Népújság, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-17 / 111. szám

»_e Összkomfort a felhők felett A képen látható hatalmas toronymodell Kiéiben ke­rült bemutatásra. A ki állí­tás „Így lakunk 2000-ben” érdekes és merész építésze­ti ötletekkel ragadta meg a nagyközönség érdeklődé­sét. Földünk lakóinak száma ijesztő méretekben növek­szik, aminek következtében a lakásprobléma 2000-ben bizonnyal hasonló fejfájást fog okozni az illetékesek­nek, mint napjainkban. Egy német építész szerint ev­vel a feladattal csak akkor birkózhatunk meg, ha le­hetőséget nyújtunk a la­kosságnak, hogy függőleges irányba terjeszkedjék. Fur­csa ötlete, a „toronyház” Villamos kombájnok W. Williamson, ausztrá­liai agrotechnikus szerint a villamosítás előreláthatólag megváltoztatja az egész földművelési rendszert. 2000-ben a szántóföldeken valószínűleg síneket fektet­nek majd le a villanykom- bájnok számára. A sínen járó villanykombájnokai nagymértékben automati­zálni lehet majd. Ütjük nagy részét már megtette a két szovjet Ve- nus-rakéta, amelyeket janu­ár elején röpítettek pályájá­ra; a tervek szerint a napok­ban ereszkednek le. A Venus Földünk egyik legközelebbi szomszédja, de a két bolygó közötti távolság mindig változik. Általában 19 hónaponként csökken a két bolygó közötti távolság, ilyenkor legkedvezőbb az űr­hajók indítása. Ez az eset állt fenn januárban. A titokzatos bolygó Annak ellenére, hogy a Venus a Földhöz viszonylag közeli pályán halad, féltéke­nyen őrzi titkait. A közvet­len, távcsöves megfigyelés nehéz, mert az égitestet bur­koló vastag, átlátszatlan fel­hőréteg megakadályozza azt A légkörben már biztosan kimutatták a széndioxid je­lenlétét. Az oxigént és a nit­rogént csak nyomokban fe­dezték fel. A több rétegből álló felhőzet jégkristályok­ból, vagy apró vízcseppek- ből áll, bár a víz jelenlétét még nem sikerült biztosan kimutatni. A bolygó felszíni hőmérsékletére és az ott uralkodó nyomósra a külön­féle feltevések eltérő érté­ket adtak. A felszíni hőmér­séklet valószínűleg 250—400 Celsius fok között lehet, de az amerikai és szovjet mé­rések szerint a sarkvidéke­ken kb. 150 Celsius fokkal alacsonyabb a hőmérséklet, mint az „egyenlítői” tájakon. A felszíni légnyomást 10— 100 atmoszférára becsülik. A felszínt a radar-visszhangok alapján aránylag simának tartják, de amerikai kutatók két hosszú hegyláncot véltek kimutatni. Cél: a Venus Az eltérő adatok is azt bi­zonyítják, hogy a bolygóról csak közvetlen. Venus-szon- dákkal végrehajtott mérések adhatnak pontos képet. Az 1961-ben indított szovjet Ve­nus 1. nem közölt adatokat rádiójának a hibája miatt. Sikertelen volt 1962-ben az amerikai Mariner 1. is. A Mariner 2. azonban 1962. de­cember 14-én kb. 35 ezer ki­lométerre elhaladva a Venus mellett, értékes adatokat su­gárzott a Földre. Mérései szerint a Venus felhőzetének felső szintje 95—100 km-rel van a felszín felett, és vas­tagsága kb. 25 km-re tehető. Kimutatta a vízgőz jelenlé­tét is. Hőmérsékleti és nyo­másértékeket is továbbított, a Földhöz hasonló sugárzási övét és mágneses teret azon­ban nem tudott kimutatni. A következő Venus-szon- dák, a Zond 1. (1964), a Ve­nus 2. és 3. (1965), ismét nem közölt adatokat, de az utób­bi volt az első ember által alkotott tárgy, amely ide­gen bolygóra jutott el (1966. március 1.). 1967. júniusában szinte egy időben indították a szovjet Venus 4. és az amerikai Ma­riner 5. szondát. A Venus- rakéta parkoló pályára he­lyezkedett, ez tartalmazta a továbbkeringő műszertar­tályt és a Venusra leereszke­dő, 383 kg-os műszerrészt. A rádiókapcsolatot egy 2,3 m- es átmérőjű irányított para­.. