrel, ha élet kell, élettel • • • * Dobó a vár népét szólítja: Esküdjetek velem .. A nehéz szavakat sok-sok torok harsogja ... Lovasok vágtatlak r> vé’-hg ■ a török támaMegkezdődött a törökök ostroma. dás hírét és friss zsákmányukat hozzák. Kürtszó harsan, s a falakon turbános törökök támadnak. Csatakiáltásaik .rázkódtatják” a falakat. A fényszóróikkal megvilágított várfokon „va’ódi harc” dúl. Egy magyar vitéz kezében csillog a halált osztogató, egyenes kard, görbe szablya emelkedik, mögötte turbános sisak. A macskaügyességgel kúszó török egyenesen a magyar kardjába rohan... A történelmet, az egri vár A négy nap alatt a diákváros „önálló” tanácsot választott. A diáktanács tagjai (balról jobbra): Marton György nagykőrösi, Németh Éva salgótarjáni, Kristóf Péter egri, Bereznai Ilona karcagi, Fazekas Tiborc érdi és Csomó János balassagyarmati diák. „Megfiatalodott" az egri vasútállomás... hős védőinek emlékét idéző hang- és fényjáték bemutatója osztatlan sikert aratott. A kihunyó reflektorok visz- szakapcsoltak a mába. Az „Emlékezés az egri várban” című játék rendezői és szereplői feledhetetlen élménynyel gazdagították a diáknapi eseményekre Egerbe érkezett Pest, Nógrád, Szolnok és Heves megyei középiskolás és szakmunkástanuló fiatalokat (P- e:) Lehangoló egy olyan vasútállomás magányossága, ahol éppen nem járkálnak fel, s alá a mozdonyok, nem harsan a kocsirendezők sípja, s még csak nem is lézeng senki a büfé előtt... Mindezek a szomorú — és pillanatnyi — tulajdonságok az egri vasútállomásra szombaton a déli órákban — nem voltak jellemzők. Az állomás ugyanis a csendes időben megfiatalodott: egyenruhás diákok szállták meg, a vendégfogadók kedves várakozásával, itt-ott még virágcsokrot is látott az ember. Várták a Szolnokról érkező, ötszáz fős különvonatot, a Gárdonyi Géza Diáknapok részvevőinek első csoportját. Találomra szólítottunk meg két gimnazista lányt. — Kikre várnak? — A Szolnoki Gépipari Technikum diákjaira — mondja Löffler Gabriella, a vendéglátó Gárdonyi gimnázium I/D-se. Osztálytársával, Losonczy Györgyivel töltötte be a „fogadóbizottság” megtisztelő feladatát. Arrébb a diáktanács nézegette, hogy feltűnik-e már a távolban a mozdony, aztán megérkezett Sebestyén János, a megyei KISZ-bizottság első titkára is, a szervezőbizottság vezetőivel. Már csak a vonatnak kellett jönni... S nem sokkal fél tizenkettő után — amikor már a sok fogadó bizottságtól „teltházzá” le'tt a máskor oly néptelen peron —, megszólalt a hangszóró, jelezve, hogy a második vágányra Szolnokról különvonat érkezik. S mikor bepöfögött a 424-es, a hangszóró üdvözölte a vendégeket. A fogadóbizottságok szétszóródtak, becserkészték a lekászálódó, de végtelenül vidáman integető vendégeket, ki-ki akit várt... — Én igen, tavaly egy gyakorlaton — lelkesedik Almást Mária. — Nagyszerű város! Megkérdezzük, hogy részt vesznek-e valamilyen bemutatón ? Egy csinos, fekete mat- rózbúzos lányt böknek oldalba. — A versmondók versenyeMegérkezés után indulás a városba. (Kiss Béla felvételei) Kurjantás, apró sikkantások- puszi és virágcsokor. Az ablakon át hangszereket adogatnak le. A kunhegyesi és a kunszentmártoni gimnazisták tíz fős csoportja — csupán egy fiú volt közöttük, Kiss Péter — boldogan talált rá az őket váró gárdonyistákra, mint mentőövre, ebben a nyüzsgő, kacagó diáktengerben. — Jártak már Egerben? — kérdezzük őket. re készülök — enged az erőszaknak Bende Rózsa. — Sar- kadi: Vagányok című versével. .. Kiss Peti a közéleti bátorságról induló vitában vesz részt. A többiek pedig egyszerűen szeretnék magukat jól érezni Egerben, a diáknapok alatt. — Kívánjuk, hogy sikerüljön. (kátai) A mai program Kfirtszó bagsan-» vár fokán, (Foto: Pilisy)A látványos megnyitó ünnepség után ma megkezdődnek a különböző művészeti bemutatók és tanácskozások. Reggel nyolc órakor a megyei Művelődési Központban kerül sor a vers- és prózamondók szereplésére, fél tízkor ugyanott megnyitják a képzőművészeti kiállítást. A Zeneiskola Bartók-termében ének- és hangszerszólisták bemutatója következik. Tíz órától baráti találkozóra kerül sor a Knézich Károly utca 8 szám alatt, a Pedagógus Szakszervezet Heves megyei Bizottságának rendezésében. Megkezdik tanácskozásukat a középiskolai KISZ-vb felelősök és klubvezetők is. A diákszínpadok és a megyei klubok bemutatója mellett délután négy órakor ankétot rendeznek az ifjúsági irodalom és az „Olvasó Ifjúságért” mozgalom helyzetéről. Az an kéton Molnár János, műv&; lődésügyi miniszterhely ette»' mond bevezetőt. A diákváros vezető
