Népújság, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-24 / 117. szám
A POLGÁRI VÉDELEM HEVESBEN A radioaktív sugárzás T"T A hasadási láncreakció és a töltet hasadási termékeinek következtében az atomrobbanást különféle sugárzó részecskék kibontása kíséri. Ezek a sugárzó részecskék különböző áthatoló képességgel rendelkeznek, és ezért a robbanás pillanatában mindegyikük más és más mértékben hat az emberekre. A legkisebb áthatoló képességgel az alfa és béta részecskék rendelkeznek. Az alfa részecskék pályájának hossza a levegőben csak néhány centiméter, a béta részecskék pályája pedig méteres nagyságrendű, néhány tíz méter távolságra hat. A nagy áthatoló képességgel rendelkező gammasugarak és a neutronok áramlásának hatását szokták az atomrobbanás ún. áthatoló sugárzásának nevezni. A gammasugarak és a neutronok több száz méteres távolRöviden Megyénk mindhárom városában állandó jellegű polgári védelmi kiállítás nyílik. Az első ilyen jellegű kiállítást Hatvan városban rendezték meg a Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. év- Sordulója tiszteletére. A kiállítás anyagán keresztül 3 látogatók tájékozódhatnak nagy hatású tömegpusztító •fegyverek hatásai elleni védekezés módjáról és lehetőségeiről. Egerben júniusban kerül sor a hasonló jellegű kiállítás megnyitására. ★ A középiskolák polgár! védelmi felelős tanárainak részvételével tárgyalták meg a megyei pv-parancsnokság idei propagandatervét. A felszólalóik javaslatait figyelembe véve a megyei parancsnokság, a megyei KISZ-bi- zottsággal, a Népújság szerkesztőségével, a KÖJÁL-lal, az TVIHSZ-szel és a Vöröskereszttel karöltve polgári védelmi totópályázatot ír ki. A szelvényeket szeptemberben u Népújsóig hasábjain közödEst írja a Milyen időtartamú lehet a polgári védelmi kiképzés, továbbképzés ? jük. A vetélkedő nyertesei külföldi utazáson vesznek majd részt. A kiképzés — továbbképzés — időtartamát a honvédelmi törvény eltérően állapítja meg a polgári védelmi kötelezettség — nem szakszolgálat — alatt álló személyek és a szakszolgálatra kijelölt személyek tekintetében. Szabályozás szerint a polgári védelmi kötelezettség alatt álló személyek évenként legfeljebb 60, a polgári védelmi szakszolgálatra kijelölt személyek évenként legfeljebb 120 órát meg nem haladó kiképzésben — továbbképzésben — való részvételre kötelezhetők. A polgári védelmi szak- szolgálatot teljesítő személyeknél a kiképzés — továbbképzés — nagyobb óraPoJg< ári védelem az Egri Dohánygyárban Az Egri Dohánygyár polgári védelmi szervezete hosz- szú időre tekint vissza. Azt mondhatjuk, hogy a felszabadulást követően a gyár egy pillanatig sem volt kiképzetten önvédelmi egységek nélkül. A központi irányítás mellett a szakszerű felkészülés mégis 1949—50-es években kezdődött meg. Természetesen magával hozva azt, hogy a meglévő egységek szakmai (kiképzése teljesen új alapokra épült. Ekkorra már bőven voltak tapasztalatok, sok példa volt előttünk. A II. világháború szörnyű bombázásai, Leningrád, Sztálingrád hősi. harcai, Hirosima, Nagaszakd példái azt követelték, hogy e szomorú tapasztalatokat feldolgozva a lakosság minden rétegét, így üzemünk dolgozóit is felkészítsük egy esetleges háború borzalmának csökkentésére. Üzemünkben szakegységet hoztunk létre és kiképzését a tömegpusztító fegyverek hatásai elleni védelem követelményei szerint végeztük. Ez a szervezet így egy kicsit öncélú volt, csak a helyi, gyári érdekeket vette figyelembe. , . A légoltaLmat a polgári védelem váltotta fel. Ez a szeivezet az össznépi érdekekre épül. A háborúban nemcsak az Egri Dohánygyárat fenyegetné a veszély, hanem veszélybe kerülne az 136». május - 24., szóm bat ország, a megye, veszélybe kerülne az egész város területe is. 1965. óta már ennek szellemében folynak a kiképzések és a város többi üzemével közös gyakorlatok. Azóta ezeket a közös gyakorlatokat minden évben megismételjük, és a jövőben még fokozottabb együttműködést szeretnénk létrehozni a város polgári védelmi erőivel. 1966-bam a 2002-es kormányrendelet megjelenésével a polgári védelemben egy mérföldkövet raktak le. E rendelet még nagyobb, lehetőséget ad a pv-feladátok ellátásához, a lakosság védelmére. Az önvédelmi egység mellett szakalakulatokat kell szervezni, amely szükség esetén szervezett formában, jól képzett szakmai irányítók mellett használnánk fel az elsődleges mentés, mentesítés érdekében. Üzemünk pv- vezetői ilyen alakulatok — nevezetesen egészségügyi zászlóalj — felállításán dolgoznak. Ebben az évben nagyobb létszámot vonunk be a pv-kiképzésbe, mert nagy kiterjedésű károkat csak a szakképzett tömegek bevonásával lehet eredményesen elhárítani. Csak így tudjuk a kívülről való mentés elvét érvényesíteni, A jövőben ezt aa irányvonalat követjük és ehhez a munkához a dolgozóink megértő segítségét kérjük. Majoros István törasíjarancsnok számát az indokolja, hogy ezeket a személyeket a szakszolgálatra háruló különleges feladatok végrehajtására kell felkészíteni. A felkészítés szükséges időtartama természetesen szakszolgálatonként — az ellátandó feladatok különböző jellege folytán — eltérő is lehet. Egyes szakszolgálatoknál ugyanis nagyobb, más szakszolgálatoknál kevesebb óraszám szükséges a szakszolgálatból adódó feladatok megfelelő elsajátításához. A honvédelmi törvény egyébként a kiképzés — továbbképzés — évenkénti óraszáma tekintetében csak azt a legmagasabb óraszámot állapítja meg a kötelezettek mindkét köre tekintetében, amelyeken túl a kiképzés — továbbképzés — időtartama évenként nem terjedhet. Ez a rendelkezés tehát nem azt jelenti, hogy a polgári védelmi kötelezetteket évente 60 szakszolgálat esetében 120 órás kiképzésben kell részesíteni, hanem azt, hogy kiképzésük — továbbképzésük — időtartama évenként 60., illetőleg a 120 órát nem haladhatja meg. Ezen a kereten belül a kiképzés — továbbképzés — évenkénti időtartamát a honvédelmi miniszter határozza meg. ságra hatolhatnák, még abban az esetben is, ha a bomba robbanása jelentős magasságban történik, a. gammasugarak és a neutronok nagy része eléri a föld felületét. Bár a radioaktív sugárzásnak csak viszonylag jelentéktelen része hatol jelentős távolságokra, mégis a gammasugarak és a neutronok mennyisége komoly sérüléseket képes okozni az élő szervezetekben, amelyek a radioaktív sugárzás hatására nagyon érzékenyek. A radioaktiv sugárzás ugyanis ionizálja az élő sejtek állományálja tartozó anyagok atomjait és ez a sugárbetegség kifejlődéséhez vezet. A sugárbetegség hosszú időre munkaképtelenné teszi az embert, különösen súlyos esetekben pedig halálos kimenetelű lehet. A sugArSZENNYEZÖDÉS FAJTÁI ÉS FORRÁSAI Az atomrobbanás következtében fellépő, nagy áthatoló képességű gamma- és neutronsugárzás mellett nagy mennyiségű egyéb sugárzó anyag is keletkezik, melynek jelentős része a robbants következtében a földre hullik. Ez a lehulló sugárzó anyag a terep szeny- nyeződésének fő forrása, amely különböző elemek hasadási termékednek keveréanyagok radioaktív bomlásuk során alfa részecskéket 'bocsátanak ki. Az alfa részecskék hatása ellen jó védelmet jelent a közönséges ruha. De ha alfa aktív termékek a szervezetbe kerülnek, akkor ennek komoly következményei lehetnek. Ebben a vonatkozásban különösen veszélyes a plutónium, amelyet jól felvesz a szervezet is. A szennyeződés harmadik forrása a másodlagos, vagy indukált radioaktív sugárzás, amely a terepen és a tárgyakon a neutronok hatására keletkezik. A talaj, létesítmények, épületek stb. anyagában több olyan elem van, például szilícium, nátrium, stb. anyagok, amelyeknek atommagjai elnyelik a neutronokat és radioaktívvá válnak. A terep radioaktív szeny- nyeződése gyakorlatilag egy időben jelentkezik, hatása azonban külön-külön mutatkozik és a szennyeződés teljes értéke sem mindig egyforma. A földi robbanások — különösen a robbanás központi körzetében — a terep fokozottabb mértékű szennyeződését ide.’ k elő. Különösen — nagy. szeny- nyezett területek keletkeznek a termonukleáris bombák robbanása esetén. A szénnyezett területek hosz- szúsága ez esetekben — kíKiszóródás. kéből áll. Ä szennyezett terepen elszenvedett külső besugárzás esetén az ember sugárbetegségben megbetegedhet. Abban az esetben azonban, ha alfa és béta részecskéket kibocsátó sugárzó anyag kerül a bőr felületére, a szem nyálkahártyájára, vagy a szervezetbe, a sérülések jellege és az ionizáló hatás sajátos lesz. Különösen veszélyes, ha a sugárzó anyagok a szervezet belsejébe kerülnek, mivel ezek a vérkeringéssel az egész szervezetben elterjednek. A- terep és tárgyak sugár- szennyeződésének másik forrása a robbanás felhőjéből leszóródó bombatöltet anyagának a maghasadáson át nem esett része. Ezek az sérleti adatok szerint — eléri a több száz kilométert. Az ilyen bombák robbanásánál, az egyszerű atombombák robbanásához viszonyítva, jelentősen nagyobb mennyiségű radioaktív anyag képződik, amely azután később visszahull a terepre. A robbanás radioaktív termékei terjedésére például szolgálhat az a nukleáris robbantás, amelyet Eni- wetook-Bikini-korallszigetén hajtottak végre. E robbanás termékei lehullásának sávja a robbanás helyétől a szél irányában 350 kilométerig, a széllel ellenkező irányban pedig 30 kilométerig terjedt ki. A sáv legnagyobb szélessége 65 kilométer volt. A polgári védelemre késs szakasí A megyei polgári védelmi parancsnokság ez évi programjában szerepel, hogy Heves megye általános iskoláiban,-az úttörők bevonásával polgári védelemre kész szakaszokat hoznak létre. Képünkön az Egri IV-es számú Általános Iskola pv-szakaszának — az első ilyen szakasznak — tagjait látjuk foglalkozás közben. Az egyéni védőeszközök ismeretéről szóló előadást Musinszky Pál tanár vezeti. (foto: Kiss Béla) A radioaktivitás műszerre! történő ellenőrzése. A RADIOAKTÍV KISZÖRÖDÄS KELETKEZÉSE, OKA Az atom, vagy hidrogénbomba felrobbanása pillanatában bekövetkező maghasadás, vagy magfúzió következtében felszabaduló energia legnagyobb része tűzgömbbé alakul át. A tűzgömb rövid idő alatt eléri maximális nagyságát, majd hőmérséklete csökken és helyén sűrű füstfelhő képződik. A gcynba feje további emelkedés közben lassan szétterül, a gáz alakú hasadási termékek és anyagok megszilárdulnak és nagy aktivitású radioaktív szemcsék keletkeznek. A nagyobb szemcsék lehullanak, nagyobb részük azonban to-4 vább lebeg. A robbanás felhője lassan szétoszlik, egyes részei a széltől függően nagy távolságra eljutnak és a lebegő radioaktív szemcsék a robbanástól nagy távolságban hullanak le a földre. A levegőbe isméit..nagy mennyiségű por a neutronsugárzás hatására válik radioaktívvá, ezek a robbanás helyétől kiindulva a szél irányától és erősségétől függően nagy területen visszahullanak a földre és sugárszennyezett területet hoznak létre. Ez a radioaktív kiszöródás. A radioaktív kiszóródás következtében a szennyezett terület nagysága nagymértékben függ a felhő felemelkedésének sebességétől, átmérőjétől, a bomba nagyságától, a robbanás módjától, a meteorológiai körülményektől és a terep domborzati viszonyaitól. Hó vagy eső hullása a radioaktív anyagoknak a robbanás felhőjéből való fokozottabb lerakódását idézi elő a terepen. A robbanás utáni eső a talaj felületéről a radioaktív anyagok nagy részét gyorsan lemossa, aminek eredménye a terep és a tereptárgyak szennyeződésének csökkenése. Télen az erős és huzamosabb ideig tartó havazás lényegesen elősegíti a radioaktív anyagokkal szeny- nyezett terepszakaszok mentesítését. A hóviharok azonban a radioaktív anyagokat a szennyezett körzetből a szomszédos, nem szennyezett szakaszokra is eljuttathatják. Erősen tagolt terepen — különösen szeles időjárásban —> a szennyeződés viszonyai mások, mint síkságon, a radioaktív anyagok leginkább a magaslatok szél ellen védett oldalain maradnak meg. Sűrű erdőkben vagy erdő- savokon azonban — a radioaktív anyagoknak a fák koronáira való lerakódása folytán — lehetséges a talaj szennyeződésének csökkenése. A lakosság atpmvédelmi intézkedéseinek végrehajtásánál ezért ezeket a szeny- ' nveződést befolyásoló ténye- ”őket is figyelembe kell venJakab Emil alezredes