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA:.? TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA:.? TUDOMÁNY ÉS Vadméhek hasznosítása Az utóbbi húsz évben fedezték fel amerikai rovartani kutatók, hogy az eurázsiai származású vadméh rendkívül hasznosítható: mesterséges szaporításával megtöbbszöröz­hető a lucernamag termesztése. Szakkörökben közismert, hogy nincs még egy olyan mezőgazdasági növény, amely­nek a magtermesztése olyan sok tényezőtől függ, mint a lucerna. Az üzletvilág is azonnal reagált a felfedezésre. Borsos árfolyamon adták-vették a mesterségesen szapo­rítható vadméheket. Ötletes megoldásként hűtéssel kés­leltették a lárvák kibúvását és rájöttek, hogy a kereslet­nek megfelelően akár évekig is hűthetők komoly elhullás nélkül a vadméh-bábok. Hazánkban csak néhány éve foglalkoznak kísérlet- szerűen e hasznos rovarok szaporításával. Dr. Manninger G. Adolf Kossuth-díjas egyetemi tanár, tudományos kuta­tó irányításával termelőszövetkezetek vállalkoztak a ná­lunk őshonosnak számító, a lucernavirágot beporzó vad­méhek életkörülményeinek megfigyelésére, állományuk megtöbbszörözésére. A vadméhek — elnevezésükkel ellentétben — szelí- debbek, mint a mézelők. Nem szúrással védekeznek, és lényegesen kisebbek, alig egy centiméteres nagyságúak. Különös életmódot folytatnak. Csőszerű hajlékot keres­nek maguknak, főleg a nád a természetes fészkelőhelyük. Kehelyforma „fészket” alakítanak ki. megtöltik virágpor­ból és nektárból álló péppel. A szabóméhek pedig a lu­cerna leveléből körülvágott apró levélkékkel kényelmes és biztonságos helyet teremtenek a lárvák számára. A kutató szakemberek valósággal egyenként gyűjtötték össze a vad­méhek szállásait. A nádtetőkben talált fiasításokat aztán üres nádszálakkal, újabban műanyag szívószálakkal együtt virágzó növények közelében helyezték el. Megfi­gyeléseik szerint a maglucemásokban — a beporzás elő­segítése révén — rendkívül kedvező eredmények várhatók a vadméhtelepek felállításával. 1 perc alatt 1 vadméh 15—16 virágot beporoz, egy nőstény így több kilogramm lucernamagot biztosít. E hatékony vadméh-„társadalom” széles körű szapo­rítására számítva néhány év alatt a jelenlegi 30—40 kilo­grammos holdankénti lucemamag-termesztési átlagot 100 kilogrammra akarják növelni a szakemberek. <E.) EGYÜLÉSES FELVONÓ Német mérnökök olyan négykerekű, egyszemélyes ülőfelvonót konstruáltak, amely a lépcsők melletti falra szerelt síneken mo­zog, megkönnyítve a \ bér­házakban, kórházakban és családi házakban az eme- letelcre való közlekedést. Az ülőszék függőleges le­mezen helyezkedik él, ngyancsak e lemezhez van a lábtartó is erősítve. A szerkezetet kábel húzza fel a 0.75 LE-s elektromo­tor segítségével. A beren­dezést a szék karfáján, va­lamint a lépcsőház alján és felső végén elhelyezett nyo­mógombokkal lehet vezé­relni. Szerelése egyszerű, a felvonót használó sze­mélyek biztonságáról meg­felelő mechanikai és villa­mos berendezések gondos­kodnak. A svédek fogamzásgátló pirulája A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Ürfigyelő Központja, amely a Venus-rakéták jelzéseit is fogja. nap szenzációs eredménye­ket hoz majd a bolygókuta­tásban. A Venus 5. és 6. né­hány napos időkülönbséggel éri majd el a szomszédos bolygót, mégpedig a Naptól távoli, sötét oldalon. Lehet­séges, hogy az a kérdés is el fog dőlni, hogy a Venus 4. adása akkor szűnt-e meg, amikor elérte a bolygó fel­színét, vagy a feltételezett és forrásban levő venusi óceán­ban merült-e el? A svédek első helyen áll­nak a fogamzásgátló sze­rek gyártásában. Stockhol­mi orvosok bejelentették, hogy olyan pirulát dolgoz­taik ki, aminek szedése megszakítja a terhességet, ha fogamzás után idejében beveszik azt. A szert egy kémiai anyagból vonják ki, neve dipheniletilén. Emberre állatra egyaránt gyors elvetélő hatással van, megállítja a progreszteron képződését. A progreszte­ron egy női hormon, ami a szervezetben a terhesség megtartását szolgálja. Az terhes előírt ha kivitelezésre kerül, va­lóban gigantikusnak mond­ható. Az épület 356 eme­lettel készülne, minden emeleten 24 komfortos la- lakás találna gazdába. A „to­rony” magassága 1250 mé­ter, szélessége 74 méter len­ne, a parkolási probléma szintén megoldható a föld­szinten elhelyezett épületek­kel. Express sebességű sze­mélyfelvonók szállítanák a lakókat a kívánt emeletre, ahol a magasabb régiókban talán a napsugár is élvez­hető lenne, míg a földszin­tieket” zuhogó eső szotnorí- taná. A fényképen az épület mellett a kiéli tanácsháza tornya látható. .. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA bolantenna tartotta fenn. Az energiaellátásról két nape­lemtáblán elhelyezett nap- fénytelep-sorozat gondosko­dott. A július 29-én végre­hajtott pályamódosítás után október 8-án, 127 napos szá­guldás után 45 ezer km-re közelítette meg a Venust. Ekkor vált le a leereszkedő tartály, amelyet a bolygó légkörének az ellenállása fé­kezett, majd ejtőernyőkkel leereszkedett. Egy nappal később ért Venus-közelbe a Mariner 5. szonda, és kb. 4 ezer km-re haladt el a Venus felett. Két órán át végzett méréseket. Hit várhatunk a Venus-szondáktól ? A januárban fellőtt Venus 5. és :. egyenként 1130 kg. súlyú. Ejtőernyői ezúttal is képesek lesznek a bolygó aránylag forró környezeté­nek az elviselésére, tehát megvalósítható a síma le­szállás. Mindegyik Venus-rakéta két részből áll: az ejtőernyős leszállásban csak az egyik vesz részt. Ez csaknem gömb alakú, felsőrésze síkszerűen kiképzett; itt vannak a mé­rőfejek. A gömb alakú részt hőszigetelő burkolat védi. A fékező ejtőernyő a kezdeti 11 ezer m/mp értékről 300 m/mp értékig lassítja az űrrakétát. A rendkívül sűrű légkörben az esés végén kb. 3 m/mp le­het a sebesség. Miután az eddigi Venus- szondák mérési adatai több ponton meglehetősen eltérő­ek, a tudományos világ nagy érdeklődéssel várja a Venus 5. és 6. adatait, amelyek va­lószínűleg eldöntenek eddig vitatott kérdéseket. Joggal várhatjuk, hogy a május hó­PJ P p A IVT Elefántnak, pontosabban „ki- „ A ^ * A fejlett elefántnak” nevezik a versenyzők a stuttgarti gyár legújabb versenyautóját a Ferry Porsche 917 típusú gépkocsit. Az új konstrukció nagy szenzációt keltett a genfi autókiállításon. Néhány szemléltető adat: hossza 4,30 m, magassága 92 cm. Motor: 12 hengeres, léghűtéses, 550 lóerős Boxer-motor. Maximá­lis sebessége alkalmas pályán 350 kilométer óránként Ed­dig 25 darabot gyártottak ebből a típusból Ara 140 ezer márka. upsalai egyetem 50 nőnél törvényesen abortuszt kellett végrehaj­tani; ezeken kísérletezték ki az új pirulát. A ered­mény 100 százalékos volt akkor, ha a teherbe esés első hónapjában alkalmazzák és nem később. A színek hatása az emberre és munkájára Sajátságos optikai csaló­dást idézhetnek elő a kü­lönböző színek. Tapasztala­ti tény, hogy a hideg szín­nel festett falak távolod­ni látszanak a nézőtői, a meleg színű falak pedig kö­zelednek hozzá. Ezzel a kérdéssel foglalkozott a belga Politechnikai Inté­zet egyik fiatal munkatár­sa. A modern építkezések­nél új módszert ajánl, az úgynevezett „lépcsőzetes összhangot” a színek alkal­mazására. Ha például el­határozzák egy vállalat műhelyének a kifestései, akkor egy kibernetikai gépbe beletápláljáji az al­kalmazottak munkatípusát, a megkívánt, szükséges vi­lágítást, a munka okozta zajt, az épület kiterjedésé­nek adatait stb. A gépezet megadja az épület ideális kromatikus „űrtartalmát”. hogy minden falrész meg­kaphassa a legmegfelelőbb színt, ami az ott dolgozók munkáját megkönnyíti. A fiatal belga tudós tanul­mányában felhasználta a legtöbb tudományt: a lé­lektant, fizikát, orvostudo­mányt, természettant, ma­tematikát. a színekkel foglalkozó munkájában ke­reste a színak hatásának és felhasználásának az összefüggését, az emberi környezet harmóniájának érdekében. i • • Mt TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA:.; TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA..: I.. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA;..' TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA..; TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA ........... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... ... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA ............ TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA..; ... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... ... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA ............ TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA..;,;.. TUDOMÁf’n-.cS TS5 R andevú az esthajnalcsillaggal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom